Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
Piaci SieSysetkép Békéscsabám Modernség a csöves fozökukorica — Olcsó az orosházi piac — Az uborka ára csökken! Pénfeken új váüaictf alakul . megyénkben A Békés megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek július 24-én, pénteken délelőtt 9 órakor tanácskozást rendeznek Békéscsabán, a KISZÖV-székházban. Ekkor tartják meg az árubeszerzési, értékesítési, ipari és szolgáltató vállalat alakuló ülését, amelyen a részvevőket az eddigi szervezésről tájékoztatja az ideiglenes intéző bizottság, majd határoznak az új vállalat megalakításáról, a működési szabályzatról, végül pedig megválaszt- I ják annak vezető szerveit. | Július 17-én nyitották meg a július 26-ig tartó XXV. Szegedi Ipari Vásárt. A délmagyarországi ipari seregszemlén száztizenegy magyar vállalat és hetvenkét jugoszláv cég állítja ki termékeit. De ott láthatjuk megyénk néhány vállalatának és szövetkezeteinek gyártmányait is, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk: szép színfoltjai a | Bár nagy voll a felhozatal a megye valamennyi városában, a piaci árak nem alakultak a várakozásnak megfelelően. Ezt befolyásolta a hűvösebb időjárás is. Csupán az orosházi piacon tapasztalhatták örömmel a háziasszonyok, hogy a jó felhozatal mellett az árak is igen mérsékeltek, jól alakulnak. Békéscsabán általában drágábban vásárolhattak a fogyasztók a szokásosnál. A baromfipiacon 401 pár csirke várt gazdára, áruk általában 32 forint volt kilónként. A tyúk kilóját vásárnak. Az is bizonyos, hogy nemcsak az egyszerű látogatók tetszését nyerik el, hanem a hazai és a külföldi szakemberekét is. Ezzel pedig jó lehetőséget kapnak a piacbővítéshez. Felvételeinken most két Békés megyei nagyvállalat kiállításáról mutatunk be egy-egy pillanatképet. 23,40-ért adták, de amikor megjelent egy termelőszövetkezet 20 forintos árral, az egyéniek is olcsóbban kínálták. A tojás ára maradt a korábbi, általában 1,20-ért lehetett venni darabját és a termelők összesen 9240-et hoztak. 4 zöldségpiacon egyes cikkfélék ára igen magas. így például a borsóé, melynek szezonja már elmúlt, de a szakaszos vetés következtében még mindig folyamatosan kapható. Ára kilónként 10 forint. Uborkából különösen nagy volt a felhozatal, most van a szezonja. A termelők 5981 kilót kínáltak eladásra, a salátának valót 2,50- ért, az eltevésre valót pedig 4 —5 forintért. A termelőszövetkezetek 1100 kilót hoztak s átlagosan 3 forintért adták A zöldbab a szezon ellenére sem olcsóbb, még mindig 4—5 forint, ezzel szemben a szarvasi és orosházi piacon az átlagos ára 3 forint. A burgonyát 4 forintért adták, összesen 4835 kilogramm volt. A sárgarépa és zöldség csomóját 2—2,50-ért lehetett vásárolni. A káposzta ára 2 forint, a karfiolé 5. Az utóbbiból még kevés a felhozatal. Bár a paradicsom ára csökkent, még most is drága, 15— 16 forintért lehet vásárolni kilóját. A gyümölcspiacon a nyári alma és a meggy uralkodik. Az előzőből 2811 kilót hoztak s a szebbjét 5 forintért adták, az utóbbiból 2728 kilogramm érkezett és a befőzni való pándi- meggy ára 8—10 forint. A sárgabarack átlagos ára 5, az őszié 5—10 forint. Drága a málna, 18—20 forintért adják kilóját s újdonságként megjelent a főzni való csöves kukorica is, darabja 1 forint. A gyulai piac árai megegyeznek a békéscsabaival, csupán mirimális az eltérés. A meggy ára itt is 10 forint, az uborka viszont valamivel drágább, 5—6 forintért adják kilóját. A burgonya olcsóbban volt kapható, a paradicsomot viszont 18 forintért kínálták és igen kevés volt. A legolcsóbb az orosházi piac, ahová mintegy 1696 kiló burgonyát hoztak s az átlagos ára 3 forint. Fejes káposztából 593 kiló érkezett, 2 forint volt kilója. A kelkáposzta itt a legolcsóbb, 3 forintért már lehetett kapni. A karfiol kilója 4, a paradicsomé pedig 14 volt. Tökből különösen nagy volt a felhozatal, 754 kiló s az ára 1 forint. A zöldbab 3-ért, az uborka átlagosan 3,10-ért kelt el. Lehetett kapni zöldborsót is, kilónként 7 forintért. A gyümölcsök közül a nyári alma átlagos ára 4, ugyanígy a körte is, a meggyet pedig 8 forintért lehetett vásárolni. Őszibarackból igen sokat hoztak a termelők, 2045 kilogrammot s így az ára is meglehetősen olcsó volt, 8 forintért már igen szépet lehetett kapni. Szarvason a burgonyát 3,50- ért adták, a paprika kilója 25 forint s 350 kilogrammot hoztak a termelők. A paradicsom ára megegyezik az orosházival, a tököt pedig 1,50-ért adták. Az uborka szintén olcsón került forgalomba, átlagos ára 3 forint. A háziasszonyok örömére a befőzési meggy sem haladta meg a 8 forintot, igen szépet lehetet vásárolni 7 forintért is. A sárgabarack itt is olcsó volt, 4—5 forint kilója. A málna ára 16, a nyári alma 4, a körte pedig 3 forintért volt kapható. A tojás itt a legolcsóbb 1 forint darabja, K. J. Nyáron sem üres a művelődési ház Sarkadon Nincs nyári, úgynevezett uborkaszezon a sarkadi művelődési házban. A klubok és szakkörök, ha csökkentett programmal is, dolgoznak. A színjátszó csoport állandóan próbál és járja a környező községeket. Tegnap este Geszten tartottak előadást. Bemutatták a Feleség férj nélkül című vígjátékot. Következő állomásuk ezzel a darabbal Sarkadkeresztúr lesz, ahol augusztus 1-én lépnek a közönség élé. A művelődési házban jelenleg társastánc-tanfolyam is működik. Ezen 83 sarkadi fiatal ismerkedik a modern táncokkal. Augusztus 22-én rendezik meg a vizsgabálat. A Kiváló Ifjúsági Klub 25 taggal most készül Ba- latonszemesre, camping-táborba. A négynapos pihenő után a klub fiataljai azokkal együtt, akik nem vesznek részt a kiránduláson, tovább dolgoznak. Minden kedden összejönnek és vasárnaponként szalonnasütéssel egybekötött műsoros délutánokat szerveznek. Ezekre a rendezvényeikre más községbeli fiatalokat is meghívnak. A gyermekszakkör sem pihen babérjain. Minden vasárnap délelőtt 20—25-en figyelnek Sami Hona szakkörvezetőre, akinek irányításával vidám vetélkedőket rendeznek, játszanak és nézik a televíziót. EgyiiHesek találkozója Az örménykúti Béke Termelő- szövetkezet 27 tagú kultúrgárdá- ja július 18-án este Gádorosra a művelődési házba látogatott, viszonozva az ottaniak július 4-i örménykúti látogatását. A két kulturcsoport közös műsort adott a község lakosságának. Nagy sikere volt mind az örménykútiaknak, mind pedig a gádorosi cigány folklórnak. gal a feladatokat, soha nem árt azonban, ha néhány jelentős kérdést országos arányokban is megismernek az olvasók, elsősorban azok, akiket ez közvetlenül érdekel. — A SZAKMUNKÁSTÖRVÉNY mezőgazdasági része három alapvető tartalmi változást rögzít. Az első: a mezőgazdaságban — az iparhoz hasonlóan — bevezettük az alapszakmásítást. Erre nincs jobb szó, ez a rendelkezés is így határozza meg. Igen ítős változás ez. Az üzemek és a dolgozók érdekét, igényeit szolgálja. Egy példát engedjen meg: növénytermesztésben alapszakma a kertész, ebben három szakma tömörül, a gyümölcstermesztő, a szőlőtermesztő és a zöldségtermesztő. A képzés az első két évben azonos tantervi anyagot ölel fel, a szakosodás a 3. évberi kezdődik. A másik szakma megszervezéséhez viszont csak egy rövid tanfolyamra van szükség, ily módon egy alapszakmán belül több szakmát is megszerezhet a dolgozó. Ez az új törvény egyik legmodernebb jellemzője. A gyümölcs- termesztő szakmunkás nem dolgozhat egész évben mint gyümölcstermesztő. Viszont ha szőlőtermesztő képesítése is van, akkor egész évben van munkája A több szakmával rendelkező mezőgazdasági dolgozó a jövő, sőt: a jelen ideális szakembere. A konszernen termelő gazdaság sokoldalúan hasznosítható, jól képzett szakmunkásokat követel. És az egyén érdeke is ez: egyenes út a magasabb jövedelemhez. A szakmunkástörvény másik két alapvető elvét így foglalta cosze: — AZ ŰJ TANTERV SZERINT az üzem, a gazdasági igéS' ^4? A Békéscsabai Konzervgyár reprezentatív termékbemutatóján befőtteket, főzelékeket, savanyúságot, szárítmányokat és száraztésztát állított ki. A már márkának számító Gogosári, Zakuszka, vegyes zöldségleves és a Patison-savanyúság mellett ott láttuk újdonságukat: a Káma gyümölcsszörpből kirakott üveghegyet is, melynek tetejére az utolsó üveget helyezi el Beraczka Ilona, a gyár piackutatója. ■ I Szakma vagy nem szakma? R kérdésre Megveri István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályának csoportvezetőié válaszol Gyártmányainak széles skáláját állította ki a vásáron az Orosházi Üveggyár is. (Fotó: Zelman Ferenc) A NÖVÉNYTERMESZTÉS, állattenyéeztés, kertészkedés nem szakma, azt bárki megtanulja az apjától, aki szintén az apjától tanulta, se többet, se kevesebbet nem kell tudnia ahhoz, hogy megéljen. A hangsúly mindig azon volt, hogy a paraszti munkához nem kell ész, kapálni, cséplőgépet etetni és almát termeszteni egyszerű dolog, elég ha az ember megkülönbözteti a lucernát a búzától, a cséplőgépet az ekekapától, és a spanyolmeggyet a cseresznyétől. Nem állítjuk, hogy mór senki nincs ilyen véleményen, ha a mezőgazdasági munkákról, mint szakmákról esik szó. Csakhogy a nagyüzemi mezőgazdaságban megváltoztak, specializálódtak a dolgok, a jobb terméshozam, a több hús, több gyümölcs kívánalma egyenes arányban áll azzal, hogy aki itt vagy ott dolgozik, értsen is ahhoz, amit csinál. Most nem beszélünk arról, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai mit mondanak a szakmunkásképzésről. Már régen világos, hogy ahol a szakmát jól ismerő emberek dolgoznak, ott nagyobb a közös és a magánjövedelem is. Mégis, valami különös dac él még sok falusi emberben az apáról_ fiúra szálló „tudomány” mindenhatóságáról, és ez sok fiatalt térít el 0++A1 főin-«-, vn ir>n Padig felnőtt korban sokkal nehezebb a tanulás. Munkában eltöltött évek, évtizedek után szakmunkástanfolyamra járni, nagy vállalkozás. Sokan vállalják már. Az igazi azonban mégis az, hogy az általános iskola után jelentkezzenek a fiatalok szakmunkástanulónak, hogy megsze_ rezve a szakmunkásbizonyítványt, pontosan tudják, mit miért csinálnak, hogy jobban lássák munkájuk értelmét, hasznát, hogy megtalálják boldogulásukat. ' Megyeri István, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mfiniszté- rium Szakoktatási Főosztályának csoportvezetője lapunk számára adott interjújában részletesen ismertette az új szakmunkástör. vény alapvető elveit, a törvény megvalósításának tervezett szakaszait, céljait. — A LEGFONTOSABB, hogy jó propagandát kapjon a szakmunkásképzés új törvénye, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkásképzés sok új vonása — mondotta. — A minisztérium külön és hangsúlyozottan helyesli, hogy a megyei lapok, közöttük a Békés megyei Népújság a kérdés országos jelentőségéhez igazodva, az általános alapelvekről, a megvalósí. tás elgondolásairól elsőnek tőlünk kér tájékoztatót. Nem mintha a megyeközpontokban nem ismernék kiváló pontosságMegyénk termékei a Szegedi Ipari Vásáron
