Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

Koncepciók — forintért

Megkezdődött a kender betakarítása és átvétele. A Rostki- készítő Vállalat sarkadi kendergyárához tartozó körzetben 1800 holdon a termés jó, eléri a 43— 45 mázsás átlagot, ami hasonló a tavalyihoz. Belvíz miatt nagyobb veszteség nincs. Különösen az újkígyósi Aranykalász és a mezőberényí Lenin Tsz eredménye kiemelkedő. Ez utóbbinál a holdanként! átlagtermés

Országos összesítő még

nem készült arról, hogy a tavaszi, nyár eleji árvíz és belvíz milyen károkat okozott a népgazdaságnak. Becsléseik viszont arra vonatkozóan már vannak, hogy a több héten át tartó ár- és belvíz elleni kemény küzdelem eredményes volt s* a népgazdaságnak csak 4—4,5 milliárd forint kára származott. Ebben az összegben benne van a Medgyesbodzás-pusztaottlakaá Egyetértés Tsz 12 millió forint bevételi hiánya is, melyből 9 millió forintot a kárfelmérők elismertek. Ez a 12 millió forint ! megfelel a termelőszövetkezetek 1970-re tervezett bevételéből az egyötöd résznek. Elgondolkozz tató ez az adat, hiszen ha azt vesszük figyelembe, hogy ez a termelőszövetkezet évi bruttó jövedelméből felhalmozásra 20 —25 százalékot fordít, a többit a termelés egyéb költségeire, aíkkor jól érzékelhető, hányadán is áll a7 idei gazdálkodással.

Bah István, a termelőszövetkezet elnöke említette, hogy május 31-én 700 holdat borított belvíz. Júniusiban az esőzések folytán ez a szám 1400-ra növekedett. Végül is 800 hold olyan terület maradt, amelyre még ezekben a napokban sem tudtak rámenni: víz borította, felázott, sáros rész. Nagy hiba,

Új műsorral a Kiskun Napokra

(Tudósítónktól)

A füzesgyarmati irodalmi színpad tagjai renszeresen részt vesznek a községben rendezett társadalmi ünnepeken. Legutóbb pedig sikeres műsort mutattak be a Vörös Csillag Tsz ifjúsági klubjában. Jelenleg új műsorral a Kiskun Napokra készülnek, mellyel augusztus 26-án Kiskunfélegyházán képviselik Békés megyét.

Autósok!

Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be

akkumulátort

A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk.

Gyulai

Vasipari

Szövetkezet

Gyula, Blanár L. u. 3. sz.

Telefon: 248. x

meghaladja az 50 mázsát, a minőség is jó, s így 1 hold bruttó- bevétele várhatóan eléri a 11— 12 ezer forintot.

A gyárban a gátak védelme és az üzemállás miatt mintegy 4 millió forint értékű termélésiki- esés következett be. A lemaradást azonban csökkenti az első félévi terv túlteljesítése, s így

hogy a termelőszövetkezet leg- ! jobb földjét árasztotta el a víz;

! Medgyesbodzás határában 700, Pusztaottlaka határában pedig 100 holdat.

A Medgyesbodzás-pusztaottlakaá Egyetértés Tsz néhány éve a jól üzemelő közös gazdaságok közé tartozik megyénkben. A hajdani bevételi hiánnyal küszködő termelőszövetkezetet az emberi akarat tette rangos üzemmé. Most, amikor rendkívül nagy bevételi kieséssel számolnak, egy cseppet sincsenek kétségbeesve. Tudják azt, hogy az államitól csak igen minimális kártérítésre számolhatnak. Mivel nem volt biztosításuk, így a megyei tanács költségvetéséből 1 millió forint körüli összeg jut Medgyesbodzásnak és Pusztaottlakának. Ez bizony nem sok a 12 millió forinttal szemben. De mégis valami. Feltétlen szükséges ez a segítség, hiszen az Egyetértés Tsz a mezőkovácsházi járásban egyike azoknak, ahol az idén a leg- i nagyobb belvízkárok keletkeztek.

Azt mondtuk, hogy Medgyes- bodzáson és Pusztaottlakán nincsenek kétségbeesve. Ez így igaz. Példák bizonyítják, hogy a termelőszövetkezet pártszervezete, vezetősége időben felfigyelt a várható bevételi kiesésre és itt már április második felében olyan határozatok születtek, hogy az 1970-re tervezett beruházásokat, melyek a termelést lényegesen nem befolyásolják, el kell halasztani egy esztendővel későbbre, ugyanakkor a várható bevételek pótlására az árutermelés tervezett színvonalát minden áron teljesíteni kell!

A tsz kommunistái és a

vezetésben dolgozók összeülték, hogy a termelési terv túlteljesítésére számításba vegyék lehetőségeiket. A közös gazdaság három fő ágazatát: a növénytermesztést, az állattenyésztést és a kisegítő üzemeket tételről tételre. újból és újból átvizsgálták. Megállapodtak abban, hogy holdanként a tervezett 250 mázsa cukorrépa helyett 300 mázsát keli termelniük. A talaj tápanyag-tartalmát ennek megfelelően „szabványozták”, de ez csak akkor érhető el, ha 18 centiméterenként meghagynak egy- egy répatövet. A ciroktáblákon a holdanként* 100 ezer ciroktő beállításáért folyt a küzdelem. A kender termesztését a szakemberek és a gépesítésben dolgozók vették kézbe.

S ha valaki megnézné a Med- gyesbodzás-pusztaottlakai Egyetértés Ts? határát, akkor elcsodálkozna azon, amit lát. Szakemberek vélemény*, szerint a tsz cukorrépatábláján már most 250—270 mázsa holdankén- ti hozam lenne betakarítható! Most, augusztus első felében járunk, s ahogyan nyúlnak az éjszakák, egyre jobban hízik a répa. Valószínű, nem 300 mázsát takarítanak be holdanként, hanem ennél valamivel többet. Ciroktábláik olyanok, amilyenre az egyéni gazdálkodás időszakában a kisparcellákon sem volt példa. Érdemes volt tehát arról beszélni, hogy mit tesznek lehetővé a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások. Évekkel ezelőtt méterenként 3—4 répa tér- j mett csak, cirokból pedig az 501

télcet kell pótolni. Ezt a dolgozók a X. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukkal vállalták. Jobban kihasználják a munkaidőt és a szabad szombatok egy részéről lemondanak. Az áztatok a szezonban több vasárnapon is dolgoznak. A gyár a termelési költségeket jobb szervezéssel és ésszerűbb gazdálkodással csökkenti.

| ezres holdanként! tőállomány volt az általános. Az az út tehát,

I amit a növénytermesztő brigádok megtettek, igen jelentős, Óriásinak mondható. Kiváló munkájukkal így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a belvíz okozta bevételi kiesések mérséklődjenek.

De nemcsak a növénytermesztők fogták meg a munka nehezebbik végét, hanem az állattenyésztés dolgozói is. Tavaly szeptemberben 750 ezer pecsenyebaromfi nevelését irányozták elő 1970-re úgy, hogy az év első felében felépítenek egy 3 ezer négyzetméter alapterüle- rületű csibenevelőt, másfél millió forintból. A beruházás a termelés és a bevételi kiesések hatására elmaradt. A 750 ezer pecsenyecsirkét mégis átadják. A gazdasági épületekben, istállókban, ólakban, sőt még a műhe- lykben is csibenevelésre rendezkedtek be. Eddig 400 ezer pecsenyebaromfit adtak az államnak s a tervezett 1 kiló átlagsúly helyett 1 kiló 13 dekával. Hétszázötvenezer csirke esetében a 13 deka több tíz mázsa! És ez a több tíz mázsa növeli a bevételt, csökkenti a kiesést. Született olyan határozat is, hogy az államnak hizlalt 3800 sertést csak 120 kilós súlyban adhatják át a tervezett 100-zal szemben.

Felülvizsgálták a gépi beruházást is. Két tehergépkocsi vásárlása egyből kiesett a rostán. Ugyanakkor azokat a munkagépeket, melyek az 1971. évi gazdálkodás előkészítéséhez szükségesek — BRAUD adapter, kul- tivátorok, pótkocsik, vetőgépék — mind megvették. Módot találtak arra is. hogy a jövő gazdasági év jó alapozásához, a 12 millió forintos bevételkiesés ellenére is, 600 ezer forinttal növeljék a műtrágya-vásárlás 1969. évi összegét. Tettek takarékossági intézkedéseket is. Két tehergépkocsival tavasz óta bérfuvart vállalnak a baromfiipar orosházi gyáránál. Üzemanyagból, kenőanyagból, alkatrészből, fogyóeszközből 1,2 millió forint költségcsökkenést irányoztak elő pótlólag. Hogy kinek, menynyi értékű üzemanyagot, kenőanyagot, alkatrészt és fogyóeszközt kell megtakarítani, azt üzemági gyűlésen, brigádértekezleten, munkahelyi tanácskozáson tisztázták.

A SZÖvetkezst pártvezetősége és szakmai vezetése mindezeken a7 intézkedéseken rajta tartja a kezét. Csak nagy szervezettséggel lehet ellensúlyozni a 12 millió forintos bevételi kiesést, szorgalmasan szervezni a szövetkezetiek munkáját, hogy az 1970-re tervezett tag jövedelem 80 százaléka saját erőből meglegyen! A Medgyes- bodzás-pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ben még a legutóbbi hetek alatt folytatott vitákban is sokszor hangsúlyozták a de és a ha szavakat. Nem véletlen. Jól reagáltak a helyi intézkedésekre. Az eredmény őket dicséri.

Dupsi Károly

smsmss 3

1970. AUGUSZTUS 14.

rjánia külkereskedelmi be- vételeiben egyre tekintélyesebb részt képvisel az eladott koncepciókért befolyt összeg. Meglepő, ahogy ebben a kis országban, amely igazán nem számítható a nagy és neves ipari országok közé (még ha az utóbbi évtizedben ipara sokat fejlődött is’ ■—, néhány év alatt elszaporodtak az olyan kisebb- nagyobb vállalatok, amelyek lényegében ötlet-gyártásból, és eladásból tartják el magukat, s tesznek szert szép haszonra. A dániai ipar annyi ötletet, elképzelést ,szervezési sémát, ameny- nyit ezek a koncepciógyártó vállalatok — az ún. engineering bürök: mérnöki, szervezési és tervezési irodák piacra dobnak

— képtelen megvenni. Ezek az irodák mégis jól működnek, fejlődnek, amiből pedig az következik, hogy „gyártmányaikat”

— különféle technikai, szervezési, gyártási koncepciókat — a nemzetközi piacon értékesítik. Mindebből pedig több tanulság is leszűrhető a saját hasznunkra.

Az első, hogy létezik ennek j a speciális terméknek — a gazdálkodási, gyártási koncepciónak világpiaca, ahol ilyen termékeket adni-venni lehet. Létezik ez a világpiac: a fejlődés és a munkamegosztás gyors tempója következtében ki kellett alakulnia, mint ahogy kialakult ez az ügylet vagy szolgáltatóágazat is (mindkét kategóriába besorolható), amelyik megbízásra, vagy anélkül „raktárra” — gondolkozik, tervez, szerkeszt, kalkulál a mindennapos gyakorlat tempójában ilyesmire időt szakítani nem tudó ipari kereskedelmj vállalatok vezetőgárdája helyett. Ehhez az ágazatához tartozó vállalatok életképességének titka az, hogy a legkiválóbb szakembergárda birtokában nem csinálnak mást, csak elképzeléseket, megoldásokat dolgoznak ki adott, sajátos helyzetekre, s azokat jó áron értékesítik.

Czándékosan a dániai pél^ dából indultunk ki, lévén ez az ország sok tekintetben hozzánk hasonló adottságú: nyersanyagokban nem gazdag,

külkereskedelem-érzékenyen, kis lélekszámú, tehát kis hazai felvevő piaccal bír és ipara is a háború után indult nagyobb fejlődésnek. Az ilyen országok alapvetően arra kényszerülnek, hogy mindig sokkal több munkát adjanak el, mint anyagot. Nos, koncepciókat gyártani, ahhoz nem kell nyersanyag, csak szellemi potenciál. Még beruházás sem kell hozzá sok — bár ma már egy tisztes engineering bürótól elvárják, hogy számítógépe is legyen. A fentiekből következik tehát, hogy miért is lendült fel Dániában ez az üzletág, s az is, hogy koncepcióexportra nálunk is érdemes gondolni, hisz a hazai műszaki és gazdasági szakembergárda nemzetközileg is számottevő félkészültséggel és szellemi kapacitással rendelkezik.

Ez azonban csak egyik része a dolognak — szellemi produktumot adni el, valutáért. Ez

Kedden Gyulán, a városi tanács dísztermében nagy érdeklődés mellett tartotta meg ke- rekasztal-konferenciáját az Építési, Gazdasági és Szervezési Intézet.

A találkozón részt- vettek a Kelet- és Délmagyarországon működő építőipari ktsz-ek vezetői. Az Építés és Városfejlesztési Minisztérium képviselője az

távlatilag lehet jó üzlet a számunkra, ha ma szervezni kezdjük. A másik oldal azonban az, hogy már ma érdemes vevőként is megjelennünk a koncepciók hazai és világpiacán.

A IV. ötéves terv célkitűzé- sei csak akkor válhatnak valóra — amint az^ a Központi Bizottság irányelvei is leszögezik —, ha a műszaki színvonal, a munka szervezettsége, a vezetés színvonala a szükséges mértékben emelkedik, s ennek eredményeként javul a gazdálkodás hatékonysága, s ezen belül a termelékenység. Ebben a feladatban — amelyben mindenütt osztoznak — az időzavart elkerülni egyben a terv teljesítését is jelentheti. Az időzavar elkerülésére szolgáló legjobb eszközök sorában viszont fel kell fedezni akkor mindenütt a másutt már kész és megvásárolható technikát, technológiát, szervezési sémát — vagy ha készen sehol sem találjuk: meg kell rendelni ezeket az ilyen árut szállító hazai cégek, kutatóintézetek valamelyikétől.

Ugyanis létezik már a koncepciókból a vezetők, irányítók, szervezők számára — hazai kínálat is. Itt az Invesztorg példá. ul, amely vállalja a beruházások kivitelezésének szervezését. Vagy a KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézet, amely nemrégiben fejezte be immár a 43. gépipari vállalat helyzetfelmérését s az ehhez kapcsolódó számításokat kimutatva azt a7 optimális termékösszetételt a megrendelőnek, amelyekkel maximális nyereségre számíthat. Emlegethetnénk a tudományos kutaóinté- zetek sorát is, amelyekben jobbnál jobb megoldások várják a vevőket.

Egyébként ezek a speciális vállalatok és kutatóintézetek nem is csak a ma jelentkező gondok megoldásával, hanem az ún. probléma-megelőző kuta. tással is foglalkoznak már. Tehát már nemcsak az* mondják meg: mivel van a baj, hanem azt is, jó előre, miből lehet, ha egyik-másik módszerben, szervezeten nem változtatnak időben: a készletgazdálkodás, az ügyvitel, az anyagfelhasználás, a munkaidőkihasználás, vagy a vezetés, tervezés szorul e javításra a hatékonyabb munka érdekében.

TA rága hiúság az, ha valahol

S * mindent saját maguk akarnak kitalálni, végigpróbálni. A szakmailag valóban korunk színvonalán álló ember, s a közvetlenül előttünk álló feladatok megoldására valóban rátermett ember koncepciójának szerves része — mások koncepciójának keresése, megismerése, s átvétele, ha azt megfelelőnek találja. Különben a forintért vett koncepciókra — garanciát is adnak. Egy-egy saját elképzelés sikertelensége esetén nem fizet senki — csak ráfizet, az, aki nem ismerte fei idejében a nagyipari módszerekkel „gyártott” műszaki gondolatok értékét.

G. F.

dezési feladatokkal összefüggő problémákról tartott nagy érdeklődéssel kísért beszámolót. Az előadáson részt vett nyolcvan szakember a hivatalos program befejezése után megtekintette a város nevezetességeit és a helyszínen ismerkedett meg a város fejlődési lehetőségeivel.

csak 2 millió forint termelési ér_

Nem estek kétségbe

Tiszántúli ktsz-vezetők tanácskozása

időszerű építési és a városren-