Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
Hetedik évad a várban Kétezer úttörő a nyári esapattáborskbaa m A vérfürdő előtt autók tu- cutja, Zöld, fülledt meleg és .kék, párás ég. Lóg a vihar lába, alacsonyan húznak a felhők, és közöttük tűznyllakat lődös a Nap. Különös június, szélsőséges és hisztérikus, nem tudni, mit tervez délutánra, nem tudni, má lesz belőle reggelig. A hatszázéves vár körül ólomsúlyú a levegő. A várudvaron valamivel hűvösebb, a színház díszletezői, asztalosai és egész műszaki gárdája fürdőruhában, csokoládébarnára sülten dolgozik. Kedd este van, három nap múlva premier Az első darab díszlete készül, a nézőtér also sorában Csányi Árpád Jászai-díjaa tervező, úgy tűnik, elégedett. Elgondolásai jól megvalósulnak, mondja és a közönség is meglepődik majd, mert nem követi az eddigi várszínház) hagyományokat. Az idén a várból kevés látszik, a játéktér kissé átalakul. Délután hat óra. Este már fényképezés, főpróba. Sokan az eget kémlelik: lesz-e eső, nem jön-e vihar? A szabadtér réme az eső. Gyula sem kivétel. m Még mindig délután. Várfürdő. A Szigligeti-darab szereplői a strandon uzsonnáznak. Tej, kifli. Fejedelmi uzsonna. És .lángos. Azt mondják, Gyulán a lángos is más. Jobb, j mint akárhol. Persze, elsősorban a gyulaiak szerint. Náluk, | ugyebár, még a lángos is honi büszkeség. Igazuk van. Az ilyen aprócska honi büszkeségből már nagy dolgok is születtek. A szülőváros gzeretete nagy ihlető. A várszínház is így született. Hogy szeretik a városukat, a régi végvárat, hogy azt mondhatják róla: az ükapánk ükapja Itt volt végvári vitéz. Csak azt szégyellik, akik tudják, hogy labanc-vár is volt ez a gyulai. De a múltnak ezt a részét borítsa fátyol. Most a kora-középkort idézik odabent. A csipkés mellvédek felett selyemzászlók repülnek. Heted- i szer bontották ki szárnyaikat. I És hetedszer dörren meg a vár- j ágyú az öregtoronyban, és hetedszer zengetik meg a fanfárokat is. Fél hét. Az ólomsúlyú hőség meleggé szelídül. A várkapu előtt zöld autóbusz stoppol. Megérkeztek a csabai színészek. Hl A gyulai vár főbejárata a híres, nevezetes Kereesényl-kapu. Híres, nevezetes, mert 1566-ban ezen a kapun vonult ki szabad elbocsájtutást remélve a védősereg. Odabent ragályos kór. I odakint a zsákmányra éhes törökök. Kint Is halál, bent Is | halál. Kerecsényl, a várkapitány békét és kegyelmet remélt. Az életével fizetett érte. Vérfürdő, menekülés. A láp bújtatja az elesett vár árva vitézeit ... A kapu előtt, amit hajdan Kerecsényi László vágatott a vár több öles falába, most Ka- bódi Sándor dolgozik. Három szobrot készít, fest. A robusztus , alakok szinte pehelykönnyúek: habszivacsból faragta ki azokat a mester A kapu belső térében, ahol négyszáz évvel ezelőtt sisakosvértes katonák álltak strázsát, most rengeteg kellék, műszaki felszerelés halmozódott fel. Látszólag szörnyű összevisszaságban, a műszak azonban mindenről tud. Szilágyi Péter gazdasági igazgató Is megérkezik. Elégedett, minden pontosan, rendben történik. Fentről reflektor pásztázza be a színpadot. A díszlet már majdnem teljesen kész. El Hét. óra. Lázas készülődés a fényké- i pezésre, a próbára. Miszl-ay István rendező vezérkarával megbeszélést tart. Nyolc óra. A várudvar színpada fényben. A színészek kosztümösein, mindenki a helyén. Három nap múlva premier. A Gyulai Várszínház hetedik évadja „kezdődik. Három év és máris egy évtized. Pedig a Szarvas adott otthont a falusi színjátszócsoportok és irodalmi színpadi rendezők országos továbbképző tanfolyamának. A megnyitón Bőle Dezső, a SZÖVOSZ osztályvezetője méltatta a falusi színjátszócsoportok és irodalmi színpadi rendezők továbbképzésének jelentőségét. Majd Halmágyi László, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi osztályának munkatársa a programot ismertetve elmondotta, hogy 1971-ben megrendezik e továbbképző tanfolyam második részét. A megnyitót követően Debreczeni Tibor, Bicskei Gábor és Somlai Pál, a Népművelési Intézet munkatársai megtartották első előadásaikat. B. I. Tanfolyam a falusi színjátszú- csopsrtok rendezőmön ~im ...; iiiíhih MMMfii.wiOTflf; Tp ~ v .u... i rry .7."1 k ezdet mintha most lett volna. A hét évben sikerek, jó hírnév. Nem könnyű megtartani. Évről évre nehezebb lesz. De az igazi művésznek ez az életeleme. Megküzdeni a tapsért, a gratulációkért. Mert ingyen azt sem adják. Sasa Ervin A KISZ megyei bizottságától kapott tájékoztatás szerint Nógrádverőcén, Salgótarjánban, Balatonszabadlban, Bükkszent- keresztesen, a dömsödi Malomvölgyben, a Tisza melletti Már- télyban, Kőszegen, Egerben, Balatonberényben. Keszthelyen, Harkányban, Magyarhertelen- j den, Balatonalmádiban és Vise- l grádon összesen több mint kétezer úttörő tölt el két hetet, csapattáborokban. Legtöbben, 650-en a szeghalmi járás iskoláiból utaznak a balatonberényi váltótáborba. Második „helyet” a szarvasi járás úttörői tartják, akik 400 fővel „szállják meg’’ » dö*"s*Hi Malom-völgyet. ejlődft ipar Vésztön Négy óve Jóformán alig vo!t| ipara a 10 ezer lakosú Vésztőnek, pedig a taz-ek gépesítése egyre több munkaerőt szabadított fel és különösen a nők és a fiatalok elhelyezkedésére nem volt lehetőség. A községi tanács akkor határozta el az ipar fejlesztését, új üzemek létrehozáÉlsőként — 1967-ben — a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Szövetkezet jelentkezett, majd a következő évben a vésztői Aranykalász Tsz kosárfonó, valamint tésztakészítő üzemet létesített. A harmadik évben a Szarvasi Háziipari Szövetkezetj kért „belépőt" Vésztőre. Közben a Férfifehérneműgyár békéscsabai gyára megkezdte a bedolgozók toborzását. Csak győzzék a dolgozók1 A textilfeldolgozó szövetkezet üzemének bejáratánál egy kis táblán ez olvasható: Kiváló Kisipari Szövetkezet. Bérek László, a részleg vezetője elégedetten ál. lapítja meg: — A cím elnyerését mi is elősegítettük: Dicséri a vésztői asszonyok, lányok szorgalmát, akik aránylag rövid idő alatt megtanultak úgy varrni, hogy exportra is termelnek. Azok, akik egy-két éve még háziasszonyok voltak, ma j már fegyelmezett üzemi munká- j sok. A tavalyi eredmény alap- j ján 1300—2500 forint nyereség- ! részesedést kaptak, ami nagy [ örömet jelentett számukra. Ökrös Sándorné csak fél ével került az üzembe. Két gyermek eltartásának gondja nehezedik a vállára. Szerencsére mindkettői j el tudta helyezni a napköziben, s így nyugodtan dolgozhat, AI keresete egyelőre még 1000— j 1100 forint, de bízik abban,! hogy teljesítménye hamarosan eléri, sőt meghaladja majd a 100 százalékot. Gyakorlat teszi a mestert. Most mindnyájan a szolgáltatóház építésének befejezését várják. Ha elkészül, az üzem j oda települ át. Az emeletre. Ott j még fejlesztésre is sor kerül, öt í évre előre van munka. Csak j győzzék a dolgozók! És hogy még jobb legyen az eredményük, egy brigád már elhatározta, hogy célul tűzi a szocialista cím elnyerését. Biztosan követőkre talál. Termékeik kiváló minőségűek Az Aranykalász Tsz kosárfonó üzemében kar- és kutyakosarat, valamint húzott tálcát készítenek. Mégpedig, ahogy Kulich Lászlóné művezető mondja: — Olyan minőségben, hogy exportra is megfelel. A fűzvesszőt a tsz termeli, olykor még vásárol Is hozzá. Csathó Zsigmondnak. a tsz elnökének véleménye szerint nagy jövője van az üzemnek, s ezért a fejlesztésre törekednek. Tervezik, hogy néhány év alatt mintegy 200-ra emelik a kosárfonó asszonyok, lányok számát, A tésztaüzemben 38-an dolgoznak. Termékeiket a kiváló minőség és az ízléses csomagolás jellemzi. Keletje van a vésztői tésztának, mégpedig nemcsak a megyében, hanem Budapesten és Salgótarjánban is. Szeretnének exportra is juttatni belőle. A tésztakészítés régi hagyomány a községben, nem kell tanítani rá az asszonyokat, lányokat Igaz. ma már nem jár nagy jövedelemmel ez a munka, de lehetőséget teremt a csökkent munkaképességűek és az idősebbek foglalkoztatására. „Tetszik a munka, maradok" A Szarvas és Vidéke Háziipari Szövetkezet szövőrészlege a régi gimnázium egyik tantermében most van kialakulóban. Tóth Sándor nyugdíjas kisiparos a tanítómester, aki bámulatosnak tartja az asszonyok, lányok nagy igyekezetét. Mondja Is: — Alig egy hónapja tanulnak és már termelnek. Igaz, naponta egyelőre csak 25—30 forintot tudnak megkeresni, de két hónap sem kell talán és kész szövőnők lesznek. Dicséri Nagy Sándoroét, Szabó Jánosnót, Gurmai Sándomét, Varga Imrénél és Lipcsei Ilonát. Külön bemutatja Nagy Lászlónál. aki néhány nap alatt elsajátította a fogásokat és egészen jó ütemben készíti a népművészeti szádafüggöny-anyagot. — Tetszik ez a munka, maradok — jelenti ki Nagy Lászlóné, akinek nagy könnyítést jelent, hogy az egyik gyermekét az iskolai napköziben, a másikat az óvodában el tudta helyezni. A férje traktoros, szorgalmas, í dolgos ember, jó a fizetése, dej két keresettel mégis többre jut! a család. Késmárki Ferenctől, a csoport; vezetőjétől tudom meg, hogy! idővel 140—130-re növelik a háziipari dolgozók számát, De ak-! kor ez a csoport, már a htsz í most épülő új üzemházába települ át. Szőnyeget szőnek a téglaégető egyik régi épületében is. Egyelőre inkább csak tanulnak. A legügyesebben Budai Virág, j Keresztesi Mária és Budai Margit dolgozik. A tanács segítséget nyújt Kiirnaj Mihály, a háziipari szövetkezet műszaki vezetője nagy lehetőségeket lát a vésztői fejlesztésben. Abban az üzemben. amelyet csaknem 1 millió forint költséggel hoznak létre, szőnyegszövő, csuhéfonó, játékvarró részleg lesz. és — ha két műszakot vezetnek be — 240-en dolgozhatnak majd. Várhatóan már szeptember 1-től. Épül fürdő, öltöző és ebédlő is. — Van munkaerő, a termék pedig kell. Örömmel jöttünk ide, mert a tanács is segít bennünket — állapítja meg végül is Klíma,j Mihály. A Férfifehérneműgyár anyagkiadó és készáruátvevő helyére sorban érkeznek az asszonyok. Százhúszan vállalnak rendszeresen bedolgozást, 80-an Vésztőről, 40-en a környékbeli községekből. Főként amikor kevesebb a munka a földeken. Két csökmől bedolgozóval találkozom: Pokrócz Péternével és Győri Eszterrel. Számukra — bár elég sokat kell utazniuk — nagyon kedvező ez a lehetőség. Á szabványt Kovács Mihályi és a felesége adja ki, az elké-j szült árut ők veszik át. Néha nem tudnak elég munkát biztosítani. Minden szabványt elvisznek az asszonyok. Mintegy 120 ezer forint munkadíjat fizet ki a gyár havonta. Jelentősen stö a vásárlóerő Szeptember 1-től legalább 500 ipari dolgozója lesz az éppen most nagyközségi rangra emelt Vésztőnek. Az asszonyok, leányok már nemigen fordulnak a tanácshoz azért, hogy teremtsen számukra munkalehetőséget. A gyors fejlődés azonban a községre más feladatokat Is ró. A legszerényebb számítások szerint is nő a családok havi átlag- keresete. Pardi Sándor, a községi tanács elnöke időben gondolt erre is. A kérdésre így válaszol: — Szeretnénk, ha a lakosság minden árucikket helyben megkapna és nem utazgatna feleslegesen más községekbe vagy városokba. Ezért az ÁFÉSZ fejleszti az üzlethálózatát és folyamatosan növeli a boltok árukészletét. A község vezetői gondoskodnak a dolgozó anyák gyermekeinek az iskolai és óvodai napköziben való elhelyezéséről is. Az Ipari fejlődés egyúttal munkalehetőséget teremt azoknak a vésztői gimnáziumban érettségizőknek, akik nem tanulnak tovább. Másfél év alatt letehetik a szakmunkásvizsgát. Belőlük lesznek a műhely- és üzemvezetők. Nem kétséges, ők szívügyüknek tartják majd, hogy a beosztásukban jól megfeleljenek és felvirágoztassák a község iparát. Pásztor Béla Szakmunkás* tanciénak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre MAGASNYOMÓ GÉPMESTER és KÉZISZEDÖ szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyre. Jelentkezés személyesen vagv írásban legkésőbb aug. 10-ig a következő címen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél. Gyula. Jókai u. 5—7. emmsmss j 1970, JULIUS 2.
