Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
\ Tudomány — Technika 4 nap hatásfoka A Taskent! Műszaki Fizikai Intézet melletti szabad téren különböző formájú és méretű tükrök sokasága vonja magára a figyelmet. A Nap sugarait gyűjtik ezek a tükrök egy hatalmas sugárnyalábba. A geofizikai osztály vezetőjének, Gijász Umarovnak asztalán is különféle gyűjtőtükrök életnagyságú makettjei állnak. Hatalmas mérték ben nő az energiaszükséglet a Földön — kezdte ismertetését Gijász Umarov. A cián az élet alapja? Az utóbbi húsz évben annyi energiát használt fel az emberiség, mint ezt megelőző történelme során összesen. A statisztikáik szerint a földgolyón kitermelt elektromos energia 80—90 százalékát különféle energiahordozók elégetése útján nyerik és csak az elektromos energia mintegy 15 százalékát szolgáltatják a vízierőmű, vek. Eljöhet az az idő, amikor már fogytán lesznek a Föld „méhében” felhalmozott természetes energiahordozók. Lehet, hogy ez nem ma vagy a holnap problémája, de előbb-utóbb, akár néhány ezer év múlva meg kell majd oldani. A Föld nem feneketlen hordó, készletei korlátozottak. Éppen ezért foglalkoztatja a jövőben várható „energiaéhség” már ma is a tudósokat, akik nem véletlenül fordították figyelmüket a Nap felé. A földi élet különféle megnyilvánulásai során a kisugárzott napenergiának csak jelentéktelen részét (0,015 százalék) hasznosítják a növényeik. Még kevesebbet használ fel a kis mennyiségből az ember fűtésre, illetve táplálkozásra (0,002 százalék). A Nap gigantikus méretű termonukleáris reaktor, amelynek mélyén önszabályozósú radioaktív reakciók mennék végbe kolosszálisán magas hőmérsékleten és nyomáson. A természetes termonukleáris reaktor teljesítményét mintegy 500 ezer trillió lóerőben lehetne kifejezni. A Nap hatalmas mennyiségű energiát sugároz ki. Másodpercenként 4200 tonna anyag alakul át a Napban hővé és fénysugarakká, amelynek következtében a Nap tömege huszonnégy óra alatt majdnem 400 milliárd tonnával csökken. Földünk annyi kisugárzott napenergiát kap másodpercenként, amennyit hárommillió tonna (50 ezer tartálykocsi) super- benzin elégetésével fejlődne. Ez a mennyiség többszöröse az ősz. szes földi erőmű energiatermelésének. Ha a Földet elérő napenergia legalább egy százalékát elektro. mos energiává tudnánk alakítani, mintegy 170 milliárd kilowatt teljesítményt nyernénk A Nap energetikai vizsgálatával foglalkozó üzbegisztáni tudósok sok érdekes és népgazdasági szempontból is fontos kutatást végeztek. Kidolgozták néhány naperőmű terveit is. A geofizikai részleg munkatársai olyan napenergiával működő melegítőket ajánlottak otthoni használatra, amelyek egyszerre a tető- szerkezet és a központi fűtés funkcióit is ellátnák. Nyáron* amikor a lakóknak csak meleg vízre van szükségük, ki lehet iktatni a fűtőrendszert. A „tető” 60 fokra melegítené az egy síkban elhelyezett speciális radiátorokban cirkuláló vizet, majd kiosztaná az egy lakásra jutó átlag 300 liter forróvizet. Felhasználják a napenergiát fémek olvasztására és hegesztésére is. Mégpedig a napsugár jóval gyorsabban és tisztábban hegeszt, mint a közönséges gáz1970. JÚLIUS 21. hegesztő-készülék. Mindez azért lehetséges, mert a koncentrált napsugár a féjnet közvetlenül levegőn vagy a kívánt gőzkörnyezetben, előmelegítés nélkül gyorsan fel tudja olvasztani. Napjainkban már tekintélyes számú műszaki berendezés működi# napenergiával. Nagy mélységből emelik ki a vizet a napenergiával hajtott szivaty- tyúk, sőt már speciális vízsóta- lanító berendezések is működnek napenergiával. Hogy gazdaságilag mennyire kifizetődő a hasonló berendezések alkalmazása, ékesen bizonyítja a követ, kező tény: egy köbméter ivóvíz, amelyet repülőn szállítanak Kelet-Türkménia olajkútjaihoz, több mint 100 rubelba kerül. A szovjet gyártmányú sótalanító berendezésék felhasználásával azonban 2 rubelbe kerül a sivatagi és félsivatagi területeken egy köbméter ivóvíz előállítása. A Szovjetunió ivóvízben szegény 800 ezer négyzetkilométernyi élettelen homokpusztáin is elő lehet teremteni napenergia segítségével a szükséges vizet az óceánokból ten gerekből és a mélyen fekvő talajvízből. Szokatlan világítóbóják jelenték meg nemrég a tagonrogi kikötőöbölben. A napelemekben felhalmozott napenergiát éjjel elektromos fényforrások táplálására fordítják ezek a szerkezetek, amelyek éveken keresztül képesek működni emberi kéz érintése nélküli A magas hőmérsékletű, napenergiával működő kemencék jól hasznosíthatók a vegyiparban (különlegesen tiszta anyagok előállítására) és a színesfém-kohászatban (félveztő anyagok gyártásánál), a napenergiával hajtott hűtőberendezések, jól beváltak a légkondicionálókban és a hűtőházakban, bizonyos betegségek gyógyításánál kiválóan használhatók a napfényrefléktorók, a vetőmag vetés előtti koncentrált napsugaras kezelése pedig növeli a gabonafélék és a zöldségek terméshozamát. Nagy szolgálatot tesz a Nap az űrben is. Így például a szput- nyikokon, bolygóközi űrállomásokon már széles körben használnak napelemeket, amelyek biztosítják a fedélzeti berendezések energiaellátását. A napelemek szerepe a jövőben még jelentősebb lesz. Elég bonyolult feladatot jelentene a jövő nagy űrállomásának összeszereléséhez szükséges elektromos és gázhegesztő berendezések megfelelő pályára juttatása, — nem beszélve a hagyományos módszerekkel folytatott űrhegesztés bonyolult és költséges voltáról. Sokkal megbízhatóbban ésköny- nyebben lehet majd felhasználni e célra az egyszerű felépítésű, könnyű „napkemencéket’! A napenergia hasznosítása szempontjából a Hold ideális objektumnak ígérkezik. A felszínén létrehozott naperőműveket nem fogják zavarni a különböző földi természeti jelenségek: felhők, eső viharos erejű szél, hóesés stb. A Holdon nincsenek felhők és a holdbéli nap időtartama 14-szer hosszabb, mint a földi, amelynek jelentősége a holdfelszín egy négyzet- méterére eső nagy mennyiségű napenergia miatt nyilvánvaló. Ha például sikerülne az egész holdfelszínt félvezető fotóele- mékkel beborítani, akkor az elemek által termelt elektromos energiát akkumulálva, egy irányított sugárnyalábban el lehet, ne juttatni azt a Földre. Így a Hold földünk sajátos több trillió kilowatt teljesítményű elektromos erőművévé válna. 1 — Az ókorban imádták a „Napistent”. Mü szintén himnuszokat zengünk a Napról, de nem a hatalmas világítótest ma- gasztalására, hanem maximális kihasználására földi problémáink megoldására — mondta búcsúzóul Gijász Umarov. Ä ciánhiélrogén (cián, ciángáz), a közismert mérgek legve- szedelmesebhike: öt századgramm belélegzése halálos lehet. Elsősorban, a vérben az oxigén megkötését biztosító enzimet, a hemoglobint károsítja, de sok más biológiai vegyü- lettél is reakcióba lép. Az élet egyik legveszedelmesebb ellensége a cián, ez a tulajdonsága elsősorban a féregtelenítő eljárások révén vált általánosan ismertté. Az elmúlt két-három év kutatásai azonban mást is kiderítettek róla: valószínű, hogy éppen a ciánból alakult ki az élet, a ciánhidrogén az a ve- gyület, amelynek földi létünket alapvetően köszönhetjük. A Föld légkörében nem volt mindig oxigén, a molekuláris oxigén megjelenése légkörünkben már a növények életműködésének az eredménye. Az élet megjelentése előtt az ősföld atmoszférája többek között metánt, ammóniát, és vízgőzt tartalmazott nagy mennyiségben, oxigént viszont nem. Stanley Miller egyetemi hallgató 1953- ban diplomamunkaként azt vizsgálta, hogy mi történik, ha az ős-zivatarokat reprodukálva ilyen gázegyenlet lombikban elektromos kisülések hatásának tesz ki. Az eredmény világszenzáció lett: a kísérlet végén a lecsapódott vízgőzben aminosava- kat sikerült kimutatnia. Miért jelentett ez világszenzációt? Tudjuk, hogy az élőlények felépítésében és működésében a fehérjéknek döntő szerepük van: sőt néhány évtizeddel ezelőtt még általános hiedelem volt, hogy akinek sikerül fehérjét előállítania, az magát az életet is előállíthatja. Közel egy évszázaddal ezelőtt Engels is a fehérjék létezési módjaként definiálta az életet. Nos, a fehérjék építőkövei az aminosavak. Igaz, ami- nosavakat kémiai módszerekkel már korábban is elő lehetett állítani, ám ezek a módszerek roppant komplikáltak voltak, s biztosra lehetett venni, hogy a szabad természetben aminosav és fehérje csak élő szervezet közreműködésével jöhet létre. Ezt a tévhitet rombolta le a Miller-féle kísérlet. Őskori szarvas Nagy visszhangot keltett az a felfedezés, hogy a Szovjetunió távol-keleti partvidékén egy őskori. hatalmas agancsú szarvas maradványaira bukkantak a barlangkutatók. Ez a reliktum-állat hatalmas, nagy súlyú, barna agancsot hordott a fején, amely két, tenyerével felfelé fordított hatalmas kéz szétfeszített ujjaiira hasonlít. Az agancsok közti távolság néhol több minit három méter, a súlya pedig 40 kg. Rendkívüli a szarvas törzsének mérete is. A Cervus megaceros Európában, Írországban, Szibériában és az Altáj-hegységben élt, de Jefren Lesk barlangkutató szerencsés expdecíciója mélyen a föld alatt, Szucsan fehér krasztjában talált az ősállat ma. radványára! Lehet hogy még a neandervölgyi ősember is ismerte a megacéroszt és már ő is nagyon vigyázott a szarvasok királyára; Szántóföldi mérések elvégzésére kitűnő műszer az az újtípusú párologtatásmérő, melyet a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola tanársegéde, dr. Borka Gyula szerkesztett. Mi a különbség a régi és az új készülék között? Az eddigi készüléket osak laboratóriumban tudták használni, s ezek a mérések nem adtak teljes képet a párolgás mértékéről. Az új pá_ Miller kísérleteit, ahogy az lenni szokott, sok hasonló követte: kiderült, hogy nemcsak elektromos kisülés, hanem napfény, ultraibolya-sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugara# nagy energiájú elektronsugárzás vagy egyszerűen csak hő, vagy állás hatására is ilyen és hasonló összetételű kiindulási anyagokból mindig megjelennek az aminosavak. Sőt az aminosavak mellett az élet felépítéséhez nélkülözhetetlen egyéb anyagok káprázatos sokfélesége is létrejött. Az utolsó két évben pedig a fehérjetermészetű anyagok ilyen módon való keletkezését is bebizonyították. Voltak ezeknek a kísérleteknek egy közös tulajdonságuk: vagy már a kiindulási nyersanyagok között szerepelt a cián, vagy — mint később a részletes vizsgálatoknál kiderült — a ló- indulási anyagokból a kísérleti hatásokra első reakciólépésként ciánhidrogén keletkezett. (Miller reakciókörülményei között is.) így azután a legkülönfélébb biológiai vegyületekről bizonyosodott be, hogy abiogén (élő közreműködés nélküli) szintézisük alapja a ciánhidrogón. Ciánból indul ki többek között az öröklődés anyagának; a nukleinsa- vaknak, az életfunkciók anyagainak; a fehérjéknek; a légzés és a fotószintézis alapvegyületei- nek: a porfirinvázas vegyüle- teknek az abiogén szintézise. A ciánhidrogén jelen volt az ősföld légkörében is, és a csillagászati spektroszkópia bizonyítja, hogy a csillagok, s az univerzum vegyületeinek nagy családjában sem ismeretlen. Kézenfekvő, tehát a feltevés, hogy a bolygófejlődés megfelelő fázisában még az élet megjelenése előtt, elsősorban' ciánhidrogénből jötték létre földünkön azok az anyagok, amelyek az első, primitív élő rendszerek kialakulásához vezettek. A kutatások számos laboratóriumban intenzíven folynak, s az elkövetkezendő évekre érdekes és nagy jelentőségű felfedezések várhatók ezen a téren. Ashabad elődje Türkmén történészek megállapítása szerint Ashabad a Szovjetunió egyik legősibb települése. Egészen a legutóbbi időkig úgy tudták, hogy a Türkmén SZSZK fővárosa 1881-ben keletkezett, amikor az egykori falu helyén megkezdték az új város építését. Az utóbbi években azonban ásatásokat végeztek a városban mindmáig fennmaradt ősi dóm. bon, melyet a helybeliek „Gor- kának” — Kishegynek — nevez, tek el. Ezek az ásatások, valamint az építkezések során előkerült archeológiái leletek egészen mást bizonyítanak. A felszínre került agyag vízlevezető csövek, kerámia edényék és egyéb tárgyak maradványai arra mutatnak, hogy a „Gorka” valamikor egy ősi település központja volt. rologtatásmérővel állandóan figyelhetik a különböző növényfélék vízgazdálkodását, és az így kapott adatokból következtethet, nek arra. hogy milyen mennyiségű és minőségű trágyázás Gzükséges. Az új magyar készülék már eddig is nagy sikert aratott szakemberek körében, sőt híre eljutott a külföldi kutatóintézetekhez is. Hatalmas tükrök a Nap energiájának felfogására. G. T. Párologtatásmórö — szántóföldi mérésekre
