Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

Gépesített téglarakodás A két újító (balról), Vass Albert és Szántó Sándor beállítja a téglarakodó-gépet. Mögöttük a daru látható. Á hét végén befejeződik a pedagógusok szabadsága Tudnivalók a javítóvizsgákról és a pótbeiratásról Már él Is keresztelték azt a téglarakodó gépet, amit Békés­csabán, a 8-as számú AKÖV két dolgozója, Szántó Sándor és Vass Albert konstruált. A nevük két első betűjének összekapcsolásá­ból származik az elnevezés: SZÁ-VA. Rég gond országosan is a téglaradás gé­pesítésének a megoldása. Az AKÖV 1967-ben adta ki újítása tervfeladatként. Szántó Sándor és Vass Albert akkor kezdett foglalkozni ezzel az kérdéssel. Javaslatukat 1968-ban adták be, amit a vállalat 1969-ben bírált el és 10 ezer forinttal jutalma­zott. Azóta több kisebb-nagyobb módosítással javították a kons­trukciót. Segítségével egy alka­lommal 18 ezer téglát raktak fel gépkocsira — sikerrel. A törté­nethez tartozik még, hogy 1969. őszén Szombathelyen bemutat­ták közeledési és szállítási szakembereknek. Az Autóközle­kedési Tröszt vezetői elismeré­süket fejezték ki az újítóknak és javasolták nekik a vagonba va­ló be- és kirakás megoldását is. Ma már gépkocsira és vagonba is lehet rakodni a SZA—VÁ-val. Ehhez azonban a téglát „egység, csomóba” kell rakni. A szerke­zet kezeléséhez mindössze egy emberre van szükség, a rakodás­ban természetesen közreműködik a darukezelő is. Az emeléshez mindenféle rakodógép alkalmas, így a traktorokra szerelt eme­lőszerkezet is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rakodás kétszer olyan gyorsan történik, mint emberi erővel. Az „egységcsomó” kép­zésre azonban 15—20 százalékkal több időt kell fordítani. Az AKÖV évenként átlag 90 ezer torma téglát rak be va­gonba. Előzetes számítások sze­rint a SZA—VA-val 700—800 ezer forintot tudna megtakarí­tani. Mivel pedig a tégla ki- és berakásához elegendő munka­erő sem áll rendelkezésre, an­nál sürgetőbb feladat, hogy az újítás mielőbb alkalmazásra ke­rüljön. Ennek azonban a felté­tele a szoros együttműködés a téglagyárakkal és a téglát fel­használóépítőipari vállalatokkal. Most az a kérdés: ki fogja ezt az együttműködést megszervez­ni? A Szolnok megyei AKÖV az újítást kísérletre már átvet­te. Talán ott jobban sürget az idő? P. B. A hét végén véget ér a pe­dagógusok számára a nyári szünidő. Az 1970—71-es okta­tási év rendjéről szóló minisz­teri utasítás értelmében ugyanis a tantestületi kollek­tívák tagjainak legkorábban augusztus 24-én kell bemen­niük az iskolákba, hogy ellás­sák a tanév előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. A tanévnyitó értekezletet au­gusztus utolsó hetében az igazgató által megjelölt napon tartják mind az általános, mind a középiskolákban. Ugyancsak augusztus utolsó hetében bonyolítják le a javí­tó- és az osztályozó vizsgákat. Ezek pontos időpontját az igazgatók határozzák meg, s az iskola hirdetőtábláján is közzéteszik. A vizsga idejéről és az ezzel kapcsolatos tudni­valókról az iskolák értesítik a tanulók szüleit. Az a diák, aki a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály ismétlésével folytathatja. A javítóvizsgákat követően kerül sor a tanévnyitó ünnep­ség előtti munkanapon — az! idén augusztus 31-én, hétfőn — a pótbeírásokra. Ebben azok a tanulók érdekeltek, akik valamilyen ok miatt a júniusi beiratások alkalmával I ez irányú kötelezettségüknek I nem tudtak eleget tenni. Ez egyébként csak azokat érinti, akik most kezdik általános vagy középiskolai tanulmá­nyaikat. A tanévnyitó ünnep­ségeket országszerte szeptem­ber 1-én, kedden tartják az általános és középiskolákban egyaránt. Szeptember 2-án megkezdődik az oktató-nevelő munka. Nem végleges adatok sze­rint az általános iskolákban 4200 első Osztály nyílik, ame­lyekben az „újoncok” száma várhatóan 127 000 lesz. A kü­lönböző típusú középiskolák­ban több mint 1700 első évfo­lyam kezdi meg működését. Ezen belül a gimnáziumi osz­tályok száma előreláthatólag 800—900 között lesz, a szak­középiskolaiaké pedig megkö­zelíti a 850-et. — Gimnáziu­mokban az első évfolyamok közül több mint háromszáz­ban a diákok szakosított tan­terv alapján tanulnak idegen nyelvet, természettudományi' és egyéb tantárgyakat. A kü­lönféle középiskolák első osz­tályaiban tanulmányaikat kez­dő fiatalok száma 60 000— 64 000 között lesz. (MTI) „Székely Aladár” fotókiállítás A daru felemelj a több mint 600 kiló súlyú „egységcsomót”, amely 200 kisméretű téglából áU. (Fotó: Demény Gyula) A Békéscsabai MÄV Állomás főnökség felvesz 18 évtől 38 évig férfi munkásokat kocsirendezői, váltóőri, vonatíékezői és rakodómunkás munkakörbe Kedvezményes kül- és belföldi utazás, valamint egyen, ruhát biztosítunk. Kereseti lehetőség: megegyezés sze­rint. A felvételre jelentkezők három hónapnál nem régebbi keltezésű tüdőszűrő és vérvizsgálati eredményt hozza­nak magukkal. Jelentkezés: Békéscsaba MÁV AUomásfőnökségnél a személyzeti és munkaügyi osztályon. Ifjúsági nap Endrodön Egész napos sétahajózás a Körösön — A kézilabda-mérkőzésektől az utcabálig (Tudósítónktól) Augusztus 20-án Endrodön a községi KISZ-bizottság által megrendezésre kerülő Ifjúsági napom már kora délelőtt bajno­ki kézilabda-mérkőzéseket lát­hat a közönség, majd kispályás labdarúgásban mérkőznek meg a Cipész KTSZ TMK-részlegé- nek és irodájának csapatai. Tizennégy órától ismét fut­ballmérkőzésre kerül sor, maid 15 órakor a Bcs. Dózsa csel­gáncscsapata tart bemutatót. Az egész napos sétahajózásom kívül a délutáni programiban sörhalászat, lepényevés, köcsög­törés és zsákbanfutás is szere­pel! Tizennyolc órakor szellemi vetélkedőt rendeznek a Hősök terén, 19 órakor pedig a sza­badtéri színpadon kultúrműsor kezdődik. A kultúrműsort filmvetítés követi, majd utcabálon szóra­kozhatnak a fiatalok. Sztanyik Károly Vörösköy János: A fekete macska visszatér — KÉMREGÉNY — 16. A tanárnő bevezette és leül­tette az őrnagyot az egyszerű, szentképekkel teleaggatott al­bérleti szobába. — Nézze — mosolygott Beke —, az ima szövege olykor kötet­len. Igaz? Szólhat bármiről. Nos, úgy gondolom, Istennek pillanatnyilag az tetszene, ha részletesen beszámolna neki a kirándulás előtti estéről. Esetleg az én profán fülem hallatára... — Szívesen, ha elfogad tőlem egy szelet meggyespitét... — Meggyest? — lelkesedett az őrnagy. — Bármilyen mennvi- ségbeni — Hát, aznap földrajz szakkö­ri foglalkozás volt, a Balaton meg a Bakony nevezetességeit ismertettem a gyerekekkel. Köz­ben dia-képeket vetítettünk. Fél hét lehetett, amikor szóltak az irodából, hogy Sárkány kolléga telefonált. Kér, hogy azonnal keressem fel. A vetítés tovább folyt, de nekem el kellett men­nem. Amikor megérkeztem, Magda nagyon rosszul érezte magát. Rögtön tudtam, hogy nem képes elutazni. Ószintén bevallom, kevés részvét volt bennem. Inkább öröm, amiért én fogok elutazni. S csakugyan azért hívott, hogy helyettesítsem a kiránduláson. — A tanárnő egyedül volt? — Részben. A férje kiszállás­ra ment, a fia pedig Egerben fő­iskolás.... — És ki volt ott? — Egy tanítványa, M ed gyes Kati, aznap Magdánál aludt, hogy reggel a rossz lábával ne kelljen külön beutaznia Násfá- ról, s egyenesen innen indulhas­son. — No, persze. Ez érthető. — A kislány a szomszéd szo­bában tartózkodott, s már ké­nyelembe is helyezte magát. A járógépe mindenesetre ott volt az előszobában. Épp csak bekö­szönt, bebukdácsolt a mankói­val, s amíg ott voltam, nem mutatkozott többé. Azt hiszem, fürdött. Igen, a víz csobogását is hallottam. — ön meddig maradt? — Ó, egyáltalán nem soká! Magda kért, hogy siessek vissza az iskolába, s vegyem magam­hoz a jegyeket, a szállásnyugtá­kat, meg az útitervet. Fél nyolc­kor már ott is voltam a taná­Ma, augusztus 20-án déli 12 órakor ötödízben nyitják meg a gyulai Erkel Ferenc Múze­um kiállító csarnokában a vá­ros szülöttéről, Székely Ala­dár fotóművészről elnevezett országos fotókiállítást. A rep­rezentatív kiállítás meghívásos jellegű, amelyen elért eredmé­nyeik alapján az ország 150 neves fotóművésze szerepel. Me gyénkből Balogh Ferenc bé­késcsabai fotós két képpel, a mitológiai jellegű modern fel­fogású FŐNIX című és az ŰJ BÉKÉSCSABÁT bemutató ké­pekkel szerepel. A kiállítást Réti Pál, a Népművelési Inté­zet Képzőművészeti Osztályá­nak vezetője nyitja meg. riban. Kinyitottam a fiókot, s az asztalra tettem az iratokat, hogy átfussam őket. Tudja, hogy van ez: az ember ott is felejt­het valamit. — Természetesen. Más nem történt? — Más? Nem. Illetve... — Nos? — Egy apa-óság. Egy ablakot közben bezártam. Valaki nyitva felejtette, s féltem, hogy éjsza­ka szél kerekedik. — Értem — bólintott Beke. — Hát, akkor mennék... A tanárnő elvörösödött. — Valamit, hogy egészen őszinte legyek, még kötelessé­gem elmondani magának, ön előtt nem kívánom eltitkolni. Igaz, hogy szégyenkeznem kell miatta, de megérdemlem. — ígérem, diszkrét leszek! — Magdának van valakije... — Ugyan! — De, sajnos. Beleolvastam az asztalon hagyott levélbe. Az őrnagy vállat vont. — Elvégre ön is asszony... — Gondolja? — Már miért ne? Az asszo­nyok kíváncsiak..: — A levél, sajnos, egy férfi­nek szólt. Magda kétségbeeset­ten közölte benne, hogy nem tudnak találkozni. Mégbetege­dett, nem mehet el a kirándu­lásra, bár „oly szép és romanti­kus lett volna...” Ha már így van, ha a sors megtagadta tő­lük a viszontlátást, legalább a levélben őszinte lesz: igenis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents