Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
ay Dr. SÁ3TI I. ZSÍLÁ L. BÉLA O. 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 09000990 09099 [0)99990903 Sárréti sasok Az 1948/49-s fordulat évéig kialakult gazdasági, politikai es társadalmi viszonyok új szakaszt nyitottak a népi demokratikus fejlődésünkben: elkezdődhetett a szocializmus felépítéséért folytatott harc. Mint ahogy a munkásosztály hatalmának a megteremtését, úgy a szocializmus építésének elkezdését is igyekeztek belső és külső ellenségeink megakadályozni. Ebben az időben a népi demokratikus államrendünk gyengítésére és megdöntésére irányuló ellenséges szervezkedő csoportok egész sorát leplezték le. A letűnt kizsákmányoló társadalom gazdasági és politikai pozíciót vesztett elemei, levitézlett katonatisztek, csendőrök, a Horthy- és Szálasi fasiszta rendszer hű kiszolgálói különböző csoportokba verődve igyekeztek társadalmi haladásunkat megállítani. Békés megyében az 1950-es évek elején két nagyobb létszámú, több megyére kiterjedő szervezkedést lepleztek le. Az egyik a Fehérgárda, a másik pedig a Sárréti Sasok nevű szervezkedés volt. Most a Sárréti Sasok nevű szervezkedést ismertetjük, amely Békés megyén kívül Hajdú-Bi- har, Szolnok megyére és Budapestre is kiterjedt. Bús Imre továbbszolgáló törzsőrmester a II. világháború ideje alatt, a rábízott 215 munkaszolgálatossal szemben ke- gyetlenkedett és részt vett emberek törvénytelen kivédésében és megkínzásában. A háború után különböző helyeken bujkált. Távollétében a népbíróság kötéláltali halálra ítélte. 1946- ban kapcsolatba lépett Szolnok megye egyik községében lakó Szebenyi Sándor volt nyilassal, akitől megtudta, hogy az MKP községi titkáraként a párton belül és kívül is igyekszik népi demokratikus fejlődésünket megakadályozni. Szebenyi Sándor különböző álneves igazolványokat hamisított a bújkáló Bús Imrének. 1949-ben elhatározták, hogy a népi demokráciánk gyengítésére szervezkedni kezdenék. Bús Imrének az volt a feladata, hogy Hajdú-Bihar megye községeiben keressen „megfelelő embereket”, önként segítette tevékenységüket Kovács Gyuláné budapesti lakos, aki vállalta, hogy Budapesten működő szervezkedő csoporttal kapcsolatba hozza őket. Bús Imrének sikerült megnyernie többek között Varró Károly horthysta főtörzsőrmestert, aki hamis DÉFOSZ-igazolványt is adott részére. Hamis MDP tag- köny-gvel is rendelkezett 1950 nyárén az egyik Békés megyei községben Törzsök Mihály. volt csendőrtiszthelyettes gyermeke és Kiss Pál volt gátőr között olyan megállapodás jött létre, hogy alkalmas emberekből szervezkedést hoznak létre. Azt is megbeszélték, hogy keresnek egy olyan személyt, aki a szervező, és vezető munkára alkalmas. E megállapodás után Kiss Pálhoz,, mint régi katonatársához menekült Bús, akit az államvédelmi hatóság körözés alapján el akart fogni. Rövid beszélgetés után Bús Imre közölte Kissel, hogy Szolnok megyében ellenséges feladattál csoportot hoztak létre. Mivel Kiss alkalmasnak tartotta Búst a korábban tervezett szervezkedés vezetésére, javasolta Törzsöknek, hogy bízzák meg ezzel a feladattal. Törzsök Mihály elmondta Búsnak elképzeléseit: A szervezkedésbe csak kisembereket szabad bevonni és községenként, sejtszerűen kell a szervezést végrehajtani. A csoportokat a főszervező fogja össze és ezek egymásról nem tudhatnak. A szervezet tagjait fegyverekkel is ellátják, amit fegyverraktárak feltörése és csempészés útján biztosítanak és keresik a külföldi kapcsolatot is. A szervezkedés céljául a következőket jelölte meg: „A jelenlegi rend. szert megdönteni, akkor, amikor a hatalmi helyzete meggyengül”. Bús a feladatot elvállalta és nyomban munkához is látott. Rövid idő alatt 18 községben mintegy 40 hasonszőrűt szervezett be és a községek csoportjainak a , vezetőit is kijelölte. Minden bevont személlyel közölte a szervezkedés célját és mindenkit figyelmeztetett a titoktartásra. Ez a csoport Bús Imre tevékenysége révén lényegében egyesült az élőbb ismertetett csoporttal. A szervezési feladatokon még nem jutottak túl, amikor újabb erők bekapcsolódása megváltoztatta a szervezkedés jellegét, körét és méreteit. * Péter Imre 82 holdas kulák szülők gyermeke az 1919-es Tanácsköztársaság leverése után mint az ellenforradalom hadseregének hadnagya, sok kommunistát bezáratott, később „Sasok” elnevezéssel a demokratikus személyek üldözését segítő, a „szegedi gondolaf’-ra támaszkodó egyesületet létesített. A II. világháború után az 1919-ben elkövetett cselekményei miatt internálták. Az intemálótábor- ban kapcsolatba került öreg Jánossal, akit népellenes tevékenysége miatt internáltak. Rövid időn belül tisztázták, hogy mindketten azonos gondolkozásunk. Öreg János elmondotta, hogy van egy 12 tagú csoportja, akikkel ellenséges politikai célok megvalósítását tervezik. Ismertette a csoport tagjainak a nevét és egyenként jellemezte politikai beállítottságukat. Ezután Péter Imre elhatározta, hogy a népi demokratikus államunk gyengítése, majd megdöntésének elősegítése érdekében nagyobb létszámú csoportot szervez. Mindenek előtt kapcsolatot teremt az Öreg János által ismertetett emberekkel és megteremed a szervezete eredményes működésének anyagi, technikai feltételeit. Szabadulása után sok ismerősét kereste fel. Az elsők között volt egy budapesti arisztokrata, akit nyugati szervekkel való kapcsolatfelvételre tartott alkalmasnak. Miután pontosan körvonalazta célját, ez az ismerőse vállalkozott, hogy az egyik nyugati követséggel felveszi a kapcsolatot, ahonnan a szervezkedés céljára pénzt, fegyvert és kapcsolattartásra alkalmas rádiókat szerez. Felkereste egy ugyancsak ellenséges beállítottságú amatőr rádiós ismerősét, aki adóvevő rádió készítését vállalta el. Fekete János nevű unokaöccsére a személyi titkári teendők ellátását bízta, aki hűségesen végre is hajtotta a rábízott feladatokat. Társaival együtt kialakította szervezkedésük programját és szervezeti kereteit. Ezek a következők voltak. — Három-négy megye területét átfogó, sok személyt tömörítő szervezkedést kell létrehozni. — Célja a népi demokratikus államrend fegyveres megdöntése. — A belső ellenséges erőkön kívül a nyugati határaink mentén akkor összevont és egy nyilas tábornok által irányított fegyveres erőkre is támaszkodnak. — A demokratikus államrend megdöntése után Habsburg Ottót a királyi trónra ültetik és a környező államok felé területi igényeiket érvényesítik. A földbirtokokat és gyárakat visszaadják tulajdonosaiknak. A szervezkedésüknek a „Sárréti Sasok” nevet adták, tervbe vették a kitűzött céljuknak megfelelő „Szocialista Keresztény Párt” létrehozását. Községenként sejtszerű felépítés megvalósítását kezdték el és a felső irányításra hetes bizottság létrehozását tervezték. Formaruha megtervezésére a szervezkedés egyik tagjának megbízást adtak. Elrejtett fegyvereket kutattak fel és gyűjtöttek össze. Pétéi- Imre a szervezési munkája közben olyan személyhez jutott el, aki már a Bús Imre által létrehozott szervezkedésnek tagja volt Ezután a. két csoport vezetőjének megegyezése alapján a csoportok egyesültek és Sárréti Sasok néven szerveződtek tovább. Amikor már sok tagjuk volt. összeírták igényüket és a budapesti kapcsolatuk útján eljuttatták az előbb említett nyugati követségre. Ezek között szerepelt 4500 darab fegyver és nagyobb pénzösszeg. Utólag kiderült, hogy a követség egyik tanácsosa kockázatosnak tartotta a kért fegyverek megadását, csupán art ígérte meg, hogy adott esetben minden segítséget megadnak. A szervezet felderített 217 tagja közül 23 olyan személyt állítottak bíróság elé, akik aktív tevékenységet fejtették ki, közülük ketten életfogytig tartó, a többiek pedig 2 évtől 12 évig terjedő börtönt kaptak. Következik: Az elrejtett arany. Négy négyes találat a ntagiféhen Indul a nyári totókupa — pályázattal! Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tájékoztatása szerint a 24. lottó fogadási játékhéten — mint ismeretes e számsorsolás Mezőko- vácsházán volt — megyénkbeli- ek közül négyen értek el négyes találatot. A szerencsés nyertesek Békéscsaba, Kunágota, Zsadány és Mezőberény lottózói köréből kerültek ki. Az egyenkénti nyereményösszeg meghaladja a 60 ezer forintot. A bajnoki idény befejeztével a totószelvények „műsorát” a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a Nyári Kupa mérkőzéseiből állítja össze. E mérkőzéssorozat a 26. fogadási játékhéttel kezdődően indul, s tart a 32. fogadási játékhétig, vagy a bajnoki idény beindulásának időpontjáig. Részint a Nyári Kupa mérkőzéseinek népszerűsítésére, részint a fogadók játékkedvének színesebbé tételére külön pályázat indul — „KINCSES TOTÓKUPA” jelmondattal. A pályázat lényege: az előbbiekben említett fogadási játékhetek igazoló szelvényeinek hátoldalán a kéthasábos szelvényeken egy, a négyhasábos szelvényeken kettő, a hathasábos sze1 vényeken három „KINCSES TOTÓKUPA” rajza található. A pályázóknak hét totószelvényből kivágott „KINCSES TOTÓKUPA” rajzot kell levelezőlapra felragasztva Budapest, 62. Postafiók 270. címre beküldeni. A kollektív szelvénnyel játszóknak két hasáb felel meg egy „KINCSES TOTÓKUPA” rajzának, így a kollektív szelvénnyel pályázóknak az említett fogadási játékhetekről pályázatonként 14 hasábnak megfelelő egy vagy több igazoló szelvényrészt kell borítékba helyezve a fenti címre beküldeni. Természetesen a pályázaton csak nyeretlen totószelvénnyel lehet részt venni. Az augusztus 15-ig beérkezett pályázatok augusztus 24-én ajándéksorsoláson vesznek részt. A nyeremények a következők: 10 ezer, 5 ezer, 2 ezer és 1 ezer- forintos „Óra_ és ékszer” vásárlási utalványok. A sorsolás eredményeiről a szelvényárusító helyeken nyeremény jegyzéket kapnak. A pályázat a soron következő vasárnapi totó-fordulóval indul. • • JOi\ A Víz - HEGY A VlZ A Fehér, és a Fekete-Körös között több helyen felrobbantották az 1925 táján épült lokalizációs töltést, hogy a víz szabad lefolyást kapjon a két évvel ezelőtt műszakilag átadott új védvonalra, .* Fehér-Körös irányába. A Fehér-Körös jobb parti védőtöltését átvágatta a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, hogy a román területekről a D éuesmajor irányába tartó árvizet a Fehér-Körösbe visszavezethessék. (Fotó: Demény)
