Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Gyerekek nyáron A gyerekek már számol­gatták, hány napig kall még is­kolába járniuk. Nekik kivétel nélkül örömöt jelent a vakáció, ám a szülők egy részének ép­penséggel gondot. S ez érthető is, hiszen az év kilenc ée fél hónapjában megszokott ottho­ni életrend most megváltozik. Azokban a családokban, ahol az anya is dolgozik, kifejezetten megnyugtató volt, hogy a nap egyik felét jó helyen, az iskolá­ban töltötte a gyerek. Ha pedig napközibe is járt, akkor meg semmi félnivalója sem volt. S most hirtelen minden megvál­tozik, két és fél hónapig otthon lesznek a gyerekek, ez pedig még akkor is problémákat okoz. ha az anya otthon van. Természetesen más gondok vannak a városi gyerekekkel, s mások a falusiakkal, és megint mások a kisgyerekekkel és a kamaszokkal sőt az sem mind­egy, hogy egy gyerekről van-e szó, vagy több testvérről. Mert városban, különösen a nagyfor­galmú városrészekben a gyere­kek felügyelete tűnik szinte megoldhatatlannak — kivált, ha nincs a közelben játszótér. Faluhelyen pedig a változatos szórakozási lehetőségek hiánya, a viszonylag szűk környezet túlzott egyhangúsága nehezíti az igazi kikapcsolódást, meg az, hogy sok család szinte az egész nyárra befogja munkára a na­gyobbacska gyerekeket A környezetváltozás, ha még­oly rövid ideig is tart, nagyon fontos a gyerekek számára. Az úttörőtábor, vagy a nagyobbak­nál a KISZ-tábor, az iskolai ki­rándulás és a napközis tábor, a szülőkkel együtt töltött üdülés, vagy néhány hét a rokonoknál szinte megduplázza a nyár jóté­kony hatását. Kivált akkor hasz­nos a környezetváltozás, ha is­meretszerzésre, élménygyűjtésre is sok lehetőséget kínál. Ezért, ha mód van ró, a városi gyerekek inkább vidékre, a falusiak pe­dig városba, talán éppen Buda­pestre menjenek. Nagyon hasznos lehet ter­mészetesen a fiatalok erejének és alkatának megfelelő munka is — de csak akkor, ha az nem tart egész nyáron. Nem kell félteni a gyerekeket a KISZ ön­kéntes építőtáboraitól, a gyári, vagy a mezőgazdasági kisegítő­munkáktól, tehát a fizikai te­vékenységtől, mert ez kifejezet­ten egészséges számukra. S köz­ben megismerkednek az életnek ezzel a részével is, önbizalmat szereznek, önállóbbak lesznek, s nem utolsósorban valami pénzt is keresnek. Pénzt, amit nem kell teljesen elvenni tőlük, s amit nem is szabad elszórniuk. Legjobb, ha valamilyen régen dédelgetett terv megvalósításá­ra — utazásra, kerékpárra, új ruhára, azaz hasznos dologra — költik a kereset többségét, hogy egyrészt segítsenek a családnak, másrészt pedig maradandó le­gyen a nyári munka eredmé­nye. Az általános iskolás gyere­kek zöme azonban nem fog sem üdülni, sem dolgozni, hanem otthon tölti az egész nyarat. Mi legyen velük, s azokkal a tár­saikkal. akik már hazatértek a táborozásból vagy az üdülésből. Mit engedjenek meg nekik, s mit követeljenek tőlük? Mindenekelőtt arra törekedje­nek a szülők, hogy valamiféle állandó ritmusa, rendje legyen a gyerekek szünidei életének. Tehát keljenek általában azo­nos időben — ha nem is olyan korán, mint a tanévben — s ne lustálkodjanak belátásuk sze­rint az ágyban. Ugyanolyan rendszeresen tisztálkodjanak, s reggelizzenek, mint eddig, le­gyen meg az állandó ideje az ebédnek, az uzsonnának, és a vacsorának is. És programjuk­ban éppúgy legyen munka — takarítás, mosogatás, ház körüli teendő —, mint játék és szóra­kozás. Csak most az utóbbiakra tevődik a hangsúly. Nincs szo­morúbb látvány, mint. zz unat­kozó gyerek. A szülőknek tehát azon is törniük kell a fejüket, hogyan segíthetnék fiaikat és lányaikat, újabb, nemesebb szó. a-akozásokhoz, Engedjék meg nekik, hogy nézzék a televízió szünidei programját, hogy rádiót hall­gassanak — esetleg éppen a va­kációra vett táskarádiót —, s ne vegyék rossznéven, hogy most többet járnak moziba, mint ed­dig. Megfelélő felügyelettel rendszeresen strandolniuk is keli a gyerekeknek. És az ol­vasás sem felesleges. írassák be őket az ifjúsági könyvtárba, esetleg a szülők is hozhatnak olvasnivalót az üzemi könyvtár­ból. Azután a nyelvtanulásra is megfelelő idő a nyár, ha van ambíció a gyerekekben, s nem csupán tananyagként kívánnak foglalkozni nyelvekkel, hanem azért, hogy azokat beszélni is tudják. Ám leckeszerűen sem­mivel se foglalkozzanak — még a javítóvizsgára bukottak is legyenek szabadok legalább a nyár egyik felében — s inkább arra törekedjenek a szülők, hogy érdekes kisegítő olvasmá­nyokkal ébresztgessék a fiatalok ismeretszerzési vágyát A vakáció előtt természetesen megkapják még a gyerekek a bizonyítványt Ki jobbat, ki pe­dig gyengébbet. Az egyik szülő örülni fog, a másik meg bosszan­kodik. De bármennyire is jogos les, a bosszúság, a gyerekek nyári pihenését ne a jegyekhez mérjék. Rossz taktika, ha az elégségesek, vagy a közepesek miatt megvonjuk tőlük a felsza­badult pihenés és szórakozás le­hetőségét. Egy tanév még azoknak is fárasztó, akik alig tettek töb­bet, mint. bejártak az iskolába, ■ s részt vettek az órákon. Most | kikapcsolódás keli nekik, s j jövő tanévben, törődjünk többet ! velük. Tóth László 5 Mindennapi ruhák Ismerkedés a rebarbarával A Németországban, Angliában vagy a skandináv országokban megforduló túristák elé gyakor­ta feltálalnak égy nálunk kévés­sé ismert „nyersanyagból’’, re­barbarából készült ételeket. Időnként a hazai zöldségpiaco­kon ía felfedezhetjük a kütegek­ben árult halvány sárgászöld, bíborszánnej gyengén átszőtt hú­sos, vastag rebarbara levélnyele­ket, amelynek most van a sze­zonja, de csak kevesen ismerik ; elkészítésének változatait. A növény zsenge levélnyeliből X főzelék és mártás készíthető, : forrázva pedig salátaként fo- : gyasztható- Az alma ízére em- | lékeztető, kellemesen savanykás 1 ízű levélnyélből gyakorta kom- X pótot, gyümölcskocsonyát és X ezrörpöt csinálnak. Ugyanúgy * használják tésztafélék tölteléké- • ül, akárcsak az almát, vagy az j egrest. A még gyenge virágszár : spárga módjára elkészítve, kel- • lemes és jóízű. A rebarbarát a múlt század X derekán hozták be Európába i Dél-Szibériából. A nem különö- ; sebben kényes évelő növény jól ■ bírja a tél hidegét, és alkalmas ■ talajban kielégítő öntözés mél- ; lett 10—12 évig tenyészik. Le- ■ vele akkor szedhető le a tőről, ■ ha már teljesen kifejlődött (kb. ■ június közepéig). Mlinden szedés ! alkalmával a tőről csak a leg- • fejlettebb leveleket szabad le- ■ vágni, az összes leveleknek leg- * feljebb egy harmadát. Aki azért • nevel rebarbarát, hogy levélnye- j leit felhasználja, a virágszárat ( idejében távolítsa él, így a le­velek jobba« fejlődnek és ale- vélnyél vastagabb, húsosabb lesz. A virágért, díszítő hatásáért ültetettt rebarbara nagy, lapu- szerű, csipkés vagy fodros le­veleivel a két méter magasságot Is elérő töveken, bíborvörös vagy vörösesbarna virágzatával, mint dísznövény is, büszkesége lehet a kertnek. (Blatoó) Mutatós kötött kabátka állítjuk össze és egy rövid pálca sor után körülpikózzuk. Az eleje a gombolásnál több sor rövid­pálca és ott horgoljuk bele a gomblyukakat hosszanti irány­ban úgy, hogy a pálcák felett 4—5 láncszemmel átmegyünk és a következő soron a láncszeme­ket pálcázzuk be. 1. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráhajtás, 3 sima, 2 szemet balra összekö­tünk, 3 fordított x ismételünk. 3. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 2 sima, 1 rá­hajtás, 3 sima, 1 ráhajtás, 2 si­ma, 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x ismétlés, 5. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 1 sima, 1 ráhajtás, 5 sima, 1 ráhajtás, 1 sima, 2 szemet balra ösozékö- tünk, 3 fordított x ismétlés. ■ 7- sor: 1 fordított x 2 szemet * jobbra összekötünk, 1 ráhajtás 7 sima 1 ráhajtás, 2 szemet bal­, ^ ra összekötünk, 3 fordított x X fonál alkalmas, mert ez a minta ismétlés. 9. sor: A minta váltódik, 3 si­ma, 2 szemet összekötünk, 3 fordított, 2 szemet összekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráliajtás x ismétlés. Innen kezdve ismételjük tulajdonkép­pen elölről értelemszerűen a 3—- 7. sorokat, majd a 17. sortól is­mételjük az egóizet az első sor. ____________ tói. • A kész részeket vasalas nélkül bzegedy BéLáné Kötésre mindenfajta vékony fonál alkalmas, mert ez a minta jól kidomborodik. Az alapsort 14-el osztható és 2—4 szélső szemmel kezdjük (a szélső szemek a továbbiakban nincsenek feltüntetve). A páros sorokat mindig úgy kötjük, ahogy látjuk, vagyis ami sima azt simán, a fordítottat for. dítottam, a ráhajtásokat mindig fordítottan. A kész részeket vasalas nélkül A fiatalok részére a nyáron még divatos lesz a miniruha is, de már nálunk is és nemcsak a divatbemutatókon, hanem a konfekcióipar termékeként az Üzletekben is megjelent a midi és a maxi hosszúság is. Nem szeretnék jóslásokba bocsát­kozni, de máris megállapíthat­juk. hogy az úgynevezett midi hosszúság — amely térd alá ér — lesz általában a nők kedvelt viselete az elkövetkező időszak­ban. A divatos ruhaformákra egyébként jellemző a derék hangsúlyozása, amelyet általá­ban övvel emelnek ki, a bővülő szoknya, rakásokkal, gloknis szabással, vagy trapézformával. A legdivatosabb nyári ruhák virágos anyagokból — mert ez a legnagyobb divat most — könnyű, szintetikus batisztok- ból gyűrődésmentes mintás sely­mekből, hűvösebb időre mintás jerseyből készülnek. Az egyszí­nű anyagok közül a poliészter keverésű vászon és shantung számíthat sikerre. A ruhák díszei közül kiemel­hető a műbőr-lakk öv, a sok­sok zseb, az arany és ezüst fémövek, láncok, a matt kő. és fagyöngyök, az egyszínű anya­goknál pedig a tűzés-díszek. Az ingruha-zsáner főként hosszú ujjakkal igen sokféle variáció­ban a legnagyobb divat, s egy­színű pamutkartonból éppúgy kihozható ez a stílus, mint a drágább és mutatós selymekből, vagy fémszálas jerseyekből. Tudósításunkban a Divatter­vező Vállalat nyári divatkollek­ciójából mutatunk be néhány modellt, melyek minden nő ru­határába beleférnek, s bár kü­lönböző alkalmakra, de a min­dennapokra szólnak. Rajzunkon az első modell midi hosszúságú, tehát térd alat- tig ér. Nyersszínű, tiszta se­lyemből készült, A válltól ki­induló érdekes tüzésdíszítéssel. a hóllal bővitett szoknyarésze egy darabon levarrott. Az ing­ruha tipikus, divatos képvise­lője. Második rajzunk a győri Richards Gyár mintás jacqard Szakmunkás­tanulónak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre MAGASNYOMÓ GÉPMESTER és KÉZ1SZEDO szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyre. Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb aug. 10-ig a következő címen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél, Gyula, Jókai u. 5—7. kelméjéből készült miniruha, derékban a különleges zsebein átfűzött; láncöwel. Harmadik modellünk, poüészterbatisztból készült ingruha, térdfölöttig érő szoknyája hajtásokkal bővi­tett. Gallérja, hólpántja és kéz­elője fehér madeira, A negye­dik modell, a Budaprint Válla­lat pasztell színű, nyomott ba- tisztjából készült trapézvonalú ingruha, végig apró gombokkal záródik. Érdekessége a nyolc pici zseb és láncöv a derékon. Triavetát nyomottmintás anyag­ból készült — ami rendkívül elegáns hatású, de olcsó alap­anyag — az utolsó modell. A hosszított derekú ruha szoknya­része úgynevezett „leveles” megoldású. Hossza nem sokkal a térd fölött végződik. Nádor Vera Heti étrend­javaslatunk KÉSZÍTETTE: KALMAR GYULA, A HOTEL „KÖRÖS” KONYHA- FÖNÖKE Hétfő: Kaporleves zsemlekoc­kával, tonhal párizsiasan, pet­rezselymes burgonya uborkasa­láta. Kedd: Lebbencsleves, bácskai rizsesmáj, túrós dereiye. Szerda: Húsleves finom me­télt, főtt marhahús sóskamár- tás, burgonya. Diós csiga. Csütörtök: Petrezselymes-bur­gonyaleves, rakott kelkáposzta sertés fejhúasal, alma bundá­ban. Péntek: Lencseleves füstölt csülökkel, fánk barackízzel. Szombat: Paradicsomleves, pásztortarhonya hússal, fejee- saléta. Vasárnap: Birsalmaleves (be­főttből), Stefánia sertéskaraj zöldséges rizskörettel, gyümölcs- krémes (mirelit eper vagy mál­nából). ÉS EGY RECEPT: Pásztortarhonya hússal: 20 dkg füstölt szalonnát apró koc­kára vágva, félig kisütünk és két fej vágott vöröshagymát megpirítunk a zsírjában. Hozzá­adunk 25 dkg kockára vágott sertéshúst, sózzuk és fedő alatt majdnem készre pároljuk. Do­bunk rá 30 dkg karikára vágott lecsó-kolbászt és felengedjük egy liter forró vízzel. Ízlés sze­rint tehetünk bele 1—2 erős pap­rikát is. Ha felforrt, hozzáadunk 35 dkg zsíron megpirított tarho­nyát és 40 dkg kockára vágott burgonyát. Utána ízesítjük apró­ra vágott zeller zöldjével és só­val. Lassú tűzön készre főzzük, míg a levét teljesen felveszi. Tá­lalásig fedő alatt tartjuk meleg helyen. Igen ízletes régi magyar étel. Jó étvágyat.

Next

/
Thumbnails
Contents