Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

Miért van hőség az autóbuszokban? Nyaranta az autóbuszokban fullasztó hőség tikkasztja az utasokat, a hőmérséklet 7—8 C fokkal magasabb, mint a sza­badban. Nyáron az autóbuszok belső légterének egy köbméte­rét általában 210 kalória/óra meleg éri. Ez sokkal több, mint a meleg üzemekben megenge­dett, igaz a városi buszokban az utasok csak percekig tartóz­kodnak. Egy kísérlet során — a buszt a nyári napnak megfelelő telje­sítményű infravörös lámpákkal sugározták be — megállapítot­ták, hogy az ülés magasságában 34,5; fej magasságban 38,2; köz­vetlenül a mennyezet alatt 40 C fok hőmérséklet alakult ki, ugyanakkor kívül mindössze 25 C fok meleg volt. A további vizsgálat megállapí­totta, hogy a gépkocsiszekrény felmelegedése csak az egyik alapvető tényező. Az ablakokon — különösen a tetőablakokon — keresztül igen sok meleg ér­kezik és termésizeteSiem a hajtó­mű hatása sem elhanyagolható. A tervezők arra A következ­tetésre jutottak, hogy a tetőt és az oldalfalakat hőszigetelő anyagból, fényvisszaverő felü­lettel kell készíteni. Az ablak­üvegeknek is hőszigetelőnek kell lenniük. Természetesen beépít­hető légkondicionáló berende­zést 3s, de nagyon költséges és a motor teljesítményének egy- harmadát felemészti. Célszerűbb a hőszigetelés és a természetes ventilláció fokozá­sa, a nyitható felületek növelé­sével A légcsaitomában végzett kísérletek során kialakított nyitható ablakfelületek segítsé­gével elérték, hogy a buszban mindössze 2—3 C fokkal maga­sabb hőmérséklet alakult ki, mint a szabadban. Afrika amerikai növényekből „él” Legújabb kutatások bebizonyí­tották, hogy az afrikai kontinen­sen termő növényeiknek legalább 30 százalékait rabszolgába jók juttatták oda a két amerikai kontinensről. A leghasznosab­bak: kukorica, yam-gyökér, bur­gonya, ananász, napraforgó, pa­radicsom, vanília kakaó és kó­kuszpálma. A régészek segítsége Az Örményország állatvi­lága című munka negyedik kötete, amely nemrégiben látott napvilágot, a köztársa­ság területén élő vagy élt madarakkal foglalkozik. Az illusztrációk jelentős része a régészeti ásatások során elő­került madárrajzok alapján készült. Ezeket a csodálatos realizmussal készült madár­ábrákat kőbe véste az ősem­ber vagy kerámiatárgyakra karcolta a bronzkorban. A régészek és történészek se­gítségével a kötet összeállító­ja rendkívül eredeti ábrázoló anyaghoz jutott, amely lehe­tővé tette, hogy nemcsak a ma élő, hanem Örményor­szág egét valaha benépesítő, részben már kihalt fajokat is illusztrálhatta. Tudomány — Technika Geológus űrhajós A mai szovjet rákkutatás Érdekes interjút készített az APN tudósítója Nyikolaj Blo- hin professzorral, a Szovjetunió Onkológiai Intézetének igaz­gatójával a rák természetéről és gyógyítási lehetőségeiről. Kü­lönös aktualitást ad az interjúnak, hogy az Egyesült Álla­mokbeli Houstonban május 22-én kezdte meg munkáját az onkológusok X. Nemzetközi Kongresszusa. Blohin professzor egyébként a Nemzetközi Rákellenes Szövetség elnöke. A „rák” összefoglaló szakkife. jezés, — általában különféle rosszindulatú daganatokat és ká­ros szövettani elváltozásokat ér­tenek alatta. Az orvosak, bioló­gusok biokémikusok, vegyészek, fizikusok különböző szakterüle_ tű mérnökök, matematikusok és geográfusok együttes erőfeszíté­sei ellenére az elmúlt években — a nemzetközi onkológiai köz­pontok adatai szerint — mintegy ötmillió rákos beteg volt boly­gónkon. Jogos a kérdés: miért nem si­került mindeddig megszabadíta­ni az emberiséget szörnyű ellen­ségétől? A felelet egyszerű — a rosszindulatú daganatok termé­szetét legalább olyan nehéz fel­tárni, mint magát az élet lénye­gét Az utóbbi években több kon­cepció alakult ki a rák termé­szetét illetően, amelyek teljes át­tekintése úgyszólván lehetetlen. Maradjunk meg tehát a Nyiko­laj Blohin vezette rákkutató in­tézet szakembereinek eredmé­Más szovjet rákkutatók szerint a környezet rákkeltő hatásában kell keresni a betegség okát. Leon Sábád professzor szerint ezen káros hatások fokozatos csökkentésével a rák fejlődése annyira lelassítható, hogy a ká­ros góc kialakuláséhoz szüksé­ges idő meghaladja az emberi életkort. (Megfigyelték, hogy egyes rákos folyamatok kifejlő­déséhez tíz-tizenöt év szüksé­ges). Sajnos, az emberek néha maguk idéznek elő fokozott rák. keltő hatást, amelyek közül Sá­bád professzor elsőnek a tüdő­rákot okozó dohányzást jelölte meg. Ami a rák gyógyításában el­ért eredményeket illeti, a kizáró­lag sebészi beavatkozás már túl­haladott. Túlzottan igénybe ve­szi a szervezetet, és a vérára­mon keresztül bármikor áttéte­lek képződhetnék annak más részein. A kemoterápiás gyógymód csak a daganatok biológiai, bio­kémiai és sejttan szerkezetének beható tanulmányozása után al­kalmazható sikerrel. Különösen eredményes módszer gyógyhatá­sú anyagok közvetlenül a beteg szervbe juttatása, amely növeli azok búrjánzásgátló, de ugyan­akkor csökkenti a szervezet egészséges részeire gyakorolt ká­ros hatását. Ilymódon lehetőség nyílik a rákképző tényezőknek a sejten belüli likvidálása, a sej­tek elpuszítása nélkül. Az egyes daganatok képződé­sére ható belső elválasztásé mi­rigyek működésének serkentése, illetve csökkentése is bizonyos rákfajták gyógyításánál bevált hormonterápia, a kémoterápia, a sugárkezelés és a sebészeti be­avatkozás kombinált alkalmazá. sa, már nem egyszer vezetett eredményre. A Nemzetközi Rákellenes Sző. vétség hetven ország onkológu­sait egyesíti. Négyévenként ren­deznek rákellenes szimpóziumo­kat, kongresszusokat és sokat ál­doznak fiatal rákkutató szakéin, berek képzésére is. Jelentősen járul hozzá a rák elleni harchoz a Nemzetközi Egészségügyi Szö_ vétség és a Lion-ban székelő Nemetközi Rákkutató Ügynök­ség is, — fejezte be az interjút Nyikolaj Blohin. Irina Lunacsarszkaja Az Amerikai űrhajózási Hi­vatal nemrégiben jelölte ki aa Apollo 16-os űrhajó legénységét. Amennyiben az Apollo-prog- ramban nem történik időrend- beli változás, erre a hold-expe­dícióra 1971-ben kerül majd sor. A három kijelölt űrhajós: V. Brand, H. Schmitt és R. Gordon. Elsőízben történt, hogy a NASA diplomás kutatót je­lölt ki az expedícióhoz. A geo­lógus Schmitt 1965 óta része­sül űrhajós kiképzésben. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az űr­hajósokat képezték ki „kutató­vá”. Kiképzésük során csillagá­szati, geológiai, meteorológiai stb. oktatásban is részsültek. Értékesnek ígérkezik az a terv is, amelyet az Apollo 16- qs és az Apollo 18-as (1973) ex­pedíció során kívánnak megva­lósítani. Mindkét űrhajó a visszaindulás előtt egy kismére­tű, 9 kg súlyú mesterséges hol­dat bocsát holdkörüli keringési pályára. A mesterséges hold a Hold mágneses és gravitációs terét fogja mérni. Tíz kilométer magasságban kering majd a szomszédos bolygó felett 1 éven keresztül. A prizma alakú mes­terséges hold mérete: 600x350 mm. Fedélzeti áramforrásul napelemek szolgálnak. Mérési eredményeit rádión sugározza a földi vevő állomásokhoz. les körű elterjedésükre azonban nyeinél Jurij Vasziljev, az orvostudo­mányók doktora Izrail Gelfand akadémikussal, az ismert mate­matikussal karöltve a rákos sej­tek sajátosságait és a normális sejtektől való eltéréseit kutatja. Szervezetünk minden sejtjének életműködését bonyolult bioké­miai reakciók szabályozzák, — mind a sejten belül, mind a szomszéd sejtekkel való kölcsön­hatásban. Az egyelőre még is­meretlen okok miatt megbetege­dett sejtek nem vetik alá ma-' gukat a külső szabályozó hatás­nak, és a sejtosztódást serkentő centrum hatására burjánzani kezdenek — daganatokat képez­nék. A kutatók a sejtfal terüle­tének és szerkezetének megvál­toztatásában látják a rendelle­nes működés és a mértéktelen osztódás okát.' Ismeretlen még a normális sejteket meglehetősen szilárd szövetekbe tömörítő kötőanyag is amely a rákos szövetekben már nem működik megfelelően, ezért azok laza szerkezetűek és könnyen roncsolódnak. Az így elszakadó sejtek bejutva a vér­keringésbe, eljuthatnak más testrészekbe is, ahol könnyen át­tételeket okoznak. A beteg és egészséges sejtek felületéről ké­szített elektromikroszkópdkus fényképeken kimutatták, hogy azok tulajdonságai eltérőek. Vlagyimir Sápot professzor szerint a rák okát a gének rend­ellenes működésében kell keres­ni. Mint ismeretes, a szervezet minden sejtje örökli az anyai s apai sejtekből kapott informá­ciót. A szervezet 'fejlődése során bizonyos differenciálódás megy végbe, — az egységes génappa- rátuc egyes részei némely sej­tekben túlsúlyba jutnak, mások passzíválódnak. A gének ezen mozaikszerű eloszlása határozza meg az egész szervezet hallatla­nul bonyolult működését. A nor­málistól eltérő génműködés egyes sejtek torzult működését okozhatja, de Dapot professzor szerint kezdeti stádiumában ez a folyamat még megfordítható. Lev Zilber neves szovjet tudós a ráknak vírusos eredetet tulaj­donít. Szerinte az egyelőre még ismeretlen vírusok bejutva a sejt belsejébe megváltoztatják annak genetikai felépítését, meg. akadályozva ezzel a sejt normá­lis biokémiai reakciókkal szabá. lyozott működését. A virus ezen kezdeti szakaszban aktív, a to­vábbiakban vagy a burjánzó sejt rész lesz vagy felszívódik, ezért olyan nehéz a beteg sejtben ki­mutatni. Gyúgyítú klimakamra Az orvostudomány „fegyvertá- ra” egyre újabb gyógyászati esz. közökkel bővül. Ezek közé tar­toznak a nagynyomású — tiszta oxigénnel is feltölthető — ope­rációs kamrák a különféle, zárt burkolattal körülvett beteg­ágyak, amelyekben belső túl­nyomást lehet létrehozni, vala­mint az ún. klímakamrák (az utóbbiba ad bepillantást a kép.) A klimakamra az orvosok által sok esetben ajánlott „levegővál­tozást” hivatott pótolni. A benne helyet foglaló beteg számára — az ajtó légmentes lezárása után — külső szabályozással létrehoz­zák a kívánatos légnyomás-, re­latív páratartalom-, hőfok-érté­keket, valamint gondoskodnak a levegő tökéletes tisztaságáról és bizonyos alkotóelemeinek dúsí­tásáról, illetve elvonásáról (oxi­gén-, sótartalom stb.). Kívánság szerint a forró és száraz trópusi hőségtől a kristálytiszta, ózondús levegőjű hűvös hegyi klímáig bármilyen variáció megvalósít, ható a gyógyító-kamrában. A klímakamrában kezelt személy telefonösszeköttetésben áll a kül­világgal, így panaszait észrevé­teleit bármikor tudathatja az or­vossal. Építőanyag A kubai építésügyi mi­nisztérium új építőanyaggal kísérletezik: cukornád-mara­dékkal kevert cementtel. Kétszer olyan könnyű, mint a beton, nem ég, rendkívül ellenálló az időjárás és a bi­Az eddig kedvező tapasztala­tok alapján világszerte egyre több gyógyító-kamrát állítanak a betegkezelés szolgálatába. Szé­megállapították a légnyomasdn- gadozás és az erős szél csökkenti az emberi szervezet tónusát. E- miatt szaporodnak a közúti bal­esetek gyakoribbá válnak a meggondolatlan, hirtelen csele­eukornádból okémiai hatásokkal szemben. A karib-tengeri térség éghaj­lati viszonyai közepette rend­kívül lényeges tulajdonságok ezek. Kubai építési szakem­berek ebből az anyagból elő­regyártott elemeket is akar­nak készíteni. — tetemes áruk miatt — csak jó néhány év elteltével számítha. tunk. kedetek, súlyosbodnak bizonyos betegségek és többen kapnak szívinfarktust. Lengyel orvosok és biológusok egy csoportja gyógyszerészekkel együtt most olyan készítményt dolgozott ki, amely enyhíti az időjárásnak a szervezetre gyakorolt hatását. A szert kétféle változatban készí­tik: az egyik csökkenti a túlzott feszültséget és az idegességet, a másik pedig élénkít megszünteti a letöriséget és az álmosságot. A készítmény hatását most krakkói gépkocsivezetőkön pró. hálják ki. ß mäjmsm 1970. JÜLIUS 28. Az időjárás ás az ember Krakkói orvosok és biológusok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents