Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Napirenden Hiába volt 12:0 a szögletarány Az iskolai testnevelés helyzete Meglepő, hogy a sajtó, de általában a sportmozgalom propa-- gandaszervei a legkevesebbet az iskolai testneveléssel és sporttal foglalkoznak, jóllehet az Iskola a tömegsport és minőségi sport legszervezhetöbb területe. A kötelező iskolai testnevelés, a sportköri munka szervezete, a szakemberellátottság, általában a létesítmények és felszerelések stb. mind- mind biztosítéka az eredményes sporttevékenység- neik. Biztosítéka, de megvalósítója csak úgy lehet, ha jó néhány külső és belső akadályt leküz- dünk, amelyek még most gátló- lag hatnak az iskolai testnevelés és sportmunka megjavításánál. Nincs sportudvar Cikksorozatomban három témakörrel, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközép- iskola testnevelési, tömegsport és minőségi sport eredményeivel, problémáival foglalkozom. Azért ragadtam tollat, hogy a céiokat és feladatokat necsak a szűk iskolai keretek között ismerjük, hanem ismerjék meg a szülők, a társadalom szélesebb rétege Is — s amennyiben segítségünkre lehetnek, azt önzetlenül megtehessék! Megismerjék az ifjúság magatartását, elképzeléseit, erőfeszítései egy kö- zörség, az iskola érdekében De ismerjék meg az iskolavezetés, a tantestület és a testnevelő tanárok munkáját is ezen keresztül! A gyulai gimnázium tanulóinak létszáma 3511. Ennek körülbelül háromnegyed része leány. A testnevelést három tanár tanítja. Az iskola — testnevelési célokra — rendelkezik egy 20x10 m-es tornateremmel. Jelenleg más létesítményünk nincs, ami nagyban gátolja a ■szabadtéri sportágak tantervi anyagának elsajátítását (atlétika, labdajátékon) Az 1003-ban beépített udvar helyett ugyanis a városi tanács még mindig nem biztosított az iskola közelében testnevelési célokra alkalmas területet. Így az őszi és tavaszi időszakban a testnevelési órákat a körülbelül 1 km-re levő városi sporttelepen tartjuk, ami érthetően, ,a tanulók ki- és bemenetele miatt a testnevelési órát rövidíti meg értékes perII kézilabda NB ll-ért SZARVASI SPARTACUS— JULIÁN SE 24:10 (9:3) férfimérkőzés, Szolnok, 100 néző. V: , Bielik, Fehér. Spartacus: Kugyela J. — Kiss (1), Csery I. (5), Csery A. (3), Nyári (2), Nemes (3), Taskó (7). Csere: Lestyán, Schulcz (1), Kugyela Gy. (2). Edző: Koltai Lajos. Az első tíz percben a Spartacus szinte állva hagyta ellenfelét. Amíg Kugyela J. három büntetőt hárított, a vendégcsapat 6:l-re húzott el. Továbbra is nagy iramot diktált i Szarvas, így alakult ki a fölényes 16:3-as vezetés. A hajrában a Spartacus lefékezett, így a Kilián szépíteni tudott. Jék: Kugyela J., (mezőny legjobbja), l*5kó, Kugyela J., Csery I. cekkel, sőt 10 percekkel, (Ismeretes. hogy egy tanítási öra az iskolában 45 perc.) 70 gyerek egy tornateremben A testnevelés oktatásához szükséges szportszerek, sporteszközök közül a ruházatot maguk a tanulók szerzik be, a többit az iskola biztosítja. A felszerelésellátottság az iskola szűkös anyagi helyzete miatt nem kielégítő. A szerek nagyon drágák, luxusárúak, hamar rongálódnak és javításuk sok gondot okoz. A kisméretű tornateremben az osztályösszevonások miatt két tanár egyidőben néha 60—70 tanulóval kénytelen foglalkozni. Vajon mekkora hely, mennyi levegő, tornaszer, szőnyeg jut egy-egy tanulóra, csoportra, az oktatási és nevelés terén milyen kezdetleges állapotot kell a tanárnak leküzdanie? Sajnos, az iskolabővítés' program semmibe vette a tanulói létszámot, a testnevelési órák számát. Nohg kilenc tanteremmel bővült iskolánk, az új tornatermet nem engedélyeznék megépíteni. (Milyen gondoskodás ez a felnövekvő nemzedék testi neveléséről?!) A tárgyi-anyagi feltételek hiánya természetesen kihatással van a tanulók és nevelők gondolkodására is. A zsúfolt teremben a tanulók kisebb eredményt tudnak felmutatni testnevelés terén, de ezt eredményezi a sporttelepre való kijárás is. Sok a felmentett Jelenleg sok a felmentebt tanuló. A teljes és gyógy testnevelésre felmentettek száma eléri a 150-et, az ifjúság egyhatoda! A sok felmentés-kéréshez hozzájárul még sok más ok is, amelyeket itt nem kívánok részletezni. Az is biztos, hogy az iskolai rendtartás és házirend semmilyen korlátozást nem ír elő e „beteg” tanulók egészségének további megóvására! (dohányzás, tánc, túrázás stb.) Rejtélye® módon az egyetemi továbbtanulás igazolásakor a felmentett tanulók mind egészségesek lesznek. Zsúfolt a sporttelei) A testnevelési órák ellenőrzését az iskolavezetés és a szak- felügyelet látja el. A nehézségeket mindenki ismeri, de segíteni rajtuk csak a város és a megye vezetői tudnának. (Az ő gyermekük is itt nevelkedik testileg és szellemileg!) Jellemző és gyakori eset a sporttelepen, hogy az már annyira zsúfolt, rendezvényekkel terhelt, hogy nyugodt körülmények között ott órákat tartani nem mindig lehet. Ilyen zavaró esetek: pálya- előkészítés, sportverseny, honvédelmi napok, erőgépek, motorok, autók zúgása, „civilek” zaklatása, a nagy távolságok, rossz idő, stb. És egyéb adminisztrációs nehézségek is vannak távol az Iskolától. Szólni kell még röviden az. osztályozás kérdéséről. A testnevelés-osztályzás alapját a tanuló aktivitása, hozzáállása és technikai tudása képezi. Az elért eredmény (mért eredmény) feljegyzése a tanulók fejlődésének a megállapítására szolgál. Tantervi anyagunk a torna, atlétika, kosárlabda és kézilabda elemedre épül. Az iskolának jogában áll egy kiválasztott sportággal többet is foglalkozni. Ez nálunk az atlétika. (Folytatjuk) Kovács István Szegedi Dózsa — Gyulai MEDOSZ 1:0 (1:0) Gyula, NB II-as labdarúgómérkőzés, 150 néző. V: Bállá Gy. Dózsa: Bánfi — Bartkó, Pataki, Hegyi, Somogyfalvi, Remé- nyik dr„ Balogh, Magyar, (Kola- rovszki), Molnár, (Miklós), Hajdú, Szaffián. Edző: Veres György. MEDOSZs Barna — Stefanik, Szilágyi, Lovász, Kékesi, Gúti, (Gergely), Mészárost, Marschall, Tóth I., Kádár, Szőke, (Petroczky). Edző: Hlmer József. Már az első percekben is jobbára a Dózsa kapuja előtt folyt a játék. Az első helyzetet Tóth I. hagyta ki, őt Kádár követte: a balösszekötő közeli fejesét Somogyfalvi a gólvonalról hárította. A 11. perc szegedi ellentámadása góllal végződött. Magyar—Molnár adogatás végén az utóbbi tiszta helyzetbe került középen és mintegy 10 méterről nem hibázott, 1:0. A 15. percben Tóth 1. kétszer is lőtt, de a védőkről kipattant a labda. Egymás után maradtak ki a kínálkozó gólszerzési lehetőségek a Dózsa kapuja előtt. A mérkőzés egyetlen szép jelenetét a 36. percben láthatta a gyérszámú szurkoló- gárda: egy jobb oldali beadást Kádár estében kapásból lőtt a bal alsó sarok felé, de Bánfi nagyszerű érzékkel szögletre tenyereit« a labdát. SZÜNET után egy Dózsa tűzijáték jelezte, (az 50. percben), hogy a vendégek ritka ellentámadásai sem voltak veszélytelenek. A mérkőzés további részében teljesen érdektelen, csapkodó játék folyt. A gyulaiak támadtak, a Dózsa védekezett. A 66. percben Gúti megsérült és kiállt. A szögletarány 12:0 volt a MEDOSZ javára, s csakúgy, mint a Kunágota elleni MNK- mérkőzésen egy szezonra való gólhelyzetet ügyetlenkedtek el a gyulai csatárok. A szegediek győzelme szerencsésnek mondható. Jók: Pataki, Hegyi, Hajdú, ill. Stefanik, Kádár. Szőke, a MEDOSZ szükség-balszélsője elhúz Somogyfalvi mellett. A 62. percben Tóth I. (fehér mezben) hanyatt vetődve ollózott kapura, a labda az oldalhálóban akadt el. A Gyulai MEDOSZ csapata. Bitről jobbra: Szőke, Kádár, Lovász, Mészáros, Stefanik, Kékesi, Marschall, Barna, Tóth I., Gúti, Szilágyi és Bartha partjelző. ' (Fotó: Fábián I.)
