Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Tanulságos beat-fesztivál Ifjúsági Park Békéscsabán? HÁNY BEAT-ZENEKAR van Békés megyében? Sokkal több, mint amennyit először gondolna az ember. Ez akkor derült ki, amikor augusztus első vasárnap­ján megyei beat-fesztivált ren­deztek Mezőkovácsházán. Eddig is tudtuk, hogy a klubokban, báli rendezvényeken többnyire a magukat zenésznek nevező fiatalemberek szaggatják a húro_ kát, ám produkciójuk hangja — és ez most képletesen is érten­dő — bármilyen nagy erővel is játszottak, alig-alig jutott túl a helyiség falán. Éppen ezért lepte meg a rendezőket és a zsűrit is, amikor a beat-fesztivál egész-' napos koncert-sorozatán tizen- j hat együttes lépett a színpadra ’ A jobbára tizenéves közönség nagy ovációval fogadott minden számot és mi tagadás, jól szóra-,: kozott. Hasznára vált a feszti­vál a részvevő zenekaroknak is, hiszen maga a fellépés a zsűri értékelése, a műsort követő szak_ mai konzultáció tagadhatatlanul hozzájárult az együttesek fejlő­déséhez. A zsűri elnöke, Ivanics Katalin, a KISZ Békés megyei Bizottságának kultúrfelelőse volt, aki elmondotta, hogy véle­ménye szerint a megosztott első A népművelő írja: Az új évadra készülünk 1970. január 1. Jelentős dá­tum ez Cisorvás község történe­tében, hiszen e naptól nagyköz­ség Nagyközség, amelyre mind­inkább joggal szolgál rá, hiszen nemcsak a közel 7000 lélékszám emelte azzá, hanem az urbani- zálódás mind nyilvánvalóbb fel­tételei és eredményei. Az új egészségház, posta, a korszerű­sített közvilágítás, a moderni­zált közutak, az épülő főútvonal, az ősztől üzemelő törpevízmű, valamint a kétszáz főt foglalkoz­tató HÖDIKÖT csorvási üzem­egysége mind ezt a nagyszerű folyamatot példázza. Csorvás válóban rászolgált a nagyköz­ségi rangra és azit méltóan vi­seli. A nagyközségi cím pedig nemcsak elismerést és megtisz- telést jelez, hanem egyben kö­telezettség is, jelenti, hogy a jö­vőben sókkal több feladatot kell ellátni, a megnövakedett igénye­ket mind magasabb szinten kell kielégíteni. E megsokasodott te­endőket a művelődési ház is számbavette és a lehetőségek­hez, anyagi erejéhez mérten igyekezett is eleget tenni. Csu­pán ennek illusztrálásaként ér­demes két számadatot megemlí­teni, ami a száraz statisztika nyelvén is bizonyít. Az eltelt fél évbe>n a művelődési ház 47 saját szervezésű rendezvényén 5996 látogató vett részt, ami elméletileg aat jelenti, hogy a község lakosainak majd 90 szá­zaléka megfordult az intézmény­ben. Ám érdemes egy kicsit a számok mögé is bepillantani. Valójában nem is a számok a leglényegesebbek, azaz csak ak­kor igazak azok, ha igényes tar­talmat hordoznak. Persze a me­reven értelmezett tartalmi mun­kának, ha nem vagyunk elég rugalmasak, mindig megvan az a veszélye, hogy szándékunkkal éppen ellentétes célt érünk él. Ezért szükséges mindenhol, de a népművelésben különösképpen nagy körültekintéssel dolgozni A Baromfiipari Országos Vállalat BÉKÉSCSABAI GYÁRA (BARNEVÁL) lakatos szakmunkásokat, férfi és nő segédmunkásokat vesz fel Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán kell 162100 és tervezni, szükséges annak fel­mérése, hogy milyen, rétegkö­zönséghez akarunk szólni. Ha mindezt nem vesszük számítás­ba, úgy nagyon könnyen túllő­hetünk a célon, magyarul mond­va: kudarcot vallunk. Ezek fi­gyelembevételével színházi mű­sorainkat úgy válogattuk meg, hogy az igényesség szem előtt tartása mellett is mindenki megtalálhassa a kedvére válót. Az eltelt időszakban 11 színházi előadás volt a művelődési ház­ban, ahol a közönség a társadal­mi drámától a vígjátékig, azaz zenés műsorokig mindent meg­talált. A műsoros estek mellett fel­tétlenül említést érdemel az irodalmi klub előadássorozata, amely nem jelentett ugyan ki­mondott közönségsikert, mégis elmondhatjuk, hogy meghozták a várt eredményt. Bálint And­rás, Mensáros László, Keres Emii műsorát átlagban 25—30 érdeklődő hallgatta meg. A TIT irodalomtörténeti előadássoro­zata is jól sikerült. Kedveltek lettek a kiállítások is. A műve­lődési ház az eltelt időszakban hét kiállítást rendezett, egy ki­állítást pedig vándarolíatott tsz-ekben. A kiállítások közül a „Csorvás—25” dokumentum-ki- ., állítás érbe él a legnagyobb si- ■ kert, amellyel az „Ünnepelj ve- ! lünk” program keretében a leg- 5 jobban megrendezett kiállítás 5 címet is elnyertük, másik sikert ! pedig a gyermekraj z-kiállítás, | valamint Balogh Ferenc fotó- 5 művész képed jelenítették. Ezt a ! népművelési formát a jövőben | is hatékonyan kívánja művelni ■ a művelődési ház. A nyár fo- \ helyezést elérő békéscsabai Pal­las- és a nagykamarási Retúr- együttes kivételével a részvevők produkcióinak színvonala bizony nem volt valami magas. De, és ezt sietve hozzátette az Illésék_ hez, Omegáékhoz igazított mér­ce magassága és a megyei fesz_ tivál értéke közötti különbséget mérsékelte az a tény, hogy ilyen fesztivált első alkalommal ren­deztek a Viharsarokban, továb­bá az a tudat, hogy végre fó­rumot, lehetőséget kaptak és kapnak amatőr beat-együttese- ink. KÖZTUDOTT, hogy ma már minden valamire való gitáros tud kottát olvasni és nemcsak autodidakta módon képezi ma­gát. Nem jelent különösebb gon­dot a súlyos tízezrekbe kerülő hangszer, erősítő-berendezés megvásárlásán sem, hiszen min­den együttes mögött valamilyen, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtó szerv áll. Csak dicséret illeti a mezőkovácsházi művelő­dési központ vezetőit, hogy vál­lalva az esetleges kudarc koc­kázatát is —• persze nálunk a könnyűzene minden vonatkozás­ban jó üzlet —, életre hívták ezt a fesztivált. Ezek után az olva­sóban joggal merülhet, fel a kér_ dés, mi lesz ezután? Mi történik a zenekarokkal két megyei se­regszemle között? Nem jutnak-e az amúgy is nagyszámú tisza­virág életű együtteseik sorsára? A VÁLASZ korántse tűnjön kimerítőnek, de zenekar-ügy- ben is jó megoldásnak tűnik az az elképzelés, amelynek megva­lósításán a KISZ és a vendég­látóipari vállalat vezetői törik a fejüket. Arról van szó, hogy a tervek szerint jövő tavasztól a békéscsabai ligeti sörkert nevet és funkciót változtat. Ifjúsági Parkká alakítják át, amely a bu_ dapestihez hasonlóan, a tízen- és huszonéveseknek adna lehető­séget a zenehallgatásra, táncra, szórakozásra. Kézenfekvő javas, lat, lépjenek fel itt a megyei beat-fesztivál legjobbjai, akár egy műsor keretében is, A pár­huzamos szereplés, a mindenkori vetélkedés izgalma serkentő ha­tást válthat ki, s minden ifjú zenészt jobb játékra ambicionál­hat. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a közönség, a végre nyári otthonhoz, nagy tömeget befo- gagó, olcsó szórakozóhelyhez jutó békéscsabai fiatalság is jól járna. Brackó István Só Mihály és az ő kalandjai.,« Szabó Pál hogyne ismerné ki­tűnően a paraszti élet keserves, szomorú, néha enyhültebben Örömteli, humoros világát, kü­lönösen, ha a harmincas éveik­ről van szó; és jól ismeri az úri Magyarország kortesháborús, csárdásos, korabeli „dolce vitᔄ jáit is; ha pedig ezt a kettőt ele­gyíti, akkor abból pompás alko­tás születhetik. Az is született, ezúttal a tele­vízió képernyőjén, és az író mel­lett egyenrangú félként a ren­dező, Zsurzs Éva jóvoltából iis. Feltehető, sőt bizonyos, hogy az új tévéfilm dramaturgja, Semsei Jenő is hozzáadta minden tudását és jó megérzéseit a film sikeréhez, mert már emlékezte­tő soraink elején. — azt hiszem, sokak egyetértésével — ki kell mondanunk az értékelést: szer­dán este a televízióban élmény- gazdag, figyelmet keltő filmet láttunk, a „Só Mihály kaland­jait”. A történet nem is különösen gazdag, dg annál inkább jellem­ző. A „boüjdog” békeévek keser­ves paraszti tanulságát példáz­za Szabó Pál, a humor és talán egy kissé az önirónia eszközei­vel is: a paraszt maradjon a falujában, a disznóól mellett, mert ha kimozdul onnan, csak bajok, furcsa-érthetelen kalan­dok érik utol. Minit utólértiék Só Mihályt is, aki hamar megözve­gyülvén, a harmadik faluba igyekezett özvegyasszony-néző- be, meg közben a piacra is, ma­lacot vásárolni. A malacot még sikerül megvennie, az özvegy­asszonyhoz is elérkezik, és a frigy is erősen készül már, ami. kor megérkezik özvegy há­rom bátyja, akikikel Só Mihály a vásáron összeakaszkodott kis­sé. Szégyen a futás, de hasznos, gondolja Só Mihály, és kereket dd. Marad a malac, a csizma, az özvegy is főként: kertek al­ján vág neki a nagyvilágnak, hazafelé. Ss itt kezdődnek a ka­VcrSskőv János: A fekete macska visszatér — KEMREGETSY — 17. A három tiszt reggel a kapd- lyamán elkészült a „Magyar ■ tányság felefonjára ébredt. Siet. festők képei” kiállítássorozat for- 5 ve mosakodtak, egymáe kezéből gatókönyve amely szerint öt ! kapkodták lti a villanyborotvát, résziben mmitárlat formájában ■ és tíz perccel később mindhár- , , , . , . ., , • man kocsiba ugrottak, kívánjuk a magyar festészet re- 1 ® A nt«ecioion mar tm 1Ö70, AUGUSZTUS 32. mekeii reprodukciókkal bemu­tatni. A művelődési ház a Mscso- • portos népművelési formákra is jj odafigyel. Az eltelt időszakban > 12 tanfolyam, szakkör, vagy • klub működött (kertészeti, hon. j ismereti, rajzszakkör, tánc-, ! zongora- és német nyelvtanfo- ! lyam, ifjúsági, diák- és fotóklub I stb.). Ezeket a foglalkozásokat | átlagban mintegy 180-an látogat- • ták. Az új évadban a művelődési ház az eümélyüüit kömyezetta- nulmányozásók, szociológiai fel­mérések útján próbál élőbbre lépni. Rövidesen széles körű szociológiád felmérést végzünk a községben, és ennék tapasztala­tait is hasznosítjuk általános feladataink megtervezésében és megvalósításában. Fülöp Béla művelődési ház igazgató A rendőrségen már várta őket a telexgépen leadott szöveg. Beke, miközben átfutotta, megállapította, hogy Sárkány tanárnő nem hazudott neki. Mindaz, amit a Medgyes család­ról elmondott, megegyezett a valósággal. Az őrnagy most hi­vatalos forráshói olvashatta, hogy Medgyes ék valóban sze­rencsétlenek voltak. Az asszony az elmúlt tavaszon halt meg, férje idegösszeroppanást ka­pott, de nem akart táppénzes állományba menni. Szolgálat­ban maradt, holott erősen de- koncentrált volt. Ezért, mint a rendőrség megállapította, főnö­két is felelősség terheli, habár részvét és jó szándék vezette: remélte, hogy a munka leköti Medgyes figyelmét, eltereli a tragériáról. Ez, sajnos, nem igy történt. A férfi, aki korábban pontos és fegyelmezett volt, szá­mos kisebb mulasztás után, vé­gül csaknem katasztrófát oko­zott. Elfelejtette bekapcsolni a landoik: menekülésében üres autót talál az úton, beleugrik, az autó elindul, oldalán a felirat: Magyar Élet Pártja. Hogy hová vezet a Magyar Élet Pártja, azt Só Mihály hamarosan a bőrén érzi: kellős közepére kerülvén egy nagy úri dáridónak, mely­nek végén még Só Mihály is az egyik finom úriasszony ágyában ébred, és mit tesz isten: újra csak menekülnie kell... Az úri vigalom, a képviselőjelölt mél- tóságos korteshadjárata újra csak remek alkalom a szerzőnek arra, hogy felemelje egy kicsit az úri Magyarország leplét, és Só Mihály szemével betekintsen oda. Jó[ pereg a- cselekmény, jók a színészek, Zsurzs Éva stílusa a Szabó Pálét minden felesle­ges hangsúlyozás nélkül követi. A kalandok következetesen és izgalmasan kapcsolódnak egy­másba, és az egész lehetőséget adott a kitűnő Bodrogi Gyulá­nak arra, hogy újra bizonyítsa, milyen remek humorú, tehetsé­ges színész. Alakítása számta­lan féljegyezhetetlen mozzanat­tal jellemzi a furfangos-eszű. de azért mégis keserű életű Só Mi­hál yokat, tőrőlmetszett realista humor az, amit megtestesít. Re­beka, az özvegy szerepében Tö- rőcsik Mari nagy csalódás. Hangsúlyait, a népi (sokszor né- pdeskedő) tájszólást Horváth Te­ritől kölcsönözte, hozzá semmit nem adott, egész tartása valami sfromtúK világfájdalmat sugároz. Szegény Só Mihály, az új asz- szonnyal ugyancsak sok baja lesz! Remekelt Ungvári László, Berzéthey, MÉP képviselő jelölt szerepében és tetszett Kálmán György is. A fényképezés néhány pilla­nata emlékezetes, elsősorban azok a képsorok, melyek Só Mi­hály esettségét és emberi gaz­dagságát egyszerre érzékeltet­ték. Sass Ervin villanysarampót, s az átfutó vo­nat összetörte egy vontató pót­kocsiját A kocsi robbanékony, tűzveszélyes anyagot vitt, amely a helyszínen szétvetette. Med- gyest bár hivatalosan fel kel­lett volna függeszteni beosztá­sából csupán leváltották, falu­ra helyezték. Ez neki, személy szerint, tulajdonképpen előnyös is lehetett volna, kétségtelenül nyugodtabb, kisebb felelőséggel járó munkahelyre volt szükség. Az áthelyezés csak beteg lánya szempontjából jelentett hát­rányt: a kislány kitűnő tanuló volt. főként matematikai tehet­ség. Mivel a falun nincs gim­názium, a gyereknek nemcsak megszokott oltalmat jelentő kör­nyezetétől, apjától is el kellett szakadnia és kollégiumba, vagy albérletbe mennie. Ez feltétlenül elkeserítő lehetett az apa szá­mára is, aki így végképp ma­gára maradt. Medgyes megha- sonlott, és sértődött emberként távozott Szolnokról... A szöveg tartalma eddig lé­nyegében ismerős volt Béke számára. Arcára kiült a csaló­dottság. — Ügy látszik — mondta —, tévedtem. A következő sorok azonban mindinkább felvillanyozták. „A továbbiakról annak a gép­kocsivezetőnek a vallomása alapján szmolunk be, aki Med- gyeséket falura szállította, s akit vasárnap este kihallgat­tunk. Tóth Gábor, a teherautó so­főrje elmondotta, hogy kocsija, a család bútoraival megrakva, június 30-án, 22 órakor indult el Szolnokról. (Megjegyzés: az időpont azzal magyarázható, hogy Medgyes akkori hangulatában irtózhatott a búcsúzkodástól, és feltűnés nélkül akart távozni.) A sofőr szerint a két utas a raktérhen foglalt helyet. A kis­lány az ott szállított rekamiéra hevert le, apja pedig egy fotel­ban ült. Az utazás így magától értetődően kényelmesebb volt számukra, mintha a sofőrka­binban történt volna: a raktér- ben aludhattak is. Tóth úgy gondolta, hogy ez így is lesz: urtasai biztosan átalusszák az éj­szakát. Emlékezete szerint éj­fél volt, amikor Mtedgyes a rák­térből átkopogott, majd átszólt a vezetőfülkébe, hogy álljanak meg, mert a lánya rosszul van. A továbbiakban idézzük a sofőr szavait: „Azt mondta, a közel­ben lát egy tanyát, oda be­mennek, s ha a kisláhya nem lesz jobban, egyedül hajtsák Ba- konyfürtre, ahol segítenek majd lerámolni a bútorokat. Most várjak, ő viszajön, s megmond­ja, hogyan döntött. Rágyújtottam, leengedtem az

Next

/
Thumbnails
Contents