Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

Grafikai kiállítás Gyulán Ülést tart as SZMT elnöksége A Szakszervezeték Békés me­gyei Tanácsa július 17-én, pén­teken délelőtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tart Békéscsa­bán, a MEDOSZ székházában. Az ülésen Csepregi Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese tá­jékoztatót tart Békés megye öt­éves költségvetési és fejlesztési célkitűzéseiről. Ezt követően az elnökség megvitatja a szakszer­vezeti oktatás 1969—70. évi ta­pasztalatait és az 1970—71. évi feladatokat, majd Csepregi Pál, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója az NDK- ból idén hazatérő szakmunkások elhelyezkedésének lehetőségé­ről, valamint az NDK-ba utazó fiatalok felkészítéséről tájékoz­tatja az SZMT elnökségét Kollektív grafikai tárlat nyí­lik július 20-án Gyulán, a Ha­risnyagyár Kiváló Ifjúsági Klubjának rendezésében. A tár­latot Póka György magángyűj­teményéből állították össze s azon többek között Andruskó Károly jugoszláviai, Alexin An­dor orosházi, Korda Béla pécsi, Cs. Pataj Mihály szegedi, Vár- konyi Károly debreceni és még több hazai festőművész képei kerülnek bemutatásra. A tárlat augusztus 22-ig tekinthető meg. A megnyitót Csoór István író tartja. A tíz kiállító a harisnya­gyár ifjúsági klubjában már külön-külön önálló kiállítással bemutatkozott s most szemé­lyenként 3—3 linómetszettel, fametszettel vagy rézkarccal szerepel a kollektív tárlaton. nemzetközi katonai ifjúsági iálior Szolnokon Boszorkányok pedig nincsenek... Foltos macska az ablakban — Az öreg boszorkány „nem hagy aludni" Nem mindennapi ügyet tár­gyalt a közelmúltban a szeg­halmi járásbíróság. A Fesető testvérek — Sándor és József — ültek a vádlottak padján, akiket bűnösnek találtak: hiva­talos személy elleni erőszakban és súlyos testi sértésben. Érdemes felidézni a történe­tet, már csak azért is, mert saj­nos most, a XX. század máso­dik felében, amikor a rádió, tv még a legeldugottabb helyekre is elviszi a tudomány, technika legújabb ismereteit, még min­dig vannak olyanok, akik hisz­nek a boszorkányokban, rontá­sokban, pedig már Könyves Kálmán a középkorban kijelen­tette — „boszorkányok pedig nincsenek”! Nem így Fesető Sándor szeg­halmi lakos, akibe édesanyja már gyermekkorában beleoltot­ta azt a hiedelmet, hogy van­nak boszorkányok és ezt ő el is hitte. Állítása szerint az elmúlt év tavaszán jelentkezett házában először — macska képében — özvegy Nagy Imréné és Gál Sándor. Egyik este fehér, barna foltos macska jelent meg ab­lakában és ez a látvány — amikor belenézett a macska szemébe. — egészen megbéní­totta. Rázta a hideg, nehezen bírt lélegezni és mellén óriási nyomást érzett. Később már nemcsak őt, hanem élettársát: Ambrus Antalnét is megrontot­ta, macska képében özvegy Nagy Imréné. Fesető egyszer meg is állította az utcán Gál Sándort és megmondta neki, hogy szüntesse meg ezt a láto­gatást és ne „rontogassa” őt. Gál Sándor Szeghalmon a tak bennünket, hogy 5n fotó­kópiákat készített az okmá­nyokról. A másolatok nincse­nek ott. önnél vannak ezek a fotókópiák? — Egy készlet igen. Meg kell azonban mondanom, hogy né­gyet csináltam. — Azt hiszem, figyelmeztet­nem kell, hogy Mr. Bedeaux amerikai állampolgár! — csat­tant most a chicagói hangja.— Jogunk van az összes másola­tokra, és mi követeljük is azo­kat. . — Sajnos, ennek semmikép­pen sem tudok már eleget ten­ni — felelte sajnálkozva Cal- vet, _ Azt az egyet, amelyik nálam van, szívesen átadom. Otthon van a páncélszekré­nyemben, Megkérhetem az ura­kat, hogy legyenek szívesek el­kísérni engem? Calvet egy próbateremben he­lyezte el, ládákat, bálákat és próbabábukat holmozott fel előtte. Roseborough a padlón ült egy asztal alatt. Jól hallot­ta, hogy megérkeztek az FBI emberei, és Calvet Guy hangja csattan: — Talán először a megbízó- levelüket mutatnák, uraim! — Néhány pillanat múlva Guy Calvet udvariasabban jegyezte meg: — Köszönm, így már minden rendben van. A beszélgetés angol nyelven folyt és Arthur Roseborough egy erősen déli kiejtésű han­got hallott: — Mr. Calvet, ön ugyebár a Securité Militaire tagja? — Igen, az vagyok. — ön közreműködött egy amerikai állampolgár Mr. Be­deaux letartóztatásában. — Igen, pontosan így van. Tudomásom szerint elvitt bi­zonyos papírokat Mr. Bedeaux szállodai szobájából és ezeket átada a francia Securité Mili- tairenek. — Ez nem így történt. Az egyik ügynököm hozta el a pa­pírokat. azonban valóban én voltam az, aki átadta ezeket a Securité Militairenak. Ügy véltem, hogy ez a legbiztosabb hely, ahol ilyen fontos iratokat hagyhatok. Megtudtam azon­ban, hogy az iratok eltűntek. Beláthatják, erről nem tehetek. Nem felelhetek értük, miután én már átadtam a dokumentu­mokat. (Folytatjuk) vasúti vendéglőben kerékpárőr. A beszélgetés a vendéglő előtt történt és Gál szépen megma­gyarázta Fesetőnek, hogy bo­szorkányság nincs, valószínűleg rosszat álmodott. A beszélgetés után Fesető özvegy Nagy Im- rénét is felkereste a lakásán és őt is kérte, hogy a „tudomá­nyát” ne őrajta próbálgassa. Ilyen előzmények után jöttél 1970. május 9-e. Ezen a napon, este, a két Fesető elment a szeghalmi állomásnál levő ven­déglőbe sörözgetni. Gál Sándor éppen szolgálatban volt, ami­kor Fesető Sándor kihívta az idős embert az udvarra és nyo­matékosan felhívta figyelmét, hogy szüntesse meg „boszor­kányságát”. Gál Sándor felhá­borodva válaszolt a vádra, ami­re Fesető egy téglát kapott fel és kétszer fejbevágta. A kö­zelben tartózkodók ekkor tele­fonáltak a rendőrségre és a mentőkért. A helyszínre érkező rendőr felelősségre vonta Fe­sető Sándort, a verekedés mi­att, aki erre azt válaszolta, hogy „az öreg boszorkány nem hagyja sem őt, sem a feleségét aludni, hol macska, hol tehén képében jelenik meg, kinyitja az ajtót és büdös levegőt en­ged be a szobába”. Az idős ember a bántalmazás következtében olyan súlyos sé­rülést szenvedett, hogy a men­tőknek kellett beszállítani a kórházba. A helyszínre érkező rendőr be akarta kísérni a két Fesetőt a rendőrségre, de azok nem engedelmeskedtek a felszó­lításnak, sőt nekiugrottak a rendőrnek, leverték sapkáját a fejéről, aki, csak az erősítés megérkezése után, gumibotjá­nak használatával tudta megfé­kezni a garázda testvéreket. A szeghalmi járásbíróság Fe­sető Sándor elsőrendű vádlot­tat halmazati büntetésül 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre, Fesető József másodrendű vád­lottat 8 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Az ítélet nem jogerős! Vasárnap Szolnokon ünnepélyesen megnyitották a Nemzetközt Katonai Ifjúsági Tábort. A vendégek között szovjet, csehszlovák, lengyel, román, bolgár, NDK-beli és magyar katonafiatalok van­nak. Képünkön: a táborozás részvevői felvonulnak a szolnoki fő­téren. Kató na jegyzetek Néhány hete szolgálatra vonultam be néphadse­regünk egyik alakulatához. íme néhány epizód az újságíró-katona noteszéből: — Fontos levelet vártam — | emlékezik vissza az egyik ka­tonatárs. — A postás mindig csengetni szokott s meg sem várva az ajtónyitást, bedobja a küldeményt. De akkor? Ak­kor nem dobta be... És olyan együttérzően nézett rám, mikor felém nyújtotta a füzetét, hogy írjam alá... A küldemény fon­tos volt, de merőben más, mint amit vártam, ugyanis ez állt rajta: BEHÍV ÖPAR AN CS. LÖVÉSZET ÉS TEREPTAN — A néphadseregben igen fontos a fegyelem. Be kell tar­tani a szabályzatokat, s ez a lövészetnél különösen fontos. A lőgyakorlatot megelőzően elő­készítő foglalkozáson sajátítot­tuk el a biztonsági rendszabá­lyokat, hogy mit kell tennünk és mit nem szabad. Az oktató tiszt a foglalkozás végén visz- szakérdezett: — Mi tilos a lőtéren? A választ derültség követte: — Főhadnagy elvtárs, jelen­tem, a lőtéren tilos töltetlen fegyverrel lőni...! Tereptan-sztori. A parancsnok meghatározza a tájékozódási pontokat: — Az 1-es számú tájékozó­dási pont a kiemelkedő facso­port. Ettől jobbra kell elhalad­nunk. Nézzen a távcsőbe. Mit lát? A „marcona, állig felfegyver­zett” katona: __ Jelentem egy tanyát, ahol k ét kutya teljesen szabadon van... IGAZI ERŐPRÓBA Az első napok és hetek gyor­san teltek. Sok újdonság, ér­dekesség akadt. Bővültek hon­védelmi ismereteink, lassacskán valóban katonává lettek az újonnan bevonultak. FELVÉTELRE KERESÜNK: gépésztechnikust 3—5 éves vasszerkezeti gyártási gyakorlattal és 1 fő szerszámgépek javításában jártas TMti-hikatost Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Vízgépészeti Vállalat II. sz. Gyáregysége, Gyula, Béke sugárút 60. sz. x 110969 — Mikor esküszünk? — kér­dezgették, de „megkapták” a választ: — Aki még eddig nem nő­sült meg, annak saját gondja a házasodás. A katonai eskü­tétel pedig vasárnap lesz. Javában tartott a készülődés az ünnepségre, ám az egyik éj­jel elhangzott az oly sokat je­lentő’ s a most nem gyakor­lást jelző, hanem veszélyt, bajt, harcra buzdítást felidéző kiál­tás: Riadó! A hajnali napsütés már Csen. ger térségében találta az alegy­séget: a gáton. A Szamos 24 óra alatt két métert áradt! És folyt a küzdelem. Az ellenség: a folyó, a fegyver: az ásó, a lapát, a homokzsák. A gátol­dalba szúrt jelzőbot órák alatt víz alá került, de már „fáradt” a víz, amely korábban gátat szakított, községeket rombolt, otthonokat dúlt fel. — Most nem tör át! A jelzőbot ismét a hullámok fölé került. Félszemmel szinte mindenki azt figyelte, miként bújik elő egyre több belőle. Az ostrom véget ért... ESKÜTÉTEL A GÁTON A harc már sokszor hozta úgy, hogy a hont védő kato­nák a csatamezőn tettek esküt. A csengeri „esatamezőn” is ez történt az árvíz napjaiban. A víztől veszélyeztetett falut, a környéket védő gáton sorako­zott fel az alegység. Elhangzott az eskü, s a gát erősítése köz­ben tartott „szusszanásnyl” szü­netben az ártéren vízben álló nyárfák erőteljesen verték visz- sza a torkokból elhangzó hár­mas Haj rá-1. A Tisza és mellékfolyód el­csendesedtek, a megtántorodott villanyoszlopok nemsokára is­mét egyenesen állnak s a föld­re roskadt tetők, elmosott faiak helyébe új házak épülnek. Se­gít az ország, a polgári lakos­ság és a katonák. És az újság­író rájön, hogy noteszébe nem­csak epizódok, hanem valósá­gos hőstörténetek kerültek. V. Z. BÉKÉS Hiúm: 1970. JÜLIUS 15. PUJSÁCi 5

Next

/
Thumbnails
Contents