Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
Fé! deci pálinka ]VI a Is keserűnek érzem a Ti szám ízét, amikor arra a fél deci pálinkára gondolok, amit néhány éve S. I. egy riportomért „fizetett” — borravalóként, Persze ilyen távlatban is csak magamat tudom okolni, hogy idáig fajulhatott a dolog. Mert mindjárt észre kellett volna vennem, hogy S. I.-nek a szeme sem áll jól. *** Hanem az észt er súlyozásnak Igazi mestere volt. Szinte lát- ványosságszámba ment ahogy dolgozott. Érthető, hogy az üzemvezető — amikor a műhelyben Jártam — büszkélkedni akart vele. Be is mutatott minket egy marsnak. 6. I. továbbra Is tett, vett és a nagy Igyekezetét csupán így Indokolta : — Rám Is hat a mechanizmus reformja meg ja feleségemre Is. — Hogy-hogy a feleségére — csodál koztam. — Hát ő teszi el a pénzt. Csak egy fillérrel vinnék haza kevesebbet, mint az előző fizetéskor, menten kitörne az égiháború. — É,i mennyi most a keresete T — érdeklődtem tovább. — Eláruljam? No, Jó. Nem több és nem kevesebb, mint 2800 forint . Feljegyeztem magamnak hátha hasznát veszem a riportban. Neki azonban valami átvillant az agyán, mert hirtelen megfogta a kezem: — Várjon! írjon csak 2700-at. Nekem is kell élnem valamiből, nem Igaz? — mondta és kacsintott hozzá. Van férfi-szolidaritás is a világon. Egy kis kegyes csalástól még nem omlik össsze a világ. Egyébként is az az egy százas azért a családban marad, legfeljebb más lesz a rendeltetése, mint a többinek. Menten kijavítottam a 2800-at és 2700-ra és mutattam neki: — így jó lesz? Kaján mosollyal nézett rám. — Ügy látszik, azért meg tudjuk mi érteni egymást. *** legközelebb valamilyen tanácskozás előtt egy klubhelyiségben találkoztam S. I.-vel. Amikor meglátott szélesre húzódott a szája. Csak sebtében üdvözöltük egymást, mert már mindenki kezdte elfoglalni a helyét. De még odaszólt nekem: — Ha vége lesz, meghívom egy kupica pálinkára. Jól van — gondoltam magamban —, hiszen előfordul ez néha. Az ismerkedés a műhely, ben kezdődik éo fehér asztalnál barátkozásisal folytatódik. Amikor vége lett a tanácskozásnak, S. I. mindjárt mellettem termett: — El ne szökjön, mert ma ünnepelni akarok. Tudja, hogy milyen jót tett velem? Értetlenül néztem rá. — Igen. igen — folytatta, ml. közben az egyik asztalhoz tuszkolt és máris rendelt két fél deci pálinkát A maga részét koccintás után egyszeriben lehajtotta, aztán engem is biztatott. Mivel azonban nem vagyok pálinkaivó, sehogy sem ment. Még az első fél decit kortyolgattam, amikor ő a harmadikkal is végzett és ekkor egészen megjött a bátorsága. — Hát az úgy volt — kezdte apró csuklások közepette —, hogy 2700 forintot irt az újságban. Mutattam a feleségemnek: „Látod anyuka, milyen rendes vagyok? Mindig megkapod az egész fizetésem”. Megölelt, megcsókolt és egy százast vissza is adott. Koccintottunk, s ő még Jobban belemelegedett a históriába. — Anyuka azóta szentül hiszi, hogy 2700-at keresek. S amikor átadom neki a pénzt, mindig kapok egy százast. No. de... Eltelt egy... kettő... három... négy hónap, — számolta az ujján. — És mire való az a jóságos mechanizmus? — kérdezte, miközben a zakója bal felső zoebébe nyúlt. Nem feleltem, csak vártam a bűvészmutatványt. — Ez az — húzta elő a százasokat. — Ha az ember igyekszik... Most már ennyi marad nekem a 3100-ból, persze azzal együtt, amit anyuka visszaad, *** 4 z egészben csak az a baj, S. I.-re a gazdasági és a saját mechanizmusának a reformja annyira ösztönzőleg hat, hogy a keresete már a 3300-at Is eléri. De 6 otthon még mindig a régi nótát fújja és pirulás nélkül zsebrevágja azt a százast is, amit a 2700-ból visszakap. Ez lett a következménye annak, hogy belementem a kegyes csalásba. Hát ne érezze keserűnek az ember a szája ízét, ha arra a fél deci pálinkára gondol? Pásztor Béla Repülőgépről gyomiálaniíanák Endrődön Második éve már, hogy az endródi termelőszövetkezetek a hagyományos módszer helyett áttértek az olcsóbb és biztonságosabb, repülőgépes vegyszeres gyomirtásra. Garai András, a PZL 101-es vezetője már napok óta köröz az endrődi határban, a Búzakalász, a Béke és Üj Barázda Tsz ek rizsföldjeit gyomtalanítja. Mint Bihari Géza, a repülőgép szerelője mondotta: néhány nap alatt ezer holdon végzik el ezt a fontos munkát az endródi tsz- ek megbízásából, a gazdasági vezetők legnagyobb megelégedésére. A MÉM miniszter? érletoleféneli napirendién: A mezőgazdaság lalajerőgazdálhodásánah fejlesztése A MÉM miniszteri értekezletének keddi ülésének napirendjén szerepeit: a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztési terve, a MÉM teljes középtávú kutatásairól, ennek feltételeiről és a további feladatokról szóló előterjesztés, továbbá a négy kiemelt kutatási célprogram: az évelő szálas szántóföldi szálas takarmánynövények nemesítése és termesztésük komplex fejlesztése; a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari nyersanyagok objektív minősítési és értékelési rendszerének kiszélesítése és továbbfejlesztése; a fenyők termesztésének és faanyaguk felhasználása; a talajerőgazdálkodás kérdésének komplex kutatása. E témák közül — a fontossági sorrend igénye nélkül — az utóbbi témával kapcsolatban a miniszteri értekezlet megállapította, hogy a magyar mező- gazdaság már alig rendelkezik olyan területtel, amelyet eddig nem használtak ki és később a termelésbe lehetne vonni. A hazai adottságok között ezért különös jelentősége van a trágyázásnak, amellyel igen hatásosan lehet növelni a talaj termelékenységét, és — közvetett módon — a növényi és állati termékek mennyiségét. Ezért volt különös jelentősége a MÉM keddi miniszteri értekezletének, amely — dr. Dimény Imre miniszter vezetésével — a talajerőgazdálkodás fejlesztésére kidolgozott programot tárgyalta meg Az értekezlet megállapította: a hazai mezőgazdaság az utóbbi években tett erőfeszítések ellenére — a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz képesít — még mindig kevés műtrágyát használ fel. Az 1950. évi 4,8 kilogrammhoz képest 1987—68-ban vegyes hatóanyagban számítva több mint 76 kiló műtrágya jutott egy-egy hektárra. Számítások szerint jelenleg a nagyüzemek 1 forint értékűi műtrágyával 2 forintos hasznot] érnek el. Ezt az eredményt tovább kell javítani és ebben nagy szerep jut majd a tudományos kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek egyaránt. A miniszteri értekezlet jóváhagyta azt a programot, amely 1971—77 között 29 intézmény bevonásával széles körű tudományos kutatást irányoz elő. A program a műtrágyázás hatékonyságának 25 százalékos növelését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy 1 forint értékű műtrágyára 2,5 forintos gazdasági haszon esik majd. A program lehetővé teszi, hogy a hazai mezőgazdaság évente 5—8 milliárd forint értékű műtrágyát alkalmazzon. A talajerópótláa hatékonyságának növelése kifizetődő lesz és évente legalább 2,5—3 milliárd forint többlethasznot ígér a nagyüzemeknek. Bőségesen megtérül majd az a csaknem 84 millió forintos összeg, amelyet a program végrehajtására irányoztak elő. A kutatómunka Irányításával egyébként a keszthelyi Agrártudományi Főiskolát bízták meg. A kutatás első részeredményei már 1972-ben hasznosíthatók lesznek, a fontosabb témákat a későbbi években — közülük már Jónéhányat 1973-ban és 74-ben — dolgozzák ki. A miniszteri értekezleten megtárgyalt kutatási célprogram úgyszólván valamennyi növénytermesztési ágazatot érint. A kutatómunka többek között olyan — a gyakorlatot közvetlenül érintő kérdésekre is kiterjed — mint például a trágya és a talaj kölcsönhatása; a szántóföldi és kertészeti növények trágyázási rendszere; a trágyák forgalmazása, raktározása és felhasználásával kapcsolatos műszaki fejlesztés; a trágyázás gazdaságossága. A műtrágyák hatékonyságának növelésére és a szántóföldi növények trágyázás! rendszerének kialakításéra irányuló kutatások a nagyadagú műtrágyázás gazdaságos mértéke meghatározásainak alapját képezik. Megalakult az Ifjúságvédelmi Tanács A KISZ KB Intéző Bizottságának ez év elején született meg a határozata a KISZ ifjúságvédelmi tevékenységének továbbfejlesztésére. Ennek a határozatnak a szellemében az elmúlt napokban alakult meg a KISZ Békés megyei Bizottsága mellett műkő-' dő Ifjúságvédelmi Tanács. Tagjai lettek: Fabulya Balázs, a KISZ Békés megyei Bizottságának titkára, dr. Vermes Vilmos, a megyei bíróság első helyettese, dr. Arval József, a fiatalkorúak megyei ügyésze, Miklós Sándor és Majoros Vilmos, a megyei rendőr-főkapitányság részéről. Az Ifjúságvédelmi Tanács feladata, hogy a KISZ-szervezeteik az Ifjúsági Szövetség általános és politikai nevelőmunkájának segítségével erkölcsileg felkészítse a fiatalokat a társadalom törvényeinek betartására. A Megyei Ifjúságvédelmi Tanács megalakulása után augusztus végéig létrehozzák a já. rási és városi Ifjúságvédelmi tanácsokat is. Megszervezik és kiépítik a nagyobb KlSZ-alap- szervezetékben a társadalmi aktívahálózatot, amelynek feladata lesz a tanács munkájának segítése. Az alakuló ülésen már néhány hasznos javaslat is elhangzott, amit felhasználnak majd a munkaterv elkészítésénél. Ilyen többek között, hogy a tanács a TIT jogi szakosztályával közösen szélesebb jogi propagandát végez az ifjúság körében és ennék érdekében közvóleménykutatást végeznek, hogy felmérjék, milyen jogi problémák érdeklik leginkább a fiatalokat. Kísérletként Békéscsabán, Gyulán és egy későbbi időben meghatározott járási székhelyen létrehoznak kimondottan a fiatalok részére jogi tanácsadást. B. O. Mit jelent megyénk kereskedelmének a jugoszláv kishatármenti forgalom Tankoláshoz ereszkedett alá a Budapesti Növényvédő Állomás PZL 101-es vegyszeres gyomfgtó repülőgépe. (Kép, szöveg: Sztanyik Karoly) Élelmiszerboltjainkban mind többször találkozunk — és őszintén szólva már meg is kedveltük — a jugoszláv élelmiszeripar egyes termékeit, mint például a száraztésztát, a Ve- getát és nem utolsósorban a jugoszláv sört. Ez adta az ötletet, hogy felkeressük a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Igazgatóját Csikós Sándort és megkérdezzük, mit jelent Békés megyének a kishatármenti forgalomban való részvétel? Az igazgató elmondta, hogy a vállalat 1969-ben kapcsolódott be a jugoszláv kishatármenti áruforgalomba. A majdnem egyéves tapasztalatok kedvezőek. Sikerült jó árucsere-kapcsolatot teremteniük, így 1909-ben 30 millió forint összforgalmat értek el, ebben a kereskedelmi formában. Az 1970-es exportszerződésük az első fél évben több mint 1 millió dollár értékű volt Jugoszláviával. Ezzel a szerződéssel lehetőség nyílt arra, hogy jelentős mennyiségű — mintegy 5 millió üveg sört, nagy meny- nyiségű Vegetát, száraztésztát és egyéb kedvelt jugoszláv árut importáljon a megye kereskedelme. Az igazgató véleménye szerint, amennyiben szállítási akadályok nem merülnek fel, a következő, még hátralevő hónapokban sem lesz fennakadás a sörellátásban. Azt Is elmondta a kereskedelmi vállalat vezetője, hogy Békés megye ebben az évben már nemesek importál Jugoszláviából, hanem exportál is. A FÜSZÉRT Vállalatnak előnyös kapcsolatot sikerült teremtenie. az Orosházi Üveggyárral. Csaknem 30 millió forint értékű üveget vettek meg s szállítottak Jugoszláviába. Igaz ugyan, hogy a FÜSZÉRT Vállalat mintegy fél százalékos ráfizetéssel tudta csak eladni az üvegeket, de az érte kapott jugoszláv áruk eladásával megtalálta számítását. Külön hangsúlyozta Csikós Sándor azt a jó kapcsolatot, amely a kereskedelmi vállalat és az Orosházi Üveggyár között kialakult. Az üveggyár ugyanis termékeit más megyének is eladhatta volna. Figyelembe vette azonban a megye kereskedelmi és áruellátási érdekeit, s úgy gondoljuk, nagyon helyesen, elsősorban a legilletéke- sebbet támogatta. A jó belföldi és külföldi kereskedelmi kapcsolat tehát kifizetődő mind az üveggyárnak, mind pedig a FÜSZÉRT-nek. Az igazgató úgy véli, hogy a reális lehetőségeken belül 1971- ben is szükség lesz erre az együttműködésre, hiszen nagyon lényeges, hogy a megye lakosságának áruellátásában ne legyen fennakadás. B. J. 3 1970. JÚLIUS 26.
