Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
„Tél” Ausztriában A múlt hét végén az Arlberg-hágó télies képet mutatott Auszt. ríában: a dél felé igyekvőket behavazott utak fogadták. A megyei tanács üléséről Küzdelmes az aratás A hét közepén ismét általánossá vált a mezőgazdasági munka a Duna-Tisza közén. A gyakori esőzések, a kiszámíthatatlan időjárás nehezíti a kenyérnek való betakarítását. A felázott talajokon körülményesebb, lassúbb a betakarító gépek munkája. Nagy erőpróbára teszi a gépeket az is, hogy gyomosak a beérett gabonák, s ez az eső után a felszáradást is nehezíti. Világhírű a „Csaba” Világhírnévre tett szert kiváló minőségű divatos fali és padlószőnyegeivel a békéscsabai „Csaba” szőnyegszövő háziipari szövetkezet. A hagyományos torontáli és perzsa mintákon kívül népi motívumokkal, virágokkal, ál(Folytatás az 1 oldalról) gozott fejlesztési tervjavaslatok már további előrelépéseket irányoztak elő. Néhány szót ezekről: Állami lakásépítés keretében mintegy 1480 lakás épül. Az oktatás színvonalának megjavítása érdekében 26 általános iskolai tanterem létesül. Békéscsabán a 10 tanterméé egészségügyi szakközépiskolán kívül még további 4 szakközépiskolai tanterem is felépül. A tanyai gyermekek tanulási feltételeit még tovább javítja az a körülmény hogy 140 általános iskolai diákotthoni férőhely helyett már 300 új férőhely szerepel terveinkben. Ugyancsak megemelten szerepel a középiskolai kollégiumi fejlesztcű is, mert nem 60Q, hanem 700 tanuló elhelyezésére alkalmas új létesítmény épül a városokban. A lakosság részére szolgáltatást végző gazdasági szervek állami támogatással kiemelten kerülnek fejlesztésre. Az előterjesztésben említett további fejlesztések területén lényeges módosulás ngm várható. Külön meg kell említeni, hogy a tervjavaslatban szereplő fejlesztések a népgazdaság által biztosított lehetőségek figyelem- bevételével kerültek meghatáro. zásra. A jogos igények azonban ennél jóval nagyobbak. A dolgozók széles összefogására, a helyi tartalékok feltárására és mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a tervezettnél kedvezőbb eredményeket érhessünk el. Erre utal a Központi Bizottság határozata is, amikor megemlíti: általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. Kimondotta a tanácsülés, hogy a tanácsi ipar mellett a szövetkezeti ipar nagyobb ütemű fejlesztése indokolt A rádió, televízió és háztartási gépék javítását a GELKA-hálózat fejlesztésével célszerű megoldani továbbá a szövetkezeti ipart ilyen irányban fejleszteni. Ez lényegében a me. gyében levő összes települést érinti. A tervidőszakban 15 orvosi körzet létesítése van előirányoz, va, ebből 10 gyermekorvosi körzet. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma — megyei szinten — 2 ezer 360 fő lesz. Újjáépítésre kerül a békéscsabai Brigád mozi, befejeződik a megyei múzeum-raktár és megindul a megyei könyvtár bővítése. Ezek kiragadott példák azokról az elgondolásokról, melyeket a negyedik ötéves tervben kíván a megye megvalósítani, egyébként mint jeleztük, a későbbiek folyamán részletesen visszatérünk az elgondolásokra és a hozott határozatokra. A második napirendi pontként Hogyan kell jelentkezni A rozstermő vidéken, a homok kenyérgabonájának zömét kézzel, illetve géppel aratták s most hagyományosan csépelik. A nagyüzemi gazdaságokban az idén is messzemenően gondoskodnak az aratókról. Mezőre szállítják az ebédet, s frissítőkkel is ellátják őket. A kiskunhalasi Vörös Október Termelő- szövetkezetben az aratási idényre üzemi konyhát nyitottak, naponta százhúsz személy részére készít i ízletes, bőséges ebédet. (MTI) «•«■■■■■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■! szaporodás az egyik tényező a tényleges népességnövekedés, illetve csökkenés összetevőjében. A másik a vándorlási különbözet. Ezzel el is érkeztünk egy újabb, s nagy témához. Évente 40—45 ezer fővel gyarapodik a városok lakossága hazánkban, az útrakelt állampolgárok célja nagy többségben a főváros vagy valamelyik, fejlődőben levő város. (Érdekesség, hogy a vándorlások több évre terjedő, havi részletezésű adatait vizsgálva megállapíthatjuk: március és áprilisban, illetve ok- tóben és novemberben mozognak a legtöbben az ország területén, nagy többségükben munkaképes korú, főként 16—34 éves férfiak, s 16—30 éves nők) I960 cg 1969 között Budapest vándorlási különbözeié 153 ezer főre rúgott. A megyei jogú városoké 83 ezer, a többi városé 170 ezer főt tett ki. A községek lakossága ugyanez idő alatt viszont 403 ezer lélekkel csökkent... Százalékos arányban mérlegelve: a főváros népességének 8,5 százalékát tette ki a vándorlási különbözet, a megyei jogú városoknál e mutató 17 százalék — tehát itt volt a legnagyobb mértékű a gyarapodás —, a többi városnál pedig 9,4, míg a községek népességük 6,9 százalékát veszítették el a városok vonzereje következteben. Az ország 19 megyéjéből kilencben nőtt, tízben csökkent a népesség. (1949 és 1960 között még csak öt olyan megye volt, amelyben mérséklődött a népesség száma!) A vándorlási különbözet mindössze három megyében pozitív előjelű — Pest, Kólátokkal díszített faliszőnyegeket és padlószőnyegeket gyártanak. A békéscsabai szőnyegeket tíz országba exportálják, többek között Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államokba, Svájcba, Japánba, Norvégiába, Hollandiába, Dél-Afrikába, Franciaországba. Ebben az esztendőben kereken százezer négyzetméter szövött és csomozótt szőnyeget rendeltek tőkés exportra Békéscsabáról. márom, Fejér — a többiben ! több volt az el-, mint az oda- : vándorló. A legnagyobb vándorlási veszteséget j a népesség 11,9 százalékát — ■ Hajdú-Bihar megye szenvedte el, • majd ezt követően Szabolcs- : Szatmár (8,6 százalék). Ha most ezek után a tényleges ■ szaporodást tekintjük — tehát a : természetes szaporodás, vala- j mint a vándorlási különbözet ■ egyenlegét — akkor százaléko- • san —, mert ez többet mond, : mint a szám szerinti — a nagy- ; városok közül Pécs lakossága • növekedett a leggyorsabban: 26,6 : százalékkal. A további sorrend: ■ Miskolc, Szeged, Debrecen és ; Budapest, míg a megyék közül • Komárom a listavezető — 11,8 : százalékos gyarapodással —, ezt ■ követően Pest és Fejér. A lista • másik végén Békés és Hajdú- i Bihar megyét találjuk — népes- ; ségük tényleges fogyása egyaránt j 4,5 százalék —, majd Tolnát. A ! járási jogú városok közül leg- I nagyobb léptékkel Leninváros ; lakossága gyarapodott — 220 ; százalékkal —. majd Kazincbar- : dka, és Dunaújváros. Negatív ; előjellel, tehát tényleges lakos- • ság-fogyással szerepel Túrkeve l — 8,6 százalék —, Mezőtúr, Haj- i dúböszörmény, Csongrád, Hajdú- 2 nánás, Hódmezővásárhely, s Jászberény, Kapuvár, Karcag, ; Kisújszállás és Makó, A járások ! közül a Baranya megyei sziget- : vári járás szenvedte el a legna- | gyobb vérveszteséget: népessége ■ 1960 és 1969 között 13 százalék- : kai csökkent... Mészáros Ottó ■ (Következik: HOL és HO- * GYAN LAKUNK?) ; élelmiszergazdasági szakmunkásképzésre? Lapunk keddi számában „Szakma vagy nem szakma?” címmel interjút közöltünk Megyeri Istvánnál, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályának csoportvezetőjével. Az interjúban az új szakmunkástörvény mező- gazdasági részét ismertettük, rámutatva arra, hogy szakmunka a mezőgazdasági munka is, és jól választanak azok a fiatalok, akik mező- gazdasági, erdőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkástanulónak jelentkeznek A tájékoztatást szolgálja a minisztérium egyik új kiadványa, mely részletesen ismerteti, hogy mező- gazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szakmákra hogyan jelentkezhetnék az általános iskolát végzett fiatalok. A kiadvány első része élelmiszergazdaság 3 szakmacsoportjában: a növénytermesztésben, az állatjelentkezés részletes tennivalóit ismerteti, majd a szakmunkás- képző iskolák oktatási rendjéről, a tanulók elhelyezéséről, a szakmunkástanulókat megillető szolgáltatásokról és juttatásokról tenyésztésben és az élelmiszer- iparban folyó szakmunkásképad tájékoztatást. A kiadvány zárórésze felsorolzés alap- és speciális szakmáit i ja az ország összes szakmunkástartalmazza. A továbbiakban a * képző iskoláját. AZ OROSHÁZI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS azonnali belépéssel felvesz: marós, esztergályos géplakatos9 hegesztő szakmunkásokat Kéthetenként szabad szombattal. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezni a gépállomás munkaügyi előadójánál lehet. x Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese által beterjesztett beszámolót vitatták meg a megye élelmiszeriparának és a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének helyzetéről. Megállapította a tanácsülés hogy a megye élelmiszeripari üzemei elmaradtak a mai követelményektől, korszerűsítésre szorulnak, beleértve az újonnan épült gyárakat is. Ügy határozott a tanácsülés, hogy a korszerűsítést a kapacitás bővítésével együtt hajtják végre az üzemek. A megfelelő határozatok hozatala után bejelentések és interpellációk hangzottak el. A vitában felszólaltak: Hesz- ler József, Battonya, dr. Krat- tinger Miárton, Békéscsaba Fehér Jánosné, Csorvás, dr. Oláh László, Gyula, Szenteczki Pálné, Tótkomlós. Kállai Istvánná, Orosháza Molnár Gábor, Békéscsaba, Miklósi László, Mezőhegyes, Almássi Tibor, Szarvas, Szabó László Békéscsaba, Készt, helyi Zoltán országgyűlési képviselő, Supala Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Papp Imre, DéVaványa, Bántó Béla, Békéscsaba. Kulkai Sándor, Békéscsaba, Zelenyánszki Pál, Békéscsaba, Novák Mátyás, Gyulavári, megyei tanácstagok, illetve meghívottak. Az interpellációkra Csatári Béla bejelentése alapján írásban kapnak választ. Elkészültek az egyetemek hároméves kutatási tervei Szőke Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Elkészültek az egyetemek hároméves kutatási tervei. A felsőoktatási intézmények most második alkalommal dolgozták tó hároméves, középtávú elképzeléseiket az egyetemükön folyó kutatómunkára. A most elkészült, 1970—72-re szóló újabb hároméves egyetemi kutatási tervekben már határozottabban törekednek a felsőfokú intézmények arra, hogy a kutatóintézetek szakembereit bevonják a szervezett képzésbe és továbbképzésbe. Ugyanakkor a kutatóintézetek is mindjobban megteremtik egyes egyetemi oktatók tudományos munkájának a feltételeit: gyakran előfordul ugyanis, hogy csak bizonyos kutatóintézetekben . van mód a további kutatásra, s az egyetemi oktatók is ott tudják munkájukat sikeresen befejezni. * A most zárult időszak és a következő három esztendő egyetemi kutatómunkájának teljesebb elemzésében, újabb célkitűzések megfogalmazásában segítséget nyújtottak a tudománypolitikai irányelvek, amelyek alapján mind az egyetemek, mind az egyetemeket irányító főhatóságok egyértelműen, az országos feladatokkal összhangban dolgozták tó az alapvető feladatokat. A legdöntőbb célkitűzés: az esetlegesség helyett megfontoltabb tervezésre törekednek, és nagyob súllyal kapcsolódnak be az országos programok, feladatok megoldásába. Mind több egyetemi oktató, oktatócsoport vállal a gazdasági életet közvetlenül érintő kutatási feladatokat is. (MTI)
