Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
Hatványozott felelősségiéi H azánk közvéleményének tá_ jékoztatása céljából jelentette meg a sajtóban az MSZMP Központi Bizottsága a párt X. konrgesszusának irányelveit. Már az első olvasáskor, s behatóbb tanulmányozásakor méginkább kitűnik: sokkal több ez, mint tájékoztatás pártunk eddigi vezető, irányító munkájáról és további célkitűzéseiről. Az irányelvek minden pontja, bekezdése ugyanis hű tükörképet ad a tár-] sadalmi és gazdasági életünk eddigi fejlődéséről, a további teendőkről, a népek nagy családjában, a békéért és az emberiség jövőjéért vívott harcban elfoglalt helyünkről. Átfogó jellemzést adnak az irányelvek a világ valamennyi országához fűződő viszonyunkról. Az egyes kormányok szándékait aszerint ítéli meg, hogy azok a haladást avagy a kor szellemétől idegen imperializmus hatalmi vágyait, népelnyomó törekvéseit szolgálják-e. Államunk eddigi aktív nemzetközi politikájával jelentős tekintélyt vívott ki magának. Ennek nyomán jórészt elhalkultak már azok a megjegyzések, amelyek túl kicsinek ítélték hazánkat ahhoz, hogy a világ eseményeinek, a népek sorsának alakulásába beleszóljon. Kisebb és nagyobb országok közössége alÍSnyapizsgálati nap Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének műszaki ellenőrzési és anyag- vizsgáló szakosztálya a GTE központi anyagvizsgáló szakosztály közreműködésével augusztus 28-án, pénteken délután fél 4 órai kezdettel anyagvizsgálati "v napot rendez Békéscsabán, a Technika Házában.- Először dr. Zimmer Károly kandidátus tartja meg előadását. Bevezetés a színkép- elemzésbe címmel, majd dr. Réty Pál kandidátus, a roncso- lásmentes anyagvizsgálatról tájékoztatja a részvevőket. Beke sokatmondóan a főhadnagyra pillantott, ő is felállt éá a sínekre néző ablakhoz lépett. Odakint sötét volt még, a peront azonban megvilágították a villanykörték. Az egyetlen leszálló egy idősebb parasztember, nagy batyut cipelve, lassan közeledett a homályból. Paál, biztonságban érezve magát, a tükrös szekrényhez guggolt, s az aj térésnél rácseppentette a híres sok-sok bűncselekménynél bevált vegyszert. A fán pezsegni kezdett a beleivódott vér A „paraszt” — a szolnoki MÁV-főnökség alkalmazottja, aki közelről ismerte Medgyest — e pillanatban ment el az állomásfőnök mellett. Hosszan egymásra néztek. Beke feszülten figyelt. Az utas, az ablak közelébe érve, leemelte a kalapját, s mintha a bélése érdekelné, belepillantott. Az őrnagy megértette a jelzést: a tanú nem ismerte fel „Medgygest”. Az ajtóhoz ugrott, hogy a peronra siessen. Odakint ebben a pillanatban lövés csattant. Beke elsápadt: biztosra vette, hogy a piszolygolyó a szolnoki vasutast találta. „Medgyes” felismerte a helyzetet, rádöbbent: kotja a szocialista tábort,! amelynek meghatározó szerepe; van a világ arculatának alakításában. Ugyanígy hazánkban is a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek építik mind nagyobb siker-j rel a szocializmust. Pártunk gondosan kialakított és évről évre fejlesztett szövetségi politikája egységbe tömöríti a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, kispolgárokat, a különböző világnézetű emberek egészét. Elsősorban egyenként rajtuk múlott eddig is, és múlik ezután is az, hogy az építőmunkában milyen helyet vívtak vagy vívnak ki maguknak. Csakis a végzett munka és társadalmunk rendjének, törvényeinek tiszteletben tartása dönti el az egyes emberek hova- j tartozását. Régen megfogalma- j zott és újra ismételt igazság az, I hogy az egyén boldogulása nem; független a társadalom egészé- j nek boldogulásától. A kisebb-1 nagyobb közösségek rosszallásába, elítélésébe, törvényeink szigorába ütköztek és ütköznek ezután is azok, akik jogtalan haszonszerzésre, harácsolásna törekedtek vagy törekszenek. Szükségtelen az ilyesmi, hiszen a szorgalmas munka és a takarékos életmód nyomán nemcsak családi ház építésre jutott eddig százezreknek, hanem a mindennapi életet megkönnyítő, kényelmesebbé tevő háztartási berendezésekre, gépekre, személygépkocsira is. S az a cél, hogy a jövőben még több jusson minden dolgozó családnak. E zért ösztönöznek tanulásra, gondolkodásra, még szorgalmasabb munkára, helytállásra és felelősségtudatra a párt kongresszusi irányelvei. Soraiból világosan kiolvasható, hogy sok még a tennivaló társadalmi és gazdasági életünk számos területén. Negyedik ötéves tervünk célkitűzései is bővelkednek a feladatok meghatározásában. A tennivalók helyenként hatványozottan jelentkeznek, mert az elmúlt években a harmadik 5 éves terv időszaké- ] ban több helyütt jobban előtérbe került az egyéni és a csoportos érdek, mint a népgazdaság fejlesztésére, a közös jólét növelésére való egyetemes törekvés. Megyénkben is akadtak olyan üzemek, amelyekben a pillanata ,,MAV-tlsztek’ csak a leleple- ! zó tanúra vártak, hogy letartóz- j tassák. ; Kint hirtelen megkönnyeb- • bűit. A sínen az állomásfőnök fe- : küdt, keze görcsösen szorította : a revolverét. — Nem várhattam! — mond- ■ ta a sötétből kilépő Ébert. — j Ha nem lövök, végez a vas- • utassal. Éppenhogy megelőztem... A második lövés. amelyre mindketten berohantak, a szalonban dörrent. Paál, aki egyedül maradva felfeszitette a szekrényajtót, a vállába kapta a pisztolygolyót, egyenesen a fogason függő ruhák közül. A „nyomorék” lány kiugrott búvóhelyéről és villámgyorsan a nyitott ajtónál termett. Ott egyszerre két revolver meredt rá. — Egy magazin szerint — mondta higgadtan Beke — maga már réges rég Nyugaton van...! A csinos arcra most kiült a kor. a harminc év és a „hivatás” nyoma, mindaz, ami a paralízis, a bénaság helyett valóban megviselte, éretté tette. A két tiszttel sunyi, eszes és vérszomjas vadmacska nézett szembe. Ébert elővette a bilincset... ; (Folytatjuk) nyi érdek határozta meg az árutermelést. Néhány termelőszövetkezetünkben is jelentkezett a mának élés. Ez abban jutott kifejezésre, hogy a megtermelt értékből évekig nem, vagy csak alig fordítottak kisebb összegeket a közös gazdaság továbbfejlesztésére. Az irányelvek csaknem minden pontjából kicsendül a jövő alakulása iránt kért nagyobb felelősségérzet. A felnőtt nemze. déknek foglalkozásra és világnézetre való tekintet nélkül arra kell törekednie most napjainkban és a jövőben, hogy minél több korszerű ipari és mező- gazdasági üzemet, minél magasabb szintű tudományos és irodalmi örökséget hagyjon az utána következő generációra. Jogos és megszívlelendő az irányelvnek az a megállapítása, hogy „A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje; milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre”. E fontos hivatás betöltéséhez, vagyis az ifjúság neveléséhez egyaránt szükség van a szülők műveltségének állandó növelésére, a lankadatlan szorgalmú munkára, a következetes helytállásra és arra is, hogy ne árnyékolja be közülük senki tisztességét, becsületét semmi olyasmi, ami árthat a társadalomnak, az új generáció életfelfogásának. Kukk Imre A Vöröskereszt megyei veze- | tősége és a Megyei Vérellátó Al- j központ augusztus 24-től 26-ig háromnapos tanfolyamot rendezett Békéscsabán a Szlovák Kollégiumban a véradófelelősök részére. Már hagyomány, hogy a vöröskeresztes munka magasabb szintre emelését célzó tanfolyamokat megrendezik, s eze- J ken az alapszervi véradófelelő- j sök orvosoktól, egészségügyi | szakemberektől filmvetitéses előadások keretében ismereteket szereznek a vér gyógyászati alkalmazásáról, annak jelentőségéről. Az idei tanfolyamon a megye alapszervezeteiből 156-an vettek részt, többségükben nők, s örvendetes, hogy köztük sok a fiatal. Az első napon öz Ferenc me- j gyei titkár üdvözölte a részvevőket és beszélt a tanfolyam jelentőségéről, majd dr. Nyekita Új könyv: Karinthy Ferenc: Celiérthegyi álmok A színész művészetének lényege, hogy az előadás h ti rom órájára „más bőrébe bújik”, más embert próbál megjeleníteni. Azaz: szerepet játszik. A valóságos életben is vannak olyan helyzetek, amikor másnak szeretnénk látszani vagy másnak kell látszanunk, mint amik vagyunk. Tehát: szerepet játszunk. A szerepjátszás e két formáját — a színház és a valóságos élet pillanatnyi tökéletes egybeesését — használja keretül darabjában Karinthy Ferenc (maga is az irodalmi fejtörők, szójátékok, nyelvi tréfák mestere). Azért, hogy megmutassa a háború, a gyűlölködés, az ostobaság embertelenségét, léleknyomorító hatásáí Érdekes, különös színdarab a Gellérthegyi álmok. Nem mondjuk, hogy nem írtak ennél jobb drámát az elmúlt negyedszázadban. Van fontosabb műve Karinthy Ferencnek is. De könnyedebb, szórakoztatóbb formában, nagyobb írói leleménnyel még nem szólt valóban komoly kérdésekről az író. Drámairodalmunk is alig. A tavaszi fesztiválon csaknem félezer csabai néző is láthatta a drámát. A Magvető Kiadó most háromezer példányban könyvalakban is megjelentette a művet. d—ö Sándor százados tartott előadást arról, hogy milyen fontos a vérellátás rendkívüli helyzetekben. Ezt követte ö7 Ferenc előadása a véradófelelősök szerepéről, munkájáról, majd dr. Sonkoly Kálmán főorvos, a Békéscsabai Városi Kórház igazgatóhelyette. se a vér élettanáról, délután pedig dr. Rucz László, az alközpont vezető főorvosa a vérellátásról tartott előadást. Másnap dr. Ollár György és Salka László előadását hallgatták meg a részvevők, majd ellátogattak a vérellátó alközpontba, ahol a tanfolyam hallgatóinak egy csoportja vért is adott. Este a Kossuth Étteremben barátsági találkozót rendeztek. Tegnap délelőtt dr. Tóth Pál, a medgyesegyházi szülőotthon vezető orvosa és dr. Horváth Istvánná, a Vöröskereszt Országos Központjának előadója tartott tájékoztatót. Az önzetlen segítés szószólói \ ' Véradófelelősök tanfolyama Békéscsabán „Szeretek táncolni... ” Egy szép táncos évtized után, augusztus 20-án Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott Kovács Judit Katalin, a Balassi , Táncegyüttes szólistája. Amikor gratulálok neki, zavartan szabadkozik. Az együttes sok más tagja is legalább úgy megérdemelte volna — mondja és látszik, hogy komolyan így gondolja. Szép dolog a szerénység, de hát az igazság az, hogy nyilván nem érdemtelenül esett éppen rá a választás. — 1961 óta vagyok az együttes tagja — kezdi most már felszabadultabban. A munkám mellett a tánc tölti be az életemet. Hetenként háromszor próbálunk (magamban számolom: tíz év alatt ez majdnem ötezer óra, kerek 200 nap), évente általában ötven fellépésünk van (a legszerényebb becslés szerint is ötvenezer kilométert utaztak tehát 1961 óta). Jártunk az együttessel Békés megye szinte minden helységében, nagyon sok helyen az országban és jártunk Belgiumban, Csehszlovákiában, Franciaországban, Jugoszláviában. Olaszországban, Romániában és legutóbb a Szovjetunióban. — Melyik ország tetszett a legjobban? — Szicíliában láttam életem- i ben először a tengert. Talán ez volt a legszebb. — Hol aratták a legnagyobb ! sikert? — Itthon, azt Hiszem, több helyen is tetszett, amit csináltunk, külföldön pedig talán Szicíliában és most legutóbb Dubnában, ahol a tudósok nem is akarták elhinni, hogy nem hivatásos együttes vagyunk. — Mit csinál, amikor nem táncol? — Dolgozom. Pontosabban: amikor nem dolgozom, akkor táncolok. 1963-ban kerültem a békéscsabai Kötöttárugyárba, idén érettségiztem a textiltechnikumban. Jelenleg gyártmány- fejlesztési technikus vagyok. Reggel 8-kor kezd dolgozni. Negyed 5-ig tart a munka, utána próbára megy. Este 10, mire hazakerül. — Hogy bírja ezt a hatalmas igénybevételt? — Az első egy-két évben nagyon nehéz volt. Később aztán könnyebb lett... és nagyon szeretek táncolni. . Búcsúzóul ismételten a lel- kemre köti: írjam meg, hogy mindent a többieknek, s mesterüknek. Born Miklósnak köszönhet. Megígértem, íme. D—o &MÜSMS R 1970, AUGUSZTUS 27,