Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-09 / 133. szám

Pedagógusnap Békéscsabán Szombaton délelőtt 11 órakor | János, a megyed tanács elnök­rendezték meg Békéscsabán a ' helyettese méltatta a pedagógu- megyeí tanács tanácstermében a i sok munkáját és adta át a ki- pedagógusnapi ünnepséget. Nagy I tüntetéseket. Nagy János ünnepi beszédét mondja. Az elnökségben: Nagy István, az SZMT vezető titkára, Klaukó Mátyás, az MSZMP I KB tagja, a megyei tanács elnöke, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára és Enyedi G. Sándor, a megyei párt­bizottság titkára. Hrabovszki Pál, a békéscsabai szlovák kollégium igazgatója átveszi Nagy Jánostól az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitün­tetést. (Fotó: Demény) Miről ír a Magyar Ifjúság? Előzetes a lap 1970. június 12-i, 23. számából A Magyar Ifjúság következő Sizáméban több érdekes írás lát napvilágot. Közülük első helyen érdemel említést az a beszélge­tés, amelyet a lap munkatársa, dr. Horváth Istvánnal, a KISZ KB első titkárával folytatott, a Komszomol-kongresszusról. To- vább folyik a vita a közművelő­dés fehér foltjairól, az ifjúság helyéről és szerepéről a közmű­velésben. A múlt héten hívta tel olva­sóit a lap: „Alkossunk tör­vényt!” Az ifjúsági törvényhez további javaslatok, elképzelések érkeztek már a tv-hez is. s e számban újabb csokrot közöl­nek belőle. Továbbra is várják a javaslatokat. Egész oldalas írást közöl a lap „a magyar ezüst” útjáról, a KISZ-védnökséggel fejlődő alu­míniumiparról. Ezzel kapcso­latban Halimbára, Ajkára és Székesfehérvárra vezet el a ri­porter. Ajkáról egyébként a lap másik rovatában is lehet olvas­ni: a „sportrevű” — jelentősebb írás foglalkozik az ajkai ifjú­munkások sportéletével. Nagy riportot közöl a Magyar Ifjúság az árvízi védekezésről is. A Szeged környéki védelmi munkához látogatott el az egyik újságíró és a fotóriporter, ott örökítette meg a hosszú, hősies küzdelmet. A kulturális rovatban a mis­kolci fesztiválon KISZ-díjat nyert filmrendezővel folytatott beszélgetést közli a lap. s emel­lett színes „Sztárturmdx” kelt­het még érdeklődést. Az otthon rovatban pedig az „unisex”-ről a férfiak és nők azonos viseleté­ről — erről az új divatról nyilat­koznak a magyar tervezők. „Termivadászok” címmel han­gulatos írás szól a dunakeszi re­pülőtér életéről, a vitorlázó — repülő-fiatalokról. A sportrovat­ban pedig a „Meddig vehet még a benzint Iharosnál?” című írás minden bizonnyal nagy vissz­hangot kelt majd. Ezenkívül még sok színes írás található a Magyar Ifjúság 23. számában. (ká) A DAV SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket feszültség alá helyezi 1970. június 10-én Gyulavári községben, a Felszabadítók útja és Sallai utca sarkán épített transzformátorállomást és 20 kV-os leágazást, valamint Méhkeréken a Nicolea Baloescu Tsz juhhodályához épí­tett 20 kV-os leágazást, transzformátorállomást és kisfeszültségű hálózatot. 1970 június 15-én Sarkadon, a Szabadság téren és Vasút utcában épí­tett közvilágítási kábelhálózatot, valamint a Toldi, Kinizsi utcá­ban, sarkadkeresztúrl úton és a Gárdonyi téren épített kisfe­szültségű hálózatot A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! 110718 Tudomány — Technika A szívhangok nyomában wmm Szívvizsgálat fonokardiográfiávai értékeléséhez. A műszer a szív- hangokat látható jelsorozatokká alakítja át. A fonokardiográfia másik nagy előnye, hogy ma­radandó dokumentumot szolgál­tat, amelyet utólag bármikor, akár több személy is megvizs­gálhat, és következtetéseket vonhat le belőle. Ezzel a mód­szerrel tehát sikerült kiküszö­bölni a színhan gmegfigyel és szubjektív jellegét. Maga a vizsgálat úgy törté­nik, hogy a mellkasfal mecha­nikus rezgéseit egy mikrofon elektromos rezgésekké alakítja át. Ezeket a rezgéseket megfe­lelő berendezés felerősíti és így a regisztráló szerkezetbe kerül. A fonokardiogram elkészíté­sére több lehetőség is van. Az egyik eljárás szerint a szívhang- görbe egy oszcillossíkóp képer­nyőjén jelenik meg, és arról fénykép készül. Jobban kedve­lik azt a módszert, amikor egy mutató elmozdulásával arányos kitérés rajzolódik egy papírsza­lagra. A fon okardiográj-vizs­gálattal párhuzamosan elektro- kardiogram is készül. Űjabban olyan módszerrel kísérleteznék, hogy egy katétercsőbe épített parányi mikrofont a könyök­vénán keresztül felvezetnek a szív üregeibe, hogy közvetle­nül figyelhessék meg az ott ke­letkező hangokat. Ha ezt az utóbbi módszert ma még nem is gyakran alkalmazzák, a másik fonokardiográfiás eljárás, a ru­tin, orvosi gyakorlat fontos esz­köze lett. Nem tette felesleges­sé a füllel való hallgatózást, de értékesen kiegészítette és to­vább fejlesztette azt. Békés célú rakéta Ha a szív, ez az élet tarta­ma alatt egyenletesen „ketye­gő” kis szerv megbetegszik, sú­lyos következményekkel jár a szervezetre nézve. A gyógyítás pedig mindig eredményesebb, ha a baj felismerése korán megtörténik. Érthető, hogy az orvostudomány — a techniku­sokkal karöltve — arra törek­szik, hogy minél több olyan eszközt hozzon létre, amellyel a még lappangó betegség is felismerhető. Ilyen új eszköz a fonókardiográf, amely érzékel­hetővé teszi a szívből jövő hanghullámokat. Mind az egészséges, mind a beteg szív — működése köz­ben — hangokat bocsát ki. A szív működése során mechani­kai rezgés jön létre (a billeny- tyűk, az inhúrok, a szívizoen- zat mozgása következtében) és a rezgés hangjelenséggel jár. Megfelelő berendezéssel ez a hang a mellkas felületén is ész­lelhető. Nyilvánvaló, hogy ezek a hangok mások az egészséges, és mások a beteg szív eseté­ben. Az egészséges szív által kibocsátott hangok közelebb állnak a zenei hangokhoz; eze­ket nevezzük szívhangoknak. A kóros szív működése során ke­letkezett hangok viszont job­ban hasonlítanak a mindennapi értelemben vett zörejekhez; ezeket szívzörejeknek nevez­zük. A szív: iianggeneráíor A szív úgy fogható fel, mint egy hanggenerátor, amely kü­lönböző frekvenciájú hangok keverékéből álló zajt termel. A szívben keletkező hangok tova­terjednek, a környező szöve­tekben, és megjelennek a test­felületen is. Itt azonban a hang már nemcsak a szív működését jellemzi, mert érvényesül a szívet körülvevő szövetek csil­lapító, illetve kiemelő hatása is. Nem könnyű megkülönböztetni tehát a test felületén megjele­nő hangokat, a szívből jövő hangoktól, mégis évszázados tapasztalat bizonyltja, hogy a testfelületen megjelenő szív­hangok nagyon jól felhasznál­hatók a szív rendellenességé­nek a felderítésében. Hiszen a jó öreg „doktor bácsik” már régóta hallgatják a szív műkö­dését a régebben tölcsér alakú, ma már modernebb hallgató­készülékeikkel. Maga a tölcsér . alakú hallgatócső, a sztetosz­kóp, 250 éves múltra tekint vissza. Állítólag Napoleon ud­vari orvosa az egyik udvar­hölgy szívét akarta meghall­gatni, de szeméremérzetből nem merte a fülét a páciens mellé­re szorítani — ahogy ez akko­riban szokás volt. Papírtölcsért csinált tehát és ezt illesztette a nő szíve fölé. A tölcsért — módosított formában — azóta is használják, sőt az orvosi hi­vatás szimbólumává vált. Látható hangok A hangokat érzékszerveink közül a fül fogja fel. Az orvosi gyakorlatban azonban problé­mák jelentkezhetnek a füllel való érzékelés erősen szubjektív jellege miatt. A szívhangok je­lentős része ezenkívül olyan rezgésszámú, amelyet az embe­ri fül nem képes érzékelni. Ke­resni kezdtek tehát olyan mód­szert, amely kiküszöböli a fül­lel való hallgatózás hiányos­ságait. Ez a módszer lett a fo­nokardiográfia, amely a szemet hívja segítségül a szívhangok A szovjet gyártmányú kétlép­csős meteorológiai rakéta 100 km-re képes eltávolodni a Föld­től, de van olyan típus is, amely 200 km magasra emelkedhet. A kisebb rakétákból egyedül az Északi-sarktól ezer kilométerre felevő heíss-szigeti megfigyelő A nagyvárosok szívében szük­ségszerűen végrehajtandó épít­kezések, átrendezések, rekonst­rukciók hatalmas felfordulást okoznak és jóformán megbé­nítják a közlekedést (mint azt Budapesten, a Keleti-pályaud­var előtti aluljáró-rendszer épí­tésénél is tapasztalhattuk), ami-, nek elkerülésére világszerte megoldást keresnek a szakem-1 berek. A nyugat-németországi Hannoverben az úthálózat tel-! jes átépítésének idejére egy! 600 méter hosszú, lábakon álló acélszerkezetű magaspályát ál­lítottak össze előre elkészített i állomásról évente átlag százat bocsátanak fel. E rakéták a nem­zetközi tudományos együttmű­ködés számára is rendelkezésre állnak, a közelmúltban például francia műszereket tartalmazó tartályokat juttattak fel velük 170—200 lan magasságba; elemekből, mégpedig rekordidő alatt: öt hét végét szántak rá a munkára, s az el is készült, anélkül, hogy a járműforgalom­ban bármi fennakadás lett vol­na. A magaspálya mindaddig állni fog s részt vesz az el­terelt járműforgalom lebonyo­lításában, amíg a városrende­zéssel és a jelenleg építés alatt álló földalatti vasúttal el nem készülnek a kivitelezők. Elbon­tása után olyan helyeken fog­ják ismét felállítani, ahol jő segítséget nyújthat a hatalmas autóforgalom lebonyolításában. 197». JÚNIUS 9.

Next

/
Thumbnails
Contents