Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

Tizenhatezer fiatal vett részt KISZ-oktatáson Csütörtökön délelőtt Békés­csabán ülést tartott a KISZ Bé­kés megyei Végrehajtó Bizottsá­ga, Mihali'k György első titkár elnökletével. A végrehajtó bi­zottság tagjai elsőként az 1969/70-es KISZ-oktatásáról ké­szített jelentést vitatták meg. A legutóbbi adatok szerint 652 csoportban csaknem 16 ezer fia­tal vett részt a KISZ-oktatáson. A különböző oktatási formák I szociális igényeket és érdeklődé- | si köröket elégítettek ki. Az elő- { adássorozatok elsősorban az ak- j tuális külpolitikai témák iránt érdeklődő fiatalokhoz szóltak. A felszabadulási kör anyaga ha­zánk 25. éves fejlődését repre­zentálta. A fáklyavivők köre, az eddigi hagyományokhoz híven a munkásmozgalom kiemelkedő alakjaival ismertette meg a KISZ-eseket. A különböző vita­körök egy-egy részterületet tár­tak fel; a napi gazdasági prob­lémáktól egészen a filozófiai kérdések tárgyalásáig. Az írásos beszámoló szerint az oktatás módszertanában uralko­dó elemek a hagyományosak voltak. Elsősorban előadás és vita keretében ismertették meg a fiatalokat a különböző témák­kal. A végrehajtó bizottság tag­jai hosszasan foglalkoztak az oktatást lebonyolító propagan­distákkal, illetve a propagandis­ták személyének eddiginél kö­rültekintőbb kiválasztásával. A most záruló oktatási évben ösz- szesen csaknem 700 propagan­dista kapcsolódott be a KISZ- munkába. Az ülés résztvevői . ezután megvitatták az 1970—71. évi KISZ-oktatás tervét, majd tudo­másul vették a békési járási KISZ-bizottság tájékoztató je­lentését az ifjúsági rétegek kö­zött végzett politikai munkáról. Arutáni készülődés a kondorost Dolgozók Tsz-ben Ez már nem „gyermekbetegség” A SZARVASI Vas- és Fém­ipari Ktsz szeghaLmi telephelyén már az ús meglep, hogy a por­tásnő nem ismeri az üzem veze­tőit. Arra hivatkozik, hogy most vettéli fel és tulajdonképpen csak gyakorló portás. Az udva­ron vizsgálódva, furcsának tűnik Tűz...! Tűz...! Tűz...! Leváltották a parancsnokot — Az elnököt megbüntették A Gyulai Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a Tűzrendészed Bizott­ság előterjesztését, a járás tűz­rendészet! helyzetét és a köz­ségekben működő önkéntes tűz­oltótestület munkáját vitatta meg. Az előterjesztés megállapítja, hogy a járás valamennyi közsé­gében működik az önkéntes tűzoltótestület. Bár a szerve­zetszerű létszám 480 £ő, jelen­leg 899-en vesznek részt a tes­tületek munkájában. Ezek kö­zött 579 felnőtt, 176 ifjúsági, de jócskán akad pártoló tag is. A jelentés megállapítja, hogy a községek önkéntes tűzoltó- testületeinek munkája az el­múlt évben is tovább javult, de néhány helyen, mint például Méhkeréken, Eleken és Gyula­váriban visszaesés mutatkozott az előző évekhez viszonyítva, ami a nem megfelelő irányítás­ra, vezetésre vezethető vissza. Éppen ezért kellett Méhkeréken a tűzoltóparancsnokot leválta­ná. A járás területén előfordult tűzesetek számát vizsgálva ör­vendetes az a tény, hogy míg 1968-ban 43 tűz volt, közel 140 ezer forintos kárral, addig az elmúlt évben 34 tűz keletke­zett 70 ezer forintos kárt okoz­va. Csökkent a lakóházaknál előfordult tüzek száma is. Ezt annak tulajdonítják, hogy jobb volt a megelőző tűzrendészed tevékenység, mint az előző években. A hatékonyabb tűzol­tói munka érdekében fejlesz­tették a testületek műszaki fel­szerelését. Korszerűbbre cserél­ték többek között Dobozon az elavult gépjárművet, több köz­ség kapott úgynevezett mű­anyagkádas kismotorfecsken­dőt szállító gumikerekes tar­goncát. Doboz, Sarkad, Üjkí- gyós a 400-as helyett 800-as kis- motorfecskcndőt Kötegyán, Méhkerék és Sarkad keresztár testületéi 400-as Tásmotorfecs- kenöőt kaptak és így most már a járás valamennyi községe »edeíkezik motorfecskendővel. E*en az ülésen dicsérték meg Doboz község párt- és tanácsi ▼«netőit, valamint a község ön­kéntes tűzoltóit a közelmúlt­ban Dobozon megrendezett já­rás» tűzoltóverseny példás ren­dezéséért és lebonyolításáért. A járás ipari üzemeinek tűz­rendészed helyzetét az ülés részvevői kielégítőnek értékel­ték annak ellenére, hogy az el­múlt évben két ipari létesít­ményben fordult elő tűz, de ezek szerencsére minimális anyagi kárral jártak. Termé­szetesen itt is előfordulnak ki­sebb szabálysértések és éppen ezért az egyik ktsz elnökét ezer forintra büntették meg a tűz­rendészet! szabályok elmulasz­tásáért. Aránylag sok volt a tűz a mezőgazdasági üzemekben. Ezeknek megelőzésére intézke­dési tervet dolgoztaik ki. Az ülés végén több határoza­ti javaslat született az önkéntes tűzoltók munkájának elősegíté­sére, valamint felhívás, hogy a községekben a lehetőségekhez mérten minél több helyen sze­reljék fel a segélykérő telefo­nokat. Az ülésen adták át dr. Mucsi Imrének, a járási tanács titká­rának — aki a járási tűzrendé­szed bizottság elnöke —, több évtizedes tűzrendészet) munká­ja elismeréséül a belügyminisz­ter által adományozott Tűzren­dészein Érem arany fokozatát. B. O. a rendkívüli nyugalom. Egy-két férfit és nőt lehet látni csupán, ők is olyan lassan mozognak, mintha rengeteg ráérő idejük lenne. Maglóczki György üzemveze­tőnek mindjárt találkozásunk­kor elmondom első benyomásom. Ö azonban nem illetékes arra, hogy nyilatkozzon. Arról azon­ban tájékoztat, hogy átszervezés van, - és tulajdonképpen most ő maga sem tudja pontosan, hogy mi a „rangja”. Egyébként a ter­melés irányítása a feladata. Ahhoz nem kell különösebb szakértelem, hogy az ember megállapítsa: nagyon szép az üzem. Már, ami az épületeket és az udvart illeti. Olyanok a tágas, világos műhelycsarnokok, a szociális létesítmények, a szép irodák, hogy hasonlót aligha lehet találni másutt a megyében. Látszik, hogy sok millió forint „fekszik” benne. De mindjárt fel is vetődik az em­berben egy kérdés: vajon a ta­pasztalt aktivitás elegendő-e ar­ra, hogy az a költség, amit az üzem létrehozására fordított a társadalom, kellő gyorsasággal vicszatérüljön? ÉRDEMES rövid visszapillan­tást vetni az üzem történetére, ami csupán 1966-ban kezdődött a régi malomépülebben. Akkor alig 20—30 nő transzformátort tekercselt. A következő évben profilváltozás történt, porcelán lámpák gyártására tértek át, ami 1968-ban is folytatódott. Ezt tavaly félévtől alumíniumikilin- csek csiszoláisával bővítették, miajd év végén az alumíniumiki- linosek próbaöntését is meg­kezdték. Az idén bevezették még az elektromos fémtömegcikk gyártását. Közben évről évre fej­lődött az üzem. Mindezt Miaglóczki György foglalja össze, aki azonban azt is elárulja, hogy az alumíniurn- kilinoaek még mindig próbaön­téssel készülnek. Más szóval: Népművészek találkozója Otménykúton Az örménykúti Béke Terme­lőszövetkezet érdekes kulturá­lis hagyományai közé tartozik az évenként megismétlődő folk­lór, Kd mit tud? és szellemi ve­télkedő. Az eddigi rendezvé­nyek során is jó néhány olyan népi játék, dal, vers, hangszer és egyéb produkció került fel­színre a feledés homályából, amely fontos része a tájegység néprajzi térképének kialakítá­sában. Mindezt és a nagy kö­zönségsikert is figyelembe véve az idén, június 20-án rendezik meg a tavaszi folklór sereg­szemlét: ezúttal a szomszédos tájegységek népi együtteseit, népi művészeit hívják meg. A június 20-án délután 5 órakor kezdődő program a vendégek kora délutáni foga­dásától egészen másnap regge­lig tart. A non-stop műsor leg­érdekesebb színfoltja az este 8 órakor kezdődő Színes szőttes című öszeállítás, amelyen fel­lép a Bátai néptánccsoport, Csi- der István mezőtúri, Nyilas Im­re és Nyilas Imréné szeghalmi népi énekes, a kondorosi mű­velődési ház citeraegyüttese és szólistái, valamint a dévavá- nyai művelődési ház népi együttese Nácsa János és Ká­dár Ferenc közreműködésével. A nap záróakkordja az este 10 órakor kezdődő és hajnalig tartó bál. vagy sikerül az öntés, vagy nem. Ennek pedig — véleménye sze­rint— az az oka, hogy késett az építkezés, másrészt pedig, hogy nincs szakember. Egy-egy nyug­díjas működik közre szaktanács- adóként, de az öntők betanítása még nem ért véget. Kevesen is vannak. A kapacitást megköze­lítőleg sem lehet kihasználni. A legnagyobb gond tehát a dolgozók szakmai gyakorlatának hiánya, s ezt tetézi, hogy évek óta nem kielégítő az anyagellá­tás. Eddig tart Maglóczki György- gyel a beszélgetés, ami aztán Fe­hér Józseffel, a telep vezetőjé­vel folytatódik, ö egyetért az­zal, amit Maglóczki György el­mondott, s azzal is, hogy az üze­met jobban ki lehetne használni. Olyan terv már van is, hogy két műszakot vezetnek be. Kiderül azonban, hogy meglehetősen ne­héz lesz elegendő munkaerőt összetoborozni. A községben lét­rejött ruhaipari üzembe többen innen is elmentek, mások on­nan és a HERBÁRlA-tól jöttek át Keresik a megfelelő helyet ma­guknak a szeghalmi nők. Ezt az állapotot egy iparosodó község kezdeti nehézségének tartja Fe­hér József, amiben igaza is van, bár azt hozzá lehet fűzni, hogy ez az üzem nem használta ki „elsőszülöttségéből” eredő hely­zeti előnyét. A 14—16 ÉVESEK 6 órás mű­szakban való foglalkoztatására is lehetősége teremtődik. Talán nem rossz megoldás. Fiatalon kezdik, bizonyára jobbam meg­kötődnek. Többségben azonban mégis a felnőtt korosztályú nők jönnek tekintetbe. Az még „tar­talékot” képez, akinek gyermeke van, de óvodai vagy bölcsődei férőhely hiánya miatt nem tud hazulról elszabadulni. (Ezen is segíteni kellene). Augusztusban, szeptemberben eszterga-, maró-, köszörű- és néhány présgép érkezik, ami le­hetővé teszi majd, hogy a fém- tömegcikkek gyártásához szük­séges alkatrészek itt készüljenek. A gépekhez főként férfi munka­erő kellene. De honnan teremti őket elő az üzem? Fehér János arra gondol, hogy részben a gimnázium végzős tanulói közül jöhetnének ide dolgozni, akik számára továbbtanulásra is le­hetőség nyílik. Szakmunkások­ra aligha lehet számítani, mert azok, akik vidékre járnak — ahol többet is keresnek —, régi munkahelyüket nem hajlandók otthagyni. Vajon mit érnek majd a nagy költségen vásárolt gé­pek, ha nem lesz munkaerő, amely azokon termelni is tud? SOK TEHÁT a megoldásra váró feladat, amivel nem köny- nyű megbirkózni. Pedig kell a szépen fejlődő nagyközségnek egy ilyen vasüzem, aminek az eredményes működéséhez azon­ban előrelátásra, nagyobb szer­vezettségre van szükség Négy év telt el, most már nem helyén­való valamiféle „gyermekbeteg ségre” hivatkozni. Pásztor Béla Bár a kedvezőtlen időjárás a kondorosi Dolgozók Tsz-t sem kerülte el, a tagság bizakodóan néz a nyári betakarítás elé. A szövetkezet gépjavító üzemében ezekben a hetekben különösen nagy a készülődés. Az udvaron, a műhelyekben szorgos kezek javítják a kombájnokat, a kü­lönböző erő- és munkagépeket. És, ha az időjárás Is kedvező lesz, nem kerül sor kézi aratás­ra. (Fotó: Balkus Imre) Buktató és zebrahiány A kontrasztos cím mögött két téma rejlik — ugyanazon az útvonalon. A megyeszék­hely erzsébethelyi városrészé­ben, a Madách utca 9 számú ház előtt, a Kolozsvári utca felé haladó menetirány sze­rinti jobb oldalon méternyi átmérőjű gödör tátong az asz- faltúton. Az említett „buktató” nem mély ugyan, de untig elég ahhoz, hogy a ráhajtó jármű­vet baleset érje, még akkor is, ha a gödröt elkerüli, ha ugyanis balra kerül, akkor kiteheti magát például a, ke­rékpáros annak, hogy a mö­götte haladó és éppen előzni szándékozó gépjármű elüti. Jobb oldalra történő kerülés­nél viszont könnyen az útpad­kának ütközhet. Az egyébként a gépjármű- vezetők által is kitűnőnek tartott aszfaltúinak csúnya — és főképpen balesetveszélyes! — „színfoltja” ez a gödör — immár hónapok óta. Figyel­met érdemel, hogy a város legforgalmasabb bekötő út­járól van szó! Utóbbi gondolathoz kapcso­lódik a másik rendellenes­ség. Ugyanezen az útvonalon, a Madách utca, illetve a Ko­lozsvári utca és a Tompa ut­ca találkozásánál, vagy pél­dául a Rózsa Ferenc utcai kereszteződésnél korábban zebrát festettek az úttestre. Mindkét helyen ugyanis in­dokolt volt a gyalogos átke­lőhely feltűnő megjelölése, hiszen az előbbi S-kanyarban van, míg az utóbbi kereszte­ződés mindkét ága iskolához vezet. Ám a tartós esőzés a mész­szel festett jelzéseket telje­sen elmosta, s így e forgal­mas sarkokon megnőtt a bal­esetveszély. Az említett rendellenessé­geket az illetékesek figyelmé­be ajánljuk. Úgy véljük, jobb a bajt megelőzni, mintsem bevárni! (—zár) 1970. JÚNIUS 12. 5

Next

/
Thumbnails
Contents