Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
X * A v ^ * ML » c4—(Z> • A * R * K wwvwvwvwwwMMWvmvwwwwwwMww* iWwvwtwvwHMwwwwwvwtwwvwvwvwwwwwMHvtvvwwwmwMwwwwwtww — Merkérlietem, hogy föl nyissa a konzervdobozomat? 31M0Ü Besegítenek »gyermekek. A házasságtörés „története” Időszámításunk előtt 1750 kő. • rül Hammurabi babiloni király ■ úgy törvénykezett, hogy a há- : zaeságtörő asszonyt — ha férje 3 nem bocsát meg neki —, szere- • tőjével együtt vízbe kell fojtani. : A férj büntetlenül véthet a há- : zastársi hűség ellen, de csak fér. ■ jetlen asszonyokkal. : • Időszámításunk előtt 1220 kő- : rül Mózes a zsidók számára Tíz- ■ parancsolatot készít. A hatodik ! parancsodat így hangzik: Ne pa- 3 ráználkodjál. ; : I. e. 325 Demoszthenész athéni I ■ államférfi meghagyja a görög » j férfiaknak, hogy „a cédákkal j 3 szeretkezzenek, a hetérákkal tár- : • saoági életet éljenek, a felesé- ■ : güket pedig a gyermekek szü- ■ | lésére és a családi otthon örzé- : > sére használják”. A hűtlen fele- j ■ ségeket Athénben nyilvánosan j ■ megkorbácsolták. • ■ j I. e- 18-ban Augusztus császár • : törvényt ad ki az erkölcsök vé- ! i delméről. A törvény értelmében : • a házasságtörő asszonyt apjának ■ : vagy férjének sajátkezű leg kell : ■ megölnie vagy száműzhetik, ■ ■ minden vagyonától megfoszthat- | : ják és megtilthatják neki móso- i 3 dik házaoeág megkötését. A fe- | « leség viszont nem emelhet vá- « dat a házasság törő férj ellen, i I. u. 98-ban Tacitus római tör- | ténetíró szerint a germánok a 3 házasságtörő asszonyt meztele- ■ nül, levágott hajjal űzik ki aj házból. Férje az egész falun ke- 9 reoztül követi ót és korbácsolja, j I. ti. 1600 körül a házasságtörő | asszonyt a legkülönbözőbb bűn. • g tetősekben részesítik: magkor- : í bécsoláaban, orra lomé tűzésében, J karóba húzóéban, vizbefojtás- ■ ban. : • 1871. Különböző európai tör- : vénykönyvek úgy rendelkeznek, ■ hogy ha a válást házassá gtöréng miatt mondják ki, a vétkes fél 9 hat hónapig terjedő börtönbün- ■ tetésseű. sújtható. ! Derűs percek A MÉRCE Egy angol és egy skót beszélgetnek egy bárban. A skót nagybüszkén kijelenti: — Es azt tudod-«, mennyi whiskyt képes egy skót meginni? ' — Amennyivel megkínálják. KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS „Ebből elegem vsn! — mondja s feleség. — Már tizedik hete ugyanabban a ruhában kell elmennem otthonról!” „Akkor én mit szóljak? — vág vissza s férj. — Már tíz éve mindig ugyanazzal s nővel kell elmennem otthonról ” SIKERTELEN KÍSÉRLET Egy bájos római újságírónő interjút készít az ismert francia play boy-jal, aki Olaszországban tölti szabadságát. Többek között ezt kérdezi tőle: „Milyen módszerrel hódít meg egy nőt?” — Majd később megmagyarázom — válaszolt a play boy. — Inkább azt mondja meg, eljönne-e velem vacsorázni ma este? — Örömmel. — Nagyon örülök... és reggelire mit készíthetek. Kávét, teát, vagy..; — Hogy merészeli? — vág közbe az újságírónő. — Látja — mondja mosol vog- va a francia, ez az én módszerem, ha sikerül. ORVOSOK EGYMA8KÖZT — Hát igen. nekünk orvosoknak sok ellenségünk van ezen a világon. Hát még a másvilágon. FIATALÍTÓ KORA Az orvos: — Asszonyom, kitűnő fiatalítókúra-receptem van. Nem akarja kipróbálni? — Nem ént Nem érdemli meg azt az én öregem... ISMERŐS ARC Egy fiatal amerikai sebésznek, aki plasztikai műtéteket szokott végezni, feltűnik az egyik hölgy egy estélyen: — Bocsásson meg, asszonyom, de az arca olyan Ismerősnek rémük. — Na hallja! Egy vagyont ka. pott ért# tólem! KIBE Két ismerős találkozik az ideggyógyász várószobájában: — Most érkezett, vagy már megy is? — kérdezi az egyik. — Haja}! — mondja szomorúan a másik. — Ha én azt tudnám, akkor nem lennék itt. PAPAS-MAMAS — Gyere, Annuska — mondja a kis Milán —, játsszunk pa pás-mamást. — Jól van, de ne üss nagyon! BIZONYÍTVÁNY — No Laci, milyen lett a bizonyítványod? — Tudod papa, a papír türelmes, mindent elvisel. KÉSÉS A színház bejáratánál a Jegyszedő megállapítja: — „Uram, jegyeik a tegnap] napra voltak érvényesek.” Mire a férj: — „Ugye megmondtam drágám. hogy miattad megint elkésünk.” UGYAN, UGYAN — Mondd drágám, ha most nem lennénk házasok, megkérnéd a kezem? — Kérlek drágám, ne veszekedjünk megint!” NEM TUD VISSZAADNI — „Megmentette ás életem” — rebegt a vízből kihúzott ember. „Szívesen adnék magának 50 dollárt, de sajnos, esak 100 dollárosom van”. — „Nem tesz semmit. Ugorjon bele még egyszer AZ IGÉNYES A vízvezetékszerelő lakásán szól a telefon. — „Lady Bartnet vagyok. Úszik a fürdőszobám. Sürgősen szükségem van egy szerelőre. Akarja, hogy küldjem magáért a kocsimat? A szerelő, fontosság* tudatában: — „Milyen márkájú?” Érthető Fiatal lány meséli barátnőjének: — „Amióta felbontottam az eljegyzést, Péter egyfolytában iszik." — „Egyfolytában ünnepel.” Kíváncsiság. Két anyós-vicc Az állatorvosnál megjelenik egy férfi és kéri. vágják le a spánielje farkát — Olyan rövidre vágja le — mondja a férfi —, amennyire esak lehet.. Semmi ne maradjon t farkából. — De uram. ez nem szokás — mondja az állatorvos. — Nem sajnálja szegény kutyát így tönkretenni? — Tudja, doktor úr, a JBvő héten érkezik hozzánk látogatóba a feleségem anyja és ezért elhatároztam, hogy kiküszöbölök minden olyan lehetőséget, amiből anyósom arra következtethetne, hogy őrülünk neki. Előszeretettel olvasom a Népújság „Mai névnap" rovatát. Így Jutott tudomásomra a lap Június 4-t számából, hogy: „A mai Bulcsú újkeletű név a naptárunkban 1967-ben szorította ki Június 4- éről a Ferencet”. Ha kiszorította, hát kiszorította. Mi közöm hozzá! Nem engem szorított ki. Különbén is adjunk helyet az ifjúságnak! Napirendre tértem a dolog felett, ám a lap Június 16-i számában ismét ezt olvasom: „A Jusztin új névnek számit naptárunkban, mert csák 1967-ben szorította ki e nap ,éléről a Ferencet”. Nofene! Ebben már Kiszorítják a A kis olasz falut megrázta _ _______ ____ h ír: a helybeli molnár anyósát 3 tendencia van — mon- egy öszvér agyonrúgta. * J---------------’— M ár Jóval a temetés előtt ren- 5 geteg környékbeli lakos gyűlt j össze. — Milyen Jó asszony lehetett ! a megboldogult — Jegyzi meg a j plébános —, hogy ennyien el- 3 Jöttek. 3 — A plébános úr azt hiszi, 3 hogy ezek mind a temetésre jöt- 3 tek? — kérdi valaki. — Szó I sincs róla: a legtöbb férfi azért i Jött. hogy megvásárolja az ősz- j vért. * dóm magamban. Jó lesz vigyázni, mert ha ilyen tempóban történik a kiszorítás, a Ferégen egy évben éppen kilenc alkalommal volt a naptárban Ferene-ruip, az idén már csak háromszor szerepel. Ebből a Népújságból a május ti-1 a hétföl szünnap mitt szintén kiszorult. A megmaradó kettő elég, ha pl. éppen a Bulcsú vagy a Jusztin névhez mérem, sőt ez Is sok, ha a megmaradó költségeire gondolok, de kevés, ha az ajándékozási alkalmat számolom. Mindegy. ez van! 1967 különben Is a kiegyezés centenáriuma, nyugodjunk hát bale. A Ferencek miatt egyébként Is mindig bajom volt. Érettségin pl. azt mondja nekem az elnök. a- említett hölgy csakis francia lehet, beékelődve a számtalan Lajos közé. Ettől vérszemet kapva, jó hangosan neki is kezd. tem, kombinálva a nagy francia forradalmat a teányágt örökösödéssel és a női emaclpáctóval. Az elnök igen vidám kedélyű ember volt, aki az első perc révületéből felocsúdva, előbb derűsen mosolygott, majd könnyhullató kacagásban tört ki. A végén megkérdezte: „Mondja édes fiam, hogy Jutott maga el az érettannyi ott a játékoscsere, hogy ez biztosan egy sa- játnevelésü fiatal lehet. Aztán eszembe jutott, hogy érettségin csak nem futballistáról lehet szó, s elkezdtem számbaven. ni az egyéb lehetőségeket. Miután nyolc év anyagát én már 10 évig tanultam, kiváló latin nyelvismeretemmel azonnal rájöttem, hogy ez csak nő lehet. Ha pedig nő, akkor ságiig?" csakis uralkodónő, mi- En illemtudóan válavel más az érettségin számításba se jöhetett. Az oroszoknak volt ugyebár Katalinjuk, az angoloknak Erzsébetül!,, a hollandoknak Vilmájuk, ez egyik sem az. Számításba Jöhetett még Mária Terézia, a kiszóltam: a bejáratig a barátom hozott el vázon, onnan gyalog jöttem. Feleletem annyira megnyerte az elnök tetszését, hogy egy év múlva az egészet meg Ismételtette velem. Csak akkor Jöttem, rá, hogy a-: előző rencek megnézhetik ma- hogy beszéljek az Inter nek a neve gyanúsan ha- evben méaiscsak Fémiont n -hnnn __...... vorn mégiscsak r eg ukat. Nagy tragédiának persze ez sem számít, lehet, hogy önként adta át a helyét, mert maga is kényelmetlennek érezte a nap élén állni, ami valóban fárasztó lehet. Azért ez mégis tenden. ciózus lehet. Emlékszem, Ferenciéről, (Lehet, hogy nem így, nagy kezdőbetűvel mondta, de én így értettem). Égy pillanatra felrém- lett bennem, hogy én az Internéi Ferenda nevű Játékost sem a védelemben, sem a csatársorban nem ismerek, de ugye, sonlított a kérdezetthez, de a korábban érettségizők az, mondották, hogy akinek az anyag nem ment, az mentő tételként kapta Mária Teréziát, így ö már annyira ki volt merítve, hogy ezt az eshetőséget Is elejtettem. Közben rájötem, hogy rencrői kellett volna beszélnem Ferenda helyett. Hiába, a végén az — ia megtévesztett! Hát ezért védem én annyira a Ferenceket mindenféle kiszorítástól. Renc de Akfe többrendbeli érettségiző i
