Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÚNIUS 23., KEDD Ära: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM A realitások rangja A lehetőség és a megvalósít- I hatóság, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konflilctusoldioz, esetleg neu­raszténiához vezet — még ke­vésbé alkalmazható elv, ha or­szágok jövőjét tervezik. Az igé­nyek természetesen itt sem ke­vésbé nyomasztóak, mint a sze­mélyes életvitelben; a gazda­gabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a ven­dégségben tapasztalt jólét vonz­ereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel szá­molni kell. A gazdaságfejlesztés célrend­szereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a ná­lunk jobb módú országok foko­zatos utolérésére, elmaradottsá­gunk fölszámolására ösztönöz­nek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatá­sok távlati programjait hiba lenne valamiféle légüres térben helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a nö­vekedési grafikonon, nem szá­molva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan ta­nulmányozni a gazdaságfejlesz­tésben előttünk járók tapaszta­latait. és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a nö­vekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. Volt idő, emlékszünk rá, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorultak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőzhetőknek tűntek — ak­koriban próbáltunk gyapotot termeszteni, guminövényt meg­honosítani, egy jelszó alapján, amely szerint: az objektív aka­dályok arra valók, hogy legyőz­zük őket. Természetesen sem a gyapot­termést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszó­hoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehe­tőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, mérlegelve a körülmények ke­retezte mozgásteret, s a ponto­kat, ahol e tár határai reálisan tágíthatok. Pontos és tömör elvi összege­zését adja e problémának Nyers Rezső a Gazdaság című folyó­irat legutóbbi számában meg­jelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulsá­gait összegezve rámutat: .. . „A szocialista forradalomnak és a szocialista építőmunkának is megvannak az általános alapel­vei. amelyektől eltérni nem szabad, és megvannak a nem­zeti sajátosságai, melyek szem elől tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosszabb és a veszélyesebb, az első vagy a második hiba. Az első — leté­rés a szocializmus tudományos­eszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét való­ságtól.” Mindez arra mutat, hogy elvi szempontból ma már nem ke­verjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől' ihletett óha­jokkal. Az országos gazdaság­politika gyakorlatában is mind határozottabban érvényesül ez az elv. Jól szemlélteti ezt a ne­gyedik ötéves terv napjainkban folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányel­vek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító tézisei­re épül. Ilyen például a7 a tö­rekvés, hogy a gazdaságszerke­zetet a legnagyobb előnyök el­ve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intenzíven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagok­ról a szénhidrogénekre; hogy ki­választunk néhány, a fejlesztés­re különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. Túlzás lenne azonban azt ál­lítani, hogy a lehetőségeket, sa­játosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését korántsem kíséri megfelelő ütemben a vállalati gyártmány­szerkezet átalakítása. S bár­mily elvontnak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi-eszmei megfo­galmazása és a vállalati gyárt­mányszerkezet között a valóság­ban rendkívül szoros az össze­függés. Az a vállalat például, amely úgy szervezi exportját, hogy tömegben szállít külföldre külö­nösen anyagigényes - és csekély szellemi munkát sűrítő termé­keket, akkor is megsérti a sajá­tosságainkhoz való igazodás el­vét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül im­portigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátos­ságunk! —, a sok anyagot tar­talmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső so­ron rontja külkereskedelmi mérlegünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás el­lenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jelen­ti, ha olyan gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyet olcsóbban, elő­nyösebben hozhatnánk be kül­földről. Nem mind arany, ami importot takarít meg — mond­hatnánk az ismert közmondás variálásával, mert végső soron ez is a termelés anyagszükség­letét, s benne sok importanyag keresletét növeli, holott talán kedvezőbb a készterméket be­hozni. Prózai, köznapi tényezőkhöz jutottunk a magas elvi kiinduló­pontról —, de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában ölte­nek alakot. Ilyen értelemben sok haszonnal járhat, ha a vál­lalati gazdálkodás tervezői is gondolkodnak a nemzeti sajátos­ságok, a realitások érvényesíté­sének elveiről! (T. A.) Küzdelem o belvízzel — Legelő-övgátolás Valamelyest javult a belvíz- védekezés helyzete. Néhány nappal ezelőtt még 42—43 ezer hald elöntését tartották nyil­ván az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Ebből vetés még mindig 17 ezer 600 hold. Néhány nap alatt azért sikerült 1—8 ezer hold­dal csökkenteni a belvízborí­tást, mert a Körösök térségé­ben 51 szivattyútelep. 23 szi­vattyúállás és 85 hordozható szivattyú megállás nélkül üze­melt. Másodpercenként 134 köb­méter vizet emelték át a na­gyobb csatornákba és a Körö­sökbe. Még mindig súlyos belvízkár fenyegeti Gyula és Békéscsaba körzetét Itt harmadfokú bel­vízvédelmi készültséget tarta­nak, viszont Szeghalom térsé­gében — a Sárrét világában.— nem borít számottevő területet belvíz. Az OHV jelentése az árvízvédelmi helyzetril Tiszafüredtől a déli ország­határig még mindig súlyos az árvédelmi helyzet. Mintegy 270 kilométer hosszú szakaszon az árhullám végig rendkívül ma­gasan tetőzik és a százszázalé­kot megközelítő szinten vonul le. A nyári asra fordult időjárás, az esőzések megszűnése azonban enyhülést hozott A Tisza mel­lékfolyóin és a Felső-Tiszán vé­gig apadás észlelhető. A Berety- tyón és a Maroson elindult ki­sebb árhullám nem okoz ve­szélyt. A védekezést az átázott gáta­kon lankadatlan erővel folytat­ják. A szegedi védelmi szaka szán a lokalizációs gátak építé­sét befejezték. Éz a másodlagos vonal védi a fővonal átszakadá­sa esetén Szeged városát, ipar­telepeit az algyői ola j vidéket Csongrádot Hódmezővásárhelyt, Makót és a térség értékes me­zőgazdasági területeit. (MTI) Vasárnapi „műszak a földeken Hétköznapi szorgalommal dol­goztak vasárnap megyénk me­zőgazdasági üzemeiben. A nö­vénytermesztő brigádok már kora hajnalban rohamra indul­tak a gyomok ellen a paprika-, paradicsom-, uborka, és kuko- ricaföldeken. A mélyebben fék vő területek tábláit tízezrével lepték el a kézi kapások, a gép“k százai kultivátorozták, s a vegy- szerező brigádok is hozzáláttak az elszaporodott gyomok irtásá­hoz. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság és a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok jó együttműködése folytán legelő övgátolásokat folytatták Ecseg- falván, Kötegyánnál, a Bárkás- csatoma mentén és Mezőberény —Békés körzetében, Bőfokon, Soványháton, Gerebcsényben. A szántóföldi művelés alatt ál­lő táblákról övgátak közé, le­gelőkre eresztik a vizet amely a későbbiek során érezteti hatá­sát a szénarendeken< MA: Ha a Tisza szomjas lenne... (3. oldal) Mégis lesz bábfesztivál (4. oldal) A katasztrófa vámszedői (4. oldal) Buktatók (5. oldal) Üj szövetkezet Zsadányban (5. oldal) 3 oldal sport (7—8—9. oldal) Százharmincöt családi házat építenek Fehérgyarmaton Elindult az első csoport Békéscsabáról A Békés megyei Állami Építő, ipari Vállalat az árvízsújtotta Fehérgyarmaton 135 egy. és két. szobás családi ház építésére ka­pott megbízást. Az első csoport Regős János vezetésével június 22-én indult Békéscsabáról. Fel­adata a munka és a később in­duló csoportok szálláshelyének előkészítése, aminek irányításá­val Kórógyi István építésvezetőt bízták meg. A munkában első­ként Danes István nyolctagú szocialista brigádja vesz részt. A második csoportban 40-en egy hét múlva indulnak, őket tizenkét nap múlva újabb 80 ta­gú csoport követi. Folyamatosan küldik a szükséges munkagépe­ket is. Többen kérték, hogy nyáron Fehérgyarmaton dolgozhassa­nak. A vállalat a legjobb szocia­lista brigádokat jelölte ki erre a feladatra. A szervezést azonban úgy hajtotta végre, hogy a leg­fontosabb megyei • építkezések­nél ne legyen fennakadás a munkában és azok határidőre elkészüljenek. Fehérgyarmatom a 135 családi ház építését szeptember végére fejezik be. Az első uborka- szállítmány Méhkerékről A méhkeréki Balcescu Tsz gazdái a háztájiban fóliasátrak alatt termesztik az uborkát. Miután pénteken visszatelepültek községükbe, munkához láttak. Leszedték az uborkát, átadták a felvásárlónak és azt a MÉK békéscsabai telepének gépkocsi­ján Békéscsabára szállították. (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents