Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Petri Ferenc Szowa ál a kiáltás vagyok fogsor 1 vicsorgók önmagámra számlap vagyok egyhelyben állá körbefutnak az órák zuhanó kö vagyok hieroglifa nem tud megfejteni senki nincs semmim csak a kezeim házam hajad rőt ffizfalombja hazám vagy sáhajbirodalom öt érzékemben szellőként bolyongó harangmuzsika-állam rádtalálok zuhog rád holdfénymosolyom s lepereg rólad holdfénymosolyom lepereg mint a viz a zöld sás 82urouyleveIéröl Weöres Sándor: Alkonyl táj tehenekkel Hálni tér a kegyes égi gyermek, rávetkőzik földre, fűre, fára. Lebben titkos fészkéből a pára, légben ringatózik, mint a csónak Dombhajláson tehenek legelnek, szarvaik az égre rajzolódnak. Néhány ráunt már a legelőre, és hever az ákáe lyukas árnyán, faragatlan tömb, akár a márvány. Néha kolomp kong a levegőbe. Sirályok Tóth Valéiia textilkép« ÚJ KÖNYVEK: William Faulkner: A hang és a téboly A kritika és a közönség ítélete szerint egyaránt Amerika legnagyobb írói­nak egyike, az 1950-ben Nobel-díjjal kitüntetett William Faulkner. A mór életében klasszikusként tisztelt és az egész világon ismert és olvasott trónok az Európa Könyvkiadó gondozásában A hang és a téboly címmel újabb köny­ve látott napvilágot. Most megjelent müve, mint any- nyi más Faultkner-regény, egy déli, hajdan jelentős, de immár anyagilag, erköl­csileg, egészségileg egy­aránt tönkrement arisztok­rata-család — a Compson család — széthúzásának történetét mondja el. Az apa iszákos, az anya hl- pochonder, a nagybácsi szélhámos, a gyerekek pe­dig: egy idióta, akit kaszt­ráltak, mert zaklatta a lá­nyokat, egy öngyilkosjelölt, egy kapzsi, erőszakos ször­nyeteg, egy nimfomániás kisasszony, s az unoka: tolvaj, közönséges utca­rongya, A sötét múlt vis­szajáró kísérletei vala­mennyien. A négy részből álló, négy különböző szem­szögből — a három Compson-testvér, s végeze­tül maga a szerző szemszö­géből — előadott történet mondja ed ugyanazt a his­tóriát. Négy változatban pereg le előttünk ugyan­az az álom: korunk láto­mása. A modem világ ős- egyszerű elemekből össze­álló bonyolult rendszere tárul föl benne, a modem ember végzetesen bizony­talan, de mégis gyötrelme: bizonyossággal létező er­kölcsi világrendje. Tragi­kus költészet és tragikus filozófia ez a regény. S, mint minden tragédia, mondataiban roppant el­lentéteiket; fog össze: durva komikumot és nemes hero- izmust, bűnt és bűnhődést, jót és rosszat, feketéket és fehéreket. Tragikus költészet szem­léletében, szerkesztésmód­jában és stílusában egy­aránt. fis tragikus filozó­fia, melyben egyszerre szó­lal meg az emberi önkife­jezés két végletesen távoli lehetősége: „a hang”, az értelmetlen iszonyat törté­nelem előtti üvöltése, és „a téboly”, a túlhajszolt érte­lem, a betegesen érzékeny huszadik századi tudat ön­magát tagad ó-bdzonygató vitája. Az ünnepi könyvhéten megjelent művet valóban Faulkner legnagyobb, leg­híresebb regényei között kell említenünk, melynek története a faulkneri le­gendakör legteljesebb ös­szegzése. Holdtölte A soknemzetiségű Szov­jetunió minden népének megrázó, nemzedékekre ki­ható élménye a háború. Az irodalom közvetítésével immár huszonöt éve az újabb generációk is újra meg újra átélik a próbá­ra tevő múlt felejthetetlen eseményeit. A háborús té­májú nagy regények mel­lett ma már számos kis­regény is klasszikus rang­ra emelkedett. Hisz nem a osatajelenetek krónikásad már a háború­ról valló Írók, a belső lel­ki hatások elemzésére, s azok bemutatására ösztö­nöznek a történelmi távla­tot nyert események. Ez a kötet az utóbbi évek háborús kisregény-termé­séből ad ízelítőt. Minden műve más-más oldalról mutatja be a háborút: Zi- borov címadó kisregényé­ben a szovjet katona helyt­állásának nagyszerű példá­ját mutatja be. Oeraszi- mov azt vizsgálja, milyen magatartást tanúsít a halál közelében élő katona, ami­kor ötnapos pihenője alatt az élet vonzásaival talál­kozik. Egon Liivs a lelki­ismereti felelősség és mz egyéni megmaradás lehető­ségeinek konfliktusét bon­colgatja. Baklanov törté­netének szálai* napjainkig vezetnek el, s a háború egész életre szóló hatását, a háború teremtette embe­ri kapcsolatokat mutatja be. Az új kisregény-kötet, mely élménynek megrázó, olvasmánynak izgalmas, a felszabadulás 25. évforduló­jára jelent meg az Európa Könyvkiadómái. Bunkó Dőra Korósparf M ost, hogy a Mun­diai Izgalmainak is vége, s nines többé napközi alvás a hivatalban, majd éjszakai tv-nézést követő, hajnalig tartó gyötrődés, több csomag cigarettával —, minden előfeltétel meg- teremtődött, hogy abba­hagyjam a dohányzást. Ennyi tömény izgalom után ugyanis legalábbis re­mélhető — a hivatali iz­galmak eltörpülnek, a Mundial izgalmaihoz ké­pest relative jelentéktele­nek, az izgalmak valósá­gos uborkaszezonja követ­kezik. Most tehát eljött az idő, amikor az ember ko­molyan elhatározhatja, hogy abbahagyja a dohány­zást. Kerekes Imre: Abbahagyom a dohányzást m . Koszta Rozália Zöldruhás nő Ennek már komoly jelel mutatkoznak. Az elmúlt napokban például már csak negyven cigarettát szívtam, ennek is csak a fele volt filter nélküli, a többi Szimfónia. Ezenkívül, már jő ideje gyűjtöm a dohány, zás ártalmairól szóló cik­keket, tanulmányokat, s most, hogy összefüeettem őket — csinos kötet —, úgy döntöttem, hogy ma­gammal viszem szabadsá­gomra és a nyári krimi helyett olvasni, tanulmá­nyozni és jegyzetelni fo­gom. Mellesleg megjegy­zem, anélkül, hogy meg­győződtem volna ezeknek a cikkeknek, tanulmányok­nak tartalmáról, feltűnt nekem, hogy eme írások megjelenésével egyenes arányban javult a cigaret­taellátás. Ügy tűnik a je­len pillanatban, hogy a dohányzás ártalmairól szó. tó tanulmányok ösztönző­leg hatnak a dohányipar termelésére. Ami nem Is rossz ötlet, úgy általában, mert mindig azt csináljuk, amitől óvnak bennünket. Ennek ellenére érik ben­nem az elhatározás, hogy abbahagyom a dohányzást. Ennek további jeleként mutatkozik, hogy a filte­res cigarettákat már csak félig szívom el. (Nem íz­lik.) A filter nélkülieket viszont tövig (ez ízlik), mert egyébként nem va­gyok hive a pocsékolásnak. A szomszédtól is kaptam egy jó tanácsot, amire magamtól valószínűleg nem jöttem volna rá, hogy ugyanis nem kell minden stukkót mélyen leszívni, lehet fújni is a füstöt, mert legtöbb esetben nem a szívás a fontos, hanem a fújás, tehát a megszokás. Viszont amire magamtól jöttem rá, hogy cigaretta helyett lehetne cukrot rág­ni, ha nem is helyette, de két cigaretta között min­denesetre, bár az még nem elég világos előttem, hogy ettől miként csökken az ember dohányzásra való hajlama. TI /»indenesetre arra 11/u nagyon kiváncsi fJL lennék, hogy mi az összefüggés az édesipar és a dohány- termelés között. Nincs ki­zárva, mielőtt tovább csök- kenteném a napi negyven cigarettát, megvárom, míg valaki megírja ezt a tanul­mányt. Aggaszt, hogy ko­moly értekezést erről még sehol nem olvastam, vi­szont úgy látszik kevésbé aggaszt, hogy komoly lég­csőhurutom van a dohány­zástól minthogy eddig még orvosnál nem voltam Nem is leszek. Nem kell ugyanis, hogy engem eltilt­sanak a dohányzástól, ab­bahagyom én ezt magam I«, amit máris bizonyít, hogy napi negyven cigarettánál tartok. Ezenkívül pedig, lehet vagy Hz éve, már egyszer abbahagytam a do­hányzást. Három napra, Pedig, akkor még csak na­pi öt cigarettát szívtam és, ha jól emlékszem, akkor még nem is szenvedtem a dohányzás ártalmaitól. Ha akkor volt hozzá erőm, miért ne lenne most. Eh­hez igazán nem kell se or­vos, se tanulmány, se jó tanács. Véleményem sze­rint ugyanis van egy olyan lehetőség, amellyel bizto­san el lehet érni, hogy az ember nullpontra szálljon a naponta elszívott ciga­retták számát Illetően: egy­szerűen nem kell rágyúj­tani. Hogy ez eddig nem ju­tott eszembe!... Pacsai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents