Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
Világ proletárjai, J970. JŰNIUS 21., VASÄRNAP Ara: 1.20 Ft XXV. fiVFOEYAM, 144. S/AM Csütörtökre összehívták az országgyűlést 11 két Nílus országa Szudán az afrikai kontinens területileg egyik legterjedelmesebb országa. Kb. 2,5 millió négyzetkilométernyi területén 14,8 millió ember él. Az ország lakosságának 39 százaléka arab 36 százaléka núbiai néger, 2 százaléka pedig egyiptomi, angol és görög. A gazdaságilag gyengén fejlett országban napjainkban még a lakosság 95 százaléka írástudatlan, főleg nomád és félnomád állattenyésztésből szerzi be napi fenntartási szükségleteit. Megjelentek a falragaszok KStegyán utcáin. A visszatelepült lakosság teendőit tartalmazza a közegészségügyi helyzet javítására. A plakátot idős Fazekas Ferenc olvassa. Megérkezett a hentesáru a sarkadkeresztúrj ÁFÉSZ üzletébe. Jöhetnek a vevők. A sarkadi húsboltban Kocsor Mátyás üzletvezető 5—6 mázsa tőkehússal várta pénteken hajnali öt órakor a Békéscsabáról visszatelepült lakosságot. (Fotó: Demény) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. június 25. napján, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Az árvízvédelmi területi operatív bizottság köszöneté, elismerése a védekezésben részt vevőknek Június 11—19-ig árvízkatasztrófa fenyegette megyénket. A Fehér-, a Fekete- és a Sebes- Körösön, valamint a Berettyón minden eddiginél nagyobb árhullám alakult ki. A vízügyi előrejelző szolgálat olyan nagy mennyiségű víz levonulását jelezte, amely a folyók gátjai közti ártér teljes feltöltésével jár. Még jóval a közvetlen veszély bekövetkezése előtt megalakult a területi árvízvédelmi operatív bizottság, amely a várható helyzet alapos mérlegelése után elhatározta, hogy folyóink töltéseit minden mozgósítható emberi erővel, technikai berendezéssel és hozzáférhető anyaggal a vízügyi szolgálat vezetőinek irányítása mellett védjük meg. A területi árvízvédelmi operatív bizottság határozata alapján 1970. július 12-vel nagyarányú élet- és vagyonmenekítés kezdődött Kötegyán, tJjszalonta, Méhkerék, Sarkad, Sarkadkeresztűr, Nagygyanté és Körösladány, Dé- vaványa térségéből. Ekkor már javában folytak a védelmi munkák, töltéserősítések, magasítások, buzgárelfogások, az átázott és megcsúszott töltések terhelése. Az élet- és vagyonmentésből, a folyók gátjainak védelméből részt vállalt a vízügyi igazgatóság, a honvédség, a munkásőrség, a karhatalmi rendőri egységek, polgárvédelmi alakulatok, a MÄV, az AKÖV, a hivatalok, intézmények vezetői, dolgozói, szállító járműveinek kezelői, a DÄV és a posta dolgozói, a polgári lakosság, továbbá a pártós állami szervek megyei, járási, városi és helyi szerveinek dolgozói, akik valamennyien igen eredményes munkát végeztek. Közös erőfeszítésüknek köszönhető. hogy elhárítottuk a Körösvölgyet veszélyeztető, több tíz ezer ember életére törő árvizei Ritkán látott méretű, minden várakozást felülmúló társadalmi összefogás jelszava lett a „segít az ország”: száz és százezrek vállaltak részt az árvíz okozta gondok, enyhítéséből. Illetékes helyről kapott információ szerint a lakossági gyűjtésből származó befizetések összege már meghaladja a 156 millió forintot Már befejeződött a gyorssegélyek kiosztása, hozzávetőlegesen 20 millió forintot fizettek ki a és megmentettük a pusztulástól azokat az emberi javakat, melyek munkánk gyümölcsei. Gyula, Békéscsaba és Orosháza városok, Gyulavári, Elek, Kétegyháza, Gyoma, Kondoros községek tanácsai és pártszervezetei, hazafias népfrontjai, vöröskeresztes szervezetei, a szolgáltató vállalatok egységei, állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, a falusi és városi pedagógusok nagy segítséget nyújtottak a veszélyeztetett körzetekből kitelepített lakosság elhelyezésében, ellátásában. Egészségügyi szerveink a rendkívüli körülmények között is sikeresen dolgoztak, útját állták a fertőző betegségek keletkezésének. A visszatelepítés műszaki és közegészségügyi feltételeit jól teremtették meg. A kilenc napon át tartó rendkívüli helyzetben nemcsak a gátak védelmében tűnt ki megyénk lakossága, hanem a gyárakban, üzemekben, intézményekben és az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szántóföldjein is, ahol a munka folyamatos volt. Ezért az áldozatkész nagy helytállásáért, köszönetét fejezi ki megyénk és a segítségükre siető szomszédos megyék lakosságának, az árvíz- védelmi területi operatív bizottság. Kéri az árvízvédelmi területi operatív bizottság megyénk lakosságát, hogy az élet továbbfolytatásával járó helyi feladatokat és a termelőmunkában keletkezett hátrányos helyzetet, a következő napokban, hetekben a gátak védelmében tanúsított helytállással pótolják. Békéscsaba, 1970. június 20. A megyei árvízvédelmi operatív bizottság nevében: KLAUKÓ MÄTYÄS, * az operatív bizottság elnöke rászorultaknak. Az illetékesek már a segélynyújtás további módjainak kidolgozásán munkálkodnak: felmérik az ingóságokban esett károkat, s azok mértékétől függően szociális segélyt fizetnek ki az árvízkárt szenvedetteknek. A legfisseb összesítések szerint jó ütemben halad a helyreállítás: Szabolcs—Szatmár me. avében már 5500 romba dőlt. (Folytatás a 2. oldalon) Szudán elmúlt másfél évszázados története bővelkedett eseményekben. A XIX. század elején, 1819—1822 között Mohamed Ali egyiptomi uralkodó elfoglalta az országot és ezzel létrejött az angol behatolás bázisa, miután az egykori egyiptomi kormány is fokozódó brit gyarmati elnyomás alatt állott. A második világháború után alapvetően megváltozott nemzetközi viszonyok hoztak fordulatot az ország életébe. 1953- ban angol—egyiptomi szerződés jött létre, amely szerint Nagy- Britanniának három éven belül biztosítania kellett az ország függetlenségét. 1955-ben. kivonták az angol csapatokat Szudán, bői, 1956. január 1-én pedig kikiáltották alkotmányjogi függet. lenségét. A fiatal köztársaságot az első politikai megrázkódtatás 1953 novemberében érte, amikor Ibrahim Abbud marsall katonai puccsal magához ragadta a hatalmat. A második politikai sokkot 1963-bam élte át az ország, amikor Dél-Szudán néger törzsei fegyveres felkelést hajtottak végre az önkormányzati jog kivívásáért. Három éven kérész, tül polgárháborús állapotok uralkodtak az országban. Abbud diktatúrájának népi forradalom vetett véget, 1964 októberében, de a hatalomra jutott forradalmi tanács első dolgának tartotta a kommunista párt alkotmányellenes betiltását, később pedig a reakciós partok koalíciós kormányának adta át helyét. 1969. május 25- én a reakciós rezsimet megdöntötték. A Nimeri tábornok vezette új kormány a haladó pártok, köztük a Szudáni Kommunista Párt képviselőiből alakult meg, s programnyilatkozatában leszögezte, hogy haladó, demokratikus belpolitikát, antiimpe- rialista külpolitikát kíván folytatni, barátságban akar élni a haladó arab országokkal és fejleszteni kívánja kapcsolatait a szocialista világgal. Az ország földrajzi magvát a Nílus két ágának, a Kék- és Fehér-Nílusnak tál alakú medencéje képezi. Területének 4 százalékát művelik rendszeresen, 18 százaléka legelő, 37 százaléka erdő. A többi szűzföld, illetve hasznosításra alkalmatlan sivatag vagy mocsár. Szudán gyengén fejlett agrárország, ahol az ipar és a bányászat jelentéktelen szerepet tölt be a nemzeti jövedelem létrehozásában. A feldolgozóipart Khartumban az élelmiszer-, bőr- és fémipar, a Nílus menti Atbarában az élelmiszer- és textiliparon kívül az építőanyagipar képviseli. Port-Szudánnál külföldi tökével évi egymillió tonna kapacitású olajfinomítót építettek. Az ország mezőgazdasága szempontjából igen nagy jelentősége van a Kék-Níluson, Szennár közelében létesített rnakvai duzzasztónak. Ez 550 000 hektár föld öntözését tette lehetővé. A duzzasztó környéke a hosszú szálú gyapott hazája. Ez szolgáltatja a nemzeti jövedelem 65 százalékát, illetve az export 50—70 százalékát. Az elmaradottság leküzdése érdekében az idén ötéves fejlesztési tervet indítanak Szudánban. 156 millió forint az „árvízi” csekkszámlán