Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

MINI Divatparádé a medencében Ha jé lesz ez idő, mához egy hét­re, augusztus 22-én este a Centrum és a víz- és csatornamű vállalat KISZ-szervezete rendhagyó divat- bemutatót rendez a békéscsabai strandon. Az elképzelések szerint a medencében úszópódiumon egy tucat csinos maneken mutatja be a nyári és az őszi divatújdonságo- Jcat. A belépőjegyek mellé tombola­jegyeket is adnak, ahol a szeren­csések között egy belföldi utazásra jogosító részvételi jegyet, strandbér­leteket és ifjúsági lapokra szóló előfizetéseket sorsolnak ki. Közre­működik a Fantom zenekar. A ház emblémája Elkészült a békéscsabai Ifjúsági ; és Dttüröház emblémája. Ezután a 5 Ház összes kiadványát, müsorfü- ■ zetét, plakátját ez díszíti majd. Az ■ emblémát Gaburek Károly készi- > tette. Szegény Mohamed Szöveg: Cs. Horváth Tibor e» í Rajz: Gugi Sándor 5 Magyar-tengeri gondok Hat vidéki fiatalember vív életre-halálra — és egy-egy üveg sörre — fejelőpartit a fü­redi campingben. Sátorban lak­nak, májkonzerv-undoruk van, a kerítésen ugranak be a „Vi­torlás” kerthelyiségbe. Jól nya­ralnak, de azért nem túl elége­dettek: „állati drága minden, a camping kényelmetlen,, a köz­strand koszos... Tévedés ne essék, eszem ágá­ban sincs az idegenforgalmat támadni. Más ügy. Van azonban valami, ami nagyon ehhez a té­mához tartozik. Konkrétan az, hogy a luxusszállók, mini golf­pályák, lovaglóiskolák és egyéb „Cote di azur”-i intézmények építgetése közben nem feiedke- _ zünk-e meg saját fiatalságunk igényednek kielégítéséről, nem támasztottunk-e túl nagy szaka­dékot, számunkra is érthetetlen kiváltságokat a Balatonparton. „Összeszedtük a pénzt, szom­bat este úri mulatozást akartunk csinálni. A Marina bárja volt a program — ki volt kalkulálva a három üveg bor, egye fene — osztályon felüli borravalóval. Nem engedtek be: „nincs hely, meg rövid ujjú garbóban egyéb­ként sem....” Azért az ajtón be­lestünk. Mondanom sem kell, gyenge fél ház volt, rövidgarbós külföldiekkel...” A „Vitorlás” kerthelyiségbe szerintem 10 éve nem raktak be egy új széket. Mindig itt nyara­lunk, le tudjuk mérni: annyit nem korszerűsítettek rajta, mint a szigligeti várromon. Há iszom egy sört, azonnal kasszíroznak, ha ötször rendelek, ötször fize­tek.” „öregem, itt még a járdakop­tatásért is pénzt kémek az em­bertől. Olyan árak vannak, hogy égnek áll tőlük a kispénzű nya­ralók haja. önkiszolgáló büfé egyetlenegy van — reggeltől- estig tele. Nem vitása az osztá­lyon felüliben isteni a kaja: — 26 forintért egy bécsiszelet...” A Füreden nyaraló fiatalok panaszait magam is jócskán ki tudnám egészíteni, a campingek- ben, ifjúsági táborokban hiány­cikknek számító felszerelési tár­gyak, egyáltalán a kulturált’ üdülés hiányzó előfeltételeinek , ■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«••■•■■■■a Dörmike a zongorán == A neve? — Ignácz Barbara. — Mióta énekel? — A békéscsabai Kőrös Hotelben ; három hete. *— Meddig marad? — Szeptember elsejéig. — Mi a kabalája? — Egy maci. Most ott van a 5 zongorán. — Hogy hívják a macit? — Maci Laci, amúgy Dörmike. ; — Kitől kapta? — Egy fiútól. — Szereti? — A fiút? — ?:: — Igen. De a macit is?! B. E. 3 hosszú listájával. A fiatalok kö­zül nagyon sokan először jutnak el a magyar tengerhez, esemény ez számukra, hosszú hónapos előkészületekkel. Ne ábrándítsuk ki őket, ne okozzunk csalódást az újonnan érkezőknek. Hogy a fejlesztés lehetőségei korlátozot­tak azt mindenki tudja, de hogy nem mindig használjuk fel jól a pénzt azt is... Hosszú távon megtérülő be­fektetés, de mindenképp gazda­ságos: színvonalas, olcsó, „fiata­los” szórakozási lehetőségeket teremteni a kikapcsolódni, üdül­ni vágyó tizen- és huszonévesek­nek! B. M. Egy nap híján kerek egy hó­napot töltött a jánkmajtisi if­júsági építőtáborban Irházi La­jos, a Békés megyei KISZ-bi- zottság munkatársa. Megkértem, mondja el élményeit. A hosszú­ra nyúlt, ám roppant érdekes beszámolóból született ez a ri­port. ... —* Mi volt a feladatod a tá­borban? — Kulturális és sportfelelős voltam. Én irányítottam a köz­ponti és a helyi szórakoztató- kulturális rendezvényeket: já­tékokat, sportversenyeket szer­veztem. — Figyelembe véve a tábor szükségjellegót, valamint azt, hogy égetően szükség volt min­den munkával töltött percre, nem sok dolog lehetett. — Akadt ezért bőven. Nem dicsekvésképpen mondom, de 7 kilót fogytam. Pedig a koszt hí­resen jó volt a jánkmajtisi, de a többi táborban is. —• Hogyan sikerültek a kultu­rális rendezvények? — Egy két hétig tartó turnus­ban a 14 estéből nyolcat műsor töltött be. Vetítés, MHSZ-est, KRESZ-vetélkedő, amatőr- és hivatásos művészek produkciói és persze a saját rendezvények. — És a sport? Volt kedve a srácoknak a kimerítő munka után focizni, szaladgálni? — De még mennyire! A fiúk kihívták a vietnamiakat egy ba­rátságos focimeccsre, akik mel­lesleg felvonultattak egy, jelen­leg Magyarországon tanuló vi­etnami válogatott játékost is. Persze fociztak a lányok is. —• Lányok is voltak a tábor­ban? — Igen, de erről maid később. Ami még a játékot illeti, ha esett az eső, a gyerekek nem­igen tudtak mit kezdeni a sza­bad idővel. Mindössze három asztali focink volt és 10 sakk­tábla, figurák nélkül. Később aztán saját pénzünkön vettünk ezt, azt. — Milyen volt a tábor? ■—1 Alkalmi! Összesen 14 sá­tor, egyenként 30—10 szemé­lyes. Nem volt könnyű rendet tartani. Mindenki tudta, hogy nem üdülni jön, de jó néhány bosszúság egy picivel jobb szer­vezéssel elkerülhető lett volna. — Békés megyéből hány fiatal utazott Jánkmajtisra? — Az első három túrnusban 550 (az augusztus 9-én kezdő­dött, negyedik turnusban 164) viharsarki diák utazott a tábor­Mini rejtvény ■ Múlt heti feladványunk he­lyes megfejtői között három könyvet sorsoltunk ki. Könyv­jutalmat nyert: Balázs Rozália Mezőhegyes 47-es major, Farkas János Tótkomlós, Érparti sor 4, Kertész Irén, Békécsaba, Körgát sor 11. A nyereményeket postán küldjük el. A 9-es számú rejtvényünk körszámtan. A kis körökbe olyan 1—25-ig terjedő számokat kell beírni, hogy a számok ösz- szege a nagy körök mentén, va­lamint az öt sugárban is egy­formán 65—65 legyen. Könnyíté­sül néhány számot mi előre be­írtunk. A megfejtést rajzban kérjük beküldeni: szerdáig a Bé- [ Jánkmajtisrál jöttem ba. A fiúk 36 ezer 500 munka­óra alatt több mint 350 ezer fo­rint értékű munkát végeztek. A napi 6 órán túl volt, aki külön­munkát vállalt. Tízforintos óra­bérért, Sokan ugyanannyi zseb­pénzzel mentek haza, mint amennyivel eljöttek. Ügy tudom volt, aki hama­rabb is hazajött! — Igen, aki a 11x6 órát tel­jesítette, az három nappal ha­marabb hazajöhetett. A többség azonban inkább maradt. — Értem, de nem egészen er­re gondoltam! — Volt, aki hazaszökött. Saj­nos, ezek éppen a békéscsabaiak közül kerültek ki. Persze, ezzel az ügy még nincs lezárva, ugyanis „elfelejtették” leadni a szerelést. S néhányan még egyéb apróságokat is magukhoz vettek, mielőtt leléptek volna. — Milyen volt a fegyelem a táborban? — Általában megfelelő, de képzelj el egy olyan félezres diáksereget, amelyikkel semmi probléma nincs?! A gyerekek többsége becsülettel, fegyelme­zetten dolgozott. Minden elis­merés az övék. Örvendetes és egyben sajnálatos is, hogy a mieink közül kerülték ki a szél­sőségesek: a legjobban dolgozók és a legfegyelmezetlenebbek. A három kondorosi tsz 18 tagú önkéntes brigádjáról legendák keringtek. Minden munkát el­vállalták. soha nem volt rájuk panasz. Zsjak János vezetésé­vel egy hét alatt kilenc műsza­kot teljesítettek. Jól dolgoztak az orosházi gimnazisták is. Kü­lönösen a harmadik turnus tag­jai. Dicséret illeti a gyulai, bat- tonyai, mezőhegyesi fiatalokat is. A békéscsabaiakkal sok baj volt. Egyszer, kétszer összeve­rekedtek, jó néhányan meg­szöktek közülük és — hiába is kerülgetem a szót, ki kell mon­danom — még loptak is. —1 Most beszéljünk a lányok­ról! A megyei KISZ-bizottság több száz Békés megyei leány jelentkezését utasította el az­zal az indokolással, hogy a jánkmajtisi tábor csak fiúkat fogad.- Mini rádió, kés megyei Népújság címére (Békéscsaba, Szabadság tér 17.) Mini rejtvény — Mini rádió megjelöléssel. — Valami hiba történt a szer­vezéssel. Sajnálom, hogy a Bé­kés megyei, lányok nem vehet­tek részt Szabolcs újjáépítésé­ben. Minden előzetes híresztelés ellenére a jánkmajtisi tábor lányokat is fogadott. A harma­dik turnus idején 20-an jöttek Baktalórántházáról, ketten pe­dig stoppal érkeztek Szentesről. Nem küldtük haza őket. Egyéb­ként 40 vietnami lány is a tá­bor lakója volt. — Hol dolgoztatok? — Jánkmajtison, Zsarolyán- ban, Nagyszekeresen. — Köztudott, hogy Békés me­gye Fehérgyarmatot patronál­ja. Nem lett volna szerencsésebb és ésszerűbb, ha a fiatalok is Fehérgyarmatom dolgoznak? — Mint mondtam, a szervezés nem volt tökéletes. Hiába kértük a KISZ KB-tól, hogy a Fehér- gyarmatot építő tivadari tábor­ba mehessünk. — Hogyan fogadtak bennete­ket a szabolcsi emberek? — Kj így, ki úgy. Kezdetben nagyon szomorúak, letörtek vol­tak. Aztán, ahogy oldódott a tragédia torokszorító érzése, a többség hozzákezdett az újjá­építéshez. A srácokkal együtt. Sok helyen szinte családtagként kezelték a fiúkat. Volt persze, olyan 'is, aki a kocsmába, vagy éppen horgászni ment, mialatt a srácok az ő házának alapjait ásták. —Mi a véleményed; elkészül­nek-e november elejéig a há­zak? — Remélem. Igaz, az építés üteme lassúbb a tervezettnél. Hiába van most már elég építő­anyag, kevésnek tűnik a mun­kaerő. Az előzetesen jelentkező diákok táborban való megjele­nése csak mintegy 70—75 szá­zalékos. — Mit szólsz az árvízi ifjúsági táborokban dolgozók tiszteleté­re rendezett Halló! műsorhoz? — A Hallót! még a táborban láttam, a srácokkal. A műsor egy részét Jánkmajtison vették fel. De hogy?! Lejött a stáb, azt mondták fél óra idejük van, csi­náljunk valamit és azt maid ők filmre veszik. Azt hiszem ez minden kritikánál többet mond. — Mivel fejeznéd be ezt a be­szélgetést? — Egy kérdéssel, amelyet egy Jánkmajtison dolgozó békési gimnazista tett fel nekem. Azt tudakolta, hogy az ő összeom­lott házuk vajon mikor épül fel? ... Nem tudtam rá választ adni. Brackó István

Next

/
Thumbnails
Contents