Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Szociális létesítmény kétmillió forintért Piaci helyzetjelentés: Cseresznye a szezoncikk — Újdonság a málna — A csirke Békéscsabán a legolcsóbb — Drága a gyulai piac — Nagy felhozatal Orosházán Megyénk 4 városában nyárra jellemző gyümölcs- és zöldség- dömpdng tapasztalható a piaco­kon- Különösen Békéscsabán és Orosházán volt nagy felhozatal, s ez az árak alakulását is jelen­tősen befolyásolta. A baromfi­piacon Békéscsabáin a csirke volt a legolcsóbb; átlagosan 31— 32 forintért adták kilóját. A tyú­kot 25 forint kilónkénti árban kínálták. Ezzel szemben Oros­házán — ahol a helyi Dózsa Ter­melőszövetkezet jelentős meny- nyiségű tyúkot hozott forgalom­ba — 16 forintra csökkent kiló­ja Szarvason 22 forintért kínál­ták. A csirke ára Orosházán 36,90, Szarvason 40 forint volt. Maradjunk azonban a békés­csabai piacnál, ahol jelentős mennyiségű zöldséget, gyümöl. csőt hoztak a termelők, szinte vásári hangulat volt szombaton. A sárgarépából 3050 csomót hoz­tak, petrezselyemből 2650-et, s átlagos ár: 1,50 forint. A káposz­ta olcsó; 3 forintért kínálták ki­lóját, s a termelők összesen nyolc mázsányit hoztak. A kar­fiol ára is csökkent, mivel igen nagy volt a felhozatal: több mint 12 mázsa, — átlagos ára 5—6 fo­rint. Paradicsomból viszont igen kevés volt, mindössze 156 kilo­gramm, így az ára tartja magát; 20—25 forint. Zöldpaprikából 32 ezer 500 a felhozatal. A hegyeset 1 forintért, a fehéret 2 forintért adták. Az uborka ára jelentősen csökkent, míg az előző piacon 14 forint volt kilója, tegnap már 5—6 forintért kínálták. Zöldbor. sóból 40 mázsát hoztak a terme, lók. Ara 5 forint Megjelent a málna 1s, egyelőre csak kevés; a termelők 16 forintért adták. Vi­szont cseresznye-dömping volt» több mint 58 mázsa érkezett — a befőznivaló 8—10 forintért, az egyéb fajta 4 forintért lelt gaz­dára. Most már megjelent a meggy is, — kilója 4—7 forint. A földieper viszont tartja ma­gát, még mindig 18 forintért kí­nálják, olcsóbb nem is lesz, hi­szen rövidesen végjét ér a sza­mócaszezon. A gyulai piacon igen magasak az árak. A fürdőváros sajátos jellege érezteti hatását, s a ter­melők, éppen a nagy kereslet miatt, magasan tartják az ára­kat. Az újburgonya például még mindig 6—7 forint, a zöld­bab ára pedig 20, szemben a többi piaccal, ahol már 8 forin­tért kínálják. Sőt Békéscsabán a boltokban 6 forintért is lehet vásárolni. A fehérpaprikát szin­tén drágán adják: db-ja 3—3,50 forint. A káposzta ára 4 forint, s a termelők igen keveset hoz­tak, csupán a zöldborsó volt ol­csóbb, 3,50 forintért már lehetett venni. A gyümölcsök közül a földieper a legolcsóbb Gyulán; 8 forint kilója. A befőzési cse­resznye 6—8 forintért volt kap­ható. Orosházán a zöldségpiacon kü­lönösen káposztából hoztak so­kat, csaknem 20 mázsát s így az ára 2,50 forintra alakult. Karfi­olból szintén jelentős mennyiség érkezett, ára 6 forint. A zöld­borsó itt is olcsó; 23 mázsa ér­kezett, kilóját 4 forintért kínál­taik. Cseresznyéből 50 mázsa a felhozatal, ára átlagosan 8 fo­rint. A málna itt is megjelent, igén kevés, így a termelők 25 forintért kínálták. Szarvason a zöldség, gyümölcs ára az előző piachoz viszonyítva, jelentősen csökkent. Az úfborgo. nyából 13 máziát hoztak a ter­melők, s kilóját 4 forintért ad­ták. A zöldborsót 4-ért, a zöld­babot 7 forintért kínálták. A Negyven, belvíz miatt tönkrement családi ház helyett újat építenek A Békési Építőipari Ktsz tízi családi ház építését vállalta Fe- j hérgyarmaton, míg Békésen 40 j belvíz miatt tönkrement családi ház helyett épít újat. Az utób­biak közül 15 már el is készült. A szövetkezet a kétsopromyi Rákóczi Tsz-nek egy 3 ezer fé­rőhelyes sertéstelepet hoz létre. Debreceni mézeskalács készül Békésen Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Vállalat békési mézes- kalácsL és cukorkaüzemébem az idén mézeskalácsból 40, cukor­kából 11, nyalókából pedig 12 vagon készül, ami 3—i százalék­kal több a tavalyinál. Nemrég kezdték meg a debreceni mézes (szív, huszár, tányér stb. forma) gyártását. Ennek egy részét szí­nes díszítéssel látják el. A deb­receni mézest olyan helyeken hozzák forgalomba, ahol nagy az idegenforgalom, így Sopron­ban, Budapesten az egyik vár­ban levő és még két más üzlet­ben. Az üzem dolgozói arra tö­rekednek, hogy a kereskedelem igényét kielégítsék. Jelentős az exportmegrende­lés. Ausztriába, Svájcba, az NSZK-ban, Dániába és várha­tóan Angliába ősszel csokoládés nyalókát szállítanak. Angliába méaeskalács is készül. A munka már tavaly kezdődött, anyaghiány miatt azonban csak vontatottan halad. Békéscsabán a vasipari Szövetkezetnek szol­gáltatóházat, míg Békésen a ve­gyesipari ktsz-nek központi mű­helyt épít. Tervezi a családi há­zak, valamint a sertéstelep épí­tésének a meggyorsítását. A tavasszal létrehozott építő­ipari szolgáltató részleg máris ismertté vált Békésen és igen sok megrendelést kap. Március 24-én Békés megye nyolc fogyasztási és értékesítő szövetkezetének vezetői határo- zatilag mondták ki, hogy a jobb gazdasági és kereskedelmi tevé­kenység miatt árubeszerző és értékesítési társulást alakítanak. E társulásban a mezőberényi, a gyulai, a sarkad!, a békési, a j dévaványai, a gyomai, az end- rődi és a szeghalmi ÁFÉSZ kért helyet. A kilenctagú intéző bi­zottság létrehozását követően hat megyébe látogattak el az említett szövetkezetek elnökei, hogy a társulás működtetéséhez ismereteket szerezzenek. Az utóbbi hetekben elkészítet­te a nyolc ÁFÉSZ közös intéző j bizottsága a fogyasztási szövet­kezetek árubeszerzési, értékesí­tési, ipari és szolgáltató közös vállalkozásának működési alap- j szabály-tervezetét. Az alapító { okiratot eljuttatták a megye '35 fogyasztási szövetkezetéhez. Tegnap a MÉSZÖV vezetői ar­ról tájékoztattak, hogy a megyé­csaresznye ára megegyezik a bé­késcsabaival, gyulaival. Több mint 16 mázsa érkezett, s ez a szarvasi piachoz viszonyítva, je­lentős mennyiség, így olcsóbb is lehetne. Érdemes összehasonlí­taná a tojásárakat: Békéscsa­bán 1,20, Gyulán 1,30, Szarvason és Orosházán 1 forint volt da­rabja. K. J. Tiltakoznak Avagy kinek jó a Nem újkeletű dolog vert fel port az elmúlt hetekben Békéscsabán a DÉMÁSZ Üzlet- igazgatóság dolgozói körében. Évről évre visszatérő, hogy a nyári hónapokban a vállalat Szegedi Igazgatósága elrendeli a korábbi munkakezdést. Az idén június 1-től például ezt reggel fél 7 órában határozta meg. Ez ellen tiltakoztak a dol­gozók, elsősorban a kisgyerme­kes anyák, mert szinte egyik napról a másikra olyan gondok szakadtak a nyakukba, ame­lyektől szívesen eltekintettek volna. A békéscsabai üzletigazgató­ság vezetői, a korábbi tapaszta­latokat figyelembe véve, már az ez évi kollektív szerződés meg­tárgyalásakor javasolták a vál­lalat igazgatóságának, szakszer­vezeti bizottságának: vegyék fi­gyelembe a békéscsabaiak spe­ciális helyzetét — sok a vidéki bejáró dolgozó, s a vonatokhoz kell alkalmazkodni — és egyéb körülményeket. Ám a kollektív szerződés feletti vitában lesza­vazták őket és a többiek a ko­rai kezdés mellett döntöttek — a vállalathoz négy üzletigazga­tóság tartozik —, így ezt a kol­lektív szerződés is rögzítette. Ezzel a korai kezdés „törvény­erőre” emelkedett. Nem volt mit apellálni tehát, de amikor eljött a június 1-e és a vállalat igazgatósága érvényesítette a kollektív szerződésben foglalta­kat, akkor kitört a vihar. A SZÓ szoros értelmében vihar volt, nőtt a tiltakozás hul­láma és a kedélyek alaposan ben működő 35 fogyasztási szö­vetkezet szinte kivétel nélkül csatlakozott e társuláshoz. A megye szinte valamennyi fogyasztási szövetkezetét magá­ba foglaló társulás — amely a lakosság és a tagság jobb áru­ellátására lesz hivatott — az el­következő egy hónap alatt ke­rül jogilag is a helyére. S, mi­után az erre illetékes tanács, mint államhatalmi szerv jóvá­hagyja e társulás alapszabályát, megalakul az igazgató tanács, valamint a héttagú igazgatóság, továbbá az öttagú ellenőrző bi­zottság. Majd ezt követően ke­rül megszervezésre az árube­szerző, értékesítő, ipari és szol­gáltató közös vállalkozás válla­latvezetői apparátusa. Hegedűs Pál társulási titkár tájékoztatása szerint július vé­gén megkezdi működését Békés megye fogyasztási szövetkezete­inek e közös vállalkozása. Balkus Imre A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégi­ben tárgyalta a városi tanács­hoz tartozó vállalatok és intéz­mények dolgozóinak munka, és egészségvédelmi, valamint bal­esetvédelmi helyzetét. Többek között megvizsgálták a Békéscsabai Kertészeti és Köz­tisztasági vállalatnál is a mun­kavédelmi és szociális helyzetet. Megállapították, hogy a szociá­lis ellátottságot tekintve leg­jobban áll a vállalat 1-es szá­mú telepe, ahol a dolgozók ré­szére villanyboylerrel ellátott fürdő- és mosdóhelyiséget léte­sítettek. A telepen az ebédlő és az öltözőhelyiség is megfelel a követelményeiknek. Ugyanez felborzolódtak. Az üzletigazga­tóságnak tehát tennie kellett valamit. Kollektív ide, kollektív oda, de ha valamelyik pontja nem jó, azon menet közben vál­toztatni lehet és kell. Márpedig a fel 7 órai munkakezdés nem jó az ittenieknek. Miért? „Még tejet sem kapunk olyan korán a boltokban, hogy a csa­ládot elláthassuk reggelivel és időre a munkahelyre érjünk. Hűtőszekrénye pedig nem min­denkinek van, hogy előre meg­vásárolhassa a szükséges étele­ket” — így a kisgyermekes ma­mák. „Akkor kell éppen korán kel­ni a gyereknek, amikor pihen­hetne, mert megkezdődött az is­kolai szünidő” — ezt mondták az iskolás gyermekek szülei. De még azok is tiltakoztak, akiknek különösebb nehézséget nem oko­zott, hogy korábban kell a mun­kahelyre menni. Csak éppen megszokták a fél 8 órai kezdést és ehhez ragaszkodtak. A szakszervezeti bizottság, hogy felmérje a helyzetet, köz­véleménykutatást tartott. Esze­rint a dolgozók 66 százaléka az előbb említett okok miatt nem helyesli a fél 7 órás munkakez­dést, 10 százaléka ötnapos mun­kahétben dolgozik, ókat tehát nem érinti, 10 százaléka semle­ges választ adott, a többiek pe­dig vagy szabadságolás, vagy kiküldetés miatt távol voltak. Az igazgatóság vezető­jével, párttitkárával egyetértés­ben végül is a szakszervezet le­vélben fordult a vállalathoz. Idézet e levélből: „A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzletigazgatóságának Békéscsa­bán, a Tanácsköztársaság u. 46 szám alatt alkalmazott dolgozói kérik a vállalati központ illeté­keseit, hogy a kollektív szerző­désben szabályozott nyári mun­kaidőkezdést a mi munkahe­lyünkre úgy érvényesítse, hogy engedélyezze továbbra is a fél 8-as, vagy legalább a 7 órás reggeli munkakezdést. Indoko­lásul előadjuk, hogy a nyári munkarend komoly megterhelést jelent 1. a kisgyermekes anyák­nak, 2. azon apáknak, akiknek felesége 6 órára jár dolgozni, 3. a vidéki dolgozóknak, 4. a napközis gyermekek szülei­nek, 5. a központtól távol la­kóknak.” A levélben ezután részletesen ismertetik az indokokat, hogy kiknek miért nem jó ez az idő­pont,majd kérik a vállalat gaz­dasági vezetőit és szakszervezeti bizottságát, vizsgálják felül a helyzetet és kedvező döntést hozzanak. A levél után kompromisszum jött létre. Ugyais csak részben teljesítette a vállalat igazgató­sága e kérést, azzal, hogy a elmondható a 3-as telepről is. Nem kielégítő a helyzet a 2-es számú telepen, ahol nincs biz­tosítva a dolgozóik szervezett ét­keztetése, tisztálkodási lehetősé­ge. A férfiak a telep irodájában, míg a nők az ebédlőben tisztál­kodnak és öltözködnek. A válla­latnál az elmúlt évben 14 köny- nyű és két súlyos baleset for­dult elő. Ezek főleg a balesetel­hárító tevékenység szervezetlen­ségét igazolják. A vállalat a Berényi úton még ez év végére felépíti szociális létesítményét, amely kétmillió forintba kerül. Ezzel megoldód­nak a vállalatnál még néhány helyen előforduló problémáik. munkaidőkezdést 7 órára módo­sította. A kedélyek ezek után úgy- ahogy megnyugodtak, bár ez a mostani sem a legjobb megol­dás. Erről néhány dolgozóval, el­sősorban édesanyákkal való be­szélgetés győzött meg. Fehérvári Ferencné: ideigle­nesen megoldódott a gondom, de csak azért, mert a férjem mun- kideje későbben kezdődik, így amit én előkészítek reggel, ő fe­jezi be. De ha 6 órára kellene mennie, akkor továbbra is nagy bajban lennék. Az iskolai nap­közi ugyanis 7-kor nyit. Egy 7 éves gyereket mégsem küldhet­nek el egyedül, ugyanakkor még a hároméves kicsit az óvodába kellene elvinnem. Szóval, két­felé nem tud szakadni az ember, és ugyanakkor a munkahelyre is időben beérni. Bár ezzel ja­vult a helyzetem, hiszen amikor fél 7-re kellett jönni, volt úgy, hogy a gyerek a reggelinél még aludt. Tatai Tiborné: Nekem megol­dódott a gondom, 7-kor kezd az egész család, de hát csak egy gyermekem van, s azoknak, akiknek több gyermeket kell el­látni, bizony továbbra sem köny- nyű. Vozár Pálné: Két kicsi gyer­mekem van, mindkettő óvodás. Messzire kell vinni őket, mert a közelben nincs óvoda! Ha most már 7 órára járok is, ez sem jelent könnyebbséget. Igaz, hamarabb végzek, de a gyere­kekért mégsem mehetek koráb­ban, mert a délutáni fektetés általában 4 óráig tart. Feléb­reszteni nem lenne célszerű, megsínylenék. így hát a koráb­bi munkakezdéssel nyert időt délután nem hasznosíthatom jól. És nem oldódott meg a gondja az olyan édes­apáiknak sem, mint Lipták Pál, akinek a felesége 6 órára jár dolgozni, s a gyerek ellátá­sa, bölcsődébe vitele a férjre hárul. A bölcsőde viszont 7-kor nyit. Kénytelen hát mindig szí­vességet kérni a takarítónőtől, aki addig vigyáz a gyerekre, míg a gondozónők megérkeznek. Naponta szívességet kérni ... ? ! Lehet, hogy a másik három üzletigazgatóságon nincs annyi kisgyermekes szülő, mint itt, vagy a korai kezdés nem okoz olyan sok gondot, kelle­metlenséget. De a kollektív szer­ződés készítésénél a speciális helyzeteket is figyelembe kellett volna venni. Enyhén szólva fur­csa, hogy éppen az MSZMP KB február 18—19-1 ülése után fo­ganatosított a vállalat igazga­tósága olyan döntést, amely szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a békéscsabai kisgyer­mekes anyák helyzetét. Kasnyik Judit Az ÁFÉSZ-ek közös vállalkozása a kisgyermekes anyák... korai munkakezdés a DÉMÁSZ-nál?

Next

/
Thumbnails
Contents