Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

fi hazafias nevelés tapasztalatai a gyulai Járásban Tegnap tárgyalta a gyulád já­rási tanács végrehajtó bizottsága az általános iskolákban végzett hazafias nevelési munka tapasz­talatait. Az előterjesztés, ame­lyet a járási művelődési osztály állított össze, többek között megállapította, hogy a honvédel­mi nevelésben', a hagyományos és az új módszerek alkalmazása jó eredményeket hozott a járás iskoládban. Sokat segített az iskolák peda­gógusainak öntevékenysége is a nevelés eredményességében. Olyan kezdeményezések, mint például az akadálypályák építé. se, lőállványok készítése. Arról is beszámol viszont az előter­jesztés, hogy időnként nem ment minden simán. Előfordult az ok­tatása évben, hogy a nevelés tár­gyi feltételeit — mint például fegyvereket, érdemjelvényeket — nem lehetett időben megkapni. Igen lényeges az a megállapí­tás, amely szerint a járás peda­gógusai a nevelés új formáinak szükségesség ét megértettek és elfogadták. Ez alapvetően hatott munkájuk eredményességére. Kiemeli az előterjesztés azt a segítséget, amelyet az iskolák az MHSz-tag szülőktől, a katona­tisztektől, és a tartalékod tisz­tektől kaptak. A közös munka eredménye jól mérhető, hiszen a tanulók többségénél a kedvező Megjelent a Tiszatáj júliusi száma A Magyar Írók Szövetsége Dél­magyarországi Csoportjának iro­dalmi és kulturális folyóirata" a Tiszatáj júliusban gazdag és ér­dekes tartalommal jelent meg. A szépirodalmi részben' — többek között— Takács Imre, Majtényi Erik, Magyart Lajos, Kormos István, Polner Zoltán és Cseke Gábor verseit közli, prózai mű­vel Csonkaréti Károly, Dalos György és Fenákel Judit jelent­kezik; A „Hazai tükör” rovat Koncz János: Fiatal szakember rek életközeiben című írását közli, melyben a szerző a fiatal diplomások társadalmi-közéleti aktivitását elemzi, szól anyagi helyzetükről, szakmai tevékeny­ségükről és továbbképzésük le­hetőségeiről. Az „Örökség” ro­vat érdekes írása Vargha Kál­mán: Egy Juhász Gyula-vers margójára című cikke, a „Tanul­mány” rovat pedig Kovács Sán­dor Iván Arcok a második köl­tőnemzedékből című írását pub­likálja. Terjedelmes a Tiszatáj „Kri­tika’’ rovata, Tamás Attila a drámaíró Illyés Gyulát mutatja be, Havasi Zoltán Mfocsár Gá­bor: Égő arany című művéről ír recenziót. A „Művészet” rovat színházi és képzőművészeti írá­sai jól egészítik ki a júliusi szá­mot, melyben Ligeti Erika pla­kettjei, Moholy-Nagy László raj­za, Kárász Judit szociofotói és Gy. Szabó Béla metszetei is megtalálhatók. akarati tulajdonságok — kitar­tás, bátorság önuralom és hatá­rozottság — fejlődtek gyors ütemben. A tanulók szemléleté­nek kialakítására jellemző, hogy szükségesnek tartják a haza vé­delmére való felkészülést és igen sokan úgy fogalmazzák ezt, hogy jelenleg a mindennapos becsüle. tes munka a legfontosabb fel­adat. Végül az előterjesztés ösz_ szegezve az első év gyakorlati tapasztalatait, megállapítja, hogy a hazafias neveléssel szem-ben támasztott követelményeket az iskolák teljesíteni tudják. • Kohón György második emlékkiállítása Üjabb válogatásé emlékkiál­lítás nyílik Kohón György Koesuth-díjas festőművész ké­peiből július 4-én, szombaton délután 17 órakor a Gyulai Er­kel Ferenc Múzeum kiállítócsar­nokában. A második emlékkiállításon 46 kép kerül bemutatásra, amelyből 19 olajfestmény a töb- hi viasz-tempera. A tárlatot Dr. Vidó István, a Gyulai Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának elnöke és Cso- hány Kálmán grafikus nyitja meg. A nyu^íjfogi háti any ok enyhítéséről Az ötéves megszakításhoz fű­ződő nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről szóló 16/1970. Korm. sz. rendelet — mely 1970. május 26-án jelent meg — nagy érdek­lődést váltott ki a közvélemény, ben. A rendelet megjelenése óta tapasztalható, hogy annak ren­delkezéseit sokan nem ismerik, ezért olyan igényt akarnak ér­vényesíteni, amelyre az új ren­delet nem ad lehetőséget. Egyes dolgozók, akiknek munkaviszo­nya több mint öt éve megszűnt, űjabb munkaviszony létesítése nélkül akarják nyugdíjigényü­ket érvényesíteni, melyre a ren­delet szerint nincs lehetőség. Kinek panaszkodjon a vásárló? Dinre mit szépíteni a té­III llbd nyékén. Néhány árucsoportnál az évenként ki­mutatott a reklamációk száma gyorsabban nő, mint a tényleges forgalom. Az elmúlt esztendő­ben például — 1968-hoz viszo­nyítva — 30 százalékkal emel­kedett az elintézett cipő­reklamációik száma. A méter- konfekció szakmában ez a szám 20 százalék körül van. Ezeket az adatokat a megyei tanács kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelőségének jelentéséből vettük. A jelen­tés a felügyelőségnek 52 állami és szövetkezeti boltra, illetve nagykereskedelmi lerakatra ki­terjedő vizsgálatáról készült és azt volt hivatva feltérképezni, hogyan intéződnek el a vásárlók minőségi kifogásai és panaszai. A reklamációk számának ijesztő növekedése természete­sen nem minden esetben jelenti azt, hogy az ipar a korábbinál silányabb árut hoz forgalomba. Biztosan állítható, hogy a szá­mok mögött a kereskedelem ru_ galmasabb vonalvezetése húzó­dik meg, ami ez esetben azt je­lenti, hogy a boltvezetők leg­több esetben nem utasítják el a zsörtölődő vevőt (amint arra korábban jó sok példa akadt), hanem panaszát meghallgatják és orvosolják. Tehát a kereske­delem ma már inkább vevő-, mint ipar-párti, s adott esetben •—, mint arra az UNIVERZÄL országos visszhangot kiváltó ci­pőháborúja is példa —, még a termelő vállalattal szembeni konfliktus árán is. A mór idézeti: vizsgalat Iliül résztvevői meg­állapították, hogy a tanácsi kis­kereskedelemben jogos reklamá­ció elutasítása nem tapasztal­ható és viitás esetekben a bolt­vezetők kikérik a KERMI véle­ményét. Kedvezőtlenebbek a ta­pasztalatok a szövetkezeti keres­kedelemben, ahol gyakran ma­guk a boltvezetők sincsenek tisztában a reklamációkra vo­natkozó utasításokkal, s nem megoldott a vásárlók ilyen irá­nyú tájékoztatása sem. Több he­lyen hiányzik a kártalanítási jegyzőkönyv és emiatt sok jogos reklamáció marad pusztába ki­áltott sző. Vajon mivel lehet magyarázni azt, hogy a mező­kovácsházi ÁFÉSZ méter-kötött­áru boltja 1966 óta, a kaszapert 1-es számú vegyesruházati bolt, vagy a Körösladányi ÁFÉSZ két Jó időben — jó ólon Szerezze be téli tüzelőjét. Még van berentei dió, ménkesi dió, kányási dió, lignit, ménkesi kocka. iszap, Váltsa be utalványát időben CSANÄDAPACA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ csanádapácai és pusztaföldvári telepéin. ruházati boltja az elmúlt évben egyetlen vásárlói kifogás elinté­zését sem látta szükségesnek? Le a kalappal előttük, ha való­ban nem volt panaszra ok, de hiszékenység lenne olyan állítást elfogadni, ami enyhén szólva vi­tatható. Az UNIVERZÄL Kis­kereskedelmi Vállalat csak az elmúlt évben 4 ezer 433 dpő- reklamácdót intézett el, míg az ÁFÉSZ-ek együttesen (pedig több lábbelit hoztak forgalomba) csak 1426-ot. Naívság lenne azt állítani, hogy a szövetkezetiek jobb minőségű cipőt hoztak for­galomba, a közismerten jó kap­csolatokkal rendelkező és fi­gyelemre méltó eredménnyel dolgozó UNIVERZÁL-nál. Mi tehát a titok nyitja? Az, hogy a rekla­máció ténye nemcsak az áru mi­nőségén, a vevő makacsságán, hanem az üzletvezető szemléle­tén is múlik. (Bár a kereskedők szerint a szemlélet szó he­lyett áldozatkészséget is írhat­tunk volna, hiszen egy árucsere lebonyolítása, vagy egy kártala­nítási jegyzőkönyv elkészítése tetemes adminisztrációval jár.) A panaszok intézését, kivizs­gálását a vonatkozó rendeletek tizenöt napos határidőben jelölik meg Gyorsaság tekinte­tében az UNIVERZÄL és a Centrum vezet, míg néhány ÁFÉSZ (Battonya, Mezőkovács- háza, Vésztő) jó néhány időn- túli vizsgálattál „dicsekedhet”. A mulasztókat írásbeli figyel­meztetésben, illetve fegyelmi büntetésben részesítették. Nem úszták meg a büntetést azok sem, akik megkárosították a vásárlókat. A vizsgálat időtar­tama alatt ugyanis 36 boltban próbavásárlást végeztek az el­lenőrök. Szomorú tény, hogy csaknem minden harmadik pró­bavásárló számlájára a törvé­nyesnél nagyobb összeg került. A differencia 20 fillértől 22 fo­rintig terjedt, s a legkirívóbb példák közé tartozik, hogy egyik helyen a nylon melltartót 99 fo­rint helyett 110 forintért, a má­sik helyen a Mikron-pengét 5 fo­rint helyett 5,50-ért adták, míg másutt egy húzózárért 7,80 he­lyet 9 forintot kértek. És, ha már az áraknál tartunk, szól­junk az árváltozásokkal, illetve a fogyasztód árak feltüntetésével kapcsolatos tapasztalatokról. Ál­talános jelenség, hogy az új ára­kat nem minden esetben tünte­tik föl, s a frissen beérkező por­tékád vagy a régi áron, vagy pe­dig a törvényestől eltérő áron hozzák forgalomba. A mezőko­vácsházi méter- és kötöttáru­boltban például ugyanazt a cip­zárt egyszerre kétféle áron kí­nálták. A kaszapert vegyesipari boltban a Padua-inget árusítot­ták 171 és 130 forintos áron, ugyanazon időben. Sok helyen (Tótkomlóson, Mezőkovácshá­4 suis mmsiúi zán, Kétegyházán) nem meg­nyugtató az ezer forinton felüli ruházati cikkek árának kerekí­tése, s ebbői — általában a ve­vők kárára — egy-öt forintos el­térések adódnak. A vásárlók minőségi ki­fogásainak, panaszügyeinek intézésébe jó bepillantást ad a felügyelőség írásos anyaga és nem marad adós a következtetések levoná- násával sem. Eszerint: a vásár­lók panaszai inkább találnak orvoslást az állami kereskede­lem üzleteiben, mint a szövetke­zetiben, mert egyrészt a városi lakosság jobban ismeri jogait, gyakrabban is él vele, mint a falusi, másrészt pedig a szövet­kezeti kereskedelem szakembe­rei kevésbé ismerik az idevonat­kozó utasításokat, nem fordíta­nak kellő gondot a jogos rekla­mációkra. E megállapítások is­mét csak az intézményesített ellenőrzés szigorítását sürgetik, hiszen a vásárló, végeredmény­ben mindennap ellenőriz és —, ha kell, s igaza van —, reklamál, panaszkodik; csak legyen, aki meghallgatja. Brackó István Mit tartalmaz a kormányren­delet? Az eddig fennállott rendelke­zés szerint /67/1958. Korm. sz. r. 27. §. 30/1966. Korm. sz. r. 28. §./ ha a nyugdíjévenként fi­gyelembe vehető idők között egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás volt, a megszakítást megelőző időt a ' nyugellátásra jogosultság szempontjából szá­mításba venni nem lehetett. A május 26-án megjelent új rendelet szerint azoknál a dol­gozóknál, akiknek szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt abban az esetben lehet szá­mításba venni, ha a megszakí­tást követően legalább öt évi szolgálati időt szereztek. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjainál, valamint a kisiparosoknál az öt óvet meg­haladó megszakítást megelőző biztosítási időt akkor lehet szá­mításba venni, ha mint tsz-ta- gok vagy kisiparosok az ötéves megszakítást követően, legalább újabb öt nyugdíjévét szereztek. A fent ismertetettek szerint tehát az öt évet meghaladó megszakítás előtti biztosítási időt a nyugdíj megállapításánál nem lehet minden korlátozás nélkül számításba venni, hanem csak az esetben, ha az öt évet meghaladó megszakítást követő­en a nyugdíjazást kérő újból legalább öt évi biztosítási időt szerzett. Az új rendeletét az öregségi és rokkantsági nyugdíj megálla. pításánál visszamenőlegesen nem lehet alkalmazni, hanem csak az 1970. június 30-át követően bejelentett nyugdíjigények elbí­rálásánál. Tehát az 1970. július 1 napja előtt benyújtott — fo­lyamaiban levő vagy elbírált — nyugdíj iránti ügyekben a ren­delet nem alkalmazható. dr. V. J. Szól a citera—száll a dal Népművészek, népi táncosok találkozója Orménykúton Az örménykút! Béke Termelő- t szövetkezet kultúresoportja az utóbbi 3 évben mindig niegtar- | tóttá a háza Ki mit tud? vetél- ! kedőt. Július 4-én, szombaton, a hagyományokon túllépve „Szól a citera — száll a dal” címmel [ meghívásos folklór-találkozót rendeznek. A találkozót terv szerint előbb kellett volna meg­tartani, de az árvízi védekezés miatt erre csak most kerülhetett sor. Program szerint a termelőszö­vetkezet kultúrcsoportjának né­pi táncosai, citera-zenekara és népdalénekesei mellett fellép­nek a környék népművészei is. Ott lesz például a kondorosi d- terazenekar és a népdaléneke­sek, a gádorosiak cigány folk­lórral mutatkoznak be, Dévavá- nya pedig citera-zenekarral és Nácsa János, Kádár Ferenc nép­művészeikkel képviselteti magát, Gyulaváriból Adamcsik Jánosné népművészt, Szeghalomból a Nyilas-házaspárt várják a talál­kozóra. Megyén kívülieket is meghívtak, s várhatóan el is jönnek a Tolna megyed Báta község népi táncosai is. 1970. JÚLIUS 4. A Nagymágocsi ÁFÉSZ vendéglőjébe szakképzett vezetőt és felszolgálókat azonnali belépéssel fel­vesz. Érdeklődni személyesen, Nagymágocsi ÁFÉSZ, Magyar Lajos u. 1. Telefonon: 6, 18. 108111 Nincs uborkaszezon a Tízek Klubjában A Békéscsabai Ifjúsági Ház Tizek Klubja július és augusz­tusban is működik. Igaz, heten­ként csak egy alkalommal, min­den csütörtökön 17 órakor van nyitva, de a nyári program így is elég gazdag. Tervek szerint a klub tagjai a közeljövőben megtekintik a gyulai Várszín­ház egyik előadását, két alka­lommal Szanazugha kirándul­nak, s ugyancsak két alkalom­mal ellátogatnak a gyulai Vár­fürdőbe. Tervezik, hogy július végén, augusztus elején 3—4 napos aujóbusz-kiránd ulásra mennek a Hortobágy, Miskolc­tapolca, Lillafüred, Aggtelek út­vonalon. A klub vezetője elmondta, hogy ■ szeptembertől hetenként ismét két esetben rendezik meg a klub találkozóit. Az őszi idényre igen tartalmas, gazdag programét állítanak össze.

Next

/
Thumbnails
Contents