Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Őtia (heljett) a fagylaltról A PÍlll ne tévessze “«g a «UH nyájas olvasót! A fagylalt, különösen 30 fokos me­legben ódába illő jelzőket ér­demlő csemege, feltéve, ha a fagylalt valóban jó, s ha az, aki fogyasztja, nem hivatásos ellen­őr. Mert az ellenőrök szigorúak,1 s ódái szányalású szavak he­lyett inkább kritikus kifeje­zésekkel illetik sokunk legked­vesebb nyári csemegéjét; a fagylaltot. A Békés megyei tanács ke- reskdelmi osztályának kereske_ delmi felügyelősége hosszú he­tek alapos munkája után a hé­ten fejezte be a fagylalt minő­ségének és az értékesítés körül­ményeinek vizsgálatáról szóló jelentést. Az évenként hagyo­mányosan visszatérő nyári el­lenőrzés Békés megye öt állami, 22 szövetkezeti és 7 magán cukrász üzemére terjedt ki, s az általános tapasztalat szerint „az ellenőrzött fagylaltelőállító üze­meknél az év folyamán a múlt évhez viszonyítva jelentős fej­lődés tapasztalható.” Az elmúlt évben feltárt hi­bák nyomán sok helyen pótol­ták a technikai hiányosságokat és megoldották a hűtési problé­mákat. Vitathatatlan tény, hogy a közegészségügyi helyzet ja­vult, s megyénkben mindezidáig egyetlen fagylaltmérgezés sem történt. A legtöbb gondot e té­ren a mozgóárusok okozzák, akik gyakran elfelejtkeznek ar­ról, hogy adagoló kanalak öblí­tővizét időnként ki kell cserél­ni. Ám e megállapításokkal szinte ki is merül az előbb idé­zett „jelentős fejlődés” fogalma, mert a minőséggel, illetve a fo­gyasztói érdekvédelemmel kap­csolatos kifogások a negatív irányba billentik a mérleget. Az ellenőrök különböző fagylaltmán-ta labo­ratóriumi vizsgálata fölöttébb meglepő eredményt produkált: ugyanis a teljes kollekció két­harmad része — finoman fogal­mazva — nem felelt meg az előírt minőségnek. Közérthetőb­ben szólva: az áru selejtes volt és a vásárlót megkárosították. Kirívóan rossz volt a tejes-fagy­laltok minősége, ugyanis ezek­nél a Minőségvizsgáló Intézet 17—77 százalékig terjedő zsír- hiányt mutatott ki. A vendég­látóipari Vállalat békéscsabai, az endrődi, a domb­egyházi, a medgyesegyházi a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-ek cukrászüzemei a tejszint más járulékos anyagokkal (vaj, to­jás) nem pótolták. Sokszor ma­gük az ellenőrök sem értették, vajon miből készült a fagylalt, ha alig-alig van benne igazi alapanyag. Persze, ember legyen a talpán az a vásárló, aki már a kóstolás hagyományos mód­ján (csak a nyelvével) ítélni tud. A laboratóriumi műszerek sokkal érzékenyebbek, s nem csökkenti precizitásukat a nyár, kétségtelen konjunktúrát jelentő hatása. Az ellenőrzések alkalmával a próbavásórlókat (többnyire gye­rekeket) általában megkárosí­tották. Az esetek 80 százaléká­ban az előírtnál kevesebb súlyú volt a felszolgált, s az amúgy is gyenge minőségű fagylalt. A legkirívóbb példákért Szarvasra, illetve Nagyszénásra kellett utaznia a próbavásárlóknak, ahol mindkét helyen egy-egy 4 forint értékű fagylalt mennyi­ségből kettő, illetve 1,10 forin­tot spórolt meg a mazgóárus. A uáiüC7ÍáÍr alakulásáról VaíriőíIcK nem szól a felügyelőség írásos anyaga, pe­dig e kérdésnél is hosszasan le­hetne időzni. Hogy mást ne mondjunk, a megyeszékhelyen a Csaba-cukrászdáhan ünnep­számba megy, ha egyszerre ket­tőnél több fajta fagylalt kapha­Több mint 36 ezer könyvel olvastak A békésszentandrási községi könyvtár legutóbbi jelentéséből nyert tájékoztatás szerint a köz­ségben 1969-ben a könyvtár ol­vasói összesen 36 ezer 218 köny­vet kölcsönöztek ki és olvastak el. Érdekessége a könyvtári munkának, hogy ebben az esz­tendőben az általános iskola VII. osztálya elhatározta, hogy segítséget nyújt a könyvtár dol­gozóinak, elvállalva az ifjúsági polcok állandó rendben tartását. A könyvtár fejlődésére, mun­kájának szervezettségére jel­lemző, hogy a hat fiókkönyvtár állományát 1970-ben tovább bő­vítették. Az eredmények, ame­lyeket a könyvtár dolgozói elér­tek, annak is köszönhetők, hogy kapcsolatuk a társadalmi szer­vekkel, termelőüzemekkel jó. Van azonban problémája is a könyvtár vezetőjének, Kerekes Györgynének. Beszámolójában, amelyet a községi tanács végre­hajtó bizottsága elé terjesztett, többek között elmondta, hogy a gyarapodó könyvállományt a ma már szűk könyvtárban nem tudják elhelyezni, szükségük lenne raktárhelyiségre. Ehhez kérte a végrehajtó bizottság se­gítségét. Autósok! Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be akkumulátort Néhány kocsi típusokhoz formált, feltöltött — kívánságra beszerelt — akkumulátor áraink egyéves garancia mellett: 12 V-os akku. Warszavához, Moszkvicshoz, Wartburghoz 520,— Ft 12 V-os akku. Skoda MB 1000-eshez 650,— Ft 6 V-os akku. Wartburghoz, Opelhez 450,— Ft A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk Közületek részére árjegyzéki árat számítunk fel. Megrendelésre készítünk és javítunk bármilyen savas akkumulátort. Vállalunk akkumulátor-formálást és -töltést. Használt akkumulátorokat megveszünk. Javítás idejére kölcsönakkumulátort ingyen adunk. Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula, Blanár L. u. 3 sz. Telefon: 248. tó. Az elmúlt napokban pedig a törzsvendégek valóságos vaní- lia dömpingről rebesgettek, utalva arra, hogy többnyire csak ez volt kapható. A most záruló vizsgálat kap­csán a felügyelőség súlycsonkí­tás, illetve fogyasztói megkáro­sítás miatt 12 személyre rótt ki; összesen 7 ezer 400 forint pénz­bírságot, kettőt figyelmeztetett, további két ügyet pedig válla­lati hatáskörbe adott át. Terme, szetesen, minden faevlaltgép és pult mellé nem állítható ellen­őr, de a gyakori vizsgálatok, példás büntetéseik nemcsak ele­jét vehetik a fogyasztó megká­rosításának, hanem el is rettent­hetik a manipulálástól a fagy­laltkedvelők vámszedőit. Jó pél­da erre a békéscsabai Sudák Já­nos esete. Amikor — mint a cukrászüzem vezetője — kézhez kapta a május 14-i vizsgálat rossz bizonyítványáért a „szám­lát” (500 forint pénzbírság és 1480 forint minőségvizsgálati díj megtérítése), szavahihető tanúk szerint ugrásszerűen javult a békéscsabai fagylalt minősége. Most már csak az a kérdés, hogy meddig tart a kényszerű tandíj inspirálta lelkesedés? Brackó István Mondják, hogy a tengerből egy csepp olyan, mint maga a tenger. Azt is hallottam már, hogy ha valahol botorkál a népművelés, hamar kimondják a szentenciát: ilyen mindenütt, az egész népművelés csak bo­torkál, keres, kutat és egysze­rűen válságban van. Nos, a napokban Gyulavári­ban tapasztaltam egy-két dol­got és mégsem merném azt ál­lítani, hogy az egész népmű­velésre az a jellemző. Inkább csak figyelmeztető, hogy ilyen is lehet, hogy igény és követ­kezetesség nélkül még a jó tö­rekvések is zsákutcába vezet­hetnek. Azt hiszem, éppen ideje el­mondani, miről van szó. Gyulaváriban 1968-ig példá­nak hozható, jól szervezett kul­turális élet vólt, a művelődési házban (igaz. hogy a központi vendéglő végében egy nagyte­rem színpaddal, egy klubszoba és egy iroda mindössze, de mégis valami) szakkörök mű­ködtek, előadásokat tartottak, a község fiatalsága, és a közép- korosztály is — ha nem is sű­rű — de vendég volt itt. Ak­kor Rágyánszky János volt en­nek az intézménynek az igaz­gatója, közben átkerült a ta­nácshoz és ezzel megkezdődött az igazgatók érkezése, távozá­sa Gyulaváriban. Annyi igaz­gató volt már itt, hogy nem is tudják pontosan hány, de hét biztosan. Másodállásban, tiszte- letdíjasként, meg nem tiszte­letdíjasként, kit hogyan sike­rült megnyerni ennek a nem éppen magasan dotált és sokak által még most is tizedrangú- nak tartott funkcióra. Volt olyan másodállású igazgató, akinek a havi 500-ért csak ar­ra volt ideje és ereje, hogy ki­nyissa a klubot estefelé és később bezárja. Közben felbomlott a színjátszócsoport, felbomlott a zenekar, tagjai az NDK-ba men­tek munkára, nincs már gye­rek-klub sem, esténként ha betér a művelődési házba 3—4 ember, az már csúcsforgalom­nak számít. Van egy magnó meg egy televízió, de hát az otthon is van majdnem minden családnál. Ezért nem jönnek a kultúrba. Pedig a Szakkörök vezetésére lenne fedezet, meg­— J. Edgar Hoower tudja, hogy maguk átfésülik a nagy- követségeket és ezt disznóságnak tartja. Azt mondta, hogy az OSS-nek ehhez nincs joga és bebizonyítja, hogy az FBI-jal nem lehet packázni. Szerinte az Egyesült Államokban egyetlen hírszerző szerv sem dolgozhat a szövetségi nyomozó irodán kí­vül. A Qu 2-es csoport azonban mit sem törődve az FBI áskáló- dásával, pontos tervet dolgozott ki az akció lebonyolítására. Ügy tervezték, hpgyha Sadie Cohen segítségével este 11 óra 15 perckor megkapják az anyagot, akkor azokat lefényképezik és vissza is tudják szállítani már legkésőbb 1 óra 45 perckor, fel­téve, hogy Jimmy gépei kifogás- ‘talanul működnek. Este 11 óra 12 perc volt, ami­kor a Qu 2-es csoport ideiglenes szállásán megfordult a kulcs a zárban. Bob, Dick és Sadie négy nagy koffert hozott. Elérkezett a vizsga pillanata. A rejtjelző gép pontosan olyan volt, mint ami­lyennek Jimmy elképzelte. Re­mekül dolgoztak a gépei. Éjjel 1 órára már 3400 fényképet ké­szítettek a rejtjelző gép anya­gairól. A fényképek segítségé­vel legalább egy hónapon ke­resztül desifirozni tudja az OSS a törökök táviratait. Tehát mindaddig sikeres munkát vé­gezhetnek, amíg ki nem cserélik a rejtjelző terkercsét. Tudták azonban, hogy ezt a veszedel­mes, idegtépő vállalkozást újra végig kell csinálniuk, valahány­szor a törökök új szalagot fűz­nek a gépbe. Az első esetben jó munkát végeztek. A csoport vezetője, utasítás szerint, becsomagolta a még friss felvételeket és külön- repülőgéppel New Yorkba uta­zott. A New York-i irodában Allen Dullesnek kellett átadni a felvételeket. Dulles maga is meglepődött a váratlanul gyors sikeren. — Most már minden rendben van. Tolmácsolja köszonetemet a csoport tagjainak — mondot­ta mosolyogva. Alig egy hónap múlva azon­ban a törökök új tekercset tet­tek a rejtjelző gépbe. Bob és Dick, Sadie Cohennel együtt úgy fogott a munkához, mint­ha már századszor csinálták volna. A siker ismét teljes volt. egy csepp? tervezték, csak éppen nincse­nek szakkörök és így szakköri vezetők sincsenek. A mostani igazgató fiatalem­ber. Függetlenített, de már biz­tos, hogy csak februárig lesz igazgató, mert egyetemi tanul­mányait folytatja. Várhat tőle csodát a község? Azt hiszem nem, de mást sem nagyon, mert néhány hónap alatt nem so­kat lehet tenni, főként tudva azt, hogy úgyis csak februárig tart az egész. Közben a fiata­lok Gyulára járnak szórakozni, és lassan megszokják ezt az ál­lapotot. Máshol hallom, hogy a gyulavári könyvtár viszont kitűnően működik. Ez csak azt húzza alá, hogy megfelelő in­tézkedésekkel, megfelelő ellen­őrzéssel, tudatos koncepcióval a művelődési ház is hozzáte­hetne valamit a község kultu­rális életéhez. A gyulavári csepp azért sok­ban jellemzi a népművelés egé­szének helyzetét. Mégsem mer­ném azt állítani, hogy ilyen évekig tartó pangás általános. Ez nem lenne igaz, és nem is igaz. Felelősöket könnyű lenne ke­resni, mert végeredményben az ilyen helyzetért mindenki fe­lelős. Az is, aki egyszerűen nem jár el a kultúrházba, vagy nem mondja senkinek, hogy minek van a községben kul- túrház, ha mégsincs? Inkább tenni kellene végre valamit! A községi tanácsnak követelni és igényeket támasztani, követke­zetesen ellenőrizni azt, hogy van-e élet és milyen a község művelődési centrumában? És persze, találni 'végre egy olyan igazgatót, aki hivatásának vál­lalja a népművelést, és szak­mailag is jól érti. Sokan sajá­títják már el felsőfokon a nép­művelés tudományát, elméletét, gyakorlatát. Feltehető, hogy Gyulaváriba is jutna belőlük egy, ha megbecsülnék (anyagi­lag és erkölcsileg), ha ez a megbecsülés együtt járna az­zal is, hogy a követelmények láttán a népművelő érezze, tud­ja: hivatásának szeretete ta­lálkozik itt azzal a társadalmi igénnyel, melyet szolgálni öröm és munkájának legtisztább ér­telme. Sass Ervin Így ment ez négy hónapon ke­resztül. Akkor az utolsó akciót szétverte az FBI. Este 11 órakor megszólalt a telefon az OSS török követség­gel szomszédos szállásán. Dick jelentkezett: — El kellett tűnnünk. Éppen bementünk és felkészültünk a páncélszekrény felnyitására, amikor a követség épülete előtt két FBI-riadókocsi állt meg. megszólaltatták a szirénákat és az egész utcát fellármázták. A követség épületében kigyúltak az összes lámpák. — De hát hogy lehetséges ez?! Megőrült az az átkozott FBI? — kérdezte megrökönyödve a csoport vezetője. — Amikor elindultunk, észre­vettük, hogy követnek minket. Felismertük, hogy az FBI ko­csija jön utánunk, de nem so­kat törődtünk vele. Az utóbbi hetekben állandóan a nyomunk­ban voltak, megszoktuk őket. Mi két épülettömbbel a követ­ség előtt szálltunk ki a kocsiból és gyalog ma*tünk a portás aj­tajáig. Az öreg azonnal átadta bőröndjeinket és mi egyenesen a páncélszekrény felé indul­tunk, amikor az átkozott sziré­nák megszólaltak. Azonban sen­ki sem látott meg minket. Sike­rült pompásan meglógnunk. — Oké. Köszönet fiúk. Menje­tek egyenesen haza, és ha az FBI faggatna benneteket, ne be­széljetek. Ha reggel pontban 10 órakor nem jelentkeztek, akkor tudjuk, hogy elkaptak bennete­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents