Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Inkább ma, mint holnap Tíz munkás, havi hetven cserépkályha — Már csak szeptemberre vesznek fel megrendelést Ha valaki azt his2á, hogy a júliusi kánikulában fűtésről beszélni nem aktuális — nagyon téved. A Szarvasi Vas- és Fémipart Szövetkezet békéscsabai kályhásrészlege az elmúlt hónapban (jóllehet ők csak hagyományos tüzelésű kályháikkal foglalkoznak), mintegy 65— 70 cserépkályhát épített be, illetve rakott át város-, megye-, sőt országszerte. Megrendelőkben nincs hiány: a tíz munkással dolgozó részleg már csak szeptemberre vállal munkát. Ha vannak is szállítási nehézségeik, s ha nem is mindig kielégítő az ellátás falazótéglából, a részleg mindent elkövet, hogy jó minőségű munkát végezzen. A cég neve is kötelez, hiszen a közkedvelt hordozható csempekályhákat ugyanez a szövetke- zet gyártja. A kályhások csak azt kérik, hogy, aki a fűtési idény kezdetére új, vagy átrakott cserépkályhában szeretne fűteni, a megrendelést minél hamarabb adja le, inkább ma, mint holnap. Ültetik a szegfüdugványt a tótkomlósi Viharsarok Tsz tiajtatőházában A tótkomlósi Viharsarok Tsz kertészetében serény nyári munka folyik. Kinn a szabadföldi paradicsom- és papnkaföldön szedik, osztályozzák és szállítják a zöldpaprikát, paradicsomot. Budapestre, Szegedre és más városba szállítják a kiváló minőségű termést; A hajtatóházban sincs „uborkaszezon”. Gserélik a talajt, ké_ sziták a friss vetőágyat. Megkezdték a dán és holland import, szegfű dugványozását, összesen 50 ezer tő szegfűdugványt ültetnek el. Az első virágot Erzsébet- napra várják, de az őszi és téli hónapokban összesen 300 ezer szál vágott szegfűt értékesítenek. Az import szegfű erős, hosszú szárú óriás virágokat hajt s hat színárnyalatban pom. pázik az üvegházban, majd a zord hideg télben. A napfényes meleg idő hatására gyorsult a zöldségfélék a érése. A kertészek úgy látják, a természet bepótolja, amit korábban mulasztott s a Viharsarok Tsz kertészete az idén is meghozza a betervezett nyereséget. Megkezdődött a nyárihagyma-exportáSás megyénkben Az utóbbi években jól meg- .íonosodott és bő termést ad megyénkben a vöröshagyma. A külföldön is nagyon keresett fűszernövényből több ezer holdon termelnek ebben az évben is megyeszerte. A nyárihagyma- exportálás megkezdődött Elsőnek Nyugat-Németországba és Svédországba szállítottak nyári hagymát. Az elkövetkező hetek, ben összesen 150 vagon nyári hagymát szállítunk külföldre. A téli exportunk előreláthatólag meghaladja a 700 vagont. A MÉK szakemberei a határszemle alapján úgy vélik a szeszélyes időjárás ellenére is meglesz a várt hozam vöröshagymából. a s&timm ■ 1970. JULIUS 28. Néltány gondolat az árvíz okairól Senyei Oláh István festőművész kiállítása Békésen VI egyénk folyói már meg- 1 szelídültek. Az árvízveszély elmúlt. Kopár foltok, elhaló növényzet, megrokkant házak, homokcsomók jelzik, hogy az Ember kemény harcot folytatott a természet erőivel A kormány a napokban összegezte az árvíz okozta károkat. A jelentésben szerényen húzódik meg egy mondat: „...egyidejűleg 2800 km hosszúságú védvonalon volt árvízvédelmi készültség és egyszerre 1600 kilométeren kellett rendkívüli védekezési intézkedéseket foganatosítani.” Az emberek tíz- és százezrei dolgoztak, hogy a vizet a gátak között tartsák, hogy elejét vegyék a nagyobb károknak, a tragédiának. De nemcsak a folyók jelentettek veszélyt. A víz alattomosan emelkedett a felszínre ott is, ahol nincs folyó, elöntve földjeinket, százával romba döntve lakóházakat, gazdasági épületeket. Néhány szó megyénk földtani helyzetéről és a talajvízről. Alföldünk egy megsüllyedt medencealakzat, amely vastagon feltöltődött a földtörténet pannon üledékeivel. A kristályos alaphegység mélyen a jelenlegi felszín alatt helyezkedik el. Battonya községnél például az üledékréteg 3000 m. Ez a réteg túlnyomórészt agyag, agyagmárga, homokkő. Az üledékrétegnek jelentős szerepe van a kőolaj, földgáz tárolásában, valamint a hévíz, termálvíz jelenlétében. (Hasonló szerkezetű a párizsi és a nagy ausztráliai medence.). Homok, kavicsos szerkezet inkább a felsőbb rétegekre jellemző, ahol az Alföldet szegélyező hegyekből a folyók lépcsőzetes, legyezőszerű törmelékkúpjaikat felépítették. Ez a viszonylag laza szerkezetű törmelékkúp-rend- szer 80—100 km sugarú alakzat. (Elég tekintélyes vastagságú; Makónál 85, Hódmezővásárhelynél 83, Orosháza környékén 90, Békéscsaba határában 90 méter). 17 z a tény jelentős szerepet játszik a talajvízszint alakulásában, az oly sok problémát okozó vadvizek megjelenésében. Megyénk az Erdélyi középhegységből rohanó folyók akkumulációs területe. A felszín képe a földtörténeti újkorból a folyószabályozásig keveset változott. Vizenyős rétek, kisebb-nagyobb mocsarak, lápok, helyenként nyílt víztükrök uralták a tájat. A mocsaras lapályokon áthaladó folyók lebegő hordalékai leülepedtek és településre is alkalmas — árvízmentes — hátakat hoztak létre. A folyók szabályozása előtt csak ezek a hátak emelkedtek ki. A táj természeti adottságai meghatározták az itt élő emberek életét. A halász, pákász mesterség általános volt. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum számos emléket őriz ebből az időből. (PL a Gyulai Vár alapját vastag tölgyfaoszlopok képezik). A folyók szabályozása után megváltozott a táj képe. A mocsarakat lecsapolták és fejlett mezőgazdasági kultúra alakult helyükön, de a víz továbbra is problémát jelentett és jelent ma is. Megyénk felszíne alatti szerkezeti felépítés az éghajlati és csapadékviszonyok, valamint a párolgás befolyásolja a talajvízszint alakulását. A környező (Románia területén) hegyekben sokkal több csapadék esik, mint nálunk. Békéscsaba sok évi csapadékátlaga 550—560 mm. A Körösök vízgyűjtő területének jelentős részén 1000 —1300 mm az évi csapadék. A csapadék mennyisége egymagában még nem sokat mond, mert függvénye a hőmérséklet alakulásának. (A nálunk leesett csapadékmennyiség a sivatagos területeken nulla, az északi országokban árvízveszélyt jelenthet.) A hőmérséklet, a párolgás igen jelentős tényező. A Körösök vízgyűjtő területén a hőmérséklet sokkal alacsonyabb értéket mutat, mint az £1 földön. Ebből következik, hogy a nálunk jelentkező felszín alatti és folyóvizek több vizet szállítanak, mint amennyit a csapadék mennyisége mutat. Ha több évben a szokottnál is több csapadék hull az erdélyi hegyekben, a porózus szerkezetű talaj telítődik, amelynek következtében a talajvíz emelkedik, sőt a félsz iá. fölé is hatalmas víztükröt varázsol. Ez természetesen összefüggésben van p felszín feletti vizek folyásával. A 5 elmúlt évek csapadékmennyisége következtében a talajban szivárgó víz tetőzött A román területen a nagy mennyiségű csapadék tovább fokozta a belvízveszélyt és kiterjedt árvizeket okozott Megyénkben a társadalom összefogásával, a nagyfokú műszaki, technikai eszközök igénybevételével sikerült a gátakat megvédeni, de a talajvíz hatalmas károkat okozott. A károk felmérési adtai szerint 21<!0 ház újjáépítésre vagy felújításra szorul. A nagyarányú kár rendkívüli események következménye. it lehet tenni a hasonló károk megelőzése érdekében? Köztudott, hogy különböző eszközökkel és módszerekkel a talajvíz szintjét lehet csökkenteni. A talajvíz szintjének csökkentése körültekintő munkát igényel. Az Alföldön több olyan csatornát építettek, ahol a vizet elvezetik. Ennek következtében alacsonyabb lett a talajvíz szintje, de aszályosabb időszakban ez káros volt. (Ezeket nevezi a nép átokcsatornáknak). Ugyanis megyénk gazdasági életében a talajvíznek fontos szerepe is van. Amikor kevés csapadék van, a növényzet a talajban levő vízből táplálkozik. Megyénkben a napsugárzás időtartama olyan magas, hogy kb. évi 700—720 mm csapadék párolog eL ugyanakkor csak 550—560 mm esik. Ha a talajvizet mélyebbre süllyesztenénk (ami nem kevés összeget is jelent!) súlyos következményékkel járna. Az 1970-es év a természeti erők súlyos megpróbáltatásainak éve volt. A megelőzés leghasznosabb módja, a talajvízveszélyes területek technikai bázisának növelése és itt a települések megtiltása. A talajvíz ez évben súlyos gondokat okozott, de volt más gond is. Az Erdélyi-medence 1970 tavaszán annyi csapadékot kapott, amelyre régen nem volt példa. Az évi csapadék eloszlása is rendellenesen történt A szárazföldi hatás következtében a vízgyűjtő területen egy alacsony légnyomású vacuum keletkezett, ahova az óceán felől érkező ciklonok nagy meny. nyiségű csapadékot szállítottak. A talaj telítődött és így a folyómedrekre olyan terhelés jelentkezett, amelyre csak minden 400—500 évben lehet számítani. Ennek következtében Románia területén és hazánk területén is hatalmas árvizek keletkeztek. Arra már nagyon régen nem volt példa, hogy minden folyónk egyszerre áradjon és olyan mértékben, hogy a vízmércék adatainak másfél évszázados statisztikáját felborítsa. Folyóink vízmennyiségében ég a víz magasságában olyan maximumok alakultak ki, amely példátlan. Először a Számos-háton volt árvíz, de nagy veszély jelentkezett Békés megyében, Makónál. A legnagyobb megterhelés Szegednél jelentkezett, ahol a Tisza nem tudta a minden oldalról jelentkező vízmennyiséget elszállítani. Csak a társadalmi összefogás és műszaki felkészülés tudta a tragédiát megakadályozni. Az összpontosított technikai erők nélkül az árvízvédelem nem az ember győzelmével fejeződött volna be. A víz már nyugodt, a ve- szély elmúlt. Van mit tenni a károk helyreállításában, a hasonló veszélyek elkerülése érdekében a védelmi rendszer fejlesztése, korszerűsítése terén. i Mindenkire egy Nap süt-» csak nem egyformán (Útijegyzeteimből) Róma kellős közepén rozoga hokkedlin egy gyümölcsösláda tele kagylóval, vagy 15 darab félbevágott citrommal, a hok- kedli mellett egy másik láda, kiürített kagylóhéjakkal. Az „étkezde” igazán nem nagy befektetéssel járt, a tulaj pedig olasz temperamentummal és lármával kínálta csemegéjét. Számomra is rögtön fel feszi tett egy kagylót, de csalódást okoztam neki. Megvetően legyintett rám, biztosan azt gondolta* hogy nem is tudom, mi a jó... *** Az egyik római önkiszolgálóban nejem előtt bebizonyítottam, hogy van akaraterőm, bár ebben közrejátszott az az átkozott kíváncsiságom is. Ugyanis míg ő grill-csirkét vacsorázott, ón egy valódi olasz egyveleg tányért tettem tálcámra. Hogy mik voltak benne; igyekeztem nem tudomásul venni, de még most is magam előtt látom azt a két hasfájós görbületbe merevedett rózsaszínű rákocskát, amelyek legfelül voltak. Tányérom azért csak kiürült, de közben állandóan a mexikói világ- bajnokságra gondoltam,.. *♦* Colosseum. Sokszor láttam már fényképen, filmen, de a személyes élmény hatását semmi sem pótolhatja. Lenyűgöző alkotás. Az ember egyszerre érzi magát paránynak és óriásnak. Paránynak a roppant méretek alatt, óriásnak, mert emberkéz alkotta. Minden esetne büszkék lehetünk az akkori kor emberére. Bolyongásaink közepette rátaláltunk egy „önpatyolatra” is. Az asszonyok hozzák a szeny- nyest és egy óra múlva -tisztán, csaknem teljesen szárazon már viszik is. Számtalan korszerű mosó-, csavarógép áll meghatározott összegért rendelkezésükre. Mi még csak most kísérletezünk e nagyszerű szolgáltatási módszerrel, pedig nagyon jól segítené a Központi Bizottság februári határozatának megvalósítását a női munka könnyítéséről *** A közlekedési lámpák csak alibik, mindenki közlekedik, ahogy tud. A haladás érdekében nekünk is le kellett küzdenünk halálfélelmünket és össze-vissza cikáztunk az autórengetegben. Szerencsére az olasz autósok A Múzeumok Békés megyei Igazgatósága és a Debreceni Déri Múzeum rendezésében kiállítás nyílt Békésen Senyei Oláh István alföldi festőművész alkotásaiból. Az ország második legnagyobb falujának múzeumában 40 festményt láthatnak az érdeklődők. A rendezők a művész legszebb alkotásai közül azokat válogatták össze, amelyekben az Alföld természeti szépségekben gazdag tájait és az itt élő embereket örökítette meg. Az ünnepi megnyitón dr. Módi György, a deberceni Déri Múzeum igazgatóhelyettese mondott beszédet. A tárlatvezetést dr. Tábori György, a Békés megyei Múzeum igazgatója tartotta. Miről tárgyalnak? Ma tartja ülését a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, ahol többek között szó lesz a megye üzemegészségügyi ellátásáról és az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságának munkájáról. Kétegyháza. A községi tanács végrehajtó bizottsága mai ülésén a községi sportkör tevékenységét és a helyi moziüzemi vállalat munkáját tárgyalja meg Mezőkovácsháza. A nagyközségi tanács vb a GELKA Szerviz-kirendeltségének működésé, ről tárgyal ma. Kondoros. A nagyközségi tanács vb az elmúlt évi költség- vetés és fejlesztési alapzárszámadást tárgyalja, valamint a tanács és bizottságainak második félévi munkatervét, 30-án a nagyközségi tanács tanácstermé. ben. Szarvas. A járás, tanács végrehajtó bizottsága pénteken tart. ja soron következő ülését, ahol megvitatják a gyomai háziipari szövetkezet munkájáról készült beszámolóját. „tájszólásaiból” semmit sens értettünk. **• Az egyik délután, úgy négy óra körül nejemnek majdnem fed kellett adni az utolsó kenetét olyan „hulla” volt. De szerencsére egy „Upim” (nem gyógyszer; szabadpolcos áruház) teljesen talpraállította. Eiste 8-ig mindent megnézett, aztán nem vásárolt semmit. *** Angyalvár, a Tiberis hidjai, a Pantheon lenyűgözően nagyszerű egyszerűsége, hihetetlenül csodálatos akusztikája, mind, mind felejthetetlen élmény marad számunkra. Előző este olvastam útleírásunkban, hogy a Phanteon orgonája ritkán szólal meg és másnap a Sors és egy népes amerikai turistacsoport közreműködésével abban a tiszta kőkolosszusban mintha a szférák zenéjét hallgattuk volna. Az orgonista Bach egyik csodálatos zenéjét szólaltatta meg és eleinte fel sem tudtuk fogni, honnan árad az a megfoghatatlan gyönyörűségű dallamözön. »** A világ legnagyobb temploma, a Szent Péter bazilika zsúfolásig telve volt emberekkel — mintegy 60 ezren nyüzsögtek, zsongtak — amikor délelőtt fél 11 tájban odaérkeztünk. A díszes, cifraruhás pápai gárdisták nagy igyekezettel rendezték a sorokat és rögtön sejtettük, hogy nem mindennapi eseményre érkeztünk. Így is volt, mert pont 11 órakor óriási tapsvihar hangzott fel a főkapu felől (templomban!) de akkor még semmit sem láttunk, mert a fő-
