Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

Áz élelmiszerellátás javításának lehetőségei Békéscsabán Harminc százalékkal több a vízi baleset A Belügyminisztérium illetékeseinek nyilatkozatai A városi pártbizottság és a vá_ rasj tanács az adottságokat és a lehetőségeket felmerve, dolgoz­ta ki Békéscsaba mezőgazdasági éo élelmiszeripari termelésének ötéves irányelveit. A célkitűzése­ket csaknem egésznapos értékez. létén ismertették és vitatták meg a termelőszövetkezetek, a felvásárló és feldolgozó vállala­tok párt- és gazdasági vezetői­vel. A tervezetről később írunk részletesen, most csak egy kis ízelítőt adunk a vitáról. Főleg azokról a javaslatokról, ame­lyekkel jobban ki tudnák elégí­teni a város lakóinak növekvő éleümiszerigényeit a termelő­üzemek és vállalatok. Három és íél ezerrel több hízott sertés A negyedik népgazdasági öt­éves terv Irányelveit és a nö­vekvő szükségletet figyelembe véve, a tervezet az eddigi évi 8 ezer helyett 11 500 hízott ser. tés értékesítését tartja szüksé­gesnek a város közös gazdasá­gaiból. Erre lehetőséget ad az is, hogy egy 3600 férőhelyes új sertéstelep épül a Szabadság Tsz-ben. A háztáji állattartást és hizlalást nem ütemezte be a tervezet, mivel csak számítani lehet rá, mint biztosan építeni. Minden esetre jelentős Békés­csabán is a háztáji állatállo­Műszíves borjú A Szovjetunió legújabb tudo­mányos szenzációja, a műszíves borjú, amely néhány óráig élt. A polimer anyagból készült, la­pos üveghez hasonló műszívet Valerdj Sumakov moszkvai or­vosprofesszor helyezte el a ki­szemelt borjú belső részébe. Magát a műveletet számos kí­sérlet előzte meg. ■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■I portugál légitámaszpont. Onnan néha felszáll egy burkeleni rendeltetésű FIAT-gép. Ledob­ja ezen a vidéken a bomba ter­hét, aztán, mint aki jól végez­te dolgát, visszatér támaszpont­jára. A tabanka lakóinak van fegyvere, de nem lőnek repü­lőgépre. A házakat jól rejtik el az erdő fái; csak felhívnák ma­gukra a figyelmet. A házak berendezése afféle állattani múzeumra emlékez­tet. A padlót birka- és kecske­bőrök borítják. Az ágyon azon­ban gyakran látni oroszlán-, fe­ketepárduc. vagy leopárdbun­dát. A ház előtt üldögélők szé­kükre antilopbőrt terítenek, hogy az puhább legyen. Az óriáskígyó bőre is becses tárgy errefelé: sapka, lábbeli, fegy­vermarkolat készül belőle. A vadászok azonban nem lőfegy­verrel, hanem csapdával zsák­mányolnak. A lőszer drága, ne­hezen pótolható — ráadásul kell is a legkegyeüenebb fenevad, a portugál hadsereg sakkban tartásához. Hányadik században él Bür­keién? A XIX. században sam- miesetre, hiszen a villanynak hírét se halották. A XVIII. szá­zad technikai fejlettségét sem érték még el; nincs szövőszé­kük. Európa XV., de még XI. századi kultúrájának sincs nyo­ma: tanító híján a gyerekék nem járhatnak iskolába. Üt nem vezet ide, csak ösvény — talán a II-, III. században él­hettek ilyen elszigeteltségben a mostani magyar Alföld akkori lakói, mint most a burkeleni- efc. Az elzártságnak néhány év­századdal ezelőtt nagy előnyei is voltak: a rabszolgakereske­mány, amibői a saját fogyasztás i mellett nagy az értékesítés is. ; A közösből és a háztáji földek­ből származó takarmány mellé növekvő mennyiséget vásárol- ! nak a gabonafelvásárló és fel- 1 dolgozó telepeiről Is. A tavalyi kis tételben eladott 220 vagon vegyestakarmány helyett az idén már 316 vagonnal értékesí­tett a vállalat a lakosság köré­ben. Javaslat egy élelmiszeráruház létesítésére A tervezet szerint van lehető­ség arra, hogy Békéscsaba ter­melőszövetkezetei állattenyész­tésből a következő öt évben az eddiginél 123,5 millió forinttal több értékű hozamot érjenek el évente. Ehhez 100 holdanként a jelenlegi 20 helyett, 26 szarvas­marha, 40 helyett 50 sertés tartása indokolt. Csík József, a megyei hűi ipari vállalat igazga­tója elmondotta, hogy évről év. re növekszik a lakosság igénye a tőkehús és a húskészítmények iránt. Ennek mind teljesebb ki­elégítésére javasolta: a húsipari vállalattal összefogva, hozzanak létre az élelmiszeripari vállala­tok Békéscsabán egy olyan áru­házát vagy nagyobb boltot, amelyben a megyében termelt valamennyi élelmiszerhez egy helyen juthat hozzá a lakosság. Természetesen elegendő meny. nyiségű és változatos tőkehús­hoz, húskéozítményekhez is. Termálvíz és gáz az árutermelés szolgálatában Több felszólaló is sürgette, hogy a város termelőszövetke­zetei és vállalatai anyagi esz­közeik összeadásával igyekezze. nek korszerű, alacsony önkölt­séggel, nagy mennyiségű árut kibocsátó telepeket létrehozni. Mindeddig csak szó volt a tár­8 ■ ■ dők nem jöttek el ilyen mész- : szire a tengertől. Féltek is aj szárazföld rejtett telepeseitől, ■ ráadásul innen az élő-áru szál- ; lítási költsége is túl magas lett : volna. A szállítmány fele bizto. : san elhull, mire a szűzmáriás • lobogóval díszített hajóhoz ér. ■ Most is van ennek előnye. S Olyan végtelen csend és nyuga- : lom van Burkelenben és vidé- ; kén, hogy a tam-tam kilomé- ■ terekre eíhallatszik. Sokat beszélgettem a taban- : ka vendégszertő fekete lakói- ■ val. Különösen az érdekelt, mit ■ tesznek majd, ha véget ér a f háború. Hogyan modernizálják : Burkelent? Autósztrádát építe- ; nek? Vagy előbb a Villányt ve- • zetik be? Kultúrház épül biz- ! tosan, benne tv-készülék. Lesz : kórház, iskola, mozi... Hiába élesztettem a szunnya- • dó igényeket. Igen, valamivel ■ több iparcikk kellene. Egy or- : vos is idejöhetne néha... De az : a sokféle új dolog... Burkelen- nek nincs ilyen igénye. : Végtelenül szerény ország ez, ; amelynek népe csak hírből is- ■ meri a mi nukleáris civilizáci- | ónkat, abból se jól. Háború | van, ez még jobban csökkenti 5 a fejlődés lehetőségét. Tulaj- ■ donképpen rossz dolog ez. Ha S az emberek nem akarnak job- : bat, többet, mitől lépne ki Búr- : kelen a középkorból... Más szempontból nagy sze- ! rencse. Ha egyszeriben roha- * mos felődést, utat. autót, frizsi- dert, röntgent kérnének, hon- • nan adna nekik a foradalmi ■ mozgalom, a PAIGC? Máté György ! (KÖVETKEZIK: MIÉRT NEM I ŐSZÜLNEK?) S aulás »zúkségességérőli, többek között olyan baromfinevelő és palántanevelők létrehozásáról, amelyek fűtésére jól fel tudnák használni a termálvizet és a gázt. Bordás Mihály főagronó- mus kifejezte a Lenin Tsz ilyen irányú készségét. Szerinte kevés a szövetkezetekben a jól kvali­fikált szákember, s ezek ener­giája is elaprózódik a korsze­rűtlen állatférőhelyeken és a kezdetleges hajtatóházakban, ö is és Szabó László, a megyei ta­nács felvásárló csoportjának ve­zetője is sürgette a szövetkeze­tek és a vállalatok közös érde­keltségű társuláaainak mielőbbi létrehozását. K. I. Az idén eddig 81 halálos ál- ! dozatot követelt a tiltott helyen j fürdés, strandolás, a vízrendé- i szeti szabályok megsértése, s az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 30 szá­zalékkal emelkedett a vízi bal- j esetek száma. Különösen elgon­dolkoztató a júniusi statisztika: egyetlen hónap alatt 36-an vesztettek életüket. A Belügyminisztérium illeté­kesei ezzel kapcsolatban el­mondták az MTI munkatársá­nak: jól látható tiltó táblák jelzik mindenütt az örvényes folyószakaszokat, figyelmeztet­nek a vízzel telt kavics- és bá­nyagödrök veszélyeire. A váro­si és községi tanácsok — a víz­rendészet munkatársaival együtt — megjelölték a veszélyes he­lyeket, mégis sokan semmibe veszik a figyelmezetést, életük­kel fizetnek vakmerőségükért! — Különösen sok gondot je­lent a fiatalkorúak virtuskodá­sa, az idén a vízi baleseteknek 40 százalékban fiatalkorúak és gyermekek voltak az áldozatai. A rendőrség kéri a felnőtteket, ne tűrjék tétlenül, hogy meg­gondolatlan fiatalok a szemük láttára életüket kockáztassák. A szabályok megsértése mi­att idén is sok esetben indí­tottunk eljárást és számos eset­ben helyszíni bírságot róttunk ki. Minden tekintetben fokoz­zuk az ellenőrzést és a szigort a lakosság érdekéiben — hang­súlyozzak a Belügyminisztérium illetékesei. (MTI) Nemcsak a természet ajándéka Határszemle a kovácsházi Új Alkotmány Tsz-hen Immár három éve elnö- i ke a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz-nek Lipták András. Azóta nem tudtam nyilatkozat­ra , bírni. Eddig azzal zárkózott el/hogy új ember még a szövet­kezetben, meg aztán nincs is mi­vel dicsekedni. Most meg azért vonakodott, mert szinte rogya­dozik a szövetkezet hajá­ra a jobbnál jobb termés­eredményektől. Nehéz ezekről beszélni abban a tudatban, hogy megye- és országszerte nagy te­rületeken súlyos károkat okozott a növényekben az ár. és belvíz. Ezért szavak helyett inkább be­mutatta a határt. A háromszáz hold kender valóságos erdőként, há­romméternyi magasan lenge­dez. A Kenderipari Tröszt Innen visz majd egy nyalábnyit az or­szágos mezőgazadsági kiállítáű- ra, a főpavilonjába. Az utóbbi három évben még nem termett 60 mázsánál kevesebb kender holdanként ebben a szövetkezet­ben. A kukorica is emberma­gasság felett van már. Ki 35, ki pedig 40 ‘mázsa morzsoltra be­csüli a várható termésátlagot. A 425 hold napraforgó ie 15—17 mázsát ígér holdanként. Jól fizet a borsó és a repce is. A búzát víz; nyomta és fuzárium lepte meg, de igy is 20 mázsa körüli termést várnak. A határjárás utáni beszélgetésből kitűnt, hogy nem a természet önkéntes aján­déka mindez. Lipták elvtárs nem egyköny- nyen válaszolt igennel, amikor ellöknek hívták az Üj Alkot­mány Tsz-be. Több mint másfél évtizedig volt munkatársa a já­rási pártbizottságnak. Nehéz ott. hagyni egy megszokott munka­helyet, meg aztán kapott olyan figyelmeztetést is, hogy kevés „felülről lekerült” ember állta még meg helyét a termelés irá­nyításában. Ez egy kis ccakazért is makacsságot kölcsönzött Lip. tók elvtársnak. Az első évben ő is és az az akkor választott párta lap-szer­vezeti titkár is igyekezett alapo­san megismerkedni az adottsá­gokkal lehetőségekkel, főként az emberekkel. Aztán megszületett a párt. és gazdaságvezetés kö­zös határozata a termésátlagok és az állattenyésztési hozamok növelésére. Mikor párttaggyűlé­sen, brigádértekezleteken és köz­gyűlésen ismertették a célkitű­zéseket, még néhány szakember is képtelenségnek tartotta azok elérését. Nem tudták elhinni, hogy egyik évről a másikra 17 mázsáról 25 mázsára növelhető a kukorica, 17 mázsáról 20 má­zsára a búza, hogy 1750 helyett BÉKÉS MÉŰtÉl^. 3 1970. JÜLIUS 18. 3000 hízott sertést tudjanak ér­tékesíteni, s 2000 liter helyett 2500 literre növekedjen a tehe­nenként! évi tejhozam, 9—10-röl 15—16-ra a kocánkénti malac­szaporulat. Addig ugyanis pénz­ügyi zavarokkal és takarmány- hiánnyal küzdött a szövetkezet. Az esedékes hiteleket sem tud­ták fizetni, mert 200—260 va­gon takarmányvásárlásra is kényszerültek egyik-másik esz­tendőben. Már 1968-ban kitűnt hogy nem képtelen célokat tűzött a párttagok, a szakemberek, a szö­vetkezeti gazdák elé a párt- és gazdasági vezetőség. Megvolt ugyanis minden adottságuk a jó eredményekhez, csupán az ad­digi nézeteken, termelési és irá­nyítási módszeren kellett változ­tatni. Eleki János több mint tíz éve főagronómusa már a szö­vetkezetnek. Mikor megkérdez­tem tőle, hogy miért nem ter­mett 3—4 évvel ezelőtt a mos­tani 40 mázsa körüli kukorica, azt válaszolta, hogy nem 6 ha­nem az akkori elnök irányította a gazdálkodást. Bár Lipták And. ráfinak felsőfokú tecnikujni kép­zettsége van, mégsem tartotta és nem is tartja egyedüli üdvözí­tőnek saját elgondolásait. Kez­dettől önállóságra, felelősségvál­lalásra intette a már meglevő és az azóta alkalmazott szakem­bereket. Leggyorsabban megtérő beruházásnak ugyanis a szakér. telmet tartotta, ezért képzett szakembereket, mérnököket ál­lított minden üzemág és üzem­egység éléibe. Fokozatosan még újabb öt mérnököt akarnak al­kalmazni. Annyira nekilendült, oiysjn eredménye« most már minden termelési ágazatuk, hogy nem szeretnének megtorpanni. A képtelenségnek tartott számo­kat ugyanis mai' tavaly túlhalad, ták. Kukoricából 33 mázsa mor­zsolt, búzából 21, kenderből 60, cirokszakállból 11, cukorrépából 220 mázsa termett holdanként. Hízott sertésből 4500-at értékesí­tettek, s úgy, hogy a korábbi 6 kiló helyett 4,2 kiig takar­mányt használtak fel egy kiló súlygyarapodáshoz. Az évi tej­termelés 2800 literre növekedett tehenenként. A főéllattenyésztő újra mérlegeltette a hízómarhá­kat, mert maga sem akarta el­hinni, hogy havonta 35 kilót gyarapodtak. A kocánkénti ma­lac-szaporulat 20-ra növekedett, s hathónapos korra 110—115 ki­ló súlyúra híznak a sertések, 13—14 hónapos korukban 5,5—6 mázsa súlyban értékesítik a hí­zott marhákat. Azelőtt 24 hónap sem volt mindig elég ilyen súly eléréséhez. Hihetetlen számok ezek. Az is, hogy az év első fe­lében 1900 liter tejet fejtek te­henenként. Ugyanígy alig hi­hető, hogy ezután évente 350 kocától 7500—7800 malacot ne­velnek fel, hizlalnak meg. Az eredmények mögött nagyfokú szervezettség, a szakvezetők teljes önállósága, s az eredmények növelésére ősz. tönző követelmények húzódnak^ Meg az, hogy a párt- és gazda­sági vezetők mindig nagy gon­dot fordítottak á szövetkezeti de. mokrácia érvényesülésére. Egyet, len lényegesebb kérdésben sem döntenek a párttagok és a szö­vetkezeti gazdák véleményének kikérése nélkül. Az emberek szorgalmasan, nyugodt légkör­ben, a jó jövedelem elérésének biztos tudatában dolgoznak. K. I. fi HÁZTÁJI GAZDASÁG egy kát. holdnál nem nagyobb területén, szántóföldi műveléssel termelt növények jégkárait is megtéríti a HÁZTÁJI! BIZTOSÍTÁS alapján az Állami biztosító

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents