Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
Nagydíjas lesz-e az orosházi kukorica? Az Orosházi Állami Gazdaságban tavaly holdanként 46,2 mázsa szemes kukoricát takarítottak be. Ezzei az eredménnyel az állami gazdaságok között országosan első helyre kerültek. Zöldborsóból konzervgyári célra holdanként 18,3 mázsát termeltek. Ez is az ország egyik legjobb terméshozamának nevezhető. Most mindkét növénnyel beneveztek a 67. Országos Mező- gazdasági és Élelmezésügyi KiBúzavetőmagot vásárol a tótkomlós! Viharsarok Tsz Évek óta a vetőmagtermesztő gazdaságok közé tartozik a tótkomlósi Viharsarok Tsz. Ebben az esztendőben is nagy területeken termesztettek különféle fajtájú búzákat vetőmag céljára. Sajnos, a jég 95 százalékos kárt tett a gabonatáblákon, így most vetőmagfelújításra szorul a gazdaság. Héjjas Béla főagronómus néhány nappal ezelőtt a tsz megbízásából szerződést kötött az Országos Vetőmagtermelő és Ellátó Vállalat délmagyarországi központjával 500 mázsa Bezosztája és 700 mázsa Libellula fajtájú vetőmagbúza szállítására. Ez a két búzafajta ugyanis azokon a területeken, ahol a jég nem tarolta le a vetést, jól termett. Ezt mutatja az az 55 holdas búzakísérlet is, melyen ebben az esztendőben 11 fajta búzát versenyeztettek a termőképesség megállapítására. Jövőre a búzakísérletet tovább folytatják, kiegészítik a legújabb fajtájú magyar és szovjet búzákkal, sőt szerveznek egy 55 holdas takarmánybúza-kísérletet is. Itt a Libellula versenytársait keresik. A kísérletek eredményeként 1971 őszén azokat a búzákat vetik majd el, amelyek a közös gazdaság kísérleti parcelláján a legnagyobb hozamot adták. Műanyag a szőlészetben A Szőlészeti Kutató Intézet badacsonyi borpincéjébe bevonult a műanyag. Epoxigyantából készítették a bor öntögeté- sénél használt úgynevezett fickó és töltike utódját is, s ezzel az anyaggal vonták be a nagyméretű betonhordókat, sőt a hagyományos ászokhordók borát is műanyag dugók zárják él a levegőtől. A műanyag felhasználása egyelőre kísérleti jellegű. A borászok és a vegyészek megfigyelései szerint az epoxigyanta teljesen ellenáll a bor savainak, könnyű, higiénikus. állításra, amely augusztus 28-án nyitja kapuit Budapesten. A kimagasló terméseredményért vajon megkapják-e a nagy díjat az orosháziak? Pénteken minden bizonnyal megláthatják az érdeklődők, mert a zsűri ekkorra befejezi az értékelést. Ebből az állami gazdaságból azonban nemcsak kukoricát és zöldborsót visznek az ország és a világ mezőgazdasága elé, hanem négy olyan kiváló tenyészbikát is. melyeket saját törzs- állományukból neveltek féltő gonddal. Ezenkívül kiállítanak még egy tenyészüszőt is, melynek anyai vonala a tejtermelésben szerzett hírnevet a gazdaságnak. Rekord A kondorost Dolgozók Tsz-ben páratlanul szép a szabadföldi kertészet. A paprikatáblán alig győzik szüretelni a vastaghúsú, szép termést. Nem ritka az olyan paprikatő, amely 15—20 termést ad. Valamennyi paprikafajta bevált a kondorosa talajon. A Békéscsabai Konzervgyár előfeldolgozással bízta meg a szövetkezetét. Mintegy 25—30 asszony és leány tisztítja a zöldpaprikát s sziedi ki a magházát. Naponta legalább 100 mázsa zöldpaprikát készítenek elő 'konzervgyári feldolgozásra. Jönnek as „emberhónapok ” Lassan augusztus végére jár és még sok ezer hold gabona vár betakarításra. Lemondóan jegyezte meg a napokban a Gyulai Állami Gazdaságban tartott igazgatói tanácskozáson az egyik szakember; ha a tábla-törzskönyvből nem tudnánk, hogy egynémely területbe búzát vetettünk, talán nem is találnánk meg. Igen nehéz, rendkívüli észtén- j dő az idei, hiszen nem is olyan | régen még az árví7 és a belvíz ellen küzdöttek az állami gazdaságok dolgozói, most fjedig azon fáradoznak, hogy a megtermett értékeket betakarítsák. Két nappal az OMÉK—1970, megnyitása előtt Az élő népművelésnek ad otthont a művelődési pavilon Szeptember 4-én Békés megyei nap Á 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár hivatalos megnyitása előtt két nappal rendkívül színes a kép: lenyűgöző munkatempó, futó-rohanó embertömeg, serényen dolgozó munkáshad, határozottan, gyorsan tár- gyaló-intézkedő szervezősereg, gépekkel, mezőgazdasági termékekkel, állatokkal és más bemutatásra kerülő kiállítási anyaggal száguldó tehergépkocsi-karaván fogadja az érdeklődő újságírókat. A sok érdekességről, látnivalóról az elkövetkező hetekben lapunk hasábjain részlete-j sen beszámolunk, tudósítunk) Békés megye mezőgazdaságának a nagy seregszemlén való szereplésről; de úgy véljük, hasznos szolgálatot teszünk, ha már most felhívjuk a figyelmet a kiállítás látnivalóira. Pontosabban egyre; a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelésügyi Intézet impozáns pavilonjára, amely a főbejárat közelében helyezkedik el, homlokzatán a „Művelődés” felirattal. És ezt tesszük azért, mert a mezőgazdasági üzemek, falvak gazdasági-politikai vezetői bizonyára megtekintik a jubileumi kiállítás és vásár agrár-újdonságait, kíváncsian szemlélik majd a legkorszerűbb hazai és külföldi termelési s technológiai eljárásokat, érdeklődéssel vesznek részt a szakmai tájékoztatókon, rendezvényeken: és talán éppen ezért kevesebb idejük jut erre a pavilonra, amely a korszerű falusi népművelés kialakítását, megszervezését, az erre való igény felébresztését hivatott szolgálni. S ami — ha áttételesen is — de feladata kell hogy legyen a mezőgazdasági üzemek, községek vezetőinek. Ügy véljük, nem járunk messze az igazságtól, ha ezt mondjuk: e téren Békés megyében is sok még a tennivaló. Ezért is hasznos megtekinteni a Művelődés Pavilont, melynek céljáról, programjáról Harangi Lászlóval, a NépműveléPAMUTTEXTILMÜVEK BÉKÉSCSABAI GYÁRA (Pamutszövő) f e 1 v esz szövő munkakörbe átképzősöket és gyakorlattal rendelkező szövőket, valamint 15 évet betöltött lányokat és fiúkat szövőipari tanulónak. Bővebb felvilágosítást a gyár üzem- gazdasági osztályán. 1924 si Intézet főelőadójával beszélgettünk. s — Először a hagyományokról, mert ezzel is rendelkezünk — mondja Harangi László. — A legutóbbi, 1967. évi mező- gazdasági kiállításon már önálló pavilonnal szerepeltünk, klubkönyvtárat mutattunk be, amely általában a kis községek, tanyai települések hatékony művelődési intézménye lehet. A bemutatott klubkönyvtár mintájára az országban számos helyen hoztak létre ilyen típusú és rendeltetésű művelődési objektumot, amely működésével elősegítette a falu arculatának változását és helyi közéleti fórumot biztosított. Az idén pavilonunk egy bemutató művelődési otthon és könyvtár, ahol gyermekek, fiatalok, felnőttek és az idősebbek egyaránt megtalálhatják művelődési és szórakozási igényeik kielégítését. A pavilon kisszínpadán előadott műsorok, filmvetítések, a szakköri bemutatók és kiállítások bizonyítják, hogyan lehet közös erővel, az öntevékenységre építve közérdeklődést keltő és vonzó kulturális életet kialakítani — falun is. Ténylegesen a mai átlagközség művelődési intézményét prezentálja. A megjelenítés módjában is lényeges a változás az 1967. évihez képest. Akkor statikusan (fotók, dokumentumok, grafikonok, berendezések) érzékeltették mondanivalónkat, most pedig az élő népművelést, az önművelés különböző formáit eleven valóságban mutatjuk be. — A bemutató művelődési otthon és könyvtár szerkezetileg két részből — az előadóteremből és a szakköri szobákból áll. Az előadóteremben mindennap más-más megye mutatja be az elmúlt 25 év fejlődésének eredményeit és a jövő útját kiállításokkal, amatőr- együtteseink műsoraival saját készítésű filmjeivel. Szeptember 4-én lesz a Békés megyei nap; ennek programjában szerepel a gyulai Művelődési Központ népi zenekara, Kádár Ferenc népművész, a gyulai Körös Tánc- együttes, Lipták Ágnes szarvasi népdalénekes, Nácsa János dévaványai citerás, valamint a KPVDSZ békéscsábad Napsugár Bábegyüttese. A naponként háromszor sorra kerülő egy-egy órás műsorokban a látogatók megismerkedhetnek az ország leghíresebb öntevékeny művészegyütteseivel, énekeseivel, szólistáival. A szakköri bemutató négy helyiségből áll, valamennyiben rendszeresen tartanak bemutató foglalkozásokat, bizonyítva, hogy a szabad idő hasznos eltöltésének ez is egy módja. A díszítőművészeti szakkör bemutatóján részt vesz Zsiga Ilona túrái népművész; a bábszakkörök bemutatóján tréfás rögtönzéseket, mozgásgyakorlatokat, s bábkészítést, láthatnak az érdeklődők. A természettudományi stúdió programjában bemutatkozik a TIT biológia, fizika, kémia szakköre, többek között növényélettani, növény- védelmi és agrometeorológiai kísérleteket végeznek. A virágdíszítő szakkör foglalkozásán virágkötészeti bemutatót tart Tasikó Iwaki japán virágdíszítő művész. A nyelvoktató szakkörben látható lesz a korszerű nyelvoktatás valamennyi eszköze. Külön könyvtárszobát is berendezünk, itt megtalálhatók majd a mezőgazdasági szakirodalom legújabb termékei, hetenként kétszer tartunk szakíró—olvasótalálkozót, ahol neves szakírók, szerkesztők hívják fel a figyelmet a szakirodalomnak a termelés szolgálatában betöltött szerepére. Az olvasók többek között találkozhatnak Muraköz: Tamással, a Mezőgazdasági Könyvkiadó irodalmi vezetőjével, Horváth Sándorral, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjével, CzakóJó. zseffel. az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatóhelyettesével és Katona Józseffel, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatójával. — Ügy érzem, ha nem is a teljesség igényével — alkalmazkodni kell a kiállítás jellegéhez és sikerül bemutatni azokat a népművelési formákat, amelyeket hozzáértéssel, hittel, jószándékkal és anyagi támogatással bármelyik művelődési otthonban nagyon érdekesen, vonzóan meg lehet valósítani. Azt szeretnénk, ha a pavilon elősegítené a falusi népművelés társadalmi üggyé válását, a falusi népművelő munka társadalmi megbecsülését, ugyanakkor a falvakban élő embereket, a gazdasági egységek vezetőit a népművelés tartalmi színvonalának emelésére ösztönözné. Továbbá kifejezésre jutna a permanens művelődés elve, tehát figyelemmel lenni a különböző korosztályok igényeire. A falvakban, a mezőgazdasági üzemekben a korszerű termelés mellett korszerű népművelésre van szükség, a kettő együtt, egymást kiegészítve elősegítheti, meggyorsíthatja az új típusú falu arculatának kialakítását, az ott élő ember személyiségének szocialista formálását. Dékány Sándor Sajnos, nehezen halad az aratás. Törnek a gépek. Igaz, ahadnak szép számban gazdaságok, ahol már befejezték ezt a nagy mun. kát: így Hidasháton, Bánkúton, Orosházán, Mezőhegyesen, de ez nem jelentheti azt, hogy a kom. bájnok pihenhetnek, amíg ara- tatlan terület van a társgazdaságokban! Különösen nehéz a helyzet a Körösi Állami Gazdaságban, ahol a 2588 holdból mindössze csak 1500 holdat takarítottak be. A dombegyházi, a vizesfási, a szeghalmi, a szarvasi, a biharugrai és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban is siettetni kellene a betakarítást, hiszen szeptemberben mégsem illik aratni. A segítség tehát még ilyenkor is jól jöhet. Az Orosházi Állami Gazdaságban május vége óta két műszakban üzemelnek a gépek. Tizen- négy-tizenöt vasárnapot töltöttek „nyeregben” a traktorosok, így bizony elfáradtak mostanára. Igyekeztek az aratással is. Most segítséget adnak többek között a Körösi Állami Gazdaságnak. Itt a7 idén 5 ezer 140 holdat ért ár- és belvízkár. A nyár nem kedvez, hiszen augusztus 11-ig 612 milliméter csapadékot mérték. Különösen hasznos a fűkasza, a rendsodró ezekben a nehéz napokban. A legutóbbi értékelések szerint Békés megyében a 26 ezer 714 hold étkezési búzából mintegy 23 ezer holdat takarítottak be. A tízezer ötszázötvenkét hold takarmánybúzából pedig 9 ezer 700 holdat. Akad tehát tennivaló bőven. Most már rohamosan csökken a mag minősége. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az állami gazdaságoktól példamutató termelés, szervezést vár a megye! Ez egy. ben azt is jelenti, hogy gondolni kell a holnapokra is és a rendkívüli időjárás ellenére pél. damutatóan kellene megszervezni a talaj előkészítést, elkészíteni a jövő évi magágyakat. A szabaddá vált területeken fokozni lehet a talajmunkákat. Nem ártana megszervezni a kettős műszakokat! Nemsokára jönnék az „emberhónapok”, a hidegebb napok, amikor sokkal nehezebb a határban dolgozni, mint nyáron. Ahol tudnak, éljenek az újabb gépvásárlási lehetőségekkel. A Bánkún Állami Gazdaság 3 és fél millió forintot költött gépekre. Többék között 14 MTZ- traktort vásárolt. Az állami gazdaságok összes gabonaterülete 40 ezer 280 hold. Ebből talajmunkában részesítettek 21 ezer holdat. Ez sem valami vigasztaló. Megkezdték az istállótrágyázást is, s eddig' mintegy háromezer holdra juttatták ki a szerves anyagot. Gyorsítani kellene a nyári betakarítást, szántást, most, amíg erre kedvez az idő! — tehát mindez jogosan hangzott el az igazgatói tanácskozáson. Sz. Lukács Imre „Nyitott kapuk napja” Komáromban Komárom megyében az idén októberben rendezik meg a műszaki hónapot. A cél az, hogy széles körben megismertessék a megye sokszínű és eredményes ipari, műszaki munkáját, a gyá. rák termékeit, segítséget nyújtsanak a pályaválasztáshoz és a munkaerőgazdálkodáshoz. Ennék érdekében rendezik meg a „Nyitott kapuk napját”. A vállalatok az általuk meghatározott egy-két napon lehetőséget nyúj. tanak arra, hogy a gyárat vagy egyes részeit — megfelelő szak. vezetés mellett — megtekinthessék az érdeklődők. békés megyei í NÉPÚJSÁG m 1970. AUGUSZTUS 26. 3
