Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 'A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÜLITJS 18., SZOMBAT Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM. 167. SZÄM MA; NEMCSAK A TERMÉSZET AJÁNDÉKA (3. oldal) EGY NAP KÖTEGYÁNBAN (4. oldal) BOKRÉTAFAK SZABOLCSBAN (7. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta- náce elnökének június 29. és jú­lius 4. között a Mongol Nép- köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A testvéri barátság légkörében lefolytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a legfontosabb nem­zetközi kérdéseket is —, a felek álláspontját valamennyi érintett kérdésben a teljes nézetazonos­ság jellemezte. A kormány megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hoz­zájárultak a két nép hagyomá­nyos, testvéri barátságának to­vábbi elmélyítéséhez. A kormány meghallgatta és elfogadta az árvízvédelmi kor­mánybiztos zárójelentését a Ti­sza völgyi árvízvédelemről. A belkereskedelmi miniszter élőterjesztése alapján a Mipisz- tertanács úgy határozott, hogy az élelmiszer- és iparcikküzle- ték nyitvatartási idejét — a la­kosság igényeinek megfelelően — módosítani kell. Elfogadta az új nyitvatartási rend irányel­veit és utasította az érintett mi­nisztereket, hogy a szükséges in­tézkedéseket szeptember 30-ig tegyék meg. Egyben felkérte a Szakszerveztek Országos Taná­csát, hogy a végrehajtáshoz nyújtson segítséget. A kormány a külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a budapesti nemzetközi vásár és budapesti őszi vásár nemzetközi szakvásá­rokká való továbbfejlesztéséről. A határozat szerint a budapesti nemzetközi vásár 1972-től kezdve Budapesti Mlűszaki Nem. zetközi Vásár néven szakvásárrá alakul át és feladata — a BNV hagyományainak megfelelően — minden év májusában anyagok, gépek és egyéb termelési, beru. hazási javak bemutatása lesz. Szeptember végén, október ele­jén kerül sor — ugyancsak 1972- től kezdve — a helyszíni vásár­lásra is lehetőséget nyújtó, tar­tós fogyasztási cikkeket is be­mutató budapesti nemzetközi fogyasztási cikk vásár megren­dezésére. A Minisztertanács ezután a művelődésügyi miniszter javas­latára rendeletben szabályozta a főiskolák, a felsőoktatási inté­zetek, valamint az egyetemeken szervezett főiskolai karok fel­adataival, vezetésével és irányí­tásával összefüggő kérdéseket. A kormány a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályát — ha­táskörének növelésével— a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­vá szervezte és meghatározta feladatait, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet berendezésekkel szerelik fel az orosházi új üveggyárat fi KOMPLEX és a TECHNOEXPORT 4,3 millió rubeles üzletkötése A napokban Budapesten írt alá egyezményt a szovjet Mi­nisztertanács külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságá­nak első elnökhelyettese a ma­gyar külkereskedelem képvise­lőivel az Orosházán épülő sík­üveggyár létesítéséhez nyújtandó szovjet műszaki közreműködés­ről. Ezt követően, szintén Bu­dapesten, az Üvegipari Művek megbízására a KOMPLEX Kül­kereskedelmi Vállalat a Moszk­vai TECHNOEXPORT Külke­reskedelmi egyesüléssel megkö­tötte az orosházi síküveggyár tervezésére, berendezéseinek szállítására vonatkozó magánjo­gi szerződést. Az üzletkötés ér­téke 4,3 millió rubel. Az üveggyár vásárlása előtt a szakértők több nyugat-európai országban is végeztek piackuta­tást és tanulmányozták az Egye­sült Államok üvegiparát, míg végül is a szovjet ajánlat elfo­gadása mellett döntöttek. Már az ajánlati terv kidolgozásakor jó együttműködés alakult ki a Ma­gyar Generáltervező, a Szilikát­ipari Központi Kutató Intézet, valamint a Leningrádban mű­ködő GIPROSZTEKLO, az Ál­lami Üvegipari Tervező Iroda szakértői között. A GIPROSZ- TELKO tervezte, alakította ki az úgynevezett csónak nélküli síküveghúzási technológiát, amely sokkal termelékenyebb, emellett jobb minőségű üveg gyártását teszi lehetővé. Orosházán a már működő öb­lös és öntött síküveggyár mel­lett kezdték meg az újabb, a ne­gyedik ötéves terv fontos léte­sítményét jelentő síküveggyár építését. Ehhez a szovjet terve­zők bocsátják a magyar terve­zők, beruházók rendelkezésére a technológiai terveiket és szállít­ják a 650 négyzetméter alapte­rületű kemence anyagát. A ke­mence 24 óra alatt 225 tonna üveget olvaszt. Szállítanak hat üveghúzó gépsort is, a gyár tel­jesítménye egyébként két mil­liméteres vastagságú üveggel számolva, évente 9,5 millió négyzetméter lesz, és ezzel a hazai síküveggyártó kapacitás megkétszereződik. Előállítanak majd az építkezésekhez mind nagyobb mennyiségben, szüksé­ges ablaküvegeken kívül nagy­méretű portál, kirakatüvegeket, s járműipar részére torzításmen­tes üvegeket is. A berendezések szállítása és szerelése 1973-ban fejeződik be, és az új gyár 1974-ben kezdi meg termelését. A szövet tech­nológiát az Üvegipari Művek mintegy 50 műszaki és fizikai dolgozója sajátítja el addig a Szovjetunióban. Ehhez hasonló létszámú szovjet szakértőgárda működik majd közre Orosházán, az új gyár szerelésében és üzem­behelyezésében. Az új gyár egyébként mintegy 800 új dol­gozó részére jelent majd mun­kaalkalmat. (MTI) Gyorsítani kell még a kavics és a kő szállítását Tanácskozott az Országos Helyreállítási Albizottság Az Építésügyi és Városfejlesz. tési Minisztériumban pénteken ülést tartott az Országos Helyre- állítási Albizottság. Mleghallgat- ta titkárságának tájékoztatóját az eddig végzett újjáépítési és helyreállítási munkálatokról és a középületeket ért károk fel­méréséről. A vizsgálatok szerint Szabolcsban többek között húsz iskolai tanterem, hét egészség­ház, öt tanácsház, tíz művelő­dési otthon, négy orvosi rendelő, tizenhárom tűzoltószertár újjá­építéséről kell gondoskodni. A tanácsi kezelésben levő bérlaká­sok közül összesen 46 pedagó­gus-, orvos- erdész, és vízügyi szolgálati lakást kell újjáépíteni és 105-öt helyreállítani. A szabolcsi újjáépítési és hely­reállítási munkálatokhoz szük­séges téglának 35, a cementnek 22, a kőnek 10 és a kavicsnak 14 százaléka érkezett meg eddig a megyébe. Az utóbbi héten meggyorsult ugyan a kavics és a kő szállítása, de az alapozási munkák miatt tovább kell fo­kozni ezt a fuvarozási ütemet. A titkárság tájékoztatta, még az albizottságot arról, hogy az ENSZ segélyalapjából felaján­lott 15 000 dollár értékű cement­segély ügyével az ENSZ genfi magyar missziója foglalkozik, s értesülésünk szerint rövidesen útnak indítják ezt a fontos szál­lítmányt. A FAO által felaján­lott 1 250 000 dollár értékű élel­miszer- és takarmánysegély szál­lítása pedig máris megkezdő­dött. E szállítmány első része Jugoszlávia területére ért, s ha­marosan Magyarországra érke­zik. (MTI) Második premier a gyulai Várszínházban Tegnap este fél 9 órakor volt a gyulai Várszínház második premierje. A hatezáz éves vég­vár falai között ez alkalommal Calderon: Két szék közt a pad alatt című vígjátékát mutatták be, Sándor János rendezésében. A vígjáték főbb szerepeit Mé­száros Ági kétszeres Kossuth- díjas, kiváló művész, Papp Éva, Dobos Ildikó, Tordy Géza Já- szai-díjas, Kertész Péter és Fii. lár István Jászai-díjas alakítot­ták. ' ■’ Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár Pénteken délben» megnyitotta kapuit a XXV. Szegedi Ipari Vá­sár. Dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke mondott beszé­det. Köszöntötte a nagy számban megjelent vendégeket, a 183 ha­zai és külföldi kiállító cég kép­viselőit, Hangsúlyozta: a szegedi ipari seregszemlét üzletkötő fó­rumnak is tekintik a vállalatok. A jugoszláv és magyar cégeknek az ugrásszerűen növekvő kis- határforgalom nyújt nagy lehe­tőséget az árucserére. A megnyitó ünnnepség rész­vevői ezután megtekintették a tavalyinál 1000 négyzetméter­rel nagyobb, összesen 6000 négy­zetméternyi területen megren­dezett jubileumi vásárt. Irányelvek a mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenységéről Az Országos Tervhivatal irányelveket adott ki a mező- gazdasági nagyüzemek mezőgaz­dasági termeléséhez szoroean nem kapcsolódó ipari tevékeny, ségének fejlesztéséről. Az irány­elvek szerint általában az olyan ipari tevékenység kiszélesítése indokolt, amely a helyi lakos­ság igényeinek kielégítésére szolgál. Lényeges az is, hogy az üzemek lehetőség szerint a helyi nyersanyagokat dolgozzák fel. Amennyiben ez nem is? van, akkor célszerű az ipari te­vékenységet a már meglevő vál. lalatokkal való együttműködés formájában — esetenként azok egységeiként — létrehozni. A mezőgazdasági nagyüzemek főleg azokat a munkákat része­sítsék előnyben, amelyeknél az átlagosnál nagyobb lehetőség nyílik a nők foglalkoztatására, j Ha a munkaerőt egész éven át [ nem tudják alkalmazni, akkorj helyesebb a beldogozói rend- szer. I Részlet a vásár élelmiszer. gumiipari termékeinek kiállítása ról. (Futó: Éeimau í ereocj

Next

/
Thumbnails
Contents