Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
Megfakult jegyzetlapok, frissen élő emlékek Hivatásból Kevés ember van Békéscsabán. akit nehezebb és egyben könnyebb lenne megtalálni, mint Geréb Istvánt, a Szabadság mozi üzemvezetőjét. Nehezebb lenne nappal — ilyenkor a város üzemeit, intézményeit, iskoláit járja, hogy az aznapi vagy másnapi előadásokra még több látogatót szervezzen —, s köny- nyebb lenne este, amikor a pénztár körül, az előcsarnokban, a nézőtéren tevékenykedik. — Szeretem a mozit — mondja. — A munkakörömből adódó kötelességeket és a .nézést” is. 1957 óta dolgozik a szakmában. Azóta sok százezer ember mozilátogatását szervezte meg. — Munkánk egyik része, hogy a nézőket igyekezzünk minél kulturáltabb körülmények között fogadni. Másik fele pedig, hogy a filmeket minél több emberrel „nézessük meg”. Különösen a7 utóbbi nem egyszerű feladat .. Legfőbb versenytársunk a -televízió. Az új készüléktulajdonosok nagyon keveset járnak hozzánk. A régebbiek gyakrabban keresnek feli bennünket. És a fiatalság. Ök a leglelkesebb látogatóink. Legnagyobb örömünk, ha sok iskolás néz meg egy-egy igazán jó filmet. És nemcsak azért, sőt talán elsősorban nem is azért, mert ez segíti a bevételi tervet, meg a látogatási tervet. Hanem az érdeklődésükért, nevetésükért, meghatódottsáigukért. Amiért olyan lelkesek tudnak lenni. Erre a nyárra egyébként sem panaszkodhatunk. A vártnál több látogatónk volt. Még nem tudjuk egészen pontosan, hogy a népszerű filmek, a rossz idő, a televízióműsor sajátosságai vagy esetleg más miatt. De természetesen örülünk néki. És igyekszünk felhasználni a tanulságokat. — A munka mellett milyen hobbyja van? — A futball. Minden mérkőzést megnézek, amire időt tudok szakítani. Lehetőleg élőben, de ha ez nem lehetséges, a televízión keresztül. Nem csoda, hiszen nemrég maga is kitűnő játékvezető volt. Elmondja, hogy a világbajnokságon nagyon tetszették neki a mo«t már csapatjátékot is játszó brazilok, hogy jól futballoztak a szívós és szérencsés németek ___és hogy sajnálta az a ngolok kiesését. Megkérdezem, mikor vezetett utoljára mérkőzést? — A legutóbbi csabai SZÜR- on. — És mikor fúj legközelebb a bírói sípba? — Ha felkérnek, a legközelebbin ... S emellett van egy „szakmai” hobbym is: szeretem az őszinte, szókimondó filmeket... 1970. augusztus 20-án Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesüli Szeptember első napjaiban összehívják Békés megye szövetkezeti mozgalmának kommunista aktíváját Ebből a7 alkalomból néhány epizódot szeretnénk felvillantani a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek életéből. Érdemes kis figyelmet szentelni arra, hogy honnan is indult el a mozgalom és hol tart jelenleg? Mindehhez természetesen a teljesség igénye nélkül adunk adalékot a megfakult jegyzetekből, újságlapokról, a frissen élő emlékekből. Csermelytől a tengerig Négy évvel ezelőtt, amikor Békéscsabán megrendezték a megye mezőgazdasági termelő- szövetkezeteinek küldöttértekezletét, Tóbai Sándor, a sarka- di Lenin Tsz egyik alapító tagja a következőket mondotta: 1945. április 23-án alakítottuk meg szövetkezetünket. Hatvan család 283 holdon választotta a közös gazdálkodás útját. Mindössze egy bivalyunk és egy öszvérünk volt. Most 4241 holdon gazdálkodunk, 21 millió forint a közös vagyonunk, 150 fejőstehenet tartunk és van 31 traktorunk. a 66 családból pedig 500-nál is több lett. 1960. január 24-én a Békés megyei Népújság szerkesztőségi cikket közölt: Sikerbe vetett hittel címmel. Ebben a következőket olvashatjuk: „Az eredményes munka meghozta gyümölcsét. Megyénk községeinek zöme termelőszövetkezeti községgé alakult. Szocialista várossá alakult megyénk székhelye, Békéscsaba és Gyula város is. Ezzel megyénkben döntő többségbe kerülték a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok.” A történelmi sorsfordulót a következő gondolatok fejezik ki: „Az élet viharában sokszor egy szál jegenyeként álló emberek vetik most össze a vállu- kat szerte a megyében és ösz- szefogva sokszorozzák meg erejüket, nőnek hatalmasokká, lesznék részesei még alkotóbb munkával születő új társadalmunk formálásának.” Újkígyóson 1948-ban 200 ezüstkalászos gazda élt Üjkígyós községben. 1965-ben a Szabadkígyósi Mező- gazdasági Technikum kihelyezett osztályt indít, hogy a tudásra éhes termelőszövetkezeti tagokat bevezesse a mezőgazdasági tudományba. Ebben az időben kapja kézhez 150 szövetkezeti gazda a szakmunkás diplomát öt brigádvezető már technikusi képesítéssel dolgozik. Az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben nagy energiával fejlesztik a konyhakertészetet. 1965-ben a tsz pénzbevételeinek egyharma- dát, kereken 12 millió forintot már ez az üzemág adja. Négyszáz-ötszáz tsz-tag nyári foglalkoztatását így biztosítják. A szövetkezet gépparkját 120 tási kísérleti telepet rendeznek be a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. A kísérlet céljáról, módjairól a következőket mondotta él az MTI munkatársának dr. Sipos Sándor, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese: — Mivel nálunk elóg nagy te- ' rület a szikes, illetve a réti- agyag-talaj — s ehhez hasonló Békés megyében igen-igen sok [} Bmmwsa 1970. AUGUSZTUS 30. traktoros és húsz szerelő kezeli. A traktorosok között olyan emberek vannak, mint ifjú Tóth András, aki 1963 előtt kocsis volt, majd elvégezte az alapfokú traktoros-tanfolyamot s 1963- ban középfokú traktorvezetői vizsgát tett. Hogyan gazdálkodott ez a tér. melőszövetkezet 1963-ban? Erre a kérdésre kifejezett választ adott az 1964. évi 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Újkígyósra vittek három aranyérmet, mégpedig a tenyészkan süldőcsoportért, a fehérhús fajtájú tenyészkocáért és a kukorica- termesztésben elért eredményekért. Az aranyérmek mellett négy ezüst, kettő bronz és három oklevél is dicséri: az újkígyósi emberek jól döntöttek, amikor a * termelőszövetkezeti gazdálkodás útját választották. ...és sok helyen Ifjúsági alapot hoztak létre a békéscsabai Május 1 Tsz-ben 1961-ben. Az ifjúsági alapból 1966-ban 30 fiatalnak 72 ezer 900 forintot fizettek ki. * * . ‘ Oldódik a szakemberellenes- ség. 1962-ben állami támogatással is csak nagyon nehezen lehetett szakembereket elhelyezni a tsz-ékben. A mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteiben 1965-ben már 38 agrármérnököt és 140 technikust foglalkoztattak. Fizetésükről a termelőszövetkezetek gondoskodtak. ... Bontakozik a szocialista brigádok munkaversenye az orosházi Dózsa Tsz-ben. Az 1966. évi eredményes munkáért öt brigádnak ítélte oda a tsz közgyűlése a megtisztelő címet. Hetvenöt fiatal kérte felvételét 1966 végén, 1967 elején az orosházi Dózsa Tsz-be, •■■***■ Megrendezték a termelőszövetkezeti öregek napját a végegyházi Szabadság Tsz-ben 1968. október 6-án délelőtt 10 órakor, összesen 195 idős tsz-gazdát láttak vendégül. Közöttük 65 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. » * * Havonta rendszeresen kiegészítik a nyugdíjasok járulékát az orosházi Űj Élet Tsz-ben. Or. szágosan elsők között vezették be az öregek, a nyugdíjasok támogatását. ... 1965-ben megalakult a gyulai járás termelőszövetkezeteinek építőipari közös vállalkozása. Alapító tsz-ek: dobozi Petőfi Tsz, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz, a méhkeréki Balcescu Tsz, az akányi termelőszövetkezetek, a sarkadi termelőszövetkezetek és a sarkad- keresztúri Egyetértés Tsz. A közös vállalkozást 1,2 millió' forinttal segítették az alapító tsz-ek. » * » Amióta intenzív kezelésbe vet. te a Körösöket a gyomai Vihartalálható — a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségével közösen elhatároztuk, hogy szik- és rétiagyag talajjavítási kísérleti telepeket rendezünk be a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. Erre a célra már ki is jelöltünk kétszer 30 holdas táblát. Az említett területen tudományos módszerekkel figyeljük meg a 'digózásos, kémiai talajjavítás eredményeit. Kipróbáljuk a különböző agrotechnikai módokat, s öntözött körülmények között megvizsgáljuk: melyik növényféleség milyen tápanyagutánpótlással milyen magas jövedelmet hoz. Természetesen fontos tényező a költség alakulása is. sarok Halászati Termelőszövetkezet, megkétszereződött az élővizekben a halhús-termelés. A korábbi évékben — 1965 előtt — általában 2 ezer mázsa halat fogtak ki a Körösökből, 1966-ban pedig 4 ezret. » » * 1967 tavaszán megalakultak a tsz-szövetségek. Békés megyét népes parasztküldöttség képviselte a tsz-parasztok első kongresszusán. • • • A világszínvonal élvonalában állók közé küzdi magát néhány év alatt a békéscsabai Lenin Tsz, a 40 ezres tojótelep üzemeltetésével. * * * A moszkvai versenyló-árverésen négy kancacsikót vásárolt az orosházi Üj Élet Tsz 1970- ben. • * • Az árvízkárok gyors helyreállításának előmozdítására 1970- ben megkétszerezik a korábbi évék téglagyártását a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz üzemében. • * • Baromfi-törzstelepet épít a kunágotai Bercsényi Tsz, a mezőkovácsházi járás baromfitenyésztő és keltető közös vállalkozásának szomszédságában. • * * Üj malacnevelési módszert dolgoztak ki a kétsopronyi Rákóczi Tsz szakemberei. Ennek lényege: a malacokat tíznapos korban elválasztják, mesterségesen nevelik azért, hogy a kocaforgót gyorsíthassak. Módszerüket az idén nagyüzemi méreték. ben alkalmazzák. * * * Megyénk termelőszövetkezetei 1964-től 1970. június 30-ig csaknem 800 millió forintot költöttek gépvásárlásra Átvették az AGROKER-től 1903 traktort, 525 kombájt és több ezer munkagépet, épülettechnológiát. Kondoroson Saját tervezésű üvegházakat építenek palántanevelés céljára a Dolgozók Tsz-ben. Egy-egy üvegház fűtéstechnológia nélkül 90 ezer forintba kerül. Ugyancsak ebben a termelőszövetkezetben hosszabb kísérletezés után fóliasátrak alatt nevelik — fűtés nélkül — a paradicsompalántákat A nagyüzemi méretekben folytatott munkát 1970-ben az ország kertészeti szaktekintélyei is megcsodálják. Szénporos téglaégetést szerveztek a Lenin Tsz-ben 1968- ban. Naponta 25 ezer téglát gyártanak, melyet főként Kondoros három termelőszövetkezetében és a kondorosi lakásépítkezéseknél használnák. Találmányi oltalmat kap 1970. augusztusában a Lenin Tsz szakvezetőinek kezdeményezése: a növénytermesztési hulladékanyagokból összeállított nagy hatékonysággal hasznosuló takarmány. Megsokszorozott erűvel Szép és eredményekben igen gazdag pályát jártak be az elmúlt évtizedben megyénk termelőszövetkezetei. Az előbbi szemelvények is azt mutatják, hogy a fejlődés a korszerűségre való törekvés és az üzemek közötti kooperációs kapcsolatok irányába tart. Ez a folyamat ma olyan gazdasági és politikai légkörben megy végbe, amikor az üzemi vezetők már felismerték a szákértelem, a technika, a vegyszerek, a szervezés, az informáltság, az egyéni, a szövetkezeti és a népgazdasági érdek összhangjának szükségességét. És ami nagyon lényeges: termelőszövetkezeti parasztságunk, agrárértelmiségünk egyre javuló munkakörülmények között mind jobban megtalálja számítását társadalmunk formálásában. Tanévnyitó Megtartotta tanévnyitó értekezletét a békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tantestülete. Az intézet tanárait, szakoktatóit Tóth Pál igazgató tájékoztatta az 1970—71-es tanév feladataiból. Bevezetőjében ismertette, hogy az új tanévben a tanulólétszám jelentősen emelkedett, s a tervek szerint az idén több mint 2 ezer fiatal ok- tatását kell megszervezni, mintegy 35 szakmában. Hiányosságként említette az igazgató, hogy több szakmában nincs elég jelentkező, s ennek következtében a vállalati igényeket nem tudták biztosítani. Erre való tekintettel még szeptember 15-ig elfogadnak jelentkezéseken érettségizettektől szerszámkészítő és mechanikai műszerész szakmára, míg a 8. osztályt végzettek jelentkezhetnek hegesztő, bognár, bádogos, kéményseprő, cipész, órás, villanyszerelő, asztalos, kőműves és ács-állványozó szakmára. A továbbiakban hangsúlyozta az intézet igazgatója, hogy a feladatok igen nagyok, mivel lényegesen emelni kell a tanulók műszaki tudásának színvonalát és az általános műveltségi szintet. Széljegyzet Cigány-,,háború" Békéscsabán Jelzést kaptunk arról, hogy a minap Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útja 45. szám alatt (a Jókai utca sarkán) levő Fészek Étterem udvari lakásában valóságos cigány-háború dúlt. Ennek leírására nem vállalkoz- hatom mindaddig, amíg annak kivizsgálását a rendőri hatóságok be nem fejezik. Inkább arra támaszkodom: rendelet írja elő, hogy zárt egységet képező területen szolgálati lakáson kívül idegen lakos nem engedhető meg. (E meghatározás nem idézet, csupán a paragrafus ilyen formán való értelmezését szolgálja). Mégis a városi tanács igazgatási osztályán a lakásügyekkel foglalkozó dolgozói a korábban megüresedett magán, lakásból a vendéglátó vállalat tiltakozása ellenére újra magán, lakást létesített. A korábban ott lakó család egyik tagja bizonyos mértékben jogosult volt erre, mert a Fészek Étteremben felszolgálóként dolgozott, nagyon becsületesen. Becsületére váljon azoknak is, akik a vizes, egészségtelen udvari lakás helyett új, modern lakást adtak ennek a kis gyermekes anyának. MJost aztán az udvaron sokszor 25—30 rokon Is mondja a magáét, olykor — mint jelen esetben is — nagykés és balta tesz pontot a „mondat” végére. A „magánlakás” mellett közvetlen ott van az iroda, a raktár; pénz és áru, egyszóval társadalmi tulajdon. És a magánlakásból, az udvar sarkaiból terjed a bűz, amit a KÖJÁL is oly sokszor kifogásolt már. Egészségügy? Hi. giénia? Az étteremben igen. de az udvaron... Jobb, ha erről a lakáskiutalók győződnek meg. Mi csak azt kérdezzük: csatatér vagy étterem legyen továbbra is a Fészek Étterem? —ár. A hűtőház 1969/70-es tanévben végzett vesz fel Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. Kísérleti telepek Füzesgyarmaton Szik- és rétiagyag talaj javíTJ—6 Dupsi Károly
