Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

A pőruíjárt halacska (Indiai mese nyomán) Porártalom még a legtisztább he­lyiség levegője is tartalmaz le­begő porszemcséket. Meg is láthatjuk őket a sötétebb he­lyiségbe betolakodó fény tündöklő nyalábjában. A leg­gondosabban tisztán tartott la­kás politúros asztallapján még nyugodt éjszaka után is olyan porréteg van, amibe bátran beleírhatja nevét az ember. A por mindenhol szitál. És réte­ge megnövekszik, ha még az ablakot is nyitva hagyja valaki. Mert az utca eső után tiszta* de néha úgy megreked ben­ne a por, hogy valósággal be­leharaphat az ember. Képzeljük el* mennyi port szív be, aki száraz időben a szabadlevegőn foglalatoskodik, esetleg olyan helyen, ahova még oda is vágja a pont a szél. Falun és városon egyaránt A BESZlVOTT POR egy ré­szét felfogja a légzőszervek csillószörzete és a felső légutak nyálkahártyája. A többi része azonban a mélyebb légjáratok­ba, a hörgőkbe, a tüdőhólya­gokba jut ahol izgalmat, köhö­gést hurutot gyulladást okoz­hat A porártalom legszembetű­nőbb következménye a légző­szervi panasz, de a szemen könnyezést váladékképződést hunyorgást, pislogást, kötőhár­tyahurutot a külső hallójárat­ban bőrgyuladást, ekcémát okozhat A fülkürt belsejében nagyothalláshoz, fülzúgáshoz, szédüléshez vezető dugulás le­het a porártalom következmé­nye. Ekcéma, heveny- vagy idült gyulladás keletkezhet a hajlatok bőrén vagy az izzadó felszíneken, ha nem távolítsák él időben a rárakódott port Egyes porok csak izgatják a testet és csupán mechanikai hatásukat kell megakadályozni. Lényegesen veszélyesebb a por ártalma, ha fertőzőképes kór­okozók, gombák vagy egyéb szerves anyagok vannak benne. A városi porban például arány­lag elég sok a mikroorganiz­mus. A falusi porban több az ásványi talaj törmelék. Az ipari települések pora elég sok kor­mot tartalmaz. A nyári beta­karítási munkák porának csak 40 százaléka talajpor, 60 száza­lékát szerves növényi részek alkotják, főleg toklásztörmeiék és apró polyvamorzsa. Gomba- spoóra is elég sok van benne. Ezt a földművelők gombás szemfertőzései is bizonyítják. A válás oka: megtévesztés Honoluluban, Hawaii-szige­tén, a 22 éves Francois Nan- grunder két nappal az eskü­vője után benyújtotta a váló- keresetet A bíró előtt a kö­vetkezőket mondta: „Bíró úr, a férjem becsapott. Elhitette ve­lem, hogy a közelségem any- nyira felizgatja, hogy dadogni kezd: most pedig megtudtam, hogy gyermekkora óta dadog!’­NE NYELJE SENKI felesle­gesen a port. Iparkodjanak a porártalmat ésszerű védekezés­sel megelőzni. Mert az iparko­dás nem hiábavaló. No de mik a tennivalók? Már az építkezéskor figye­lemmel kell lenni a szelj áras­ra. Ne építsék az ablakokat, aj­tónyitásokat a szél járás útjába, mert a szél bevágja a lakásba a port. Ültessenek az ablakok és ajtók élé szél- és porvédő növényövezetet, élősövényt. Gyakran locsolják az udvart, járdát, de ha lehet még az ut­cát is. Salakfeltöltéssel, kátrá­nyozással előzzék meg a sarat és a port — mondja az álta­lános tanáos. A NYÁRI MUNKÁK porár­talma megelőzésének többféle módja van. A legelső az ész­szerű helyezkedés. Lehetőleg mindig úgy közelítsenek a munkagéphez, úgy helyezked­jenek él mellette, hogy a lég­járat ellenkező irányba terelje a port. A második a védőken­dő, aminek ritkán szőtt anya­ga a levegőt átereszti, de a port visszatartja. A helyesen alkal­mazott védőkendő a porálarc védelmével vetekszik. A har­madik a jól épített porszem­üveg, amely a szemrés szélére simulva az oldalról jövő por ellen is megvédi a szemet. Vé­gül tanulják meg az orrlégzést, mert a befogott száj mindenfé­le porártalom megelőzésében egyaránt hasznos. Dr. Buga László Orosz ételkülöolegességek BORSOS 30 deka marhahúst apró koc­kákra vágjuk és hideg vízben, kuk­tában kissé élöíözünfc anélkül, hogy a kuktát lezárnánk. Közben egy csőmé hámozott vegyes zöld­séget (kockára vágva) kevés forró zsíron megpirítunk, utána néhány percig pároljuk, majd párolás után a húshoz öntjük. Teszünk bele még 20 deka gyalult káposztát, ugyan­annyi gyalult céklát, sózzuk, kés­hegynyi törött borssal, egy-két ba­bérlevéllel, kde doboz paradicsom­pürével ízesítjük, majd 2—2,5 liter vízzel feleresztjük, a kuktát lezár­juk és forrás után még mintegy V, órán keresztül főzzük. Ha job­ban szeretjük berántva, úgy tála­lás elótt" gyengén (legfeljebb egy kanálnyi liszttel) beránthatjuk. Tá­lalás előtt tegyünk a tányérok al­jára egy-egy evőkanál tejfölt. KOZÁK KOTLETT 30 deka marhahúst és 30 deka sertéshúst kétszer átdarálunk. Hoz­zádarálunk egy kis fej vöröshagy­mát, egy vízben áztatott és kinyo­mott zsemlét. Tegyünk bele egy tojást, törött borsot, sót, majd a masszát összegyúrjuk, pogácsákat formálunk belőle, zsemlemorzsá­ban megpörgetjük és forró zsírban vagy olajban a pogácsákat mind­két oldalán rózsapirosra sütjük. A zsírt, amiben sütöttük elfelezzük. A felét félretesszük, a felébe egy csapott evőkanál lisztet hintünk, világos rántást csinálunk belőle (besamel-szerűen), csakhogy tej he­lyett 2 ded tejföllel eresztjük föl. A húst kerek tűzálló tálra rakjuk, minden húspogácsa tetejére egy vé­kony szelet nyers vöröshagymát és egy kocka füstölt szalonnát helye­zünk, majd a tejfölös lével és a maradék zsírral meglocsolva a sü­tőben néhány percig sütjük, amíg a hagyma és szalonna kissé meg­pirul. Makarónival vagy rizsköret­tel tálaljuk. A majom fönt ta­nyázott a fán két gyermekével. Egész nap dédelgette őket. ölbekapta, • szoron­gatta, cirógatta. Még akkor sem szólt rá­juk, amikor rosszal­kodtak és olyan ék­telen lármát csap­tak, hogy más álla­tok azt hitték, vesze­kedés van majomék- nál. Egyszer egy hal dugta ki a fejét a vízből és rászólt a majmokra: — Ejnye! Ejnye! ki hallott még ek­kora zsivajt? Mintha nem is ketten len­nétek, hanem leg­alábbis egy tucat lenne belőletek. A két majomcse­mete erre nyelvet nyújtott a hal néni­nek olyan egyszerre, minthacsak rugókon járt volna a nyel­vük. Még azt is hoz­zátették: bee... beee... A majom még er­re sem pirongatta meg a gyerekeket, in­kább lekiabált a fá­ról: — Mi baja van az én gyermekeimmel, halasszony? Hagyja csak azokat békében, inkább törődjön a magáéval. . Jobban tenné, ha hagyná őket is lármázni, rosszalkodni, de sze­génykéknek csak csendben, finomkod­va szabad úszkálni ide-oda. Nem is sze­reti maga a gyere­keit halasszony, mert milyen szeretet az, amikor mindig csak mosdatja őket. A ru­hájuk is örökké fé­nyes, és folytonosan illedelmesen és csendesen kell visel­kedniük. A hal korul nyü­zsögtek a gyerekei és ők is hallották, amit a majom mondott. Ekkor váratlanul megszólalt az egyik halgyerek. — Én már régóta irigylem a majmo­kat. Nekik sokkal jobb dolguk van, mint nekünk. Szíve­sen élnék velük. — Na látja hal­asszony, ugye hogy igazam van? Még a saját gyereke is helybenhagyja, hogy én tudok jobban sze­retni. Nem is teszek különbséget, egyfor­mán szeretem a ma­gamét, a másét. Erre a kis halgye­rek, anyja és testvé­rei szeme láttára a partra vetette ma­gát. A hal nyílsebesen úszni kezdett, hogy megmentse gyerme­két. A majom azon­ban leugrott a fáról, s mint a villám ott- termett a kis hal mel­lett. ölbekapta, csó­kolgatta, szorongatta és így beszélt hozzá: — Gyere csak te kicsi hal, majd se­gítek rajtad én, — Aztán fölvitte magá­val a fára és két erős ág között biz­tonságba helyezte. A hal és a temér­dek testvér, amikor meglátták a kis ha­lat a fán, egyszerre sírni kezdtek, A két majomcse­mete erre éktelen lármára kezdett és letördelték az ága­kat, amit a vízbe ha- jigáltak a halak fe­lé. A majom pedig egyre csak ölelgette, cirógatta a kis halat és mert meg volt elégedve magával, ezt kiabálta a ha­laknak: — Halacskák lát­játok, ilyen a ma­jomszeretet. (Láng Etelka) Magyar bútor Leningrádban Leningrádban a közelmúlt­ban nyűt meg a „Magyar bútor 1970” kiállítás az ARTEX kül­kereskedelmi vállalat rendezé­sében. T'-áucnihdk Iskolai úttörők és kultűrhá- zak gyermek tánc csoportjainál-: gyakran okoz gondot az olcsón előállítható táncruha. Talán a tánccsoportoknák és a szülők­nek is segíthetünk az ezzel kap­csolatos problémáján ezzel a kis rajzsorozattal. A ruha nem kötődik egy bizonyos tánchoz, tervezésnél a népviselet leg­jellegzetesebb formáit, a tánc (mozgás) és a színpad követel­ményeit tartottuk szem előtt. Több darabból áll, így többfé­leképpen viselhető és köztudott, minél több formában lehet ki­használni egy ruhát, annál ol­csóbb. Azután előnye még az is, hogy az egyes darabok kü- lön-külön a „civil” életben is viselhetők (pL a szoknya fe­hér cérna pulóverrel, nyaká­ba kötve a háromszögletű ken­dőt, a filc mellény hosszú nad­rághoz, a fehér blúz egyszínű modem vonalú vászon vagy szövet szoiknyához szintéin vi­selhető). A táncruha részei: 1. A fehér síron vagy ba- tiszt blúz elejét sűrű szegősor díszíti, a gombok azonosak a szoknya alapszínével. Nyakára és az ujjak végére varrjunk készen kapható hímzett szala­got. Elsősorban a fehér lyuk­hímzést javasoljuk. 2. A szoknya 4 enyhén tra­péz vonalban szabott részből készül, derékban húzott. Anya­ga: színes alapon fehérpettyes karton. Ebből készül a három­szögletű fejkendő is. 3. A kötényt a blúz anyagá­ból varrjuk és azonos díszítés­sel keretezzük. 4. A filcmellény a szoknya színével azonos Vagy abhoz jól illő színű (pl. világoskék szok­nyához sötétkék mellény; piros szoknyához szilvakék mellény stb.). Díszítése és egyben csu­kása is horgolt paszományzsi- nórból készül és filcből kivá­gott rátétből. Mintája tervez­hető az ugyancsak filcrátétes pásztorsubák gazdag motívum- kincsének felhasználásával. (Megtalálható múzeumokban, néprajzi szakkönyvekben.) A mellény szélét ollóval kicakkoz- zuk vagy cakkosan kivágott filcpaszpollal szegjük, illetve dí­szítjük. Soltész Nagy Anna Az 1250 négyzetméter alap­területű, rendkívül világos — csupa üveg és beton — kiál­lítási helyiségben felvonultak a magyar állami és szövetkezeti bútorgyártás remekei. A kiál­lítás egy részét az irodabúto­rok, szállodák, mozik, konfe­renciatermek, éttermek beren­dezési tárgyai foglalják éL A megrendelések közül is kiemel­kedik a moszkvai KGST-palota és a budapesti Duna-Interkon- tinentál berendezése; A leningrádiak közül sokan ismerősként nézegetik a kiállí­tott bútorokat, mivel szobáik­ban gyakran találkozhatunk magyar berendezési tárgyakkal, ugyanis az ARTEX már több mint húsz éve exportál bútort a Szovjetunióba. A nemzetközi kiállítások ha­gyományai szerint elsőnek a szakemberek tekintették meg a bemutatott termékeket. Az Auróra-Luxus elnevezésű bútoroknál az I. sz. Leningrá- di Bútorgyár két mérnöke — Lomonoszov és Baganov — a szakértő szemével mérte fel a látottakat — Nagyon tetszik nekünk ez a modem irodabútor — mond­ták. — Korszerű, kényelmes, esztétikai megoldása dicséretes. Minőségük kitűnő. A színek összeválogatása fejlett ízlésről tanúskodik. A szakemberek második cso­portja az éttermi berendezések után érdeklődik. Ök a lenin- grádi Vendéglátóipari Főigaz­gatóság képviselői, Novikov és SLafman. — Azt vizsgáljuk — mondot­ták —, hogy mit hasznosíthat­nánk a mi vállalatainknál. Nem távozunk üres kézzel az étter­mi berendezések különösen fel­keltették érdeklődésünket. Beszélgettünk az EXPORT­LESZ szovjet vállalat jelen le­vő képviselőjével, Tamara Bel- jákovával is. Elmondotta, hogy hamarosan új eszpresszók, ét­termek nyílnak Leningrádban — magyar és orosz konyhával — a kiállításon látottak alap­ján« J. Kirillov — APN

Next

/
Thumbnails
Contents