Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
Tizenhatezer fiatal vett részt KISZ-oktatáson Csütörtökön délelőtt Békéscsabán ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága, Mihali'k György első titkár elnökletével. A végrehajtó bizottság tagjai elsőként az 1969/70-es KISZ-oktatásáról készített jelentést vitatták meg. A legutóbbi adatok szerint 652 csoportban csaknem 16 ezer fiatal vett részt a KISZ-oktatáson. A különböző oktatási formák I szociális igényeket és érdeklődé- | si köröket elégítettek ki. Az elő- { adássorozatok elsősorban az ak- j tuális külpolitikai témák iránt érdeklődő fiatalokhoz szóltak. A felszabadulási kör anyaga hazánk 25. éves fejlődését reprezentálta. A fáklyavivők köre, az eddigi hagyományokhoz híven a munkásmozgalom kiemelkedő alakjaival ismertette meg a KISZ-eseket. A különböző vitakörök egy-egy részterületet tártak fel; a napi gazdasági problémáktól egészen a filozófiai kérdések tárgyalásáig. Az írásos beszámoló szerint az oktatás módszertanában uralkodó elemek a hagyományosak voltak. Elsősorban előadás és vita keretében ismertették meg a fiatalokat a különböző témákkal. A végrehajtó bizottság tagjai hosszasan foglalkoztak az oktatást lebonyolító propagandistákkal, illetve a propagandisták személyének eddiginél körültekintőbb kiválasztásával. A most záruló oktatási évben ösz- szesen csaknem 700 propagandista kapcsolódott be a KISZ- munkába. Az ülés résztvevői . ezután megvitatták az 1970—71. évi KISZ-oktatás tervét, majd tudomásul vették a békési járási KISZ-bizottság tájékoztató jelentését az ifjúsági rétegek között végzett politikai munkáról. Arutáni készülődés a kondorost Dolgozók Tsz-ben Ez már nem „gyermekbetegség” A SZARVASI Vas- és Fémipari Ktsz szeghaLmi telephelyén már az ús meglep, hogy a portásnő nem ismeri az üzem vezetőit. Arra hivatkozik, hogy most vettéli fel és tulajdonképpen csak gyakorló portás. Az udvaron vizsgálódva, furcsának tűnik Tűz...! Tűz...! Tűz...! Leváltották a parancsnokot — Az elnököt megbüntették A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a Tűzrendészed Bizottság előterjesztését, a járás tűzrendészet! helyzetét és a községekben működő önkéntes tűzoltótestület munkáját vitatta meg. Az előterjesztés megállapítja, hogy a járás valamennyi községében működik az önkéntes tűzoltótestület. Bár a szervezetszerű létszám 480 £ő, jelenleg 899-en vesznek részt a testületek munkájában. Ezek között 579 felnőtt, 176 ifjúsági, de jócskán akad pártoló tag is. A jelentés megállapítja, hogy a községek önkéntes tűzoltó- testületeinek munkája az elmúlt évben is tovább javult, de néhány helyen, mint például Méhkeréken, Eleken és Gyulaváriban visszaesés mutatkozott az előző évekhez viszonyítva, ami a nem megfelelő irányításra, vezetésre vezethető vissza. Éppen ezért kellett Méhkeréken a tűzoltóparancsnokot leváltaná. A járás területén előfordult tűzesetek számát vizsgálva örvendetes az a tény, hogy míg 1968-ban 43 tűz volt, közel 140 ezer forintos kárral, addig az elmúlt évben 34 tűz keletkezett 70 ezer forintos kárt okozva. Csökkent a lakóházaknál előfordult tüzek száma is. Ezt annak tulajdonítják, hogy jobb volt a megelőző tűzrendészed tevékenység, mint az előző években. A hatékonyabb tűzoltói munka érdekében fejlesztették a testületek műszaki felszerelését. Korszerűbbre cserélték többek között Dobozon az elavult gépjárművet, több község kapott úgynevezett műanyagkádas kismotorfecskendőt szállító gumikerekes targoncát. Doboz, Sarkad, Üjkí- gyós a 400-as helyett 800-as kis- motorfecskcndőt Kötegyán, Méhkerék és Sarkad keresztár testületéi 400-as Tásmotorfecs- kenöőt kaptak és így most már a járás valamennyi községe »edeíkezik motorfecskendővel. E*en az ülésen dicsérték meg Doboz község párt- és tanácsi ▼«netőit, valamint a község önkéntes tűzoltóit a közelmúltban Dobozon megrendezett járás» tűzoltóverseny példás rendezéséért és lebonyolításáért. A járás ipari üzemeinek tűzrendészed helyzetét az ülés részvevői kielégítőnek értékelték annak ellenére, hogy az elmúlt évben két ipari létesítményben fordult elő tűz, de ezek szerencsére minimális anyagi kárral jártak. Természetesen itt is előfordulnak kisebb szabálysértések és éppen ezért az egyik ktsz elnökét ezer forintra büntették meg a tűzrendészet! szabályok elmulasztásáért. Aránylag sok volt a tűz a mezőgazdasági üzemekben. Ezeknek megelőzésére intézkedési tervet dolgoztaik ki. Az ülés végén több határozati javaslat született az önkéntes tűzoltók munkájának elősegítésére, valamint felhívás, hogy a községekben a lehetőségekhez mérten minél több helyen szereljék fel a segélykérő telefonokat. Az ülésen adták át dr. Mucsi Imrének, a járási tanács titkárának — aki a járási tűzrendészed bizottság elnöke —, több évtizedes tűzrendészet) munkája elismeréséül a belügyminiszter által adományozott Tűzrendészein Érem arany fokozatát. B. O. a rendkívüli nyugalom. Egy-két férfit és nőt lehet látni csupán, ők is olyan lassan mozognak, mintha rengeteg ráérő idejük lenne. Maglóczki György üzemvezetőnek mindjárt találkozásunkkor elmondom első benyomásom. Ö azonban nem illetékes arra, hogy nyilatkozzon. Arról azonban tájékoztat, hogy átszervezés van, - és tulajdonképpen most ő maga sem tudja pontosan, hogy mi a „rangja”. Egyébként a termelés irányítása a feladata. Ahhoz nem kell különösebb szakértelem, hogy az ember megállapítsa: nagyon szép az üzem. Már, ami az épületeket és az udvart illeti. Olyanok a tágas, világos műhelycsarnokok, a szociális létesítmények, a szép irodák, hogy hasonlót aligha lehet találni másutt a megyében. Látszik, hogy sok millió forint „fekszik” benne. De mindjárt fel is vetődik az emberben egy kérdés: vajon a tapasztalt aktivitás elegendő-e arra, hogy az a költség, amit az üzem létrehozására fordított a társadalom, kellő gyorsasággal vicszatérüljön? ÉRDEMES rövid visszapillantást vetni az üzem történetére, ami csupán 1966-ban kezdődött a régi malomépülebben. Akkor alig 20—30 nő transzformátort tekercselt. A következő évben profilváltozás történt, porcelán lámpák gyártására tértek át, ami 1968-ban is folytatódott. Ezt tavaly félévtől alumíniumikilin- csek csiszoláisával bővítették, miajd év végén az alumíniumiki- linosek próbaöntését is megkezdték. Az idén bevezették még az elektromos fémtömegcikk gyártását. Közben évről évre fejlődött az üzem. Mindezt Miaglóczki György foglalja össze, aki azonban azt is elárulja, hogy az alumíniurn- kilinoaek még mindig próbaöntéssel készülnek. Más szóval: Népművészek találkozója Otménykúton Az örménykúti Béke Termelőszövetkezet érdekes kulturális hagyományai közé tartozik az évenként megismétlődő folklór, Kd mit tud? és szellemi vetélkedő. Az eddigi rendezvények során is jó néhány olyan népi játék, dal, vers, hangszer és egyéb produkció került felszínre a feledés homályából, amely fontos része a tájegység néprajzi térképének kialakításában. Mindezt és a nagy közönségsikert is figyelembe véve az idén, június 20-án rendezik meg a tavaszi folklór seregszemlét: ezúttal a szomszédos tájegységek népi együtteseit, népi művészeit hívják meg. A június 20-án délután 5 órakor kezdődő program a vendégek kora délutáni fogadásától egészen másnap reggelig tart. A non-stop műsor legérdekesebb színfoltja az este 8 órakor kezdődő Színes szőttes című öszeállítás, amelyen fellép a Bátai néptánccsoport, Csi- der István mezőtúri, Nyilas Imre és Nyilas Imréné szeghalmi népi énekes, a kondorosi művelődési ház citeraegyüttese és szólistái, valamint a dévavá- nyai művelődési ház népi együttese Nácsa János és Kádár Ferenc közreműködésével. A nap záróakkordja az este 10 órakor kezdődő és hajnalig tartó bál. vagy sikerül az öntés, vagy nem. Ennek pedig — véleménye szerint— az az oka, hogy késett az építkezés, másrészt pedig, hogy nincs szakember. Egy-egy nyugdíjas működik közre szaktanács- adóként, de az öntők betanítása még nem ért véget. Kevesen is vannak. A kapacitást megközelítőleg sem lehet kihasználni. A legnagyobb gond tehát a dolgozók szakmai gyakorlatának hiánya, s ezt tetézi, hogy évek óta nem kielégítő az anyagellátás. Eddig tart Maglóczki György- gyel a beszélgetés, ami aztán Fehér Józseffel, a telep vezetőjével folytatódik, ö egyetért azzal, amit Maglóczki György elmondott, s azzal is, hogy az üzemet jobban ki lehetne használni. Olyan terv már van is, hogy két műszakot vezetnek be. Kiderül azonban, hogy meglehetősen nehéz lesz elegendő munkaerőt összetoborozni. A községben létrejött ruhaipari üzembe többen innen is elmentek, mások onnan és a HERBÁRlA-tól jöttek át Keresik a megfelelő helyet maguknak a szeghalmi nők. Ezt az állapotot egy iparosodó község kezdeti nehézségének tartja Fehér József, amiben igaza is van, bár azt hozzá lehet fűzni, hogy ez az üzem nem használta ki „elsőszülöttségéből” eredő helyzeti előnyét. A 14—16 ÉVESEK 6 órás műszakban való foglalkoztatására is lehetősége teremtődik. Talán nem rossz megoldás. Fiatalon kezdik, bizonyára jobbam megkötődnek. Többségben azonban mégis a felnőtt korosztályú nők jönnek tekintetbe. Az még „tartalékot” képez, akinek gyermeke van, de óvodai vagy bölcsődei férőhely hiánya miatt nem tud hazulról elszabadulni. (Ezen is segíteni kellene). Augusztusban, szeptemberben eszterga-, maró-, köszörű- és néhány présgép érkezik, ami lehetővé teszi majd, hogy a fém- tömegcikkek gyártásához szükséges alkatrészek itt készüljenek. A gépekhez főként férfi munkaerő kellene. De honnan teremti őket elő az üzem? Fehér János arra gondol, hogy részben a gimnázium végzős tanulói közül jöhetnének ide dolgozni, akik számára továbbtanulásra is lehetőség nyílik. Szakmunkásokra aligha lehet számítani, mert azok, akik vidékre járnak — ahol többet is keresnek —, régi munkahelyüket nem hajlandók otthagyni. Vajon mit érnek majd a nagy költségen vásárolt gépek, ha nem lesz munkaerő, amely azokon termelni is tud? SOK TEHÁT a megoldásra váró feladat, amivel nem köny- nyű megbirkózni. Pedig kell a szépen fejlődő nagyközségnek egy ilyen vasüzem, aminek az eredményes működéséhez azonban előrelátásra, nagyobb szervezettségre van szükség Négy év telt el, most már nem helyénvaló valamiféle „gyermekbeteg ségre” hivatkozni. Pásztor Béla Bár a kedvezőtlen időjárás a kondorosi Dolgozók Tsz-t sem kerülte el, a tagság bizakodóan néz a nyári betakarítás elé. A szövetkezet gépjavító üzemében ezekben a hetekben különösen nagy a készülődés. Az udvaron, a műhelyekben szorgos kezek javítják a kombájnokat, a különböző erő- és munkagépeket. És, ha az időjárás Is kedvező lesz, nem kerül sor kézi aratásra. (Fotó: Balkus Imre) Buktató és zebrahiány A kontrasztos cím mögött két téma rejlik — ugyanazon az útvonalon. A megyeszékhely erzsébethelyi városrészében, a Madách utca 9 számú ház előtt, a Kolozsvári utca felé haladó menetirány szerinti jobb oldalon méternyi átmérőjű gödör tátong az asz- faltúton. Az említett „buktató” nem mély ugyan, de untig elég ahhoz, hogy a ráhajtó járművet baleset érje, még akkor is, ha a gödröt elkerüli, ha ugyanis balra kerül, akkor kiteheti magát például a, kerékpáros annak, hogy a mögötte haladó és éppen előzni szándékozó gépjármű elüti. Jobb oldalra történő kerülésnél viszont könnyen az útpadkának ütközhet. Az egyébként a gépjármű- vezetők által is kitűnőnek tartott aszfaltúinak csúnya — és főképpen balesetveszélyes! — „színfoltja” ez a gödör — immár hónapok óta. Figyelmet érdemel, hogy a város legforgalmasabb bekötő útjáról van szó! Utóbbi gondolathoz kapcsolódik a másik rendellenesség. Ugyanezen az útvonalon, a Madách utca, illetve a Kolozsvári utca és a Tompa utca találkozásánál, vagy például a Rózsa Ferenc utcai kereszteződésnél korábban zebrát festettek az úttestre. Mindkét helyen ugyanis indokolt volt a gyalogos átkelőhely feltűnő megjelölése, hiszen az előbbi S-kanyarban van, míg az utóbbi kereszteződés mindkét ága iskolához vezet. Ám a tartós esőzés a mészszel festett jelzéseket teljesen elmosta, s így e forgalmas sarkokon megnőtt a balesetveszély. Az említett rendellenességeket az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Úgy véljük, jobb a bajt megelőzni, mintsem bevárni! (—zár) 1970. JÚNIUS 12. 5
