Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
A kisbaba ellátása — nyáron .menüt” állíthatunk össze. Pl bfeköszöntése nemi csupán a felnőttek életrendjét változtatja meg, hanem a gyermekét is. Ma már merőben eltér a csecsemő nevelése a régi módszerektől. Milyen éj „reformokról” beszélhetünk a csecsemőápolás nyári menetrendjében? Ma a gyermeket már nem pályázzuk, nem bugydáljuk és öltöztetjük agyon. Gondoljunk csak önmagunkra, amennyire jól esik bőrünknek, pórusainknak a szabad levegő, a napfény. A kisbaba érzékeny bőre még jobban kívánja a levegőt, a D-vitami nképző napfényt, mint a felnőtté. Ugyanekkor jóval érzékenyebben reagál mindenre, így a napfényre is, mint mi. A kicsinyek napoztatását fél perccel kezdjük és felvihetjük egykét órára is, de csak egy-két- perces fokozással. Természetesen csak lehetőleg szűrt napfény érje a baba bőrét, a fejét pedig lehetőleg félámyékba helyezzük. ápoljuk a baba bőrét? Téves nézet az, hogy pelenka zás után vastagon be kell púderez- ná a gyermeket. CSsak krémez- ziünk! Vagy Alsói krémet, vagyalkalmazása, amely higiénikus, puha és megkíméli az anyát az örökös pelen kamosától, használat után él lehet dobni. A baba ruházatának ugyanaz a célja, mint a felnőttének. Védenie kell a testet a külvilágtól, az időjárás viszontagságaitól. Tehát arra kell ügyelni, hogy a csecsemő se ne izzadjon, se ne fázzék. L/egyen a kisbabának lehetősége a szabad mozgásra úgy télen. mint nyáron. A ruházat puha anyagból készüljön, ne legyen túl szorosi, nehogy a vérkeringést. akadályozza. A babát egészen piciny korától kezdve szoktassuk a cipőhöz (kötött, horgolt cipőcske), s lehetőleg harisnyanadrág vagy kezeslábas, később kis kötényruha vagy szellő® nadrág legyen rajta, ami a rugdalódzásban nem akadályozza. Hogyan táplálj tik a már nem amyatejjel élő kisbabát? A nyári étrend gazdag tárházát nyújtja a vitamindús ételek, raek. Felhasználhatjuk a konzer- veket is: bébiételek (ezekben a sárgarépa ,májkivonat, zöldborsó benne van), a friss főzelékfélékből, azokból táplálóbb paraj, sárgarépa, burgonya, zöldborsó stb. I Ezeket I a ffeelfkeket 1 ________ I paszirozva, p üré formájában adhatjuk a kicsinyeknek. A rostos gyümölcslevek igen táplálóak és vitamindúsak, de friss gyümölcsöt is adhatunk turmix-gépen vagy paszírozón készítve.. Epret almát, őszibarackot. Adhatunk reszelt almát, citromot is. A hüvelyes ételektől tartózkodjunk, mert szélgörcsöket okoz. Az egészséges csecsemőnek és kisgyereknek igen jót tesz az ügyes, játszó mozdulatokból álló foglalkoztatás. Nyáron ezeket a tomagyakorlatokait a szabadban végeztethetjük a babával. A meztelen kisbabát fokozatosan és szeretettel szoktassuk a tornához. s a legkisebb kedvetlenség észrevétele esetén hagyjuk abba. minden egyéb is szükséges a baba ápolásához, neveléséhez. Azonban a fentiek nélkül aligha nevelhetnénk egészséges és edzett gyermeket. Gáspár Judit | A nyár | Hogyan Még sok pedig a kamállás babaolajos le-. mosás után gyengéden és gon- j dósam kamillás foabaemulziót I használjunk. A gyermek gyak. j ram vizel és székéi. Art a bőré- j nek, ha ázik. ezért gyakran te- j gyük tisztába. Nagyon lényeges a szellős öl- j töztetés. Gondoljunk arra. hogy j a gyermek nyáron több verej- j téket veszít, mint a felnőtt, te- ; hát lényeges, hogy ruházata j nedvszívó és szellős legyen. A | pelenka anyaga puha és vízszí- | vő legyen. Ma már igen gyako- j ri a papírpelenka — az Ágnes — : fogást! A legtöbb ember úgy képzeli* hogy aki nem sportszerűen horgászik, az valamiféle filozófálás- ra hajlamos egyén, aki órákig, esetleg naphosszat ül a vízparton, és várja, hogy egy öngyil- kosjelalt halacska bekapja a horgot. Ezeket szokták „kuikac- fürösztőnek” és „zsinórmosónak” csúfolni. A sporthorgász viszont megKorsfekció-divat sértődne, ha feltételeznék róla, hogy órák hosszat ül a vízparton, és ráadásul még kukaccal eteti a halakat. A sporthorgász csaknem állandóan mozog és műléggyel, s legfeljebb villantó- val dolgozik. A halászás magasiskolája a műléggyel való halfogás. És mivel az a híre, hogy nehezen megtanulható, sokan meg sem próbálják. Miég alig akadt, aki például megbánta volna, hogy hozzáfogott a pisztrángozáshoz. A műléggyel való horgászáshoz is türelem kell, de az, aki hosszú gumicsizmában bent áll a vízben és kiveti horgát, olyan feszültséggel várja a pisztrángot, hogy unalom szóba sem kerülhet. Aki csak egyszer is átélte azt az izgalmat, amely akkor támad, amikor az erős pisztráng felbukkan a víz felszínére, hogy horgász által ügyesen eléje helyezett műlegyet, valamilyen ínyelcfalatnak vélve bekapja, utóbb már maga fog mosolyogni azokon, akik a horgászást unalmasnak találják. Persze, nemcsak műléggyel és viilantóval lehet horgászni. A békés halfajták halászatára ezek nem alkalmasak. Akinek egyszer horgára akadt egy tízkilós ponty, amelyet sikerült partra is vonszolnia, az egy életen át emlegeti ma jd küzdelmét a nagy hallal. Nyilvánvaló, hogy még a jól felszerelt és szerencsés horgásznak sem sikerül naponta a fogás. De a horgászás sokkal több mint hatezerzés a halászléhez. Aki csak azért vesz horgászbotot a kezébe, hogy némi változatosságot hozzon étrendjébe, az okosabban teszi, ha a halboltban szerzi be magának kedvenc halát. A horgászás nem unalmas ül- dögélés a vízparton, hanem kiváló lehetőség a hajszás, modem életből való kikapcsolódásra. A folyók és tavak természeti szépségei is hozzájárulnak, hogy ez a sport és szórakozás testi és lelki felüdülést hozzon. E. R. Fekete laminált tavaszi kabát fehér béléssel. Fekete-fehér tyúklábmintás ruha, rakott szoknyával, derékon széles övvel, divatos, hosszú sállal. És fehér műbőr kabát, sportos, vállra akaszthatós táskává). mis merni 1930. JÚNIUS 38. Tarka h Tanárnő a színházban NEVESSÜNK KORAN KELŐ SZERELEM „Paola, drágám, minden reggel tiéd az első gondolatom” „Persze, persze... ezt mondja Gustavo és Antonio is...” „Tudom, de én sokkal korábbam kelek!” * * * HASZNOS FELVILÁGOSÍTÁS Egy csinos hölgy és egy fiatalember hajótörést szenved. a hullámok egy szigetre sodorják őket. „Megmenekültünk!” — kiált fel a lány. „Meg!” — vágja rá a férfi. — Erről jut eszembe, remélem kisasszony, nem híve a hosszú je*> gyességnék!” * * * HALLATLAN SZENVEDÉS Egy római szalonban beszélget két barátnő. „Igaz, amit hallottam? Nico- letta visszatért a férjéhez?” „Igen, így igaz! Nem tudta elviselni, hogy a férje ilyen boldogan él.” EZ IS EGY MÓDSZER Fiatal hippi nő fekszik a szülészeten, karjában néhány órás csecsemőjével. Körülötte négy, virággal kedveskedő, boldogan mosolygó hippi fiú álldogál. „Látjátok, milyen szép? kérdezi a lány. „Gyönyörű” — bólogatnak boldog mosollyal a fiúk. „Alig várom, hogy egy kicsit nagyobb legyen — folytatja a lány —, legalább megtudom, melyikötökre hasonfa,”- * «V AKKOR IGEN! 1907-ben Sinclair Leírta meg- . kapta diplomáját a YaWH egJetemen. Irodalom-tanárától ÖÉ- csúzkodva így szólt: „író szeretnék lenni.” „Ugyan, hagyja! — kiáltott fel a tanár. — Éhenhalna!” „Ennek — válaszolta a „Babbitt” jövendő szerzője — nincs semmi jelentősége.” „Akkor írjon — egyezett bele a tanár. — Sikerülni fog!” A nagymama Abonyból jött látogatóba Budapestre, hozzátartozóitól. Másnap mozijeggyel kedveskedtek neki. Tizenöt éves unokájával, Péterrel ment a filmszínházba. Hazatérve megkérdezte tőle a fia: — Tetszett a film? — Nem. Péter megjegyezte: — Nekem tetszett. Kitűnő, újszerű film. És van mondanivalója. — Hát, nekem is van erről a filmről mondanivalóm — mondta a nagymama, mérgesen. — Van a filmben egy fiatalember, akiről folyton azt beszélik, hogy ilyen rendes, meg olyan rendes, és tudjátok, mit csinál? — Ugyan mit? — Zuhogó esőben érkezik és sáros cipővel megy be a lakásba! Le sem törli a lábát. Igen, a nagymama mindig rendes volt. Ö mindig letörölte a lábát. Egész Ahányban példás háziasz- szonynak ismerték. Lakása ragyogott a tisztaságtól és a hetvenkét éves néni ugyanolyan frissen takarított, tisztogatott, tett-vett, mint akár ötven évvel ezelőtt, fiatalasszony korában. — De mama, ez nem lényeges — oktatta mosolyogva a fia. — Ismerem a film témáját. Izgalmas, fordulatos, a női főszereplő pedig... A nagymama dühösen félbeszakította: — A női főszereplő pedig megérkezik egy bőrönddel és lecsapja a földre, aztán ruhástól végigfekszik a diványon. — Mert rettenetesen felindult. Súlyos megpróbáltatásokat kellett átélnie. Határozottan csengett a nagymama hangja: — Egy nőt nem érhet olyan felindulás, fájdalom, hogy a kofferjét ne pakolja ki azonnal. A ruhák összegyűrűdnek, azokat minden rendes nő felakasztja. No, de mit várjunk egy olyan asszonytól, aki ruhástól végighevere- dik a diványon! Bezzeg az én időmben. A mamának igaza van — mondta békítőén a fia —, de ez lényegtelen és a film művészi értékét nem csökkenti. A nagymamát nem lehetett meggyőzni: — De csökkenti! A filmen gyönyörű perzsaszőnyeget látni, és a nő szerelmese rádobja az égő cigarettát. Ha ez a művészi perzsa meggyullad, akkor szerinted nem csökken az értéke? — De nagymama, remélem, az a jelenet tetszett, amikor a férj megtudta, hogy a felesége gázolt és cserbenhagyta áldozatát. Milyen nagy lelki válságon ment keresztül! Hiszen megtudta, hogy let/jobb barátja autójának volánja mellé ült! Nemcsak gázolt, hanem megcsalta is! Gyönyörűen kidolgozott rendezés volt! A nagymama gúnyosan mondta: — Még, hogy kidolgozott rendezés! Szép kis jelenet! Késő este van, a férj a kanári kalitkája előtt áll és eszébe se jut letakarni-... Palásti László
