Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
Jó minőségű vetőmag Mezőkovácsházáról Az U,f Alkotmány Termelőszövetkezet 130 holdon termel őszi búzát, vetőmag céljára. A fajtatiszta biztosítására ezekben a napokban eltávolítják az idegen fajta kalászait. Ebben a munka, ban a mezőkovácsházi 1-es és 3- as számú általános iskola tanulói jeleskednek. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz- ben jó minőségű vetőmagot termelnek. (Fotó: Demény) Utcai pavilon — Kemping as áruhásban — Kelendők a ssalmakalapok A nyári szezon beálltával a Békéscsabai Centrum Áruházban sok újdonsággal találkozhatnak a vásárlók. Már a bejáratnál feltűnik egy, a csabaiak- I nak kissé szokatlan kép. Bár akik külföldön jártak már isme- I rik a kereskedelemnek e hasznos formáját. Az áruház előtt ugyanis ízléses pavilonban nyári terében szembetűnik egy ízléses strandcikk- és kemping-kiálH- tás. Az újdonság, hogy kempingcikkeket is lehet vásárolni, ami eddig nem volt megtalálható a Centrumban. Cikkünk nyomán: Miért hiánycikk a cipó Erzsébethelyen ? Lapunk június 13-i számának 5. oldalán „Hol a cipó? — Itt a cipó!” címmel cikk jelent meg a megyeszékhely erzsébethelyi kenyérellátásáról, főként arról, hogy miért hiánycikk ott a keresett és népszerű cipó? A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői a cikk nyomán átiratot intéztek a Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalatához, valamint szerkesztőségünkhöz is eljuttatták a cikkre adott válaszukat, amely a következőképpen hangzik: Érthetetlen (a szerk.) a sütőipari vállalat azon gyakorlata, mely a különböző kenyérbolt- elárusítóhely létrehozását illeti, és a napokban Erzsébethelyem, a sütőipari gyáregység területén kialakított kenyérbolt megnyitása után az amúgy is szűk keresztmetszetű, közkedvelt ci- pókenyeret csak saját boltjaiban kívánja forgalomba hozni, és a kiskereskedelmi vállalatok boltjaiban csak az 1 és 2 kg-os vekni- kenyér kielégítését kívánja biztosítani. Meg kell említeni, hogy miig a saját üzleteiben állandóan friss, meleg közkedvelt cipót, addig a kereskedelmi egységekbe hideg, száradt, szikkadt kenyeret szállítalak azzal a megjegyzéssel, hogy kapacitás hiányában friss kenyér szállítását biztosítani nem tudják. Az újságcikk többek között arra uital, hogy a sütőipar a cipók gyártásánál a gépi erőről áttért a kézi kidolgozású kenyérellátására, A kézi meg- munikálású cipók termelésénél „többletköltség” jelentkezik, és ezt a többletköltséget kívánják a kereskedelemmel megtéríttetni. Vállalatunk eddig is folytatott tárgyalásokat és ezután sem zárkózik el a fogyasztói érdekeket képviselő tárgyalások elől, de mint a, tárgyalások alkalmával ez kiderült, még költségtérítés-átvállalás esetén sem tudják a kereskedelem igé-! nyeit 100 százalékig a közkedvelt vágott cipóból kielégí-1 teni. Ez továbbra is a kapaci- j tástól függő, tehát nem a keres- i kedelem költséghozzáállásán múlik a lakosság ilyen irányú igényelnék kielégítése. A tények teljes ismeretében a következőket emeljük ki: A kiskereskedelem a kenyér forgalma után 10,5 százalékos árréssel dolgozik. 1969. szeptember 1-től plusz költségként jelentkezik a kenyér kötelezői csomagolása, amely az árrésre 3 [ százalékos plusz-költséghatással van. A sütőipar igénye, a mázsánként 8 forintos költség- térítés, vállalatunknak további 3 százalékos árrés-romlást idéz elő. A fennmaradó 4,5 százalék nem fedezd a vállalati költségeket, különösen, ha figyelembe vesszük a laíkosság biztonságos ellátásával kapcsolatos biztonsági rendelkezéseinket, melyből vállalati szinten 1969- ben 170 ezer forint leírás történt. Mindezek figyelembevételével vállalatunk kereste és keresd a megoldást a lakosság igényeinek 100 százalékos kielégítésére. A sütőipari vállalat által követelt többletköltség felszámítása véleményünk szerint a mindenáron való nyereség növelését jelentené változatlan fogyasztód árak mellett és ez nem más, mint burkolt dotáció, amelyből kifolyólag egyik vállalat a másik vállalattal szemben méltánytalan előnyhöz jutna. Helyesebb lenne, ha a sütőipari vállalat üzletek nyitására és erre irányuló költségtfelhaszná- lás helyett megfelelő minőségű és kapacitású gépek beszerzésére törekedne, ami a termelékenységet és a kapacitást ‘az említett áruféleségnél is biztosítaná és költségcsökkentést eredményezne, mert ez esetben nem volna szükség a többlet- költség felszámolására, és megoldaná a sütőipari vállalatnál a munkaerő leterheltséget és a munkaerőhiány kérdését. Az eddig kialakult gyakorlati alapján a sütőipari boltok üzemeltetése — mivel az egyes városrészeken működnek — vásárlód vándorlást, sorbán- állást eredményez, a vásáriak részére munkaidő, illetve szabad idő kiesést, bosszúságot okoz. Ez a körülmény érthetően a vásárlók körében elégedetlenséget von maga után. * * * Eddig a válasz. Egyet lehet érteni azzal a javaslattal, amelyet a kiskereskedelmi vállalat vezetői az 1. számú süllői part vállalathoz küldött levelükben tesznek. Mégpedig azt indítványozzák, hogy felügyeleti hatóságaik képviselőinek jelenlétében folytassanak tárgyalást a két vállalat vezetői, s ezen — a korábbi Jó kapcsolat fenntartása mellett — tegyenek kölcsönös intézkedéseket a vitás kérdések rendezésére, a fogyasztók ellátásának javítására. Ezt a kezdeményezést csak üdvözölni lehet. vásárt tartanak. Férfiingeket ás igen olcsó román kötött divatblúzokat — az utóbbiakból kétezer dara bot szerzett be az áruház — vásárolhatnak a járókelők, s ami igen fontos, kedvükre válogathatnak ezek közül. Egye. lőre csak két hétig van ilyen lehetőség, de — mint Szlávik Lajos, az áruház igazgatója mondotta —, ha beválik, akkor később más cikkekkel bővítve a választékot, az egész nyári szezonban nyitva tartják. Hogy be- válilc-e, azt az eddigi forgalom már érzékelteti. A megnyitás utáni első három nap alatt 25 ! ezer forintos forgalmat bonyolított le ez a kis pavilon csu- j pán e kétfajta cikkből. A strandcikkek választéka is bővült, ezt tapasztaltuk látogatásunk alkalmával. A fürdőruhákon és köpenyeken kívül újdonsággal is kedveskedtek a j vásárlóknak. Az áruház belső] A divatkedvelőknek újdonság a színes, mintás, pasztell színű műszálból készült strand-kalap, melyből a férfiak megtalálják az ízlésüknek valót. A kalapoknak nagy a keletje, a strandszezon kezdete óta 150— 170 női és férfikalap fogyott él. Sokan vásárolnak fürdőruhákat is, hiszen az áruház alaposan felkészült a nyári szezonra, a legújabb divatú és hagyományos fürdőruháktól kezdve ki-ki megtalálja az ízlésének megfelelőt. A bő választéknak megvan az eredménye is, mivel a női fürdőruhákból eddig 800, férfi úszókból pedig 600 darab kelt el. Nyári ruhákból is nagy a választék, csupán a női nyári holmikból 4000 darab van raktáron. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ez év június 20-ig öt százalékkal nőtt a forgalom. K. J. A KISZ megyei vb határozata Felül kell vizsgálni az ifjúsági klub-mozgalmat Tegnap, csütörtökön ülést tar- I tott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés rész-1 vevői elsőként a Békéscsabai. Kötöttárugyár KlSZ-bizottságá- nak irányító munkájáról készí-j tett beszámolót vitatták meg. A; gyár 890 KlSZ-korosztályíi fia-! talja közül 353 a KISZ-íag. A mozgalmi munka négy alapszervezet keretén belül folyik. A kötöttárugyárban a KISZ figyelemre méltó eredményeket érti el a szakrnunkástörvóny fiata-j lókkal való megismertetésében, az ifjúsági brigádok szervezésében, valamint az ipari tanulók részére ez évben először indított a Szakma Legjobb Tanulója címért folyó verseny létrehozásában. A KISZ keretein belül eredményesen működik a fiatal műszakiakat. közgazdászokat összefogó csoport, amely elsősorban a termelési feladatok megoldásában segíti az üzem gazdaságú vezetését. A jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokként a kötöttáru- gyár KISZ-bizottsága a szervezettség emelését, az egyéni megbízások rendszerének bővítését, a termelést segítő tevékenység fokozását, a KISZ-tagok és általában a fiatalok érdekvédelmének erősítését, valamint a különböző oktatási for-í mák tartalmi és színvonalbeli javítását jelölte meg. A KISZ végrehajtó bizottságának tagjai az ülés második felében a megyei ifjúsági klubok munkájáról és általában a klvb- mozgalom jelenlegi helyzetéről folytattak eszmecserét. Határozatot hoztak, mely szerint alapos elemző munka alá vetik a klub- tevékenységet és még a közeljövőben — más szervek bevonásával — ismét napirendre tűzik a témát. A HÜTÖHÁZ gyakorlattal rendelkező asztalost felvesz. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. x Lehet baleset léikül is Az Orosházi Fapiari Vállalatnál hosszabb ideig rönkökéi fűrészeltek. Amikor az egyik rönköt a csúszólécre helyezték, a kisegítő munkás kezét a szalag- fűrész levágta. Ml okozta a tragikus balesetet? Ismeretes, hogy a szalag- fűrész — mint általában minden famegmunkáló gép — vágó- élének érintése rendkívül veszélyes. Munka közben szétpattan a forgács és por is k iletkezik, amj zavarja a látást Még ártalmasabb a nagy zaj, ami huzamosabb Idő után fáradságot okoz, a dolgozók képtelenné válnak kellő figyelmet összponto sítani a munkájukra. Közülük is, főként azok, akiknek gyenge az idegrendszerűk, neurózisra hajlamosak. Az említett baleset oka elsősorban erre vezethető vissza. Hogy kerül szalagfűrészhez olyan ember, akinek gyenge az idegzete? A famegmunkáló gépekéhez való beovliit nem kell megelőznie idegszalcorovsl vizsgálatnak. Persze az idők során is romlás következhet be az idegállapotban. Ezért tehát célszerű lenne, ha az ilyen munkakörben dolgozókat az idegszakorvos, kezdetben, majd később rendszeresen megvizsgálná <:s ha szükségesnek mutatkozik, javaslatot tenne a vállalatnak más munkakörbe való helyezésükre. Emellett a munkát irányító vezetőknek kötelességük, hogy akinél a zajártalom legcsekélyebb jelét tapasztalják, (levertség, fáradtság, nagyothallás, stb.), azoknak a munkájába rö- videbb, hosszabb pihenőt iktassanak be. A zajos munkahelyen tehát csökken a védekező készség. A bajt meg kell előzni. Erre ad minden részletre kiterjedően — szövegben, rajzban — tanácsot a Táncsics Könyvkiadó A faipari gépek biztonságtechnikája című kiadványa, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet Védőkészülék faipari gépekre című füzetsorozata. Lehet baleset nélkül üzemeltetni a fokozottan veszélyes faipari gépeket, de gondosan meg kell szervezni a munkát. Ahol ezt elmulasztották — mint az okányi, a dévaványai ÁFÉSZ, a kétegyházi Béke Tsz fameg- munkáló-üzemében és néhány más helyen —, ott a munkavédelmi felügyelők a működést felfüggesztették. Egy helyen a tilalmat megszegték és ezért a felelős személyt 2000 forint pénzbírsággal sújtották. V. L. Behozzák a lemaradást az árvízveszélyes terület ipari üzemeinek dolgozói Az árvízveszély miatt kitelepített községekben az elmúlt napokban részlegesen vagy teljes egészében leállt a termelés. A rend valamennyi községben helyreállt, s az ipari üzemek dolgozói megkezdhették a munkát. A Sarkadi Cukorgyárban például — ahol a szokásos nyári karbantartáson kivül — építkezés is folyik, vállalták, hogy az egyhetesnél hosszabb termelési kiesést jól szervezett munkával behozzák. A Sarkadi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson — ahol a lakókocsik gyártásában szorít a „cipő” — szintén pótolják a lemaradást. A körös- ladányi téglagyárban — ahol korábban a párt X. kongresszusának tiszteletére vállalták 300 ezer tégla terven felüli gyártását — az árvízveszély okozta kritikus napok ellenére teljesítették féLajánlásukait.
