Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
Nagyon szerencsés lennék, ha még egyszer eljöhetnék Gyulára Beszélgetés dr. Ivó Lapennával Befejeződött Pécsett a nemzetközi néptáncfesztivál Az idei eszperantó nyári egyetemnek nemcsak a hazai, hanem a külföldi résztvevői is időben értesültek arról, hogy részt vesz a gyulai találkozón dr. Ivó Lapenna, a világszövetség elnöke is. Az első tájékoztatás úgy szólt, hogy amennyiben elfoglaltsága engedi, megjelenik már a megnyitón is. Nem így történt. Hírek terjedtek él a világszövetség elnökének betegségéről. Annál nagyobb örömet keltett, hogy csütörtökön este megjelent a nyári egyetem színhelyén, pénteken részt vett a megyei tanács fogadásán, szombaton pedig elmondta nagy érdeklődéssel várt beszédét a nyári egyetem hallgatói előtt. Zsúfolt teremben hangzott él az előadás az eszperantó szerepéről a modem világban, s akik hallhatták, hosszú ideig tartó élményt vittek magukkal. Az egyórás, végig lebilincselő előadás után dr. Ivó Lapenna időt szakított arra, hogy válaszoljon a Békés megyei Népújság néhány kérdésére. — Minek köszönheti a gyulai nyári egyetem, hogy megtisztelte megjelenésével? — volt az első kérdésünk. (A beszélgetést dr. Mátéffy József, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke tolmácsolta.) — Már régen hallottam a gyulai nyári egyetemekről, értékeltem a korábbi programokat. Arra a megállapításra jutottam, hogy egészen kiemelkedő kulturális eseményről van szó. Amikor megérkezett a meghívás, nagy örömmel fogadtam el, annál is inkább, mert Magyarországon mindig jól érzem magam, szívesen jövök ebbe az országba. Budapesten is van néhány elintéznivalóm, onnét Bécsbe utazom, ahol megnyitom a világkongresszust. — Ma találkozott először hivatalosan a gyulai nyári egyetem résztvevőivel. Mi a véleménye a megjelentek számát, a rendezést illetően?. — Most tartózkodom először Gyulán, a nyári egyetem alkalmából, s nagy örömömre szolgál, hogy ilyen sokan jelentek meg. Köztük sok ismerőssel találkoztam. A rendezvény rendkívülien méltó és magas színvonalú. Tapasztaltam, hogy a hallgatóság komolyan érdeklődik az előadott témák iránt, észleltem azt is, hogy az egyik előadás után külön csoportokban vitatkoztak. Az abszolút tökéletes •»■■■■■■■■■■■■MiauaiMaMaaiaiBMBaiiiBaaai a TitkosSgynökök A telefonbeszélgetések lehallgatása, a „megbízhatatlan elemek" megfigyelése, besúgók elhelyezése a különböző társadalmi és politikai szervekben, vaskos dossziék a „másképpen gondolkodókról" — ma már az rendezéshez minden bizonnyal hozzájárult a város és az egyéb szervek támogatása is. — Pénteken találkozott professzor úr, a megye vezetőivel. Milyen impressziókat szerzett ezen a baráti találkozón? — Igen kellemes benyomásokat szereztem a rendkívül udvarias vezetőkkel történt megismerkedésem alkalmával. A fogadás több mint 2 órán át tartott, s szinte már kellemetlenül éreztem magam, hogy annyi időt áldoznák ránk. Annak éllenére, hogy ott megköszöntem az igen szívélyes fogadtatást, örülök, hogy a sajtó nyilvánosságát is igénybevehetem köszö- netem megismétlésére. — Amennyiben elfoglaltsága engedi, számíthat-e a gyulai nyári egyetem, hogy ismételten ellátogat a rendezvényre? — Nagyon szerencsés lennék, ha még egyszer eljöhetnék Gyulára. Jövőre Londonban rendezzük meg a világkongreszust. Utána, ha valamelyik közeli országban járok, feltétlen eljövök önökhöz is. — Milyennek találja, professzor úr ezt a kis várost, ahol az idén immár a VIII. nyári egyetemet rendezték meg 13 ország eszperantistái- nak részvételével? — Bejártam a város minden zugát, nagyszerűen éreztem magam városukban. Nem vártam, hogy ilyen kiváló körülményekkel találkozhatom. Megkérem, tolmácsolják a város lakosságának elismerésemet és köszö- netemet mindazért, amiben itt részesültünk, — fejezte be nyilatkozatát a világszövetség elnöke. A kérdező,,' Viszontlátásra” köszöntésére őszintén hangzott a válasz: Gis revido!... Iván László Pécsett vasárnap befejeződött az I. Magyarországi Nemzetközi Néptáncfesztivál. A felszabadulásunk jubileuma tiszteletére rendezett fesztiválon másfél ezer táncos vett részt. A fesztivál zárónapján került sor a modern tánckompozíciók bemutatójára, amelyen három külföldi és négy hazai együttes szerepelt a jórészt szakemberekből álló közönség előtt. Este látványos gálaest keretében történt meg a táncverseny eredményének kihirdetése és a fesztivál díjainak átadása. A nemzetközi zsűri a fesztivál nagydíját a bolgár Várna város táncegyüttesének ítélte oda. Az első díjat a román „Hate- gana” vajdahunyadi kohászati kombinát együttese, a második díjat a magyar vegyipari dolgozók szakszervezetének „Bartók Béla Együttese” és a harmadik díjat a HVDSZ Bihari János Együttese nyerte eL A zsűri több különdíjat is kiadott: az élő folklór meggyőző tolmácsolásáért a lengyel Podhale Gorái tánccsoportnak és szólistapárjának, a finn és a holland együttesnek saját folklórjuk művészi bemutatásáért, az üz- bég néptáncok magas színvonalú előadásáért a szovjet együttesnek és szólótáncosnőjének, s végül a csehszlovákiai Opavica sziléziai tánccsoport koreográfusának és táncosainak, Megnyílt Janisay Tibor festőművész kiállítása "A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója Dér László üdvözölte vasárnap 11 órakor a múzeum kiállítótermében a Jankay Tibor békéscsabai születésű, az Egyesült Államokban élő festőművész tárlatán megjelenteket. Ezután Babák György, a békéscsabai városi tanács elnök- helyettese beszélt Jankay Tibor munkásságáról, elmondta többek között, hogy nem lehet meghatottság nélkül szemlélni a művész képeit, aki több mint húsz éve a távozás után még mindig csabai munkásokat, szanazugi tájakat, csabai madonnákat fest. Az elnökhelyettes megnyitója után Kisdéginé Kirimi Irén, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze méltatta Jankay Tibor művészetét, a szülőföldhöz való ragaszkodását, művészetének emberi közelségét. Köszönetét mondott Békéscsaba városának és a Munkácsy Mihály Múzeumnak azért, hogy a kiállítás rendezésére lehetőséget teremtetteki Kisdéginé Kirimi Irén dr. Jankay Tibor húgával, Margittal beszélget. „amerikai életforma" elidegeníthetetlen részévé váltak. Mindez azonban már nem elégíti ki a „boszorkányvadászat" rendőrségi szakértőit. A titkosszolgálat ügynökei — a Washington Post című lap tanúbizonysága szerint figyelmesen tanulmányozzák a nyilvános könyvtárakat látogatók névsorát és összeírják azok neveit, akik bizonyos irodalmat olvasnak. A Milwauke-i nyilvános könyvtár dolgozója elmondta a Washington Post tudósítójának, hogy május elején a titkosrendőrség ügynöke követelte tőle harminc bizonyos könyv olvasóinak névsorát. A könyvtárosnő megtagadta a nevek kiadását, de néhány nap múlva a városi ügyészségtől utasítást kapott, hogy bocsássa az ügynök rendelkezésére a számára szükséges kartonokat. A kiállítás egyik részlete. (Fotó: Demény) BÚCSÚ Imre bácsitól Gyászlobogó szomorkodik az egészségház homlokzatán, egy olyan embertől búcsúzik mélységes részvéttel Békés lakossága, aki egész életét a lakosság egészségügyének szolgálatában töltötte. Negyvennégy esztendőn keresztül magas szintű hivatástudattal éjjel-nappal mindenkor készen állt a segítésre. Áldozatos életének szinte minden percét a gyógyítás ügyének szentelte, csupán az utolsó két hónapban vette le lábáról a gyilkos kór, és — milyen kegyetlen a sors — számára nem volt orvosság! Annak az embernek a betegágyánál, aki ezreknek adta vissza egészségét, kétségbeesetten, tehetetlenül álltak az orvosok: betegsége gyógyíthatatlan volt. Kevés embert szerettek és becsültek úgy Békésen, mint dr. Kovács Imre körzeti orvost. Felejthetetlen alakja úgy marad meg emlékezetünkben, ahogyan ismertük, tiszteltük és szerettük: télen-nyáron kerékpáron, hajadonfővel, kigombolt ingben, legfeljebb kiskabátban, orvosi táskával ment fáradhatatlanul segíteni, gyógyítani. Ha valaki, ö igaz ember volt a szó és a tett legigazibb értelmében. Ezért búcsúzik tőle mélységes fájdalommal és a gyászoló család iránti végtelen együttérzéssel az általa annyira szeretett szülőföldje egész lakossága. £s csak búcsúzunk, de mindig emlékezünk, mert vannak emberek, akiket nem lehet felejteni Imre bácsi közéjük tartozik. Dr. Ó. Kovács István Célba ért a Ra-2 Thor Heyerdahl norvég kutató papirusz-hajója a Rá—2 héttagú nemzetközi legénységével 57 napos, több mint 5100 kilométeres útját befejezve, vasárnap este sikeresen befutott a Barbados -szí getén levő Bridgetown kikötőbe. Az utazókat a szigeten kitörő örömmel fogadták. Heyerdahl elmondta, hogy az expedíció elérte célját bebizonyította, hogy az egyipto- miak papirusz-hajóikkal már 4000 évvel ezelőtt eljuthattak Dél-Amerikába. Heyerdahl szerint az út másik, nem kisebb jelentőségű tapasztalata az, hogy „nyolc különböző országból származó ember vallását*, politikai nézeteire ég bőre színére való tekintet nélkül” eredményesen együtt tud működni. (MTI) Szakmunkástanulónak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre MAGASNYOMÖ GÉPMESTER és KEZISZEDO szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyre. Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb aug. 10-ig a következő címen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél, Gyula, Jókai u. 5—7.
