Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

lányok, asszonyok Az egyenjogúság védelmezői — Kialakulóban a nőbizottságok rendszere — Kosárioné Bucsán éveiken át sok gondot akozott a nők foglalkoztatása, a kereseti lehetőség biztosítása. Különösen a téli hónapokban jelentkezett ilyen igény, hiszen a helyi termelőszövetkezetben nem volt munika. Az MSZMP és a községi tanács vezetői megtalálták a megoldást. Kap­csolatot teremtettek háziipari szövetkezetekkel s megszervez­ték a bedolgozást. Már régeb­ben foglalkoznak a községben a lányok és asszonyok szőnyeg- szövéssel, mely egyike a jó ke­reseti lehetőségeknek. Az ősz- szél pedig a kosárfonást kezd­ték tanulni. A tanács biztosított megfelelő helyiségét, a Békési Háziipari Szövetkezet pedig vállalta, hogy munkát ad, tanfolyamot szer­vez. Egy tanfolyamon 15—20 Az olajbányász gépkocsiveze- tők számára országos versenyt rendeznek, amelyen KRESZ-ból és vezetésből mutatják be tu­dásukat a „kormánybiztosok”. Az orosházi üzem gépkocsiveze­tői számára előzetes, ún. területi vetélkedőt rendeznek június 12- én Kardoskúton. Mintegy 80 gépkocsivezető ismétli szorga­lommal a KRESZ-t. Vitatkoz­nak, beszélgetnek a különböző szabályokról, felelevenítik elmé. leti tudásukat, hogy helytállhas. Hamarosan nyolcadszor kerül a vádlottak padjára a bíróság régi ismerőse, Plavecz Géza bé­késcsabai lakos, akit jogtalan behatolás útján elkövetett lo­pás miatt von felelősségre a Békéscsabai Városi Bíróság. Társa, a békéscsabai Marton Sándor másodrendű vádlott pe­dig zsebtolvajlásért áll a bíró­ság elé. Plavecz ez év március 7-én — mint már többször — ismét pénzszűkében volt. Ennek elle­nére gyötörte a szomjúság, amit valamelyik italboltban szeretett volna enyhíteni. Néhány mun­katársat „megvágott” és elég szép kis summa, i50 forint jött össze. Sikerült is a gyötrő szom­júságot eloltania, és annyira belejött, hogy másnap be se ment munkahelyére. A pénz ha­mar „folyékonnyá változott” és újabb után kellett nézni. Egye­nesen a Tanácsköztársaság út 18 számú házba ment, ahol egy régi ismerőse lakott. A 13-as szám Plavecznék „szerencsét hozott”. Ismerőse ugyanis nem tartózkodott odahaza, de hogy ne menjen el üres kézzel, fel­törte a lakást, hogy néhány in­góságot elvigyen és pénzt csi­náljon belőle. A keresgélés közben talált egy borítékot ezer forinttal és egy bőröndöt is, amit nem tudott kinyitni, így elvitte azt is. A házból egyene­sen az Agyagipar sporttelepé­re ment, ahol legnagyobb meg­lepetésére és „örömére” a köz­ben felfeszített bőröndből 65 ezer forint került elő. A sok pénz láttán már nem is törődött a ruhaneműikkel és egyéb hol­mikkal, otthagyta a pályán és 1970. JÜNIUS 10, asszony és lány szerezte meg a kosárfonás legfontosabb tud­nivalóit. A jó kereseti lehetőség és az alapjában véve nem ne­héz munka hamarosan népsze­rűvé vált a községben. A tan­folyamat végzettek udvarán most már nagy csomókban áll­nak a fűzfavesszők s termékei­ket rendszeresen eljuttatják a szövetkezetnek. A község köz­pontjában levő „kis üzem” pe­dig egész télen hangos volt az asszonyi szótól. Jelenleg is ti­zenheten tanulják a szakmát, Vrbovszki András és felesége — akik már 16 éve a szövetkezet dolgozói — irányításával. A házaspár nagy szeretettel ta­nítja a tanfolyam részvevőit. A szövetkezet havi „tandíjat” is biztosít, 500 forintot, ennyit fi­zet azoknak, akik vállalják a sanak a versenyen. A három legjobb versenyzőt delegálják majd az országos döntőbe. Ezen­kívül pénzjutalomban részesítik a legjobban szereplő gépkocsi- vezetőket. A nemes vetélkedő sokat segít abban, hogy az idő­járás viszontagságaitól sokat szenvedett, mindén időszakban jövő-menő gépkocsivezetők helytállhasisanak az országuta­kon, a dűlőutakon és a legkri­tikusabb utakon. elindult a pénzzel szórakozni. Krözusnák érezve magát. Útközben találkozott ismerő­sével, Marton Sándorral, akit magával hívott. Plavecz nagy­vonalú és bőkezű volt, ismerő­sei nagy örömére. Elhíresztelte, hogy négyes találata volt a lot­tón és valósággal osztogatta a lopott pénzt. Aznap este ő volt az éjszaka császára Békéscsa­bán. Két kézzel szórta a száza­sokat a szórakozóhelyeken és mindenkivel ivott a „lottónye­remény” örömére és terhére. Nem is csoda, hogy másnap hajnalban már nem tudort sa­ját jábán hazamenni a Kishajó­ból. Marton, a szesztestvér „jó barátnak” mutatkozott, taxiba rakta a magatehetetlen, részeg Plaveczet és hazavit.te. Igaz, hogy útközben többször bele­nyúlt a félig eszméletlen férfi zsebébe és onnan számolatla- nul vette ki a százasokat. Mar­ton amikor lefektette Plave­czet, a vasútállomásra ment, hogy folytassa a szórakozást Szerencsétlenségére, az ott szol­gálatot teljesítő rendőr felfi­gyelt az „úri” mulatozásra, be­kísérte Martont a rendőrkapi­tányságra, ahol nyolcezer forin­tot találtak a zsebében. Az ellopott 66 740 forintból mindössze 53 280 forint került elő a tolvajoktól, az átmulatott éjszaka után. szakma elsajátítását és hogy a szövetkezet bedolgozói lesznek. A kereseti lehetőség viszont nem ennyi, átlagosan havi 1200 —1300 forint, de vannak akik jóval többet is kapnak. Szőke Éva és Erdei Rózsi tavaly vé­geztek az általános iskolában, ma a szövetkezet bedolgozói, s keresetük 1600—1700 forint. A község vezetői tervezik, hogy egy állandó üzemet hoznak lét­re a szövetkezettel együtt. Eh­hez már a munkaerő, a szakma ismeretével rendelkező dolgozók meglennének, hiszen több mint ötvenen fonják a kosarat a köz­ségben. A Békési Élet jövőben többet foglalkozik a pedagógiával és a népműveléssel A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezetének népszerű antoló­giája, a Békési Élet új száma e hó végén jelenik meg. Az an­tológia szerkesztő bizottsága hét­főn délutáni illésén megtárgyal­ta a Békési Élet perspektivikus tervét, az ez évi utolsó, novem­berben megjelenő szám tartal­mát, és a jövő évi három szám szerkesztői elveit. Dr. Szabó Ferenc felelős szer­kesztő beszámolt arról, hogy a Békési Élet megjelentetésének anyagi feltételiéi távlatokban is biztosítottak, viszont a terjesz­tést és az előfizetésgyűjtést sür­gősen meg kell javítani. A Bé­kés megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya és a Békéscsabai Városi Tanács támogatásával megjelenő antológiára az őszi évadban előfizetésgyűjtést indí­tanak. mert az antológia számá­ra kulcskérdés, hogy minél több olvasóhoz jusson el. A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy elsősor­ban az üzemek vezetői tehetné­nek többet a Békési Élet ható­körének növelésében, mert a rendelkezésre álló adatok sze­rint az üzemekben a legalacso­nyabb az előfizetők száma. Kü­lön kiemelték a két tsz-szövet- séget, mely 50—50 darab Békési Étetet fizet elő, valamint a KISZÖV-öt, ahová szintén 50 Békési Élet jár. Az előfizetők számának gyarapításában a köz­ségi intézményekre, kultúrhá- zakra, könyvtárakra, iskolákra is számítanak. A Békési Élet öt évvel ezelőtt jelent meg, és azóta országos el­ismerést vívott ki magának. Az öt év alatt eddig 13 antológiát adtak ki, gazdag tartalommal. A szerkesztő bizottság ennék el­lenére megállapította, hogy sok­kal több, és mélyebben elemző tanulmányt, dolgozatot kell meg­jelentetni a pedagógia, a mű­szaki tudományok, a népművelés tárgyköréből. Elhatározták, hogy rendszeresen felkérik az adott területek ismert szakembereit, hogy gondolataikat, tapasztala­taikat publikálják a TIT anto­lógiájában. Az ülésen döntés született ab. ban is, hogy az ez évi utolsó számban közzéteszik az 5 év alatt megjelent Békési Elet-ek összesített tartalomjegyzékét, mely megkönnyíti az olvasók, kutatók tájékozódását. S zabad életünk negyedszáza­da a nők felszabadításá­nak, egyenjogúsításának is tör­ténelmi időszaka volt. Az em­beri jogok, a politikai munka, a művelődés vagy akár a családi élet területén bekövetkezett fej­lődés méltán váltotta ki országi -világ elismerését. Ugyanakkor azt sem tagadjuk, hogy a női egyenjogúság teljes és maradék­talan megvalósulásáról még nem beszélhetünk. Ha ezt elis­merjük, akkor mindannyiónk számára világosi, hogy a nők életkörülményeinek javítása az egész társadalom ügye. Tehát nemcsak központi, hanem helyi intézkedésekre, összefogásra, tö­rődésre is szükség van, méghoz­zá munkahelyen és lakóterüle­ten egyaránt, mindenütt, ahol nők dolgoznak és élnek. Ezért emelte ki a párt Köz­ponti Bizottságának február 18 —19 ülésén született határozata a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági és szociális munkát egyetlen tö­megmozgalom — a nőtanácsok — keretéből. A nőtanácsok sok tízezer lelkes és felkészült munkása az esztendők hosszú során át jelentős politikai tette­ket hajtott végre. Tevékenysé­gükkel maradandóan hozzájá­rultak az elért eredményekhez, szocialista társadalmunk fejlő­déséhez. Köszönetét és elisme­rést érdemelnek. De gondjaik­ban most már sokkal szélesebb köröknek kell osztozniuk. Egyetlen mozgalom, a nőtaná­csok helyébe most a nőbizottsá­gok kiterjedt rendszere, a tár-! sadalmi gazdasági élet minden | fontos szektorára kiterjedő há-l lózatba lép. A példát a párt! központi vezetése mutatja azzal, hogy a nők között végzett elvi, politikai munka irányítását a pártmunka szerves részeként kezeli, és a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellenőrzését* koordinálását, minden fokon az illetékes pártszervek és párt- szervezetek feladatává teszi. A párt választott testületéiben kü­lön nőfelelősök tevékenykednek majd, s az apparátus különböző szintjein nőkérdéssel foglalkozó referenst állítanak be a határo­zat maradéktalan végrehajtása érdekében. Ezekben a hetekben, hónapokban a kommunisták taggyűléseken tárgyalják meg közvetlen tennivalóikat. P ontos feladatok hárulnak a szakszervezeti mozgalom keretében működő — igazában megújuló — nőbizottságokra. Mindnyájan felfoghatjuk ennek a jelentőségét, ha arra gondo­lunk, hogy a keresőképes korú nők kétharmada szervezett dol­gozó. A szakszervezeti mozga­lom választott testületéi nagy gonddal, felelősséggel és körül­tekintéssel tervezik és fogalmaz­zák meg kulturális, érdekvédel­mi feladataikat s ezekkel össze­függően — a szervezeti tenniva­lókat/ Nyilván jótékonyan érez­tetik majd hatásukat ebben a vonatkozásban a különböző ál­lami elhatározások is. Így pl. a jövőben az állami vállalatok és szövetkezetek részére adomá­nyozott „kiváló” cím és vándor­zászló odaítélésénél mérlegelni fogják azt is, hogy a szóba jövő vállalat milyen eredményt ért el a dolgozó nők munkafeltéte­leinek, szociális helyzetének és életkörülményeinek javításában — önálló kezdeményezéssel, sa­ját erőforrások felhasználásával, belső szervezési intézkedésekkel, A különböző szövetkezetekben és szövetségeikben ugyancsak létrejön a nőbizottságok egysé­ges, átfogó rendszere, hogy a nők képviseletét minden szinten biztosítsák és ellássák a nők ér­dekvédelmével összefüggő fel­adatokat. A nőbizottságok létre­hozása és tevékenysége termé­szetesen nem csökkenti a szö­vetkezetek és a szövetkezeti szövetségek vezetőségének fele­lősségét, hisz mindaz, ami a nő­kérdés megoldásával összefügg (az „egyenlő munkáért — egyen­lő bért” elvének érvényesítése, a munkahelyi szociális normák betartása, a nők előmenetelének, anyagi, erkölcsi megbecsülésé­nek biztosítása, stb.) mindenek­előtt a szövetkezetek vezetősé­geinek feladata. K m a nők nemcsak munka- *"*■ helyükön, otthon is dol­goznak, s a lakóterület elmara­dottsága vagy fejlettsége az ő életüket sokszorosan megnehe­zíti, vagy könnyíti. S a társa­dalomnak nemcsak a női mun­kára, a nők közéleti aktivitására is szüksége van. Kétségtelen, hogy ebben a vonatkozásban társadalmunk legátfogóbb poli­tikai tömegmozgalmára, a Ha­zafias Népfrontra várnak jelen­tős tennivalók. A népfront választott tesitüle-' tei rövid időn belül kialakítják tömegpoliiitoai munkájukat a nők körében. Nőpolitikái kérdé­sekkel gazdagítják tevékenysé­güket, s ezzel is részt vesznek a közgondolkodás megváltoztatá­sában. Mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy a nőtaná^ csők által eddig végzett lakóte­rületi munka a Hazafias Nép­front keretein belül folytatódjék tovább. Ennek érdekében a kü­lönböző szintű nőtanácsok eddi­gi tevékenységéből, tartalmi munkájából átveszik mindazt, ami eredményes és vonzó volt a nők körében. Természetesen megtartják és erősítik azt a népfront-tevékenységet, amely eddig is és jelenleg is a nők po­litikai, közéleti, lakóterületi ér­dekeit és érdeklődését szolgálta. Országos szinten, valamint a fő­városi, a megyei, a városi és községi népfrontbizottságok mel­lett már ezekben a hetekben lét­rehozzák a nőbizottságokat. Ezek az elnökséeek munkabi­zottságaiként működnek majd, hogy a népfrontban is felkészül­tebben. nagyobb hozzáértéssel tudjanak foglalkozni a nők sajá­tos gondjaival, problémáival. A nőbizottságokba bevonják a ko­rábbi nőtanácsok vezetőit, akti­vistáit hogy tapasztalataikkal, kezdeményezéseikkel gazdagít­sák a Hazafias Népfront mun­káiét. 7V Magyar Nők Országos Tanácsa — amely, mint országos testület továbbra Is megmarad — legutóbbi ülésén köszönetét mondott aktivistái­nak a végzett munkáért és fel­kérte őket, hogy az új szerve­zeti keretekben is ereiülc telies kifejtésével támogassák a Köz- ponti Bizottság határozatának végrehajtását, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzeté­nek további javítását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nőmoz­galom aktivistáinak tízezrei szí­vesen tesznek eleget ennek a felkérésnek, hisz az eddigieknél is lelkesítőbb célokért, nagyobb támogatással tevékenykedhet­nek. A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI SZÖVETKEZET férfi és női segédmunkásokat keres felvételre. Heti 44 órás munkaidő, vidékiek részére utazási kedvezményt biztosítunk. Jelentkezni lehet: Gyula, Zrínyi tér 1—2. szám alatti központi te­lephelyünkön levő személyzeti osztályunkon. 162802 Olajbányász gépkocsivezetők vetélkedője lesz Kardoskúton Meglopták a tolvajt Egy bőrönd pénz — Micsoda éjszaka volt?! Juhász Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents