Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÚLIUS 4. Ára: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM MA: Csak elégedett emberekkel lehet (3. oldal) «*4 A nyugdíj jogi hátrányok enyhítéséről (4. oldal) OM Kinek panaszkodjon a vásárló? ff. oldal) 4M A tűzkármentes betakarításért (5. oldal) ••• Mini Magazin (6. oldal) A X. Pártkongresszus tiszteletére vállalták: többet? jobban? gazdaságosabban Tudjuk-e pótolni az ár- és bel­víz okozta károkat úgy, hogy gazdasági fejlődésünkben, a dol­gozók életszínvonalának emelke­désében visszaesés ne következ­zék be? Az árvíz idején széles körben kibontakozott az adako­zás, a segítségnyújtás. Az egész ország lakossága megmozdult. A legnagyobb jelentőségű azon­ban mégis az az egyre szélese­dő mozgalom, amely a nemzeti jövedelem termelésének egyszá­zalékos növelését kívánja élőse­gíteni. A X. pártkongresszus tisztele­tére a vállalatok, üzemek, szö­vetkezetek dolgozói, szocialista brigádjai főként olyan vállalá­sokat tettek, amelyek a gazdasá­gi eredmény további növelését tűzik célul. így a Békéscsabai Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat dolgozói elhatározták, hogy a termelékenység növelésével és a minőség javításával a tavalyi­hoz képest 2 millió forinttal ma­gasabb nyereséget érnek el. A BOV békéscsabai gyárában a minőséget 0.1 százalékkal javít­ják, ami 800 ezer forint árbe­vétel-növekedést jelent, egyút­tal a termelési tervüket érték­ben 25 százalékkal növelik. A 8-as számú Autóközlekedési Vál­lalatnál a buszvezetők üzem­anyag-megtakarításra, a teher­gépkocsi-vezetők a gépkocsik gazdaságosabb kihasználására tettek vállalást. Velük együtt a jegyvizsgálók, a rakodómunká­sok és a karbantartók is a gaz- dassfti eredmény javítását tűz­ték célul, s így — a tervhez ké­pest — a vállalati nyereséget mintegy félmillió forinttal növe­lik. Az Endrődi Cipész Ktsz dol­gosói 92-ről 93 százalékra növe­lik az exportképes termékeik mennyiségét, ami félmillió fo­rint többletárbevételt jelent. Ezenkívül félmillió forint értékű rezsianyag-megtakarítást hatá­rozlak el. A Gyomai Háziipari Szövetkezet dolgozói — mivel a kötött- és a szövött áru iránt egyaránt igen nagy a kereslet — a terv 1—2 százalékos túltel­jesítését, egyúttal a minőség ja­vítását vállalták. r Építik, korszerűsítik kösútjainkat Moszkva várta a kozmosz új hőseit Moszkva Moszkva a hagyományokhoz illően meleg szeretettel és forró lelkesedéssel várta a kozmosz új szovjet hőseit. A szovjet fő­Július 2-8: Műszaki filmhét a megye városaiban A MTESZ megyei szervezete műszaki propaganda bizottságá­nak rendezésében július 2-től 8- ig tartják meg a megyé négy városában a műszaki filmhetet. A vetítésre kerülő kisfilmeket a MTESZ központi filmtárától kölcsönözték. A műszaki filmhét program­ja a következő. Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban A bű­vös szív című filmet vetítik, amely a . világhírű svájci óra­gyártást mutatja be.' A Brigád filmszínházban a Dolgozzunk csendesen című film á zajártal­makkal ismerteti meg a nézőket. Tanulságos filmet nézhetnek meg Gyulán, a Petőfi filmszín­házban. Itt A szemed világa cí­mű munkavédelmi filmet vetí­tik. Az orosházi Partizán mozi­ban az Üzemi balesetek meg­előzése című filmet láthatják a mozilátogatók. Érdekes a témá­ja annak a filmnek, amelyet Szarvason a Táncsics moziban mutatnak be. A Nixi motorcsó­nak című film a vízi élet örö­meivel és gondjaival ismerteti meg a nézőket. város dolgozóinak képviselőd péntek este a Kreml kongresz- szusi palotájában találkoztak Nyikolajewal és Szevasztyja- nowal, a Szojuz—9 kozmonau­táival akik a csaknem 18 napos; rekord időtartamú űrrepülés után hosszabb időt töltöttek kü­lönleges csillagvárosi pihenőhe- jükön, ahol alapos orvosi vizs­gálaton estek át. A két űrhajós, miután már teljesen „visszaszokott” a földi viszonyokhoz, a nagy Kreml-pa- lota György-termében nagysza­bású fogadáson vett részt. (Tudósítónktól) j A KPM Közúti Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint me-; gyénkben jelenleg két útépítő j vállalat dolgozik. Korszerűsítik J a 46-os számú főközlekedési) utat, különösen a gyomai szaka- [ szón, ahol ebben az évben 18 j miihó forint értékű munkát vé-j geznek. A 47-es számú főút csorvási szakaszán is megindult a korszerűsítési munka. A nö­vekvő idegenforgalomra számít- va megerősítik a Békéscsabáról Gyulára vezető út Veszely-esár. dáig tartó szakaszát és a har­madik negyedévben teljes hosz-; szában elkészül Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja is. A közlekedés fejlődésével egyes vonalakon a vasúti sze­mély- és teherforgalmat fokoza­tosan a közúti szállítás váltja fel. A következő években me­gyénkben 120 millió forintot [ költenek majd a vasúti forgal­mat helyettesítő utak építésére. Már ebben az évben elkészül az j Elek—Kétegyháza közötti út és hozzáfognak az Ecsegfalva—Dé- j vaványa, a Békéscsaba—Sza- i badkígyós, a Csanádapéca— j Medgyesegyháza, valamint ai Tótkomlós—Békéssámson kö-1 zötti szakaszok építési munkái­hoz. Az árvíz elleni védekezés napjaiban a közutakra is nagy terhelés hárult. Utólagos fel­mérések szerint a megyénkben levő közutakon mintegy 26 mil­lió forintos kár keletkezett. A Körösladány—Gyoma közötti úton például 3 és fél miihó fo­rintba került a záróréteggel, valamint erősítő hengerezéssel való javítás. A Dévaványa— Gyoma közötti szakasz eredeti­leg is nagyon gyenge, korszerűt­len volt. A kitelepítések után ez az út szinte teljesen járha­tatlanná vált Az ideiglenes helyreállítás során 1500 tonna építőanyaggal erősítették, de a tervek szerint 6,5 miihó forint értékben az eddigi három méter széles burkolatot 5 méteresre bővítik. Minden remény megvan arra, hogy a megyénkben dolgozó debreceni és hódmezővásárhelyi közútépítő vállalat egy-egy nagy teljesítményű aszfaltkeverő be­rendezést állít munkába. Ha az építőanyagokat időben megkap­ják, annak szállítását és kiraká­sát jól megszervezik, akkor a terv szerint készülhetnek el közútjaink. A. T. ■■■■»■■■■■■■■BiaaaaaciBBMasaMaiaaiaiaBaaaaa' Nyolc emelet szépség, kényelem (képes tudósítás a 3. oldalon). Fotó: Demény A szövetkezés ünnepén Negyvennyolc esztendeje már, hogy július első szombatján vi­lágszerte megünnephk a nem­zetközi szövetkezeti napot. 1922- ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének XI. kongresszu­sán született meg a felhívás, hogy a szövetkezetek tagjai ezt a napot a földkerekség minden táján a kölcsönös barátság és az egymás segítésének jegyében ünnepeljék. Száztizenhat évvel ezelőtt a Manchester melletti Rochedale- ban 28 takács 28 fontnyi alap­tőkéjével alakult meg az első szövetkezet, a Society of Equi­table Pioneers azzal a szándék­kal, hogy néhány ember egy­mást segítve, összefogva, jobban boldoguljon. A kezdeti lépések nyomán a nemes elgondolásból . széles, erős mozgalom fejlődött ki. Ma már 100 milliók a részesei en­nek a jelentős társadalmi és gazdasági összefogásnak. S a szövetkezeti eszme napjainkban még tovább hódít, eredményei évről évre gazdagodnak. A szö­vetkezetek mind hatékonyabban igyekeznek szolgálni a dolgozó emberek boldogulását, a békét és a népek közötti barátságot. A magyar szövetkezeti moz­galom is több mint száz eszten­dős. Gazdag hagyományok, szép sikerek jelzik az évszázados utat. Jóleső tudat, hogy e szép mozgalom a szocializmus építé­se során nyert nálunk igazán értelmet, s vált tartalmában, jelentőségében is létfontosságú mozgalommá. Napjainkban kü­lönösen a fellendülés időszakát éli. Mind népgazdasági, mind társadalmi vonatkozásban egy­aránt jelentős eredményeket ért el. A fejlődést a gazdaságirányí­tás reformja és az ezzel össz­hangban álló szövetkezetpoli­tikai elvek érvényesülése még tovább serkentik. A szövetkezet­politikai élvek tisztázzák a szö­vetkezetek helyét, szerepét távla­tait a szocialista népgazdaság­ban, s megérlehk azokat a nor­mákat, amelyek továbbfejlődé­sük alapját képezik. Az önkormányzat, a nagyobb gazdasági önállóság, a mind jobban kibontakozó szövetkezeti demokrácia következetes érvé­nyesítése friss erőket hozott mozgásba. Ez a frisseség, ele­venség nem csupán a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekre vonatkozik, hanem kibontakozó­ban van a többi szövetkezeti ágazatban is. Serkenti a fejlő­dést az a biztos tudat is, hogy szocialista rendünkben a szövet­kezet nem csupán átmeneti for­ma, hanem jelenében, jövendő­jében is mindenben egyenlő a többi vállalattal. Az Országos Szövetkezeti Tanács áJlásfogla- lálása jogosan állapítja meg: „A szövetkezeteknek szocializmust építő társadalmunkban egyre növekvő súlyuk, szerepük van, különösen a mezőgazdasági és az ipari termelés, továbbá a fo­gyasztás és az értékesítés terü­letén. A hazánkban működő vállalatok több mint fele szö­vetkezet, illetve szövetkezeti vállalat. Szövetkezetekben dol­gozik az aktív keresőknek csak­nem egyharmada. A mezőgazda- sági termelés értéJtf nék mint­egy 70, az építőiparénak 13. az iparénak 6 százalékát szövetke­zetek állítják elő, de egyes ipar­cikkekben és szolgáltatásokban részesedésük az 50—80 százalé­kot is eléri. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomban ,is mintegy 33 százalékos a ré­szesedési arányuk.” Mióta szövetkezetek léteznek Magyarországon, most vannak a legkedvezőbb lehetőségeik arra, hogy céljaikat elérjék. Bővül tevékenységi körük, hatásuk, s még gazdagabb tartalommal tölthetik meg az önállóság és a szövetkezeti demokrácia adta kereteket. S ráadásul az egész társadalom, a szocialista állam is a kedvező intézkedések egész sorával segíti eredményes fej­lődésüket. , K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents