Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

Vf Organismus Dtj K. E. Fleh teli us profesz- szor, az uppsalai -egyetem tudo­mányos kutatója, aki jelenleg íz emberi szövetek kutatásával foglalkozik, a rákkutatók stock­holmi konferenciáján bejelentet­te: eddig ismeretlen organiz­must fedezett fel az emberi szervezetben. A szerves részecs­ke az úgynevezett lympoepythe. lyus mikroorganizmusok cso­portjába tartozik, és a hasnyál­ban, a garatban, a hörgőkben és a testnek még néhány más ré­szében található. Ez az új mik­roorganizmus elősegíti a szerve­zetben ellenanyagok kitermelé­sét. Víz a csőben A víz tréfája olykor már túl­lépi a gyermeki pajkossá# meg­engedett határait. Furcsa, de előfordul, hogy a csap kinyitása­kor folyik. Méghozzá amúgy is­tenesen rázendít. Ilyenkor jaj annak a pohárnak, amelyet a gazdája nem tart erősen a ke­zében, mert menthetetlenül a le­folyóba esik és darabokra törve a családi veszteséglistára kerül. A legtöbbször azonban csak szuszogó, gurgulázó hang hallat­szik a csapból. Jelzi, hogy a viz pajkosan futkároz a csőben. Le a földszintig és föl a harmadik emeletig. Ott esetleg ki is csor­dul, megcsillogtatva képességeit. Persze az egész csak földiek­kel játszó égi tünemény. Ne­hogy bárki halandó elbízza ma­gát! Pláne reggel, amikor siet a munkahelyére és szappanos az arca. Vagy — mondjuk — a fogmosás kellős közepén tart és habzik a szája. Jobb, ha ilyen­kor feláldozza a törülközőjét. Nem érdemes szappanos arccal vagy habzó szájjal elindulni és végigfutni az utcán. Esetleg félreértés támadhat belőle.. Aki pedig a nagy sietségben elfelejti az egyébként nyitva nem folyó csapot elzárni, távo­zása után számíthat arra, hogy a víz ismét megtréfálja. Mert ha esetleg kedve kerekedik és nekibuzdul, meg sem áll, amíg a lefolyó meg nem telik vele. Sőt, ki is léphet onnan, helyet keresve magának a fürdőszoba vagy a konyha kövén és olyan helyeken, ahol a föld vonzóereje következtében az alsóbb emeleti lakásba juthat. De ha rendes úton, szennyvízként távozik, ak­kor is csak rossz tréfát űz, mert elfogy és amikor szükség van rá, ismét hiába nyitják ki a csapot a felső emelet rászo­rultjai... Ki érti ezt ebben az árvizes helyzetben? E J§Z K A L Hárman iszogattak Köröstar- csán a Halászcsárdában. Szőke Gyula, Rigó István és Konyecs- nyi Mihály. Éjfél lehetett, ami­kor elég ittasan és „hanyag ele­ganciával” beszálltak a csárda előtt parkoló gépkocsiba és el­indultak Körösladány felé. Az éjszaka holdvilágos volt és alig­hogy elhagyták a községet, az úttesten bandukoló lányokat vettek észre. Szőke Gyula leen­gedte a gépkooá ablakát és ki­szólt: — De jók vagytok, anyukáim! Gyertek, szánjatok be! A két lány és a társaságuk­ban levő fiatalember nem szólt semmit, folytatták útjukat. A kocsi néhány méterre előttük le­fékezett. A kalandkeresők kör­befogták a lányokat és a sze­mélyi igazolványukat kérték. Azok természetesen nem voltak hajlandók megmutatni, hiszen észrevették, hogy ittas emberek- kel állnak szemben. Az egyik lány: Ny. Éva megpróbált elsza­ladni, mert Szőke szemtelen- kedni kezdett vele. Kérlélésre sem hagyták abba megbotrán­koztató viselkedésüket a férfiak; lökdösték a lányokat és trágár kifejezéseket használtak. A fiatalemberek — mivel lát­ták, hogy így nem boldogulnak —, más taktikához folyamodtak. Szőke odaszólt Rigó Istvánnak: — Őrnagy elvtárs, hozza ki a kocsiból a lámpát és a papíro­kat. Rigó elő is vett valami ócska igazolvány-félét, de ezzel se mentek sokra. Ekkor szólt közbe Konyecsnyi, aki mór unhatta a huzavonát: — Fogjátok le a srá­cot, a lányokat majd elintézzük! Ki tudja, hogyan végződött volna az éjszakai kaland, ha B. Máriának nem sikerül egy óvat­lan pillanatban kiszabadulni a gyűrűből és elszaladni; útköz­ben találkozott a társaságukban levő fiú öccsével, akinek el­mondta a történetet. A fiú azon­nal a bátyja segítségére sietett, akit — miután a helyszínre ért, bátyjával együtt be akartak tusz­kolni a gépkocsiba, mondván, hogy bekísérik őket a szeghalmi rendőrkapitányságra. Amikor megkérdezték az ál-rendőröket, hogy milyen indokkal, azt felel­tek: azért, mert szabálytalanul közlekedtek az úttesten... A három jómadár lebukott A szeghalmi járásbíróság ga­Pisztolycső előtt a bíró Bécsben Heinz Karrer vádlott csütörtökön a bíróság előtt vá­ratlanul előhúzott nadrágzsebé­ből egy pisztolyt. Karrert sikkasztásért ítélték ötévi börtönre. A fegyházból most azért szállították ismét a bíróságra, hogy megjelenhessen válóperi tárgyalásán, amelyet 25 éves felesége indított. A tárgya­lás alatt egyszeresek élővette a pisztolyt, a bírót felemelt kézzel a falhoz állította és elmenekült. A rendőrség nem tudja, ho­gyan került a pisztoly Karrer- hez. Gyanítják, hogy a válópert csak ürügynek használta szökési terve megvalósításához. Értesítjük, Kedves Vevőin­ket, hogy piaci napokon, szerdán, szombaton, va­sárnap, a szokott helyen adminisztrátort keres (Luther út sarkán) friss, | kifejtett az ÁFOR zöldborsót Békés megyei műhelye. árusítunk Jelentkezés: BÉKÉSCSABAI ÁFOR Kirendeltség, HŰTÖHÁZ. x BÉKÉSCSABA AKAI A N D rázdaság bűntette miatt vonta fedelősiségre a három fiatalem­bert és Szőke Gyulát 1 év 3 hó­nap, Rigó Istvánt 2 hónap, Ko­nyecsnyi Mihályt 3 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Az ügyész enyhének találta a büntetést és így fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróság elé került A közelmúltban megtartott tárgyaláson a másodfokú bíró­ság mindhárom fiatalember bün­tetését felemelte. Szőke Gyulát 1 év 8 hónap, Rigó Istvánt 4 hónap, míg Konyecsnyi Mihályt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A bírósági indoklásban megállapították, hogy azért volt szükség a büntetés szigorításá­ra, mert a három fiatalember fellépése a békés járókelők el­len kihívóan közösségellenes volt és sértette a társadalmi együttélési szabályokat. Szőke Gyulát a 'garázdaság mellett egyéb bűncselekmény elkövetése miatt is felelősségre vonták. Konyecsnyinak a 6 hónapi sza­badságvesztését szigorított bün­tetésvégrehajtási intézetben kell el'töltenie. B. O. Vitafórum előtt a mezőgazdaság műszaki fejlesztése Pénteken a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének székházában a Magyar Agrártudományi Egye­sület vitaülésén tárgyalták meg a szakemberek, milyen irány­elveket kell követni a negye­dik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság műszaki fejlesz­tése terén. A vitaindító előadást dr. Ger­gely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, a rendező egyesület alelnö- ke tartotta. Hivatkozott arra, hogy hazánk az elmúlt ne­gyedszázad alatt felzárkózott a fejlett mezőgazdasággal rendel­kező európai országok sorába. Fejlődésének legfontosabb té­nyezői a műszaki eszközök. A mezőgazdasági dolgozók aránya az ország összes keresői között az 1957. évi 44 százalékról ta­valyig 29,7 százalékra csökkent, s ez a folyamat a következő öt­éves terv időszakában is foly­tatódni fog. A műszaki fejlesz­tés a negyedik ötéves terv alatt a mezőgazdaság bruttó termelé­sének évente 2,5—3 százalékos növekedését fogja eredményez­ni, s ezen a téren a7 építészet, a kemizálás és a gépesítés fej­lesztése a legfontosabb tényező. A fejlődést csak a szerelő jelle­gű építkezés elterjedésétől re mélhetjük. A kemizálás téré:, nagy eredményeket értünk e!. de a következőkben még erőtel­jesebb fejlődés várható. 1960- ban a mezőgazdaság által fel­használt ipari termékek között a kémiai anyagok aránya csak 8 százalék volt, az idén előre­láthatólag eléri már a 25—30 százalékot, s ez az arány a kö­vetkező évtizedben valószínű­leg megkétszereződik. A mezőgazdaság gépparkja az utóbbi években elöregedett, pe­dig a jelenlegi korszerű ter­mesztési, betakarítási és táro­lási technológiák alkalmazása esetén hektáronként az élő­munka 60, a teljes termelési költség pedig 20—70 százalékkal lenne csökkenthető — állapítot­ta meg a miniszterhelyettes. —1 A teljes körű gépesítés azonban csak akkor javíthatja a jövedel­mezőséget, ha az átlagtermés hektáronként eléri kenyérgabo­nából a 25—26, száraz szemes kukoricából a 30. cukorrépából a 300. burgonyából pedig a 150 mázsát. Az előadást követő vitában nagy számban vettek részt az érdekelt kutató- és oktatóinté­zetek képviselői, valamint a gyakorlati szakemberek. (MTI) Dr. SAJTI 1. ZSILAL 07 99999999 BÉLA O. VJP'i 99993 099999999 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 2 A szökevény újabb gyilkossága A községtől nem messze, ta­nyán ólt magányosan özvegy Nagy Istvánmé. 1945 egyik téli napján a szomszéd tanyák lakói­nak feltűnt, hogy az asszony már napok óta nem mutatkozik a ta­nya udvarán. A baromfiakat sem engedi ki az ólból. Néhány nap múlva érkezett látogatóba a ta­nyára lánya és testvére. A lakás ajtaját bezárva találták. Fur- csállották a dolgot, hiszen az idős asszony nemigen szokott hosszabb időre eltávozni a ta­nyából. Érdeklődni kezdtek a szomszédoktól, de senki sem tu­dott felvilágosítást adni. Ekkor már gyanússá vált a bezárt la­kás. Néhány szomszéd átjött Nagyné tanyájához és elhatároz­ták, hogy betörik az ajtót. De mégsem ezt a módját választot­ták a bejutásnak. Nagyné lánya bebújt a nyitva álló kaímraabla. kon és belülről nyitotta ki az ajtót, ami annális könnyebben ment, mert a kulcs is benne volt a zárban. Megdöbbent-' látvány fogadta a szobába belépőket. Az ágyon bundával letakarva, holtan találták özvegy Nagynét. Kék volt az arca, nyakára egy fekete kendő volt szorosan csa­varva. Az ágy mellett, a széken petróleumlámpa, az ágy előtt pedig egy pár papucs. Dulako­dás vagy vérnyomok nem árul­kodtak a gyilkosságról. Értesítették a rendőrséget és a helybeli orvost. A helyszíni szemlén az orvosszakértő meg­állapította, hogy özvegy Nagynét a nyaka köré csavart kendővel fojtották meg. A hozzátartozók szerint a lakásból csak néhány ruhanemű és kisebb mennyiségű élelmiszer hiányzott. Kiderült az is, hogy a tettes azon a kam­raablakon keresztül távozott, amelyen özvegy Nagyné lánya jutott be a szobába. Első pillanatra rejtélyesnek látszott a gyilkosság. Azonban néhány nap múlva az egyik nyo­mozó a lakosságtól kapott felvi­lágosítás alapján megállapította, hogy a községben már 1936-ban is történt egy hasonló eset, amelynek tettese Kardos József volt. Kardos a nevelőanyját gyil­kolta meg, amiért 14 évi fegy­házbüntetést kapott. 1944-ben, még a büntetés letöltése előtt a háborús viszonyok miatt szaba­dult ki börtönéből. 1945-ben többször látták a községben. Rö­vid ideig ott is dolgozott, majd eltűnt. Ekkor a szomszédok is kezdtek emlékezni, hogy a gyil­kosság előtt három héttel több­ször láttak egy magas, erős ter­metű férfit, aki a ház körül te­vékenykedett. A környékbeliek csak annyit mondtak róla, hogy 40 éves lehet, falusias öltözetű és többször látták csomaggal megjelenni, majd eltávozni a ta­nyából. A személyleirás alapján alapos gyanú merült fel, hogy özvegy Nagynét is Kardos József ölte meg és kézre kerítésére or­szágos körözést adtak ki. Azon­ban mindez hiábavaló volt, mert sehol sem találták meg. Közben teltek az évek. 1960. február 16- án a rendőrjárőr a megye egyik távolabb eső részén levő állami gazdaságban igazoltatta az ott dolgozó Kardos Józsefet. Bár az személyi igazolvánnyal nem ren­delkezett, valódi adatait mondta be. Valószínű, már nem is gon­dolt arra, hogy még ennyi eltelt idő után is körözhetik. A rend­őrjárőr azonban alapos munkát végzett és megállapította, hogy azonos azzal, akit emberölés miatt köröznek. Letartóztatták. A kihallgatások során Kardos tagadta, hogy ő ölte meg az öz­vegyet. A tanúk azonban felis­merték és aztán, amikor már látta, hogy nincs értelme a to­vábbi tagadásnak, beismerő val­lomást tett. Elmondta, hogy a háborút követő években sokat utazott vonaton. Így vetődött be egyik alkalommal a vasútállo­más közelében levő özvegy Nagy Istvánné tanyájába. Hamar bi­zalmába férkőzött az idős asz- szomynák, és kisebb ház körüli munkákat is elvégzett, aztán egyik napon meglopta az asz- szonyt. Az észrevette a lopást és megfenyegette, hogy feljelenti a rendőrségen. Kardos megijedt, hiszen előző büntetéséből is ille­gálisan szabadult. A következ­ményektől félve, egyik este meg­fojtotta az asszonyt. Alig, hogy végzett Nagynéval, észrevette, hogy egy férfi és nő közeledik a tanya felé. Gyorsan az ajtóhoz ment és a kulcsot ráfordította. Aztán hallgatózott. Amikor a lé­pések távolodtak a tanyától, ki­mászott a kamra ablakán. Felmerülhet az, hogy hogyan tudott Kardos hosozú időn ke­resztül kibújni a felelősségre vonás alól. Ez is kiderült a val­lomásból. A gyilkosság után vo­natra ült és a megyén kívüli községben telepedett le. Kihasz­nálta az akkori rendezetlen vi­szonyokat, különböző helyeken dolgozott, majd megnősült. Elő­segítette bujkálását az is, hogy több munkahelyen nem is kér­ték személyazonossági igazolvá­nyát, Volt olyan munkahelye is, ahol azt mondta: elvesztette, az_ tán nem is firtatták tovább. A gyilkolt a bíróság 20 évi börtön- büntetésre ítélte. Következik: Hulla az ártéren. BÉKÉS Mimi 1970. JÜNIUS 20. 7

Next

/
Thumbnails
Contents