Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP] A 1970. JŰNIUS 27., SZOMBAT Ara: 1,— Bt XXV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ÉRVÉNYESÜL-E A PÄKTDEMOKRÄCIA.,.? (4. oldal)' OTTHONTALANUL... (5. oldal) MINDENNAP FESZTIVÁL (5. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1969. évi költségvetés teljesítésé­ről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomáciai képvisele­tek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke volt. Az országgyűlés pénteki ülé­sén a képviselők figyelmének középpontjában az árvíz okozta problémák állottak. Már Di- mény Imre mezőgazdasági, és élelmezésügyi miniszter kitért az árvízkárokra csütörtök dél­utáni felszólalásában,, tekintet­tel arra, hogy ezek jelentősein érintették a mezőgazdaságot. E károk miatt — mondotta — a mezőgazdaság termésterületeá. nek mintegy 6 százalékáról egyáltalán nem várhatunk ter­mést, vagy csupán csökkent ér­tékű eredményre számíthatunk. Nagy kérdés: vajon a következő hetekben hogyan sikerül az ár­a felszökött építkezési költségek — a szövetkezettél, illetve ma­gániparossal építtetők is igény­be tehessék. Hasonlóképpen ja­vasolta, hogy az árvízkárosultak akkor is kaphassanak kamatmen­tes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél nagyobb lakás építése esetén, a sajátjukkal kiegészítik. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter válaszában egyetértett az utóbbi javaslat­tal, mondván, hogy a nagyobb szobaszám nem akadálya a kölcsön felvételének; a szövet­kezeti és magánszektornak azonban indokolatlan lenne a miniszter véleménye szerint épí­tési dotációt adni, hiszen más árkonstrukcióban dolgoznak, mint az állami vállalatok. Az elnöklő Kállai Gyula egy ebként az országgyűlés elis­merését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik helyt álltak és helyt állnak az ár­víz elleni küzdelemben. Az egészségügy helyzetéről Erős hangsúlyt kapott a pén­teki ülésen az egészségügy. Már az előző nap, dr. Vámosi Erzsébet körzeti orvos, Pest megyei képviselő zárta be a felszólalók sorát. Említést tett a rendkívül sok közlekedési balesetről, amelyek ma mar, a (Folytatás a 3. oldalon) és belvízsújtotta területek újbóli megművelése? Mindezek ellené­re — hangsúlyozta a miniszter — a terméskilátások jók. Ke­nyérellátásunk biztos alapokon nyugszik és biztatóak a késő ta­vaszi, nyári zöldségfélék és gyű. mölcsök terméskilátásai is. Nem kevésbé fon/tm, hogy biztató Dégen Imre Visszatérve az árvízre, az or­szággyűlés kettőzött figyelem­mel hallgatta Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szavait, aki el­sőnek szólalt fel a pénteki ülé­sen. Különösen figyelemre mér­tó felszólalásában a rendkívüli árvízzel kapcsolatos tapasztala­tokról szóló része. A nemzetközi összefogás szűk. ségessége az árvízvédelemben vitán felül áll — hangsúlyozta az államtitkár — hiszen a vé­dekezés már csak természet- földrajzi okokból is, közös ügy. Indokolt tehát meggyorsítani a Tisza-menti öt ország együttmű­ködését e téren, annál is inkább, mert valamiennyien tagjai a szo­cialista országok családjának. Dégen Imre fejlődésnek indult az állatállo­mány, ami a következő évek húsellátásában már érezteti majd kedvező hatását felszólalása csak sok kárt szenvedett Csong- fád megye egyik képviselője. Vázolta, a kárfelmérés eddigi adatait és kérte a kormányt, hogy gondoskodjék a zavartalan építőanyagellátásról. Egyben ja­vasolta, hogy azt a dotációt, amelyet egy korábbi rendelke­zés értelmében az állami válla­latot igénybe vevő építtetők él­veznek — hogy ne sújtsák őket A kormány éppen ezért, a Tisza-völgyi tapasztalatok is­meretében, még ez évben meg­tárgyalja az árvízvédelmi prog­ramot, jelentette ki Dégen Im­re. Felszólalásának befejező ré­szében arra figyelmeztetett, hogy bár a védekezés hamaro­san véget ér, a helyreállítás ha­talmas feladatai azonban még előttünk állnak. A helytállás tehát, amely megküzdött a víz rettenetes erejével, továbbra is követendő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban foglalko­zott az árvíz okozta problémák­kal Balogh László, az ugyan­összeült az országgyűlés. Képünkön: Kádár János, Biszku Béla a képviselők között. (Bozsán lelv.) Az aktívákra továbbra is számítanak Utolsó ülését tartotta a városi nőtanács Békéscsabán Kicsit meghatodottani, kicsit elfogódottan ültek az asztalok­nál a békéscsabai városi nőta­nács utolsó ülésén az asszonyok. Gyebnár Jánosné városi titkár méltatta eddigi munkájukat és közölte, hogy ezzel az utolsó üléssel tulajdonképpen feloszlik a nőtanács. Ezt követően Baukó Mihály, az MSZMP városi bi­zottságának titkára ismertette a Központi Bizottság február 18— 19-i ülésének határozatából adó­dó tennivalókat, s kihangsúlyoz­ta, hogy a nőtanács aktíváira továbbra is számítanak, munká­jukra a Hazafias Népfrontnál, a pártszervezeteknél és a külön­böző munkahelyeken nagyon is szükség van. Beszélt a nőtaná­csok . eredményes munkájáról, kezdeményező tevékenységéről is. Elmondotta ezután, hogy a KB határozata óta javult az arány — bár még mindig nem kielégítő — a vezetésiben való részvételt illetően. Ezen a jövő­ben feltétlen változtatni kell. A kötöttárugyárban tapasztal­ható is ilyen törekvés, mert ko­rábban férfi volt a párttitkár, most nő. az szb-titkár stzintán és a KISZ-titkár is. Ez érthető, hiszen az üzemben a dolgozók több mint 80 százaléka nő. Saj­nos a gazdasági vezetésben már nem sikerült ezt megnyugtató­an elérni. Ennek olyan oka is van, hogy a rátermett, vezetésre alkalmas nők sem mindig vál- lall ják a nagyobb felelősséggel járó feladatokat. Az úgynevezett női pályán a pedagógusok kö­rében is kevés a női vezetők száma — iskolaigazgató stb. Ezután a gyermekintézmé­nyekről a nők munkakörülmé- nyienek javításáról, a férőhe­lyek bővítéséről és az ezzel kap­csolatos tennivalókról szóit. Majd közölte, hogy az MSZMP városi végrehajtó bizottságánál Vántus Imrénét bízták meg a nőfelelősi teendőkkel. A ülés záróaktusaként Nagy Imréné, a megyei nőtanács kép­viselője megköszönte a városi titkár, valamint a nőtanács ak­tíváinak eddigi tevékenységét és kérte a részvevőket, hogy a kü­lönböző területeken kapcsolód­janak be a nőmozgalrm mun­káiba. Országszerte küszöbön áll az aratás, sőt a legdélebben fekvő Baranyában már meg is kezdő­dött az őszi árpa betakarítás©. Az idén a hosszan tartó tél és,a szokatlanul hideg tavasz, a ki­terjedt ár- és belvíz, valamint a mostani forróság erősen meg- ritkította a kalászosokat. Éppen ezért a szokottnál is nagyobb gonddal készültek fel az aratás­ra a mezőgazdasági üzemek. Hagyomány már, hogy — földrajzi helyzetéből és kedvező éghajlatából következően — legelőször Baranyában kezdődik meg az aratás minden nyáron. Most is itt, a Dráva mente ho­mokos talaján, indultak meg először a betakarító gépek a sellyei Ormánság Tsz földjein. Csongrádban egy-két nap múlva megindulnak az aratógé­pek és a kombájnok, hogy a mintegy 160 000 hold kalászos termését betakarítsák. A kilátá­sok biztatóak, bár a rendkívüli esztendő ezen a területen is éreztette hatását. Tavasszal két hónapon át belvizek sanyargat­ták a földeket. Utána pedig a folyók gátjai mentén feltörő vi­zek pusztítottak. Ennek ellenére a kalászosok — amelyek 80 szá­zaléka igen jól vagy közepesen fejlődött — hozamban nem ma­radnak el a sok évi átlagtól. Megyénkben az erősen gazos táblákon csökkent teljesítmény­nyel haladhatnak a kombájnok, több lesz a gond a szérűkön a tisztítással, szárítással is, Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy még mindig több tízezer holdat borít belvíz. A legményebban fek­vő táblákról csak kézi kaszával tudják majd learatni a búzát. Számítanak arra is, hogy az ázott talajon „elülnek” a kom­bájnok, ezért mentésükre lánc­talpas traktorokat helyeztek ké­szenlétbe. Az előzetes felmérés szerint a belvíz miatt 25 ezer holdon esett ki a gabonatermés, a nem érintett táblákon azonban jó termést várnak. (MTI) Éjszakai műszak a tsz gépműhelyében Az árvédekezés időszakában kitelepítették lakóhelyükről a sarkadkeresztúriakat. Néhány napra az élet így megrekedt. Az aratási előkészületekkel, gépek javításával elmaradtak. Miután a veszély elmúlt, a község lakossága visszatelepült. Ezzel szinte egyidőben munka­programot állított össze az Egyetértés Tsz vezetősége — mondotta Cs. Nagy Sándor tsz-elnök —, hogy gyors ütem­ben pótolhassák a gépjavítás­nál kiesett munkanapokat. A tsz vezetősége úgy határozott, hogy az aratás elkezdéséig minden gépet ki kell javítani. Ehhez azonban a rendelkezés­re álló idő — napi 8—10 óra — kevés. Ezért megszervezték az éjszakai műszakot is. A gépek javításával jól ha­ladnak, csupán egy gondjuk van, kevés a rendelkezésükre álló alkatrész. Különösen az SZK típusú kombájnok eseté­ben panaszkodtak az alkatrész- hiányára.

Next

/
Thumbnails
Contents