Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-23 / 145. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÚNIUS 23., KEDD Ära: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM A realitások rangja A lehetőség és a megvalósít- I hatóság, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konflilctusoldioz, esetleg neuraszténiához vezet — még kevésbé alkalmazható elv, ha országok jövőjét tervezik. Az igények természetesen itt sem kevésbé nyomasztóak, mint a személyes életvitelben; a gazdagabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a vendégségben tapasztalt jólét vonzereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. A gazdaságfejlesztés célrendszereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a nálunk jobb módú országok fokozatos utolérésére, elmaradottságunk fölszámolására ösztönöznek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások távlati programjait hiba lenne valamiféle légüres térben helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a növekedési grafikonon, nem számolva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan tanulmányozni a gazdaságfejlesztésben előttünk járók tapasztalatait. és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a növekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. Volt idő, emlékszünk rá, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorultak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőzhetőknek tűntek — akkoriban próbáltunk gyapotot termeszteni, guminövényt meghonosítani, egy jelszó alapján, amely szerint: az objektív akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket. Természetesen sem a gyapottermést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszóhoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehetőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, mérlegelve a körülmények keretezte mozgásteret, s a pontokat, ahol e tár határai reálisan tágíthatok. Pontos és tömör elvi összegezését adja e problémának Nyers Rezső a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulságait összegezve rámutat: .. . „A szocialista forradalomnak és a szocialista építőmunkának is megvannak az általános alapelvei. amelyektől eltérni nem szabad, és megvannak a nemzeti sajátosságai, melyek szem elől tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosszabb és a veszélyesebb, az első vagy a második hiba. Az első — letérés a szocializmus tudományoseszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét valóságtól.” Mindez arra mutat, hogy elvi szempontból ma már nem keverjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől' ihletett óhajokkal. Az országos gazdaságpolitika gyakorlatában is mind határozottabban érvényesül ez az elv. Jól szemlélteti ezt a negyedik ötéves terv napjainkban folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányelvek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító téziseire épül. Ilyen például a7 a törekvés, hogy a gazdaságszerkezetet a legnagyobb előnyök elve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intenzíven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagokról a szénhidrogénekre; hogy kiválasztunk néhány, a fejlesztésre különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a lehetőségeket, sajátosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését korántsem kíséri megfelelő ütemben a vállalati gyártmányszerkezet átalakítása. S bármily elvontnak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi-eszmei megfogalmazása és a vállalati gyártmányszerkezet között a valóságban rendkívül szoros az összefüggés. Az a vállalat például, amely úgy szervezi exportját, hogy tömegben szállít külföldre különösen anyagigényes - és csekély szellemi munkát sűrítő termékeket, akkor is megsérti a sajátosságainkhoz való igazodás elvét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül importigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátosságunk! —, a sok anyagot tartalmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső soron rontja külkereskedelmi mérlegünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás ellenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jelenti, ha olyan gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyet olcsóbban, előnyösebben hozhatnánk be külföldről. Nem mind arany, ami importot takarít meg — mondhatnánk az ismert közmondás variálásával, mert végső soron ez is a termelés anyagszükségletét, s benne sok importanyag keresletét növeli, holott talán kedvezőbb a készterméket behozni. Prózai, köznapi tényezőkhöz jutottunk a magas elvi kiindulópontról —, de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában öltenek alakot. Ilyen értelemben sok haszonnal járhat, ha a vállalati gazdálkodás tervezői is gondolkodnak a nemzeti sajátosságok, a realitások érvényesítésének elveiről! (T. A.) Küzdelem o belvízzel — Legelő-övgátolás Valamelyest javult a belvíz- védekezés helyzete. Néhány nappal ezelőtt még 42—43 ezer hald elöntését tartották nyilván az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Ebből vetés még mindig 17 ezer 600 hold. Néhány nap alatt azért sikerült 1—8 ezer holddal csökkenteni a belvízborítást, mert a Körösök térségében 51 szivattyútelep. 23 szivattyúállás és 85 hordozható szivattyú megállás nélkül üzemelt. Másodpercenként 134 köbméter vizet emelték át a nagyobb csatornákba és a Körösökbe. Még mindig súlyos belvízkár fenyegeti Gyula és Békéscsaba körzetét Itt harmadfokú belvízvédelmi készültséget tartanak, viszont Szeghalom térségében — a Sárrét világában.— nem borít számottevő területet belvíz. Az OHV jelentése az árvízvédelmi helyzetril Tiszafüredtől a déli országhatárig még mindig súlyos az árvédelmi helyzet. Mintegy 270 kilométer hosszú szakaszon az árhullám végig rendkívül magasan tetőzik és a százszázalékot megközelítő szinten vonul le. A nyári asra fordult időjárás, az esőzések megszűnése azonban enyhülést hozott A Tisza mellékfolyóin és a Felső-Tiszán végig apadás észlelhető. A Berety- tyón és a Maroson elindult kisebb árhullám nem okoz veszélyt. A védekezést az átázott gátakon lankadatlan erővel folytatják. A szegedi védelmi szaka szán a lokalizációs gátak építését befejezték. Éz a másodlagos vonal védi a fővonal átszakadása esetén Szeged városát, ipartelepeit az algyői ola j vidéket Csongrádot Hódmezővásárhelyt, Makót és a térség értékes mezőgazdasági területeit. (MTI) Vasárnapi „műszak a földeken Hétköznapi szorgalommal dolgoztak vasárnap megyénk mezőgazdasági üzemeiben. A növénytermesztő brigádok már kora hajnalban rohamra indultak a gyomok ellen a paprika-, paradicsom-, uborka, és kuko- ricaföldeken. A mélyebben fék vő területek tábláit tízezrével lepték el a kézi kapások, a gép“k százai kultivátorozták, s a vegy- szerező brigádok is hozzáláttak az elszaporodott gyomok irtásához. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok jó együttműködése folytán legelő övgátolásokat folytatták Ecseg- falván, Kötegyánnál, a Bárkás- csatoma mentén és Mezőberény —Békés körzetében, Bőfokon, Soványháton, Gerebcsényben. A szántóföldi művelés alatt állő táblákról övgátak közé, legelőkre eresztik a vizet amely a későbbiek során érezteti hatását a szénarendeken< MA: Ha a Tisza szomjas lenne... (3. oldal) Mégis lesz bábfesztivál (4. oldal) A katasztrófa vámszedői (4. oldal) Buktatók (5. oldal) Üj szövetkezet Zsadányban (5. oldal) 3 oldal sport (7—8—9. oldal) Százharmincöt családi házat építenek Fehérgyarmaton Elindult az első csoport Békéscsabáról A Békés megyei Állami Építő, ipari Vállalat az árvízsújtotta Fehérgyarmaton 135 egy. és két. szobás családi ház építésére kapott megbízást. Az első csoport Regős János vezetésével június 22-én indult Békéscsabáról. Feladata a munka és a később induló csoportok szálláshelyének előkészítése, aminek irányításával Kórógyi István építésvezetőt bízták meg. A munkában elsőként Danes István nyolctagú szocialista brigádja vesz részt. A második csoportban 40-en egy hét múlva indulnak, őket tizenkét nap múlva újabb 80 tagú csoport követi. Folyamatosan küldik a szükséges munkagépeket is. Többen kérték, hogy nyáron Fehérgyarmaton dolgozhassanak. A vállalat a legjobb szocialista brigádokat jelölte ki erre a feladatra. A szervezést azonban úgy hajtotta végre, hogy a legfontosabb megyei • építkezéseknél ne legyen fennakadás a munkában és azok határidőre elkészüljenek. Fehérgyarmatom a 135 családi ház építését szeptember végére fejezik be. Az első uborka- szállítmány Méhkerékről A méhkeréki Balcescu Tsz gazdái a háztájiban fóliasátrak alatt termesztik az uborkát. Miután pénteken visszatelepültek községükbe, munkához láttak. Leszedték az uborkát, átadták a felvásárlónak és azt a MÉK békéscsabai telepének gépkocsiján Békéscsabára szállították. (Fotó: Demény)
