Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-24 / 146. szám
A paraszt tudata A gazdasági építés eredményeit jód lehet érzékelni. Így van ez a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben js. A korszerű gépeknek, a több műtrágyának, a jó vetőmagnak, a szakembereknek á hatását a tapasztalatokból már előzetesen ' is aránylag pontosan számiba lehet venni. A műszaki, agro- és zootechnikai adottság ismerete alapján — az időjárási bizonytalanságot is figyelembe véve — a mezőgazdaság termelésének alakulását évekre előre meg is tervezik. Nem mondható ez el az emberek gondolkodásáról. A város és a falu dolgozói tudatában bekövetkezett előrehaladást semmiféle számítással vagy műszerrel nem lehet pontosan mérni. A szocialista eszmeiségnek nehezebb, bonyolultabb értékelhetősége is bizonyosan okozója annak, hogy a termelőszövetkezetekben sem mindig fordítanak elegendő figyelmet a dolgozók tudatának fejlesztésére. A legtöbb vezető, köztük a termelőszövetkezetek irányitól is a számokkal, a gazdasági tényekkel illusztrálható sikerekre törekszenek. Az eszmei nevelés gyakorta másodlagossá, ha nem harmadlagossá válik. Pedig a szocialista gazdasági építés és a tudatos politikai nevelés együttesen az ember gondolkodását is hatásosan formálja. A Tisza és Körös vidéki több milliárdos árvízkár enyhítésében a hagyományos munkásszolidaritással együtt a ma- gyar történelemben talán először a parasztság önkéntes ^áldozatkészsége is nagyszerűen kifejezésre jut. Eleinte a kis- és középparaszt bele a múlt bizalmatlanságával és a természettel való folytonos küzdelmével csak a saját sorsával törődött. A sokáig csak a saját ügyével törődő parasztságban azonban, ha viszonylag lassan is, de a társadalmi termelési viszonyok előrehaladásával bekövetkezett a legfontosabb tudati fejlődés. É fejlődést a társadalom leg- haladottabb osztaga felismerte és ösztönözte. A Magyar Szocialista Munkáspárt érdeme, hogy következetesen, kitartóan fáradozott a munkás—paraszt együttműködés fejlesztésén, és elvi irányítással mindent elkövetett azért, hogy a két szövetséges dolgozó osztály betöltse forradalmi, történelmi hivatását. A termelőszövetkezetivé váll parasztság — a közös nagyüzemi gazdálkodás erősödésével, a létbiztonság megszilárdulásával — általános és politikai műveltségben is fejlődött. De, mint a kisparaszti gazdálkodás évedben, ugyanúgy a termelőszövetkezetben sem lehet a gondolkodás fejlődését pontosan lemérni. Ám, akik hittek és hisznek a közös gazdálkodás és a marxizmus—le- ninizmus hatásában, azok tudták és tudják, hogy a magyar felvakban szélesebb látókörű, egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály van kialakulóban. A mai termelőszövetkezeti parasztok, akiknek elődei néha a legszívósabb és a legtürelmesebb agitáció hatására sem ismerték fel a társadalom előtt álló feladatok megoldásában való részvétel fontosságát, most önkéntes szolidaritással, nagy anyagi támogatást adnak az árvíz sújtotta közös nagyüzemi gazdaságok talpraállítasához. A fejlődést felismerve, hiba lenne a közös gazdaságokban dolgozók gondolkodásának ^ a túlértékelése. Azonban az élet mégis csak azt bizonyítja, hogy társadalmunkban az ember, köztük a parasztság tudata is fejlődik, s ezt érdemes észrevenni és türelmes, felvilágosító szóval támogatni. u S. Milyen összegű díjazást kaphatnak az árvédekezésre kirendelt közerők? Az árvédekezés Időszakában többeket foglalkoztatott az a gondolat, hogy a töltések védelmében eltelt munkaidőt vajon hogyan is számolják el? A Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának közgazdasági munka- bizottsága, valamint a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi és munkaügyi osztálya külön munkacsoportot hozott létre, hogy tisztázza az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatosan felmerült munkák díjazásának módját. Ezekről a következő tájékoztatást adta dr. Sebestény József, a megyei tanács vb. munkaügyi osztályának vezetője. Az árvédekezésben részvevő dolgozók bérezését, elszámolását rendeletek szabályozzák. Alaprendelkezés a Munka Törvénykönyve és a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM. sz. rendelet. További állásfoglalás található többek között a Munkaügyi Közlöny 1970, június 3-i számában. A jogszabályok alapján a megyei munkabizottság úgy foglalt állást, hogy az árvíz elleni védekezési munkára beosztott vagy oda igénybe vett minden dolgozónak a végzett munka arányában jár díjazás, mégpedig a szokásos napi munkaidejének (8 órának megfelelő) igénybevételéért az egy napra eső átlagkereset. Az átlagkereset kiszámításánál a 7/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet az irányadó. A védekezésben résztvevő, kiküldetésben levő dolgozónak az átlagkereseten túlmenően kiküldetési, élelmezési költség is elszámolható. A közerőként igénybe vett mezőgazdasági, termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak, valamint a munkaviszonyban nem álló, de kereső foglalkozást folytató dolgozók (kisiparosok, kiskereskedők) a védekezési munkában eltöltött időre a közerő díjazására megállapított óránként 5,5 forint munkabérre, illetve a védővonalakon végzett tényleges munka esetén ÍO százalékos biztonsági pótlékra is jogosultak. A munkaviszonyban nem álló, de kereső foglalkozást folytató dolgozók, ha közerőként lettek igénybe véve, akkor járadósá- gukat a lakóhely szerinti illetékes tanácstól kérhetik. A vállalatoktól, költségvetési szervektől a védekezési munkára átengedett dolgozók részére a szokásos napi munkaidőre az átlagkeresetet és a kiküldetési, élelmezési költséget a munkáltató folyósítja. A szokásos napi, munkaidőn túli védekezésért különdíjazós illeti meg a munkavállalót. Ezzel kapcsolatban a 15/1967. (IV. 3.) PM. számú rendelet 2. §-ának 1. bekezdése az irányadó. , Azok is kaphatnak munkájukért díjazást, akik saját ingóságaikat mentették, illetve önként vettek részt a védelmi munkákban. Az elszámoláshoz szükséges igazolást az érdekeltek személyes kérésére a helyi tanácsok állítják ki. Amennyiben a munkahely került olyan állapotba, hogy működését be kellett szüntetnie és emiatt a dolgozó nem végezhette munkáját, illetve a vállalat mentesítette a munkahelyen való részvétel alól, akkor a vállalati kollektív szerződésben az állásidőre előírt szabályok szerint adnak térítést a dolgozónak. Az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatban felmerült vitás munkadíjazási kérdésekről a Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági munka- bizottsága Békéscsaba, Tanács- köztársaság útja 12., telefon: 11—111, továbbá a Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya Békéscsaba, József Attila u. 4. szám, telefon: 11—250/170-es mellék ad további felvilágosítást.. MA; Egy műszakban ezer pár cipő (3. oldal) Táncosok klubja (4. oldal) Gyilkosság a konyhában (4. oldal) Ma nyílik meg a II. Premier ma este a Jókai Színházban — Fogadás a Körös-szállóban - Elsők az új-zélandiak A II. Nemzetközi Bábfesztivál színhelyére, Békéscsabára megérkeztek, illetve folyamatosan érkeznek a meghívott bábegyüttesek, vendégek, érdeklődők. Az első fecske az az új-zélandi házaspár volt, akik hétfőn, június 22-én este a budapesti autóbusz- szal érkeztek meg túraútjuk végállomására, a megyeszékhelyre. Kedden sorra megérkeztek a bábegyüttesek is, előbb a szovjet onenburgi bábszínház, majd a bolgár együttes, a lengyeleket, franciákat, csehszlovákokat, nyugatnémeteket, jugoszlávokat, valamint a pécsi, ti- szakécskei, markazi, szentlőrin- ci. nyíregyházi és debreceni együtteseket tegnap, a késő délutáni, illetve esti órákban fogadták. A mai, szerdai nap már a fesztivál jegyében zajlik; Len- Rét bábu a békéscsabai Nap- kefi Konrád bábművész kiállí- sugár bábegyüttes ma esti Bar- tására délelőtt fél 12-kor kerül tők: Magyar táncok című be- sor a Munkácsy Mihály Múze- mutatójából. |BBBBBBBBBB«BBBBHBaBaaBBSl*BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBÍ indulás Fehérgy A Békés megyei Állami Epitőip ári Vállalat a nyáron 135 családi házat épít az árvíz sújtotta Fehérgyarmaton. A Szamos menti községbe az első csoport június 22-én indult el Békéscsabáról. Képünkön: Drienyovszky János igazgató szerencsés utat és jó munkát kíván a távolba induló dolgozóknak. untban, megnyitót Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára mond. Működésbe lépnek a vendéglátó diákotthonok, a szlovák és a középiskolás leánykollégium konyhái, illetve ma első ízben főznek a fesztiválvendégeknek a Csaba- és a Körös-szállókban is. A XI. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál hivatalos megnyitója este 8 órakor lesz a Jókai Színházban. Megnyitó beszédet Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes és dr. Jan Malik professzor, az UNIMA főtitkára mond. Az ünnepi megnyitó után a békéscsabai Napsugár-együttes Bartók: Magyar táncok című művének bábváltozatát mutatja be. A fesztivál első napja az Ifjúsági és Üttörő- ház nagytermében fél 11-kor kezdődő ismerkedési esttel és fesztivál-bállal, illetve a vendégegyüttesek vezetői részére adott Körös Hotel-beli ünnepélyes fogadással ér véget. Csütörtökön a fesztivál vendégei Békéscsabával és Gyulával ismerkednek, délután 2 órakor pedig a Jókai Színházban megkezdődnek a bemutatók. A június 25-i, délutáni programban fellépő NSZK, pécsi, márkázó, francia, debreceni, szovjet együttesek a nagyközönség számára tartott előadások után este 8 órai kezdettel a szakközönség és a zsűri előtt megismétlik műsorukat. B. Bf.
