Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Vf Organismus Dtj K. E. Fleh teli us profesz- szor, az uppsalai -egyetem tudományos kutatója, aki jelenleg íz emberi szövetek kutatásával foglalkozik, a rákkutatók stockholmi konferenciáján bejelentette: eddig ismeretlen organizmust fedezett fel az emberi szervezetben. A szerves részecske az úgynevezett lympoepythe. lyus mikroorganizmusok csoportjába tartozik, és a hasnyálban, a garatban, a hörgőkben és a testnek még néhány más részében található. Ez az új mikroorganizmus elősegíti a szervezetben ellenanyagok kitermelését. Víz a csőben A víz tréfája olykor már túllépi a gyermeki pajkossá# megengedett határait. Furcsa, de előfordul, hogy a csap kinyitásakor folyik. Méghozzá amúgy istenesen rázendít. Ilyenkor jaj annak a pohárnak, amelyet a gazdája nem tart erősen a kezében, mert menthetetlenül a lefolyóba esik és darabokra törve a családi veszteséglistára kerül. A legtöbbször azonban csak szuszogó, gurgulázó hang hallatszik a csapból. Jelzi, hogy a viz pajkosan futkároz a csőben. Le a földszintig és föl a harmadik emeletig. Ott esetleg ki is csordul, megcsillogtatva képességeit. Persze az egész csak földiekkel játszó égi tünemény. Nehogy bárki halandó elbízza magát! Pláne reggel, amikor siet a munkahelyére és szappanos az arca. Vagy — mondjuk — a fogmosás kellős közepén tart és habzik a szája. Jobb, ha ilyenkor feláldozza a törülközőjét. Nem érdemes szappanos arccal vagy habzó szájjal elindulni és végigfutni az utcán. Esetleg félreértés támadhat belőle.. Aki pedig a nagy sietségben elfelejti az egyébként nyitva nem folyó csapot elzárni, távozása után számíthat arra, hogy a víz ismét megtréfálja. Mert ha esetleg kedve kerekedik és nekibuzdul, meg sem áll, amíg a lefolyó meg nem telik vele. Sőt, ki is léphet onnan, helyet keresve magának a fürdőszoba vagy a konyha kövén és olyan helyeken, ahol a föld vonzóereje következtében az alsóbb emeleti lakásba juthat. De ha rendes úton, szennyvízként távozik, akkor is csak rossz tréfát űz, mert elfogy és amikor szükség van rá, ismét hiába nyitják ki a csapot a felső emelet rászorultjai... Ki érti ezt ebben az árvizes helyzetben? E J§Z K A L Hárman iszogattak Köröstar- csán a Halászcsárdában. Szőke Gyula, Rigó István és Konyecs- nyi Mihály. Éjfél lehetett, amikor elég ittasan és „hanyag eleganciával” beszálltak a csárda előtt parkoló gépkocsiba és elindultak Körösladány felé. Az éjszaka holdvilágos volt és alighogy elhagyták a községet, az úttesten bandukoló lányokat vettek észre. Szőke Gyula leengedte a gépkooá ablakát és kiszólt: — De jók vagytok, anyukáim! Gyertek, szánjatok be! A két lány és a társaságukban levő fiatalember nem szólt semmit, folytatták útjukat. A kocsi néhány méterre előttük lefékezett. A kalandkeresők körbefogták a lányokat és a személyi igazolványukat kérték. Azok természetesen nem voltak hajlandók megmutatni, hiszen észrevették, hogy ittas emberek- kel állnak szemben. Az egyik lány: Ny. Éva megpróbált elszaladni, mert Szőke szemtelen- kedni kezdett vele. Kérlélésre sem hagyták abba megbotránkoztató viselkedésüket a férfiak; lökdösték a lányokat és trágár kifejezéseket használtak. A fiatalemberek — mivel látták, hogy így nem boldogulnak —, más taktikához folyamodtak. Szőke odaszólt Rigó Istvánnak: — Őrnagy elvtárs, hozza ki a kocsiból a lámpát és a papírokat. Rigó elő is vett valami ócska igazolvány-félét, de ezzel se mentek sokra. Ekkor szólt közbe Konyecsnyi, aki mór unhatta a huzavonát: — Fogjátok le a srácot, a lányokat majd elintézzük! Ki tudja, hogyan végződött volna az éjszakai kaland, ha B. Máriának nem sikerül egy óvatlan pillanatban kiszabadulni a gyűrűből és elszaladni; útközben találkozott a társaságukban levő fiú öccsével, akinek elmondta a történetet. A fiú azonnal a bátyja segítségére sietett, akit — miután a helyszínre ért, bátyjával együtt be akartak tuszkolni a gépkocsiba, mondván, hogy bekísérik őket a szeghalmi rendőrkapitányságra. Amikor megkérdezték az ál-rendőröket, hogy milyen indokkal, azt feleltek: azért, mert szabálytalanul közlekedtek az úttesten... A három jómadár lebukott A szeghalmi járásbíróság gaPisztolycső előtt a bíró Bécsben Heinz Karrer vádlott csütörtökön a bíróság előtt váratlanul előhúzott nadrágzsebéből egy pisztolyt. Karrert sikkasztásért ítélték ötévi börtönre. A fegyházból most azért szállították ismét a bíróságra, hogy megjelenhessen válóperi tárgyalásán, amelyet 25 éves felesége indított. A tárgyalás alatt egyszeresek élővette a pisztolyt, a bírót felemelt kézzel a falhoz állította és elmenekült. A rendőrség nem tudja, hogyan került a pisztoly Karrer- hez. Gyanítják, hogy a válópert csak ürügynek használta szökési terve megvalósításához. Értesítjük, Kedves Vevőinket, hogy piaci napokon, szerdán, szombaton, vasárnap, a szokott helyen adminisztrátort keres (Luther út sarkán) friss, | kifejtett az ÁFOR zöldborsót Békés megyei műhelye. árusítunk Jelentkezés: BÉKÉSCSABAI ÁFOR Kirendeltség, HŰTÖHÁZ. x BÉKÉSCSABA AKAI A N D rázdaság bűntette miatt vonta fedelősiségre a három fiatalembert és Szőke Gyulát 1 év 3 hónap, Rigó Istvánt 2 hónap, Konyecsnyi Mihályt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész enyhének találta a büntetést és így fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróság elé került A közelmúltban megtartott tárgyaláson a másodfokú bíróság mindhárom fiatalember büntetését felemelte. Szőke Gyulát 1 év 8 hónap, Rigó Istvánt 4 hónap, míg Konyecsnyi Mihályt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A bírósági indoklásban megállapították, hogy azért volt szükség a büntetés szigorítására, mert a három fiatalember fellépése a békés járókelők ellen kihívóan közösségellenes volt és sértette a társadalmi együttélési szabályokat. Szőke Gyulát a 'garázdaság mellett egyéb bűncselekmény elkövetése miatt is felelősségre vonták. Konyecsnyinak a 6 hónapi szabadságvesztését szigorított büntetésvégrehajtási intézetben kell el'töltenie. B. O. Vitafórum előtt a mezőgazdaság műszaki fejlesztése Pénteken a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházában a Magyar Agrártudományi Egyesület vitaülésén tárgyalták meg a szakemberek, milyen irányelveket kell követni a negyedik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság műszaki fejlesztése terén. A vitaindító előadást dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a rendező egyesület alelnö- ke tartotta. Hivatkozott arra, hogy hazánk az elmúlt negyedszázad alatt felzárkózott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országok sorába. Fejlődésének legfontosabb tényezői a műszaki eszközök. A mezőgazdasági dolgozók aránya az ország összes keresői között az 1957. évi 44 százalékról tavalyig 29,7 százalékra csökkent, s ez a folyamat a következő ötéves terv időszakában is folytatódni fog. A műszaki fejlesztés a negyedik ötéves terv alatt a mezőgazdaság bruttó termelésének évente 2,5—3 százalékos növekedését fogja eredményezni, s ezen a téren a7 építészet, a kemizálás és a gépesítés fejlesztése a legfontosabb tényező. A fejlődést csak a szerelő jellegű építkezés elterjedésétől re mélhetjük. A kemizálás téré:, nagy eredményeket értünk e!. de a következőkben még erőteljesebb fejlődés várható. 1960- ban a mezőgazdaság által felhasznált ipari termékek között a kémiai anyagok aránya csak 8 százalék volt, az idén előreláthatólag eléri már a 25—30 százalékot, s ez az arány a következő évtizedben valószínűleg megkétszereződik. A mezőgazdaság gépparkja az utóbbi években elöregedett, pedig a jelenlegi korszerű termesztési, betakarítási és tárolási technológiák alkalmazása esetén hektáronként az élőmunka 60, a teljes termelési költség pedig 20—70 százalékkal lenne csökkenthető — állapította meg a miniszterhelyettes. —1 A teljes körű gépesítés azonban csak akkor javíthatja a jövedelmezőséget, ha az átlagtermés hektáronként eléri kenyérgabonából a 25—26, száraz szemes kukoricából a 30. cukorrépából a 300. burgonyából pedig a 150 mázsát. Az előadást követő vitában nagy számban vettek részt az érdekelt kutató- és oktatóintézetek képviselői, valamint a gyakorlati szakemberek. (MTI) Dr. SAJTI 1. ZSILAL 07 99999999 BÉLA O. VJP'i 99993 099999999 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 2 A szökevény újabb gyilkossága A községtől nem messze, tanyán ólt magányosan özvegy Nagy Istvánmé. 1945 egyik téli napján a szomszéd tanyák lakóinak feltűnt, hogy az asszony már napok óta nem mutatkozik a tanya udvarán. A baromfiakat sem engedi ki az ólból. Néhány nap múlva érkezett látogatóba a tanyára lánya és testvére. A lakás ajtaját bezárva találták. Fur- csállották a dolgot, hiszen az idős asszony nemigen szokott hosszabb időre eltávozni a tanyából. Érdeklődni kezdtek a szomszédoktól, de senki sem tudott felvilágosítást adni. Ekkor már gyanússá vált a bezárt lakás. Néhány szomszéd átjött Nagyné tanyájához és elhatározták, hogy betörik az ajtót. De mégsem ezt a módját választották a bejutásnak. Nagyné lánya bebújt a nyitva álló kaímraabla. kon és belülről nyitotta ki az ajtót, ami annális könnyebben ment, mert a kulcs is benne volt a zárban. Megdöbbent-' látvány fogadta a szobába belépőket. Az ágyon bundával letakarva, holtan találták özvegy Nagynét. Kék volt az arca, nyakára egy fekete kendő volt szorosan csavarva. Az ágy mellett, a széken petróleumlámpa, az ágy előtt pedig egy pár papucs. Dulakodás vagy vérnyomok nem árulkodtak a gyilkosságról. Értesítették a rendőrséget és a helybeli orvost. A helyszíni szemlén az orvosszakértő megállapította, hogy özvegy Nagynét a nyaka köré csavart kendővel fojtották meg. A hozzátartozók szerint a lakásból csak néhány ruhanemű és kisebb mennyiségű élelmiszer hiányzott. Kiderült az is, hogy a tettes azon a kamraablakon keresztül távozott, amelyen özvegy Nagyné lánya jutott be a szobába. Első pillanatra rejtélyesnek látszott a gyilkosság. Azonban néhány nap múlva az egyik nyomozó a lakosságtól kapott felvilágosítás alapján megállapította, hogy a községben már 1936-ban is történt egy hasonló eset, amelynek tettese Kardos József volt. Kardos a nevelőanyját gyilkolta meg, amiért 14 évi fegyházbüntetést kapott. 1944-ben, még a büntetés letöltése előtt a háborús viszonyok miatt szabadult ki börtönéből. 1945-ben többször látták a községben. Rövid ideig ott is dolgozott, majd eltűnt. Ekkor a szomszédok is kezdtek emlékezni, hogy a gyilkosság előtt három héttel többször láttak egy magas, erős termetű férfit, aki a ház körül tevékenykedett. A környékbeliek csak annyit mondtak róla, hogy 40 éves lehet, falusias öltözetű és többször látták csomaggal megjelenni, majd eltávozni a tanyából. A személyleirás alapján alapos gyanú merült fel, hogy özvegy Nagynét is Kardos József ölte meg és kézre kerítésére országos körözést adtak ki. Azonban mindez hiábavaló volt, mert sehol sem találták meg. Közben teltek az évek. 1960. február 16- án a rendőrjárőr a megye egyik távolabb eső részén levő állami gazdaságban igazoltatta az ott dolgozó Kardos Józsefet. Bár az személyi igazolvánnyal nem rendelkezett, valódi adatait mondta be. Valószínű, már nem is gondolt arra, hogy még ennyi eltelt idő után is körözhetik. A rendőrjárőr azonban alapos munkát végzett és megállapította, hogy azonos azzal, akit emberölés miatt köröznek. Letartóztatták. A kihallgatások során Kardos tagadta, hogy ő ölte meg az özvegyet. A tanúk azonban felismerték és aztán, amikor már látta, hogy nincs értelme a további tagadásnak, beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a háborút követő években sokat utazott vonaton. Így vetődött be egyik alkalommal a vasútállomás közelében levő özvegy Nagy Istvánné tanyájába. Hamar bizalmába férkőzött az idős asz- szomynák, és kisebb ház körüli munkákat is elvégzett, aztán egyik napon meglopta az asz- szonyt. Az észrevette a lopást és megfenyegette, hogy feljelenti a rendőrségen. Kardos megijedt, hiszen előző büntetéséből is illegálisan szabadult. A következményektől félve, egyik este megfojtotta az asszonyt. Alig, hogy végzett Nagynéval, észrevette, hogy egy férfi és nő közeledik a tanya felé. Gyorsan az ajtóhoz ment és a kulcsot ráfordította. Aztán hallgatózott. Amikor a lépések távolodtak a tanyától, kimászott a kamra ablakán. Felmerülhet az, hogy hogyan tudott Kardos hosozú időn keresztül kibújni a felelősségre vonás alól. Ez is kiderült a vallomásból. A gyilkosság után vonatra ült és a megyén kívüli községben telepedett le. Kihasználta az akkori rendezetlen viszonyokat, különböző helyeken dolgozott, majd megnősült. Elősegítette bujkálását az is, hogy több munkahelyen nem is kérték személyazonossági igazolványát, Volt olyan munkahelye is, ahol azt mondta: elvesztette, az_ tán nem is firtatták tovább. A gyilkolt a bíróság 20 évi börtön- büntetésre ítélte. Következik: Hulla az ártéren. BÉKÉS Mimi 1970. JÜNIUS 20. 7
