Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

Hetedik évad a várban Kétezer úttörő a nyári esapattáborskbaa m A vérfürdő előtt autók tu- cutja, Zöld, fülledt meleg és .kék, párás ég. Lóg a vihar lá­ba, alacsonyan húznak a fel­hők, és közöttük tűznyllakat lődös a Nap. Különös június, szélsőséges és hisztérikus, nem tudni, mit tervez délutánra, nem tudni, má lesz belőle reg­gelig. A hatszázéves vár körül ólomsúlyú a levegő. A várud­varon valamivel hűvösebb, a színház díszletezői, asztalosai és egész műszaki gárdája für­dőruhában, csokoládébarnára sülten dolgozik. Kedd este van, három nap múlva premier Az első darab díszlete készül, a nézőtér also sorában Csányi Árpád Jászai-díjaa tervező, úgy tűnik, elégedett. Elgondolásai jól megvalósul­nak, mondja és a közönség is meglepődik majd, mert nem követi az eddigi várszínház) ha­gyományokat. Az idén a várból kevés látszik, a játéktér kissé átalakul. Délután hat óra. Este már fényképezés, főpróba. Sokan az eget kémlelik: lesz-e eső, nem jön-e vihar? A szabadtér réme az eső. Gyula sem kivétel. m Még mindig délután. Várfür­dő. A Szigligeti-darab szerep­lői a strandon uzsonnáznak. Tej, kifli. Fejedelmi uzsonna. És .lángos. Azt mondják, Gyu­lán a lángos is más. Jobb, j mint akárhol. Persze, elsősor­ban a gyulaiak szerint. Náluk, | ugyebár, még a lángos is honi büszkeség. Igazuk van. Az ilyen aprócska honi büszkeségből már nagy dolgok is születtek. A szülőváros gzeretete nagy ih­lető. A várszínház is így szüle­tett. Hogy szeretik a városu­kat, a régi végvárat, hogy azt mondhatják róla: az ükapánk ükapja Itt volt végvári vitéz. Csak azt szégyellik, akik tud­ják, hogy labanc-vár is volt ez a gyulai. De a múltnak ezt a részét borítsa fátyol. Most a kora-középkort idézik odabent. A csipkés mellvédek felett selyemzászlók repülnek. Heted- i szer bontották ki szárnyaikat. I És hetedszer dörren meg a vár- j ágyú az öregtoronyban, és he­tedszer zengetik meg a fanfá­rokat is. Fél hét. Az ólomsúlyú hőség meleggé szelídül. A várkapu előtt zöld autóbusz stoppol. Megérkeztek a csabai színé­szek. Hl A gyulai vár főbejárata a hí­res, nevezetes Kereesényl-kapu. Híres, nevezetes, mert 1566-ban ezen a kapun vonult ki szabad elbocsájtutást remélve a védő­sereg. Odabent ragályos kór. I odakint a zsákmányra éhes tö­rökök. Kint Is halál, bent Is | halál. Kerecsényl, a várkapi­tány békét és kegyelmet re­mélt. Az életével fizetett érte. Vérfürdő, menekülés. A láp bújtatja az elesett vár árva vi­tézeit ... A kapu előtt, amit hajdan Kerecsényi László vágatott a vár több öles falába, most Ka- bódi Sándor dolgozik. Három szobrot készít, fest. A robusztus , alakok szinte pehelykönnyúek: habszivacsból faragta ki azokat a mester A kapu belső térében, ahol négyszáz évvel ezelőtt sisakos­vértes katonák álltak strázsát, most rengeteg kellék, műszaki felszerelés halmozódott fel. Lát­szólag szörnyű összevisszaság­ban, a műszak azonban min­denről tud. Szilágyi Péter gazdasági igaz­gató Is megérkezik. Elégedett, minden pontosan, rendben tör­ténik. Fentről reflektor pásztázza be a színpadot. A díszlet már majdnem teljesen kész. El Hét. óra. Lázas készülődés a fényké- i pezésre, a próbára. Miszl-ay István rendező vezérkarával megbeszélést tart. Nyolc óra. A várudvar szín­pada fényben. A színészek kosztümösein, mindenki a he­lyén. Három nap múlva premier. A Gyulai Várszínház hetedik év­adja „kezdődik. Három év és máris egy évtized. Pedig a Szarvas adott otthont a falusi színjátszócsoportok és irodalmi színpadi rendezők országos továbbképző tanfolyamának. A megnyitón Bőle Dezső, a SZÖVOSZ osztályvezetője méltatta a falusi színjátszócsoportok és irodalmi színpadi rendezők to­vábbképzésének jelentőségét. Majd Halmágyi László, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi osztályának munkatársa a prog­ramot ismertetve elmondotta, hogy 1971-ben megrendezik e to­vábbképző tanfolyam második részét. A megnyitót követően Debreczeni Tibor, Bicskei Gábor és Somlai Pál, a Népművelési Intézet munkatársai megtartották első előadásaikat. B. I. Tanfolyam a falusi színjátszú- csopsrtok rendezőmön ~im ...; iiiíhih MMMfii.wiOTflf; Tp ~ v .u... i rry .7."1 k ezdet mintha most lett volna. A hét évben sikerek, jó hír­név. Nem könnyű megtartani. Évről évre nehezebb lesz. De az igazi művésznek ez az élet­eleme. Megküzdeni a tapsért, a gratulációkért. Mert ingyen azt sem adják. Sasa Ervin A KISZ megyei bizottságától kapott tájékoztatás szerint Nógrádverőcén, Salgótarjánban, Balatonszabadlban, Bükkszent- keresztesen, a dömsödi Malom­völgyben, a Tisza melletti Már- télyban, Kőszegen, Egerben, Balatonberényben. Keszthelyen, Harkányban, Magyarhertelen- j den, Balatonalmádiban és Vise- l grádon összesen több mint két­ezer úttörő tölt el két hetet, csa­pattáborokban. Legtöbben, 650-en a szeghal­mi járás iskoláiból utaznak a balatonberényi váltótáborba. Második „helyet” a szarvasi já­rás úttörői tartják, akik 400 fő­vel „szállják meg’’ » dö*"s*Hi Malom-völgyet. ejlődft ipar Vésztön Négy óve Jóformán alig vo!t| ipara a 10 ezer lakosú Vésztő­nek, pedig a taz-ek gépesítése egyre több munkaerőt szabadí­tott fel és különösen a nők és a fiatalok elhelyezkedésére nem volt lehetőség. A községi tanács akkor határozta el az ipar fej­lesztését, új üzemek létrehozá­Élsőként — 1967-ben — a Bé­késcsaba és Vidéke Textilfeldol­gozó Szövetkezet jelentkezett, majd a következő évben a vész­tői Aranykalász Tsz kosárfonó, valamint tésztakészítő üzemet létesített. A harmadik évben a Szarvasi Háziipari Szövetkezetj kért „belépőt" Vésztőre. Közben a Férfifehérneműgyár békés­csabai gyára megkezdte a bedol­gozók toborzását. Csak győzzék a dolgozók1 A textilfeldolgozó szövetkezet üzemének bejáratánál egy kis táblán ez olvasható: Kiváló Kis­ipari Szövetkezet. Bérek László, a részleg vezetője elégedetten ál. lapítja meg: — A cím elnyerését mi is elő­segítettük: Dicséri a vésztői asszonyok, lányok szorgalmát, akik arány­lag rövid idő alatt megtanultak úgy varrni, hogy exportra is ter­melnek. Azok, akik egy-két éve még háziasszonyok voltak, ma j már fegyelmezett üzemi munká- j sok. A tavalyi eredmény alap- j ján 1300—2500 forint nyereség- ! részesedést kaptak, ami nagy [ örömet jelentett számukra. Ökrös Sándorné csak fél ével került az üzembe. Két gyermek eltartásának gondja nehezedik a vállára. Szerencsére mindkettői j el tudta helyezni a napköziben, s így nyugodtan dolgozhat, AI keresete egyelőre még 1000— j 1100 forint, de bízik abban,! hogy teljesítménye hamarosan eléri, sőt meghaladja majd a 100 százalékot. Gyakorlat teszi a mestert. Most mindnyájan a szolgálta­tóház építésének befejezését várják. Ha elkészül, az üzem j oda települ át. Az emeletre. Ott j még fejlesztésre is sor kerül, öt í évre előre van munka. Csak j győzzék a dolgozók! És hogy még jobb legyen az eredmé­nyük, egy brigád már elhatároz­ta, hogy célul tűzi a szocialista cím elnyerését. Biztosan köve­tőkre talál. Termékeik kiváló minőségűek Az Aranykalász Tsz kosárfonó üzemében kar- és kutyakosarat, valamint húzott tálcát készíte­nek. Mégpedig, ahogy Kulich Lászlóné művezető mondja: — Olyan minőségben, hogy exportra is megfelel. A fűzvesszőt a tsz termeli, olykor még vásárol Is hozzá. Csathó Zsigmondnak. a tsz el­nökének véleménye szerint nagy jövője van az üzemnek, s ezért a fejlesztésre törekednek. Terve­zik, hogy néhány év alatt mint­egy 200-ra emelik a kosárfonó asszonyok, lányok számát, A tésztaüzemben 38-an dol­goznak. Termékeiket a kiváló minőség és az ízléses csomago­lás jellemzi. Keletje van a vész­tői tésztának, mégpedig nem­csak a megyében, hanem Buda­pesten és Salgótarjánban is. Szeretnének exportra is juttatni belőle. A tésztakészítés régi hagyo­mány a községben, nem kell ta­nítani rá az asszonyokat, lányo­kat Igaz. ma már nem jár nagy jövedelemmel ez a munka, de lehetőséget teremt a csökkent munkaképességűek és az idő­sebbek foglalkoztatására. „Tetszik a munka, maradok" A Szarvas és Vidéke Házi­ipari Szövetkezet szövőrészlege a régi gimnázium egyik tanter­mében most van kialakulóban. Tóth Sándor nyugdíjas kisipa­ros a tanítómester, aki bámula­tosnak tartja az asszonyok, lá­nyok nagy igyekezetét. Mondja Is: — Alig egy hónapja tanulnak és már termelnek. Igaz, naponta egyelőre csak 25—30 forintot tudnak megkeresni, de két hó­nap sem kell talán és kész szö­vőnők lesznek. Dicséri Nagy Sándoroét, Sza­bó Jánosnót, Gurmai Sándomét, Varga Imrénél és Lipcsei Ilonát. Külön bemutatja Nagy László­nál. aki néhány nap alatt elsa­játította a fogásokat és egészen jó ütemben készíti a népművé­szeti szádafüggöny-anyagot. — Tetszik ez a munka, mara­dok — jelenti ki Nagy László­né, akinek nagy könnyítést je­lent, hogy az egyik gyermekét az iskolai napköziben, a másikat az óvodában el tudta helyezni. A férje traktoros, szorgalmas, í dolgos ember, jó a fizetése, dej két keresettel mégis többre jut! a család. Késmárki Ferenctől, a csoport; vezetőjétől tudom meg, hogy! idővel 140—130-re növelik a há­ziipari dolgozók számát, De ak-! kor ez a csoport, már a htsz í most épülő új üzemházába tele­pül át. Szőnyeget szőnek a téglaégető egyik régi épületében is. Egye­lőre inkább csak tanulnak. A legügyesebben Budai Virág, j Keresztesi Mária és Budai Margit dolgozik. A tanács segítséget nyújt Kiirnaj Mihály, a háziipari szövetkezet műszaki vezetője nagy lehetőségeket lát a vésztői fejlesztésben. Abban az üzem­ben. amelyet csaknem 1 millió forint költséggel hoznak létre, szőnyegszövő, csuhéfonó, játék­varró részleg lesz. és — ha két műszakot vezetnek be — 240-en dolgozhatnak majd. Várhatóan már szeptember 1-től. Épül für­dő, öltöző és ebédlő is. — Van munkaerő, a termék pedig kell. Örömmel jöttünk ide, mert a tanács is segít ben­nünket — állapítja meg végül is Klíma,j Mihály. A Férfifehérneműgyár anyag­kiadó és készáruátvevő helyére sorban érkeznek az asszonyok. Százhúszan vállalnak rendsze­resen bedolgozást, 80-an Vész­tőről, 40-en a környékbeli köz­ségekből. Főként amikor keve­sebb a munka a földeken. Két csökmől bedolgozóval találkozom: Pokrócz Péternével és Győri Eszterrel. Számukra — bár elég sokat kell utazniuk — nagyon kedvező ez a lehetőség. Á szabványt Kovács Mihályi és a felesége adja ki, az elké-j szült árut ők veszik át. Néha nem tudnak elég munkát bizto­sítani. Minden szabványt elvisz­nek az asszonyok. Mintegy 120 ezer forint munkadíjat fizet ki a gyár havonta. Jelentősen stö a vásárlóerő Szeptember 1-től legalább 500 ipari dolgozója lesz az éppen most nagyközségi rangra emelt Vésztőnek. Az asszonyok, leá­nyok már nemigen fordulnak a tanácshoz azért, hogy teremtsen számukra munkalehetőséget. A gyors fejlődés azonban a községre más feladatokat Is ró. A legszerényebb számítások sze­rint is nő a családok havi átlag- keresete. Pardi Sándor, a községi ta­nács elnöke időben gondolt erre is. A kérdésre így válaszol: — Szeretnénk, ha a lakosság minden árucikket helyben meg­kapna és nem utazgatna feles­legesen más községekbe vagy városokba. Ezért az ÁFÉSZ fej­leszti az üzlethálózatát és folya­matosan növeli a boltok áru­készletét. A község vezetői gondoskod­nak a dolgozó anyák gyermekei­nek az iskolai és óvodai napkö­ziben való elhelyezéséről is. Az Ipari fejlődés egyúttal munkalehetőséget teremt azok­nak a vésztői gimnáziumban érettségizőknek, akik nem ta­nulnak tovább. Másfél év alatt letehetik a szakmunkásvizsgát. Belőlük lesznek a műhely- és üzemvezetők. Nem kétséges, ők szívügyüknek tartják majd, hogy a beosztásukban jól megfelelje­nek és felvirágoztassák a község iparát. Pásztor Béla Szakmunkás* tanciénak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre MAGASNYOMÓ GÉPMESTER és KÉZISZEDÖ szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyre. Jelentkezés személyesen vagv írásban legkésőbb aug. 10-ig a következő címen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél. Gyula. Jókai u. 5—7. emmsmss j 1970, JULIUS 2.

Next

/
Thumbnails
Contents