Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
Páptíaggyulé§ a kenyérgyárban Változások a szakmunkás- képzésben A szeptemberben kezdődő új oktatási év számos, fontos változást hoz a szakmunkásképzésben: megkezdődik a reform bevezetése. Ennek következtében — egyebek között — változik a szakmunkásképzés szakmai struktúrája, tartalma; növelik az elméleti órák számarányát; számos szakmában vezetik be a b- tagözatú — emelt szintű oktatást (amely további két év alatt lehetővé teszi az érettségi bizonyítvány megszerzését is), skorszerűsítik az egész oktatási folyamatot. Az intézetekben már megkezdődött az új tanév új követelményeihez igazodó felkészülés. A reform bevezetésével megnövekvő elméleti óraszám új tanárok munkába állítását, s általában a pedagógusok iránti követelmények növelését is szükségessé teszi. A nyár folyamán 230 új tanárt vettek fel az intézeteik, a szakmunkásképzésről szóló törvényben meghatározott képesítési követelmények szem előtt tartásával. Az 1970— 71-es tanévtől kezdve az intézetek új feladata a tanácsi vállalatoknál, a szövetkezeteknél és a magánmunkáltatóknál folyó gyakorlati oktatás irányítása és ellenőrzése. Erre háromszázöt- ven új szakoktatót állítanak be. Az idén 17 városban, illetve községben avatnák új iskolát, összesen mintegy 190 tanteremmel. 200 személyes kollégiumot adnak át Békéscsabán s különböző helyeken 360-nal növekszik a tanműhelyi munkahelyek száma. m«ajUH Róluk általában csak ak-1 kor esik szó, ha hibáznak: ha súletlen vagy száraz a kenyer, ha csak veknit lehet kapni, s cipót nem. Róluk van szó, a pékekről, kemencemesterekről, szállítókról, Írod ásókról. Rájuk különösen áll a megállapítás: az a természetes, ha munkájukat jól végzik. Most kivételesen nem valami hiba vagy panasz szolgáltatott okot e tudósítás megjelentetéséhez. A hét elején taggyűlést tartottak a Békés megyei Tanács 1-es számú Sütőipari Vállalatának kommunistái. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját Mészáros Gábor titkár ismertette. Maga a beszámoló részletesen foglalkozott a pártalapszervezet kétéves munkájával, a vállalat tevékenységével, a kommunisták további feladataival, s híven tükrözte vissza a beszámoló elkészítése előtt megkérdezettek kívánságát, tudniillik azt, hogy ne legyen „simogató”. Nem is volt az. Köztudott, hogy a békéscsabai kenyérgyár évek óta munkaerőproblémával küzd. Jelenleg is hót nyugdíjast foglalkoztatnak. A fiatalokat nem nagyon vonzza a szakma; a három műszak, a korántsem könnyű munka, s a viszonylag alacsony fizetés miatt. A sütőipar általános problémája ez, s ennek következtében Békéscsabán is tovább öregedett a szakmunkás- állomány. E ténnyel — állapította meg a beszámoló — nem számolt időben a vállalat vezetése, s a termelési feladatokat, részben szakképzetlen dolgozókkal, csak a joggal elvárt minőségi színvonal alatt tudták megoldani. A termelési technológia jelentős átalakítását és a tulajdonképpeni gondok eredőjét jelentette a tömeges cipótermelésre való áttérés. Amíg ugyanis a „vekni”-készítés a nagy termelékenységű gépsoron történt, addig a cipó előállítása kevésbé termelékeny, nagy munkaigé- j nyességű, manuális tevékenység. I A vásárlók viszont a cipót kere-! sik az üzletekben. És ez a tény | a döntő. A korábbi párttaggyűléseken számos alkalommal foglalkoztak a termelési, s ezen belül a munkaszervezési, minőségi problémákkal. Érthető módon javult a kenyér minősége a saját üzlethálózat kiépítésével, aj nyolc szocialista brigád 137 tag-i jának vállalásával és a — pártalapszervezet javaslata alapján bevezetett — minőség szerinti brigádjutalmazással. Rendeződni látszik a korábbi időszak aggasztó munkaerő- és szakmunkásgondja is, elsősorban a nagyobb figyelem és az utóbbi időszak átlagot meghaladó keresetnövekedése miatt. A saját üzlethálózat kiépítésével pedig a fogyasztók a kenyér, sütemény frisseségén, minőségén keresztül még közvetlenebbül érzékelhetik a vállalat tevékenységében mutatkozó pozitív változásokat. Szervezeti kérdésekről szólva a titkár hangsúlyozta, hogy j az szoros kapcsolatban áll a [ termelőmunkával. Igaz, a párttaglétszám számszerűen nem nőtt, de növekedett a kommunisták termelést segítő mozgósító tevékenysége. Mulasztás terheli viszont a vezetőséget a nődolgozók és főként a fiatalok kommunistává, párttaggá nevelése terén. A tagság kormegoszlás szerinti összetétele ugyanis szokatlanul magas. A vállalatnál csak három 35 éven aluli, s mindössze egy KISZ-korosztályú tagja van az alapiszervezetnek. Éppen ezért hangsúlyozta a titkár — ismertetve a határozati javaslatot —, hogy törekedni kell az alapszervezet összetételéa nők arányának növelésére. A többi javaslat a termelési feladatok eredményesebb megoldását, valamint a pártfegyelem és a kádermunka erősítését szorgalmazta. A beszámolót vita követte. A hozzászólók elsősorban a termelésjellegű témákhoz fűztek kommentárt. Zöldhegyi József főmérnök elmondotta, hogy véleménye szerint az üzem ter- mékeirtek minősége, bár az országos átlagot meghaladja, elmarad több megyed sütőipari vállalat mögött. A beszámolóban említett okokon túlmenően ismételtein csak a munkaerőhiány hátráltató szerepét húzta alá. Fölhívta a párttagok figyelmét, hogy a vállalati nyereség — a fokozódó saját értékesítő tevékenység ellenére is — ez év első felében több mint egymillió forinttal kevesebb mint két esztendővel, illetve félmillióval mint egy évvel ezelőtt. A többi hozzászóló: Erzsiák Pál, Stefanik László, Opauszki János, Lehoczky Mihályné, Wedsz Ferenc a pártmunka egy- egy részterületéről mondott véleményt, illetve tett javaslatot. Így többek között szó volt a párttagság és a vezetőség kapcsolatáról, a pártfegyelemről, a szakmai és politikai továbbképzésről, az egy hónapja újjáalakult KISZ-alapszervezetről, s természetesen a gazdasági feladatokról, itt is elsősorban a kenyér minőségének javításáról. A taggyűlés, amelyen részt vett Urbán István és Fa- bulya György, a megyei, illetve a városi pártbizottság küldötte, Mészáros Gábor összefoglalójával és a vezet őségvá laszt ó taggyűlést előkészítő bizottságainak megválasztásával ért véget. B. I. nek módosítására, a fiatalok és Bővül a makói 99 ff uiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimuiimiuiiiiiiiMi csak az elhárító tiszt magános Skodája suhant. Mintegy húsz percig egyetlen jármű sem bukkant fel, a szera- gyötrő ellenfények, amelyek a forgalmas országutakon oly fárasztóvá teszik az éjjeli autótúrát, egyszer sem tűztek az őrnagy szürke tekintetébe. Vezetés közben is töprengve, kony- nyed, de biztos kézzel fogta a volánt, s mélyen tüdejére szívta a májusi éjszaka levegőjét, amely a nyitott ablakon beáradva, frissítőén fürdette az arcát. A műszerfal órája 3 óra 50 percet mutatott, amikor valami érdekes történt. Hirtelen, mint a kilőtt nyíl egy piros FIAT repült tova a Skoda visszapillantó tükrén. A két kocsi fara egy pillanatig csak méterekre volt egymástól, de a távolság viharos gyorsasággal nőtt, s a FIAT, amely a Skodával ellenkező irányban suhant az országúton, eltűnt a sötétségben. Beke leállította a kocsit, kiszállt és visszasétált addig a pontig, ahol a FIAT feltűnt a visszapillantó tükörben, anélkül, hogy — ami természtes lett volna — előzőleg szembe jön vele és elhajt mellette. A kocsit, bár szép volt, akár egy száguldó piros csóva, nyilvánvalóan nem álmodta! Hogy került tehát mögé? Ázásét egy perc múlva reális magyarázatot kapott. Azon a ponton, ahol a két kocsi a legközelebb volt egymáshoz, Beke egy elágazást talált, amely a sötétben szinte észrevétlenül fordult az országutat kísérő erdőbe. A FIAT innen, az erdei útról suhant ki, és száguldott visszafelé az országúton, miközben egy pillanatig a Skoda visz- szapülantó tükrén is feltűnt. Nyugalom! — intette magát Beke, érezve, hogy szíve hevesen ver a felfedezéstől. Beült, megfordította a Skodát, elhajtott az elágazásig és rátért az erdei útra. Pont négykor ismét kint volt az országúton, ahová a kifli alakú elágazás visszavezette. Amíg az erdőben hajtott, két széles, kerékjárta földút is kínálkozott, amelyen végigmehetett volna, de Bekét az elágazás csak az országúttal, pontosabban: a gépkocsioszlop útjával kapcsolatosan érdekelte. Most, hogy újra a főúton suhant, az őrnagy fölmérte az elágazásban rejlő sajátos lehetőséget. Tegyük fel — gondolta —, hogy egy ötven kilométeres sebességgel haladó teherautót követek. Ha rátérek az elágazásra, kerülőt teszek, s mire ismét kiérek ide a főútra, az a kocsi már jócskán megelőzött engem. De ha ismerem az ő haladási sebességét, s az enyémet az övéhez képest megduplázom, például százzal hajtok, akkor a kerülő ellenére is könnyen beérhetem, csakhamar újra ott vagyok mögötte. Azrt ,hogy egy időre leszakadtam, hogy hátam fedezetlen volt, esetleg észre sem veszi. Persze, csak esetleg. Mert, ha figyeli a visszapillantó tükröt, akkor rájön, hogy nem vagyok mögötte, hogy eltűnésem és felbukkanásom között eltelt pár perc... A lehetőség, amely az eddig feltárt adatok között nem szerepelt, mindenesetre érdekes volt. S csakhamar még inkább az lett. Makón, a Lenin téren műkő-csipkékkel díszített több lakóház épült. A „csipkeházak” sorát most tovább bővítik. Hasonló díszes épületeket emelnek a városközpontban. (MTI fotó — Tóth Béla felv. — KS) A HÜTÖHÄZ érettségizett fiatalokat hűtőipari szakmunkástanulónak MEpyjjüptmici ^ 1970. AUGUSZTUS 14. felvesz. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. Hódít a népi díszítőművészet A Békés megyei hímzőművészet kutatója, tárgyi emlékednek gyűjtője és a hímzőművészet mai alkalmazásának egyik úttörője a kaszaperi dr. Szabó Imre és felesége. Csák lelkesedéssel és a népművészet iránti nagy szeretettel kezdték, kis csoportot szerveztek a hímzést kedvelő kaszaperi asszonyokból. Első kiállításuk sikert hozott és bővítette az akkor már díszítőművészeti szakkörnek nevezett kis kollektíva hatását. Űjabb esemény, hogy a Mező. kovácsházi Járási Művelődési Osztály és a Művelődési Központ, díszítőművészeti sz akkör - vezető-képző tanfolyamot indított a Népművelési Intézet gondozásában. Ezen a tanfolyamon a járás szinte valamennyi községéből eljöttek a hímzést szerető, jelenleg is szakkört vezető, vagy vezetni szándékozó asz- szonyok, lányok. A részvevők vizsgát is tesznek, és ez a vizsga egyben szakkörvezetői képesítést jelent. A kaszaperi hímző szakkör életében is történt néhány említésre méltó esemény. A szakkör az idén két kiállításon vett részt, az egyik a Népművelési Intézet Budapesten megrendezett kamara-kiállításia volt, a másik a pécsi országos kiállítás. Erről a televízió híradója is beszámolt 5-én. A díszítőművészeti szakkörök támogatása, szervezése, a szakkörvezetői tanfolyam gondozása jó anyagi és szellemi befektetés. Ezek a szakköröd a giccs elleni küzdelemben sokat tehetnek, és munkájuk nyomán az ízléses, szép szobadíszek, párnák, falvédők, térítők előbb-uitóbb kiszorítják a kismacslkás párnákat, az őzikés falvédőket, a giccs számtalan tárgyi megnyilvánulását. Hasznos lenne, ha a megye díszítőművészeti szakkörei — talán már ősszel — kollektív kiállításon mutatnák be munkáikat Békéscsabán és a megye több városában, községében. Kőművesekei, ácsokat, kubikosokat, 15 éves kortól férfi segédmunkásokat keresünk Szabolcs megye, Fehérgyarmat mellé, újjáépítési munkákra, kiküldetéssel, kiemelt bérrel. Újjáépítési munka után budapesti állandó munka biztosítva. Jelentkezés: április 4 Ktsz Budapest, VIII., Auróra u. 23. Munkaügy. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyára azonnali belépésre keres lakatos, esztergályos, hegesztő, i szórópisztolyos festő szakmunkásokat, valamint betanított gépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán. (Folytatjuk)
