Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

I kerékpárosok ürügyén Lábfájósok nevében Fekete Imre nyugdíjas békés­csabai olvasónk a város egyet­len tisztaságfürdőjével kapcso­latban írja meg észrevételeit. Többek között ezt kérdi: Miért ném lehet a köztisztasági für­dőt a nyári hónapokban is üze­meltetni, hiszen a közel 80 ezer lakosú megyei székhelynek nin­csen más fürdője. Május elején ugyanis bezárták a köztisztasá­gi fürdőt, a strandra viszont nem mindenki szeret menni. A lábfájás, idős emberek ne­vében pedig azt kifogásolja, hogy a lábápolás térítési díját 10 forintra emelték fel, amit túlsá­gosan soknak tart. Különösen azoknak sok, akik ezt az össze­get a nyugdíjukból kénytelenek kifizetni. Gáspár Ervintől, az Árpád- ftlrdö vezetőjétől kértünk vá­laszt. Többek között elmondot­ta, hogy már a fürdő fennállása óta alkalmazzák ezt a módszert, hogy a nyári hónapokra csak a strandot üzemeltetik. Ezt a dön­tést vizsgálat előzte meg, mely megállapította — még annak Még egy jurdo-ugy ,.Régi vendége vagyok a köz­ségünkben levő gyógyfürdőnek i — írja Gyoméról, egy nyugdíjas ' olvasónk. — Örömmel látom, hogy egyre szépül, lassan orszá­gos hírű lesz a gyomai termál­víz. Itt mégis néhány olyan hiá- j nyosságra hívom fel a figyelmet, | amelyeket jó volna, ha megszün­tetnének. A kádfürdőben példá- j ul nincsen fogantyú, amelynek I segítségével az ember felkelhet­ne a kádból, A vésztjelző csen­gőt is olyan magasra helyezték,1 hogy azt csak állva lehet elér­ni. A masszírozóa.Nztal pedig annyira síkos, hogy az ember úgy csúszkál rajta, mint egy hal a pulton. Nem lehetne ezt valami más anyaggal lebonta­ni?” — kérdezi Olvasónk. Bizo­nyára nem nagy anyagi befek­tetést igényelne, ha az idősebb emberek érdekében megszüntet- , nék ezeket a hiányosságokat a gyomai fürdőben. í idején —, hogy mivel termálvi­zet használnak a tisztaságfür- dőben is, és nincs megfelelően megoldva a szellőztetés, nyáron a víztől a falak és a berendezés erősen ^penészedtk. Az épület régi, így átalakítására, korszerű­sítésére nincs lehetőség. Ennek ellenére, hogy az idősebb ven­dégek igényeit is kielégítsék, minden csütörtökön és pénteken üzemeltetik a kádfürdőt. Tisz­tálkodási lehetőség tehát van. ! Ami a pedikürt, illetve lábápo- ! lás árát illeti .sajnos, nem tud- j jék csökkenteni, mivel ennek megvan a tarifája a szolgáltató ktsz-nél, s a fürdőben a szolgál­tató ktsz alkalmazottja dolgozik. Kényelem vagy rendelkezés? Rácz Sándor dobozi tudósítónk kifogást cm«l az autóbusz-pá­lyaudvarokon tapasztaltak mi­att. „Régebb óta bosszankodom már, s készülök tollat ragadni az alábbi ügyben: Az utóbusz-pályaudvarokról induló jármüvek kalauzai egye­temlegesen megkövetelik, hogy aki a pályaudvaron száll fel, az előre váltsa meg a legyét. A kocsiba való beszállás a leg­utolsó percben történik. A tö­meg nyomja, tiporja egymást. A kalauz odaáll az autóbusz ajtajába és csak a jegyek kilyu­kasztásával foglalkozik, s aki­nek nincs előre megváltott ér­vényes menetjegye, azt nem en­gedi fel az autóbuszra. El kell mennie a pénztárhoz megválta­ni. Mindez rendjén Is lenne, ha mindenkinek lenne annyi Ide­je, hogy legalább fél órával az indulás előtt kiérjen. De előfor­dul, hogy idős ember, vagy gyermekes anya is ügy Jár, hogy az utolsó percben érkezik, s mi­re á pénztártól a buszhoz érne, már az ügyesebbek minden he­lyet elfoglalnak, hiszen a fel­szállásnál közelharc folyik. A MAVAUT-mcnetrendben sehol sem olvastam, hogy a* autohusz-pályautlvaroknn csak előre megváltott menetjeggyel lehet felszállni, pedig Békés­csabán és Gyulán ezi követelik meg. Azt kérdezzük á* Illetéke­sektől hogy mi az oka ennek? Kalauzi kényelemről, vagy ren­delkezésről van szó? Válasz síré óvodásoknak Május 28-án megjelent cik­künkre hamar érkezeti válasz a békéscsabai napközás konyha vezetőjétől. „Joggal bosszankod­nak az óvónőik és a szülők — írja válaszában —, azonban bosszankodnak a napközis kony. ha dolgozói is, miután fáradsá­gos munkával 11 órára elkészí­tik a közel 8 ezer gyermek ré­szére az ebédet és kocsihlény miatt azt Időre kiszállítani nem tudják. A város területén szét­szórtan lévő intézményekbe sajnos nem lehet egyszerre el­juttatni az ételt, főleg nem ak­kor, ha a három rendelkezésre álló kocsiból az egyiket javít­ják. (Legutóbb április 23-tól május 15-ig volt javítás alatt). Sürgetésünkre azt. válaszolták, hogy anyaghiány miatt nem ké­szült el. Köszönettel vesszük a Jelzést, miután ml Is szülők és nagyszil- , lök vagyunk, s ez gyermekeink érdeke” — írja befejezésül. Vé­gül közli, hogy a városi tanács biztosított pénzt egy gépkocsi vásárlására, azonban a Fővárosi AUTÓKER-Vállalat — bár visz- szaigazolta a megrendeltést ” a mai napig nem szállította le. A konyha vezetőjének vála­szát. a cikkre írt gyors reagá­lását köszönjük, örömmel ta­pasztaltuk — erről a? eg> ik óvodától kaptunk értesítést —, hogy a nehézségek ellenre Is igyekeznek időben kiszállítani írásunk óta az óvodákba az ételt. Reméljük, rövidesen « napközis konyha gondja is meg- J oldódik. „Ahogy hónapokig lehetett azon vitázni, hogy mi legyen az új békéscsabai szálloda neve, ugyanúgy Jó lett volna, ba az épülő Tanácsköztársaság út kap­csán felmerülő gondokat a köz­vélemény elé viszik” — írja Mo­nostori József, MÁV-ellehőr. aki a Népújság május 34-1 számá­ban megjelent „Mi les* a ke­rékpárosokkal?” című cikkhez fűz néhány megjegyzést. Minde­nekelőtt a biciklisták Tanács- köztársaság úti forgalma mel­lett tör lándzsát és így érvel: A szélső sávok mindkét oldalon — tekintettel az üzletek nagy szá­mára — a célfuvarok Jármüvei­vel lesznek elfoglalva. A jármű­vek mellett még a sáv m belül elférnek a kerékpárosok A bel­ső sávon pedig szépen megfér­nek a gépkocsik és az autóbu­szok. Ezzel a megállapítással nem értünk egyet, mert a szélső j sávban a kétféle típusú Jármű — még ha az egyik kerékpár Is — biztonságosan nem fér cl egy­más mellett. Ma pedig csak a belső sávot használhatják a gépjárművek, akkor az új út] máris szűk és korszerűtlen. Tovább olvasva Monostori József levelét, vitapartnerünk azt állítja, hogy a kerékpárosok kitiltása nem áll arányban az Így nyert lehetőségekkel, mivel így a biciklistáknak állandóan kerülniük kell (és az 15—20 perces időveszteség), másrészt vajon kinek lenne az öröm, ha kerékpárosok gyalogosan tolnák gépüket a járdán. Abban a re­ményben búcsúzom — írja ol­vasónk —, hogy a kerékpárosok népes tábora végül is használat­ba veheti az utat. Az új forgalmi renddel kap­csolatban ml már kifejtettük véleményünket és letettük a ga­rast a Tanácsköztársaság úti kerékpár-stop mellett. Vita he­lyett most — amelyet koránt­sem tekintünk lezártnak, hiszen éppen ezért adtuk közre Monos­tori József levelet —, egy álta­lános tanulságra hívnánk fel a figyelmet. Tudniillik arra, hogy Jó dolog az, ha a közvélemény itélőszéke elé visszük a nem egyértelműen megválaszolható, de megoldásra váró problémát. Idézett vitapartnerünk is azt ír­ja, hogy több szem többet lát és sok-sok olvasó száinára^örötn. ha kikérik véleményét, de'annál nagyobb bosszúság, ha nem kí­váncsiak az utca emberének szavára. Ez teljesen igaz, és éppen ezért a demokratikus vita szor­galmazásának szándékáról — még a kerékpárosok ürügyén Is — feltétlenül biztosítani akar­juk olvasóinkat. Adakozó automata Egyik békéscsabai olvasónk a telefonautomatákról ír. Ezúttal azonban a szokástól alté főén nem azok rossz állapotáról, az autotnata-rongálókról szerzett tapasztalatait közli, hanem azt, hogy van Békéscsabán olyan ké. \ szülék is, amely ugyan jó, mű­ködésképes, mégsem leltéi. Hasz­nálni, Hogy ennek ml az oka? Ha az utomatán múlna, akkor úgy tenne, ahogyan rajzolónk elkép. zelte. A bedobott érméket visz- szaadná, mivel belseje annyira tömött, hogy már egyetlen ér­me sem fér el. Levélírónk sze­rint azok az emberek, akik eme nyilvános telefonok ellenőrzésé­vel lettek megbízva, nem gon­dolnak arra, hogy az automatá­kat ki is kell üríteni, mert meg­létnek érmékkel. Ezúton hívja fel a posta figyelmét erre az egyszerű tényre, mely azonban mégsem egyszerű, mert mivel több tantüsst nem tud befogadni a készülék, használni sem tehet, így hát nem tölti be a rendelte­tését. Akik telefonálni szeretné­nek, és ezért nem tudnak, bi­zony sokat bosszankodnak. #••• huát IANen/\ / mi-ti/' :li^­KI/RCCCNY I — Nem. Krecsmár kartárs megkért, ha elvetődnek erre, ad­jam át szeretet teli üdvözletét, mondjam meg, hogy nagyon megszerette önöket, Cidurót, az Őserdőt, de ez utóbbiból egyszer éppen elég volt neki. De kegyed még távolról sem fejezte be a fölsorolást. Mi van Bobóckkal? Zúzmara és kérdőjel Május 20-án a gyulai Eszpe­rantó tér sarkán levő háztartási boltban vásároltam így flakon „Zúzmara” hűtőszekrény- tisztí­tót 7 forintos áron 1— írja do­bozt Olvasónk. — Eddig még nem ,a lenne baj, közli továbbá, de ezután meglepetés érte. Mivel hűtögep-szagtalanítót is 1 akart venni és a háztartási bolt* | ban nem volt, azt -anácsolták | neki: fáradjon át a rádió- és tv-szaküzletbe, ahol biztosan \ vmn. Még is tette. S amikor a ki. ' rakatra nézett, meglepetten lát- 5 la, hogy ugyanaz a fajta Zúz­mara-tisztító ebben a boltban 13.20 forintért kapható. Azon csodálkozott;, hogyan lehetséges ez. Meg is kérdezte az eladókat, » azt. a választ kapta, nincs té­vedés. a kérdéses áru valóban 13.20 forint. Beszélt az üzletve­zetővel is, aki megerősítetté ezt a tényt. Erre olvasónk a zsebé­ből elővette a másik boltban 7 forintért vásárolt „Zúzmarát”. Összehasonlították, s megállapí­tották. hogy ikertestvérek. Az ismételten feltett, kérdésre, hogy ez miiért van, azt a választ kap­ta,; hogy a háztartást bolt biz­tosan más nagykertől szerzi be az árut. Olvasónk ezután, hogy magát bebiztosítsa, visszament a ház- tartási boltba és vett két újabb flakonnal az „olcsóbbikból”. Az esetet, mi is furcsáljuk, ép­pen ezért várjuk a választ az Il­letékes kereskedelmi szervektől, hogyan lehetséges ez? 33. A kis kopasz férfi megállt, le­ült egy kőtömbre, letörölte a verejtéket a homlokáról. — Pihenjünk egy kicsit — mu­tatott helyet maga mellett. — Es meséljen, Senhora, a többiek - ről. A cartagenésokról, meg a régi cidurót Ismerősökről Mit tud róluk? — Münden!, — felelte nemes egyszerűséggel a Pirkopa sze­mélyzeti vezetője. — Ewans pro­fesszor. akinek annyit köszönhe­tünk, közben már két ízben is Járt nálunk. Csak néhány napig marad, beveszi magát a körén- getegbe, térképet készít, hogyan, merre terjeszkedjünk, ha növel­ni akarjuk az üzemet. Es to­vábbra sem fogad el egy árva centavól sem a szolgálataiért. Marom rövid, de nagyon kedves levelet kaptunk Izabella Kőpla­tói, a légikisasszonytól. Férjhez ment Barilla kapitányhoz, to­vábbra is hármasban repülnék senhor Mimenézael. t Viszont Campomunes úrral, emlékszik rá, az a golyófejű tea- és kávé- kereskédő, nos, vele állandó kapcsolatban vágyunk. Egyik legeredményesebb külföldi üz­letszerzőnk Honda bólintott, — Azt elhiszem. Tavaly, ami­kor az llhán végre mi is el ver­gődtünk Manausba, majd onnan üdémbe, nekünk is nagyon so­kat segített Üzleti vonalon. Szer­zett egy csomó megrendelést automatikus beállítású villamos hűtőgépeinkre. Leszáll Holtuk Őket és olyannyira megtetszettjeik termékeink, hogy most már újra itt vagyok, bővíteni a hálózatot. Boa Vtsta volt a legutolsó állo­másom, nem állhattam meg, hogy meg ne látogassam Cidu­rót. Az igazat megvallva, ab­ban is reménykedem, hogy né­hány tucat kisebb-nagyobb tel­jesítményű készüléket Clduró- ban is el tudok adni. Anna asszony felháborodva nézett o Carequlnhóra. — Néhány tucatot 71 Ketszáz- nyolcvanat! Azt szeretném én látni, hogy ne rendeljen ilt min­den egyes szövetkezeti tag egy ilyen tudomisén micsodát, ha közlöm velük, hogy ki ön és mit tett az érdekünkben. Ne is baj­lódjék a részletekkel. írjon tea könyvébe háromszázat, a többi a mi dolgunk, a vezetőségé... Egyébként hol a másik magyar úr? Ne haragudjon, nem tudom kimondani a nevét, Ö nem jött magával? Kis felhő futott át a Mama arcán. — Abbahagytuk az öklözest, Mtután szerződést kötelezettsé­geinknek elegei tettünk, vissza­jöttünk Ide, Plncho és Juenre elvégeztek egy tanfolyamot, 16- mesterek lettek mind a ketten, robbantási szakértők. Sztár-gá­zsival. Sobót. Carbo úr, a külön­leges megbízott vette maga met. lé. Tudajdonképpen csak miat­ta fáj néha a szívem, Rendőr- tisztviselő lett ebből az extra- klasszisból, akinél gyorsabb csa­pott balhorga aligha volt meg bárkinek a világon. Igaz viszont, hogy azóta csak elvétve van ve­rekedés Clduróban, a közbizton­ság mintaszerű... Amikor a fiúk közöltök elhatározásukat, hogy nem folytatják a bokszot, akkor szántam rá magam én Is, hogy elfogadom senhor Plombái ko­rább) ajánlatát. Személyzeti ve­zető lettem a cooperaRvában. Nem bántam meg. Együtt lehe­tek a fiaimmal és ezt a munkát is szeretem. Hallgatnak rám az emberek, tudok bánni velük, ál­lítólag tekintélyem is van előt­tük. — Effelői tökéletesen meg va­gyok győződve —• bólintott a Jö_ vevény. — De mi van Madame

Next

/
Thumbnails
Contents