Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

Napirenden Hiába volt 12:0 a szögletarány Az iskolai testnevelés helyzete Meglepő, hogy a sajtó, de ál­talában a sportmozgalom propa-- gandaszervei a legkevesebbet az iskolai testneveléssel és sporttal foglalkoznak, jóllehet az Iskola a tömegsport és minőségi sport legszervezhetöbb területe. A kötelező iskolai testnevelés, a sportköri munka szervezete, a szakemberellátottság, általában a létesítmények és felszerelések stb. mind- mind biztosítéka az eredményes sporttevékenység- neik. Biztosítéka, de megvalósítója csak úgy lehet, ha jó néhány külső és belső akadályt leküz- dünk, amelyek még most gátló- lag hatnak az iskolai testnevelés és sportmunka megjavításánál. Nincs sportudvar Cikksorozatomban három té­makörrel, a Gyulai Erkel Fe­renc Gimnázium és Szakközép- iskola testnevelési, tömegsport és minőségi sport eredményei­vel, problémáival foglalkozom. Azért ragadtam tollat, hogy a céiokat és feladatokat necsak a szűk iskolai keretek között is­merjük, hanem ismerjék meg a szülők, a társadalom szélesebb rétege Is — s amennyiben segít­ségünkre lehetnek, azt önzetle­nül megtehessék! Megismerjék az ifjúság magatartását, elkép­zeléseit, erőfeszítései egy kö- zörség, az iskola érdekében De ismerjék meg az iskolavezetés, a tantestület és a testnevelő ta­nárok munkáját is ezen keresz­tül! A gyulai gimnázium tanulói­nak létszáma 3511. Ennek körül­belül háromnegyed része leány. A testnevelést három tanár ta­nítja. Az iskola — testnevelési célokra — rendelkezik egy 20x10 m-es tornateremmel. Je­lenleg más létesítményünk nincs, ami nagyban gátolja a ■szabadtéri sportágak tantervi anyagának elsajátítását (atléti­ka, labdajátékon) Az 1003-ban beépített udvar helyett ugyanis a városi tanács még mindig nem biztosított az iskola közelében testnevelési célokra alkalmas területet. Így az őszi és tavaszi időszakban a testnevelési órá­kat a körülbelül 1 km-re levő városi sporttelepen tartjuk, ami érthetően, ,a tanulók ki- és be­menetele miatt a testnevelési órát rövidíti meg értékes per­II kézilabda NB ll-ért SZARVASI SPARTACUS— JULIÁN SE 24:10 (9:3) férfi­mérkőzés, Szol­nok, 100 néző. V: , Bielik, Fe­hér. Spartacus: Kugyela J. — Kiss (1), Csery I. (5), Csery A. (3), Nyári (2), Nemes (3), Taskó (7). Csere: Lestyán, Schulcz (1), Kugyela Gy. (2). Edző: Koltai Lajos. Az első tíz percben a Spartacus szinte állva hagyta ellenfelét. Amíg Kugyela J. há­rom büntetőt hárított, a vendég­csapat 6:l-re húzott el. Tovább­ra is nagy iramot diktált i Szarvas, így alakult ki a fölé­nyes 16:3-as vezetés. A hajrá­ban a Spartacus lefékezett, így a Kilián szépíteni tudott. Jék: Kugyela J., (mezőny legjobbja), l*5kó, Kugyela J., Csery I. cekkel, sőt 10 percekkel, (Isme­retes. hogy egy tanítási öra az iskolában 45 perc.) 70 gyerek egy tornateremben A testnevelés oktatásához szük­séges szportszerek, sporteszkö­zök közül a ruházatot maguk a tanulók szerzik be, a többit az iskola biztosítja. A felszerelés­ellátottság az iskola szűkös anyagi helyzete miatt nem ki­elégítő. A szerek nagyon drá­gák, luxusárúak, hamar rongá­lódnak és javításuk sok gondot okoz. A kisméretű tornaterem­ben az osztályösszevonások mi­att két tanár egyidőben néha 60—70 tanulóval kénytelen fog­lalkozni. Vajon mekkora hely, mennyi levegő, tornaszer, sző­nyeg jut egy-egy tanulóra, cso­portra, az oktatási és nevelés te­rén milyen kezdetleges állapotot kell a tanárnak leküzdanie? Sajnos, az iskolabővítés' prog­ram semmibe vette a tanulói létszámot, a testnevelési órák számát. Nohg kilenc tanterem­mel bővült iskolánk, az új tor­natermet nem engedélyeznék megépíteni. (Milyen gondosko­dás ez a felnövekvő nemzedék testi neveléséről?!) A tárgyi-anyagi feltételek hi­ánya természetesen kihatással van a tanulók és nevelők gon­dolkodására is. A zsúfolt te­remben a tanulók kisebb ered­ményt tudnak felmutatni test­nevelés terén, de ezt eredménye­zi a sporttelepre való kijárás is. Sok a felmentett Jelenleg sok a felmentebt ta­nuló. A teljes és gyógy testneve­lésre felmentettek száma eléri a 150-et, az ifjúság egyhatoda! A sok felmentés-kéréshez hoz­zájárul még sok más ok is, amelyeket itt nem kívánok rész­letezni. Az is biztos, hogy az is­kolai rendtartás és házirend semmilyen korlátozást nem ír elő e „beteg” tanulók egészsé­gének további megóvására! (do­hányzás, tánc, túrázás stb.) Rejtélye® módon az egyetemi továbbtanulás igazolásakor a felmentett tanulók mind egész­ségesek lesznek. Zsúfolt a sporttelei) A testnevelési órák ellenőrzé­sét az iskolavezetés és a szak- felügyelet látja el. A nehézsé­geket mindenki ismeri, de se­gíteni rajtuk csak a város és a megye vezetői tudnának. (Az ő gyermekük is itt nevelkedik tes­tileg és szellemileg!) Jellemző és gyakori eset a sporttelepen, hogy az már annyira zsúfolt, rendezvényekkel terhelt, hogy nyugodt körülmények között ott órákat tartani nem mindig le­het. Ilyen zavaró esetek: pálya- előkészítés, sportverseny, honvé­delmi napok, erőgépek, motorok, autók zúgása, „civilek” zaklatá­sa, a nagy távolságok, rossz idő, stb. És egyéb adminisztrációs nehézségek is vannak távol az Iskolától. Szólni kell még rövi­den az. osztályozás kérdéséről. A testnevelés-osztályzás alap­ját a tanuló aktivitása, hozzá­állása és technikai tudása képe­zi. Az elért eredmény (mért eredmény) feljegyzése a tanulók fejlődésének a megállapítására szolgál. Tantervi anyagunk a torna, atlétika, kosárlabda és kézilabda elemedre épül. Az is­kolának jogában áll egy kivá­lasztott sportággal többet is fog­lalkozni. Ez nálunk az atlétika. (Folytatjuk) Kovács István Szegedi Dózsa — Gyulai MEDOSZ 1:0 (1:0) Gyula, NB II-as labdarúgó­mérkőzés, 150 néző. V: Bállá Gy. Dózsa: Bánfi — Bartkó, Pa­taki, Hegyi, Somogyfalvi, Remé- nyik dr„ Balogh, Magyar, (Kola- rovszki), Molnár, (Miklós), Haj­dú, Szaffián. Edző: Veres György. MEDOSZs Barna — Stefanik, Szilágyi, Lovász, Ké­kesi, Gúti, (Gergely), Mészárost, Marschall, Tóth I., Kádár, Sző­ke, (Petroczky). Edző: Hlmer József. Már az első percekben is jobbára a Dózsa kapuja előtt folyt a játék. Az első helyzetet Tóth I. hagyta ki, őt Kádár kö­vette: a balösszekötő közeli fe­jesét Somogyfalvi a gólvonalról hárította. A 11. perc szegedi el­lentámadása góllal végződött. Magyar—Molnár adogatás végén az utóbbi tiszta helyzetbe került középen és mintegy 10 méterről nem hibázott, 1:0. A 15. perc­ben Tóth 1. kétszer is lőtt, de a védőkről kipattant a labda. Egymás után maradtak ki a kí­nálkozó gólszerzési lehetőségek a Dózsa kapuja előtt. A mérkőzés egyetlen szép jelenetét a 36. percben lát­hatta a gyérszámú szurkoló- gárda: egy jobb oldali be­adást Kádár estében kapás­ból lőtt a bal alsó sarok felé, de Bánfi nagyszerű ér­zékkel szögletre tenyereit« a labdát. SZÜNET után egy Dózsa tű­zijáték jelezte, (az 50. percben), hogy a vendégek ritka ellentá­madásai sem voltak veszélytele­nek. A mérkőzés további részé­ben teljesen érdektelen, csapko­dó játék folyt. A gyulaiak tá­madtak, a Dózsa védekezett. A 66. percben Gúti megsérült és kiállt. A szögletarány 12:0 volt a MEDOSZ javára, s csakúgy, mint a Kunágota elleni MNK- mérkőzésen egy szezonra való gólhelyzetet ügyetlenkedtek el a gyulai csatárok. A szegediek győzelme szerencsésnek mond­ható. Jók: Pataki, Hegyi, Hajdú, ill. Stefanik, Kádár. Szőke, a MEDOSZ szükség-balszélsője elhúz Somogyfalvi mellett. A 62. percben Tóth I. (fehér mezben) hanyatt vetődve ollózott ka­pura, a labda az oldalhálóban akadt el. A Gyulai MEDOSZ csapata. Bitről jobbra: Szőke, Kádár, Lovász, Mészáros, Stefanik, Kékesi, Marschall, Barna, Tóth I., Gúti, Szilágyi és Bartha partjelző. ' (Fotó: Fábián I.)

Next

/
Thumbnails
Contents