Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

Álomaavaró doni pereli L * Hol játszhatnak a gyerekek?] Mottgatya és as Un érzet Aa utcán semmi esetre sem. Mégis a inasén készült beton­úton, a hatodik kerületi, Urszl- nyi Dezsöné utcában négy gye­rek tollaslabdázik. Az autö- veZetőkepző-lskola kocsija lelas­sít, megáll, figyelmeztetik a gye­rekeket. A motoros már elro­han mellettük és visszakiabál rájuk dühösen. De. hét hová menjenek e kertes hazak kis la­kói, ha egy-egy órára elengedik ókot a szomszédgyerekekkel ját­szani? A kérték szőlővel, virág­gal beültetve, az utcán nagy a forgalom. A hatodik kerület kedves „grundján” a kis réten régen is­kola áll. A körgát előtt és mö­gött utcasarok nyíltak. És még­is Békéscsaba „budai” oldalán, a hatodik kerületiben legalább árnyas utcák vannak, gyepes árokpartok, a szép Köröspart és liget ,ha nem is. éppen futballo- zásra .labdázásra ad lehetőséget, de csendesebb játékra, pihenőre igen. Dél van. még a levegő is süt. Állok a Tolnay Lajos és Ka­zinczy utca sarkán. Izzadó mun­kások egy új bérház alapjait rakják, távolabb a már kész új épületek ablakai szikráznak a napfényben. Jármüvek, munka­gépek zúgnak-búgnak, por és szürkeség mindenütt. —■ Öslakók egyikének számí­tóik ezer a részen — mondja kí­sérőm. egy kétgyermekes apa. — Mikor idejöttünk olyan ér­tesülést kaptunk, hogy az épü­lettömb közepén levő tagos tér­ség egy réstót parkosítani fog­ják. Az idővel lombos fák alatt pihenhetnek a kisgyermekes anyák, öregek, vagy a bármilyen más korosztályba tartozó leve­gőt, zöldet óhajtó halandó. A tér másik részén játszótér, sőt focipálya is lesz az itt lakó és máris 700-ra tehető gyermek­seregnek. De telhek a tavaszok, és őszök és a facsemeték helyett újabb és újabb építőanyagok, munkások érkeznek, garázsokat építenek. — Igen, garázsokat — folytat­ja. sóhajtva. A* utcai zaj, a szomszédok rádió- és televízió-műsorainak kénytelen hallgatása mellett még a lépcsőház is megtelik a fel-le futkározó gyerekek lármá­jával. De hová menjenek, ha elunták magukat a szűk lakás forró levegőjében, ha a nagy­mama nem ér rá elkísérni őket a Munkácsy térre és őik csak egy kicsit szeretnének játszani a pajtásokkal. — Eddig vártunk, bíztunk benne, hogy ha az építkezés be­fejeződik, meglesz az ígért ját­szótér, pihenőhely is. De most már csak a garázsok tetejét néz­hetjük ablakainkból és szabad időnk egy részét áldozhatjuk ar­ra, hogy gyermekeinket kísér- ; jük, felügyeljünk rájuk valame- * lyík távolabbi játszótéren, ami- ■ bői egyre kevesebb lesz Csabán. « Vajon mit szólnak az illeté- ; kesek a „tervmódosításhoz” H. I. : Jó hírünket Oroszlányba j is elvitték Az oroszlányt szénbányák XVI-os bányüzemének szakszer- j vezeti bizottságától, név szerint: Takács István titkártól egy hosszú levelet kaptunk, melyből Örömmel idézünk: „Vállaltuk, hogy a nyár fo­lyamán több kirándulást szer­vezünk az ország különböző ré­szeibe. Kellemes emléket, jó él­ményeket kívántunk ezzel nyúj­tani bányászainknak, amellett a szabad szombatok is igen hasz­nosan telhetnek el. Szakszerve­zeti bizottságunk komoly erő­feszítéseket tesz a kirándulások lebonyolításáért. Nem kis gond az ország annyi sok szép helye közül kiválasztani a legszebbe­ket. Az idei nyári kirándulási program. összeállításánál többek között Gyulára és Békéscsabára is esett a választás. A szállás­rendeléskor a békéscsabai VOLÄN-iroda azonban „minden hely foglalt” hivatkozással jú­lius 18-ra nem tudott 45 ember részére egy éjszakára szállást biztosítani sem Gyulán, sem Bé­késcsabán. Mivel dolgozóink nagy érdeklődéssel fogadták ezt az utat, nem nyugodtunk bele abba, hogy nem. sikerül »megva­lósítani elképzelésünket. Elül tutik hát Gyulára, ahol kellemes meglepetésben volt ré­szünk. Bár kevés reménnyel in­dultunk, mégis sikerült elképze­lésünket valóra váltani, s ez az itteni Idegenforgalmi Hivatal­nak köszönhető. Rendkívül ud­variasan fogadott az a hölgy, aki itt dolgozik, s amikor Jövete­lünk célját előadtuk, mindent el­követett, hogy »ikerüljön szál­lást biztosítani.. Látogatásunk­kor éppen ott tartózkodott az IBUSZ békéscsabai irodájának egyik dolgozója, így közösen se­gítetek. Olvasónk ezután rész­letesen leírta e segítés módját, melynek lényege az, hogy a 45 embert sikerült elszállásolni, s a kirándulásról nem kellett le­mondani. Végül a következők­kel fejezte be: Nagyon örültünk ennek, s jól­esett, mivel nem kellett kiáb­rándítani azt a 45 bányászt és feleségét, akik oly nagy lelkese­déssel indultak el Oroszlányból, hogy megismerkedhessenek Bé­késcsaba és Gyula, a Viharsarok legszebb városainak nevezetes­ségeivel és Gyula gyógyító hatá­sú vizével. Csoportunk minden tagja nevében köszönöm, s a ki­alakult Jó véleményemet pedig idehaza, kollégáim előtt nem fo­gom elhallgatni és bár elsők vagyunk Oroszlányban, akik csoportos kirándulást szervez­tek Gyulára, remélem nem az utolsók. Orosházi nyugdíjas olvasónk érdekes és furcsa „szabályról” ad hírt, melyet az Idén vezettek be a nagyszénás) Park-fürdőben. Mint Írja a meglepetés annál Is inkább nagy volt. mert koráb­ban évekig Ide járt gyógyítani magát a fürdő kiváló vizével és soha nem volt semmi kifogás az öltözete elit Az Idén hosszas távoliét után Ismét felkereste a Park-fürdőt. Kért egy strandjegyet, kabinnal. S ekkor érte az első meglepetés. 10 forint volt a jegy, plusz 10 forintot kértek betétnek a 2 fo­rint értékű kabinkulcsért. A másik meglepetése akkor volt. amikor a kabinjából ki­lépve, az ott szolgálatot teljesítő asszony nyájasan megkérdezte: fürödni akar? Furcsa kérdés éppen egy für­dőben. Miért Is jönne az ember ide? De azért válaszolt: igen! — Kérem, ebben a fürdőga­tyában Itt nem fog fürödni! — jelentette kt határozottan, s ma­gyarázatképpen hozzátette: itt egységes fekete klottgatyákat rendszeresítettek! Azután elkül­dött a pénztárhoz, hogy váltsak Ilyet, de az én méretemhez nem volt megfelelő. Éppen ezért fel. háborított a bánásmód. Felöltöz. tein és kértem vissza a jegy árát, valamint a kulcsbetét ösz. szegét. Természetesen a vélemé­nyemet nem hallgattam el. Vál­lat vontak, szó nélkül hagyták. Én pedig nagy mérgesen otthagy­tam a fürdőt fürdés nélkül. Olvasónk leveléhez csupán annyit füzünk, hogy ma, amikor a divatot követjük a strandokon, igazán furcsa az egyenruhásdi, mégha fi'irdőnadrágról is van szó. Nem azok közé az emberek közé tartozom — írja Vizsnyai Sándor békéscsabai olvasónk — akik minden panaszukkal felkeresik Önöket. Viszont ami a Táncsics é8 a Horánszki ut­cában megy végbe, az mégis papírt és tollat érdemel. S, matlan éjszakát szereznek ezek a járművek és még vasamap a pihenéstől Is megfosztják ókét. „Megengedhetetlen — ír­ja olvasónk —, hogy minden vasárnap hajnalán így ébresz- szék az utca lakóit. Sürgős in­tézkedésre lenne szükség és Levélírónk ezután részlete­sen elemzi, milyen iszonyatos zajt csapnak a közeli téglagyár dömperei, melyek e két ut­cában közlekednek. Emlékez­tet a második világháború idő­szakára ez a zaj, amikor a né­met „Tigrisek” — páncélosok — robogtak végig az utcákon. A két utca lakóinak, a kicsi­nyeknek és öregeknek sok ál­nagy örömmel vennék, ha e kínos ügyben a szerkesztőség segítene.” A Táncsics és Horánszki ut­ca lakóinak kérését ezúton to­vábbítjuk a téglagyár vezetői­nek, vagy azoknak, akikre ép­pen tartozik a dömper-ügy. Reméljük, rövidesen csend és nyugalom lesz e két utcában. Nagyobb kölcsön — Több kedvezmény Megyénkben jelenleg a takarékszövetkezetek tagjainak száma meghaladja a 44 ezer 300-al. Így bizonyára sokakat érint, hogy a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága a közel­múltban újabb rendelkezésekkel segíti a tagságot. Ezek közül az egyik, hogy a lakóházak tatarozására a kisebb — legfeljebb 10 ezer forintos — kölcsön igényléséhez nem kell csatolni költségvetést, helyette az igénylő maga közölheti, hogy mit szándékozik tatarozni, rendbe hozni. A másik új rendelkezés szintén segítséget nyújt a tagságnak, elsősorban a hústermelés­ben. Ugyanis kedvezményes feltételekkel mezőgazdasági terme­lési kölcsönt kaphatnak azok, akik különböző felvásárlást végző szervekkel kötnek szerződést. Istálló, ól létesítésére, bővítésére, csemegeszőlő és gyümölcsös telepítésére, mezőgazdasági gép, fel­szerelés vásárlására az eddigi 15 ezer forint helyett 25 ezer fo­rint kölcsönt kaphatnak. A kölcsön legfelsőbb határa 50 ezer fo­rint. Az új rendelkezés a kisiparosok és kiskereskedők részére is könnyebbséget hoz. Lehetővé teszi, hogy az eddigi 10 ezer fo­rint helyett 15 ezer forintot igényelhessenek felszerelés, árukész­let bővítésére, a műhely, üzlet építésére pedig 30 ezer forint he­lyett 40 ezer forintot kaphatnak. Finnországi útijegyzetek (1.) Jó reggelt Finnország! Hyvää huomenta Suomí! — a hasznos útiszótár jóvoltából így köszöntötték a július 3-i hajna­lon Helniski repülőterén a test­véri Finnországot a finn—ma­gyar barátsági hétre érkező mintegy 300 tagú magyar kül­döttség tagjai, köztük Békés megye képviselői is. Tőlünk távol került nyelvro­konaink messze Észak-Európá­ban, — így él a köztudatban Finnország, a finn nép, azonban ma már a modem technika se­gítségével parányira zsugoro­dott a 2000 kilométer. Nagysze­rű IL—18-asunk csak alig 20 perccel hosszabb idő alatt tet­te meg a Prága—Berlin—Kop­penhága— Stockholm—Helsinki útvonalat, mint Békéscsabáról Budapestre a gyorsvonat. Az első találkozás, a bemu­tatkozás mindig lényeges meg­határozó tényező. Finnország talán legelőnyösebben éppen a levegőből ismerhető meg. Aho­gyan a felhők alá ereszkedik a gép, hatalmas térképként terül az érkező elé a finn föld szin­te minden fontosabb jellegze­tessége. A felkelő nap íényéban csillogó száz meg száz kisebb- nagyobb tó, partjain elszórtan pirostetős faházak, néhol egy- egy település, azon kívül pedig mindenütt fenyő- és nyírfaer­dő. Az elragadó szépségű táj mellett a finn emberek jelen­tették a másik élményt. Előzé­kenységük, figyelmességük, fi­nom, halk beszédük, dallamos nyelvük — bizony nagyon ne­héz a nyelvrokonság ellenére Is a magyar és a finn között ha­sonlóságokat felfedezni — az személyes élmény hatása mégis más volt. Mindannyian tudtuk, hogy Finnország társadalmi rendsze­re különbözik hazánkétól, tud­tuk, hogy a finn emberek véle­ménye számos kérdésben elté­rő a mienktől, mégis látogatá­sunk során érezhettük, hogy egy békeszerető, dolgos, művelt nép hazájában járunk. Lépten- nyomon tapasztalhattuk, mi­wSSií Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos szággy ülés elnöke, a magyar küldöttség vezetője a fogadáson. első perctől vonzóvá tette távoli rokonainknat. Tankönyvekből, útikalauzok­ból, idegenforgalmi prospektu­sokból mindenki tudott egyet- mást az országról, népéről, a lyem komolyan veszik Finnor- szágbaJi a népeink közötti, ro­konságot, s hogy milyen jelen­tős szerepet tölt be kulturális életükben a Finn—Magyar Tár­sasága

Next

/
Thumbnails
Contents