Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 0. JÚNIUS 19., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM. 142. SZÄM ♦t­#é Ma visszatelepülnek az árvízveszélytől menekültek Újabb árhullám, a Fehér-Körösön — Ä vesxély még mindig nem múlt el 1 'Tagnap délután összeült a megyei árvízvédelmi operatív ■bizottság Gyulán, a Vízügyi Mátyás, a megyei tanács vfo-eJ- nöke az árvízveszély csöklkené- séneik körülményeit ismertette Munkásörök és katonák kézről kézre adják a védelmi anyagot. Köveket és homokzsákokat juttatnak el „csatárláncban” a megcsúszott töltés oldalára. Gyulavárinál fóliaboritást kapott a községet védő körgát arra az esetre, ha a Fehér- vagy Fekete-Körös átszakítja a gátat, megvédjék a települést védő töltést. a bizottság fontolja meg Déva- ványa, Körösladány, Sarkad, Sadkadkeresztúr, továbbá Méh­kerék, Kötegyán, Üjszalanta és Nagygyanté, valamint Dénesma- jor és a Fehér-, Fekete-Körös közötti területre a lakosság visszatelepítését. A megyei árvízvédelmi opera­tív bizottság körültekintő vita után elfogadta az előterjesztést, s ennek alapján ma hajnali 3 orákor Dévaványára, Körösla- dányba, Sarkadkeresztúrra és Sarkadra, reggel 6 órától pedig Kötegyánba, Méhkerékre. Üjsza- lontára és Nagygyantéra enge­délyezte a lakosság szervezett visszatelepítését. Dénesmajorba és a Fekete-, Fehér-Körös kö­zötti területre a Fehér-Körösön kialakult tegnapi árhullám mi­att és a körödkisjenőá töltéssza­kadás következtében az új loka­lizációs töltésre áramló árvíz még nem teszi lehetővé a lakos­ság visszatelepülését. Nincs meg a 100 százalékos életbizton. ság. A megyei árvízvédelmi opera­tív bizottság arra kérte Takács Lajost, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, hogy a töltésék védelméről, a gátak erő­sítéséről a jövőben fokozott mértékben gondolkodjon, te­kintettel arra, hogy a Fekete-, a Fehér- és a Sebes-Körösön még mindig igen jelentős a vízoszlop magassága. Mla hajnalban megkezdték az árvíz miatt veszélyeztetett köz­ségék ideiglenesen kitelepített lakosságának visszatelepítését. Dévaványára Kondorosról, Oros_ házáról, Gyuláról; Körösla- dányba Gyoméról, Gyuláról; Méhkerékre Gyuláról, Elekről, Kótegy házáról; Üjszalontára Gyuláról; Nagygyantéra Me- zőgyánból; Sarkadra Gyuláról és Békéscsabáról; Kötegyánba Gyuláról; Sarkadkeresztúrra Gyuláról már reggelre nagyrészt visszaérkeztek a kitelepítettek. Szállításukra autóbuszokat és különvonatokat biztosítottak. Gondoskodnak az állatok vissza­szállításáról is. A vasútvonalakon a pálya ál­lapotának felülvizsgálata és visz. szatelepítéj befejezése után meg­szűnik a forgalomkorlátozás. Ha­sonlóan a közutakon is. A vissza települő lakosság élei. miszerellátásáról az illetékes ke­reskedelmi szervek megfelelő módon gondoskodtak. A testvéri Penza megye vezetőinek távirata Békés megye lakosságához A megyénkkel testvéri kap­csolatban levő szovjetunióbeli Penza megye dolgozóinak névé. ben az SZKP Peinza megyei Bi­zottsága és megyei tanácsa táv­iratban fejezte ki együttérzését az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának a megyénket ért árvíz miatt. A távirat szövege a követ­kező: KEDVES EL VTARSAK! Az SZKP Penza megyei Bi­zottsága és megyei tanácsa test­véri együttérzését fejezi ki és kívánja Békés megye dolgozói­nak, hogy az árvíz okozta károk felszámolásában gyors sikereket érjenek el. Kommunista üdvözlettel a Penza megyei bizottság első tit­kára, LEV BORISZOVICS JERMIN A. kormáuy felhívása: Járuljunk hozzá az árvízkárok csökkentéséhez A ieiso szaKaszoKon apadnak a loiyoK. t,z mar jo jel, látszik. A veszély azonban még nem múlt el, magas a a képen látható rész ki- a két gát között Az árvízvédelmi kormánybiz­tos tájékoztatása szerint a Tisza és mellékfolyóinak korábban megindult lassú apadása után a folyók vízgyűjtőjének egész te­rületére kiterjedő ismételt rend­kívüli heves és nagymértékű eső­zések hatására a Krasznán és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízállásokat jóval meghaladó vízszintek alakulták kn Különösen súlyossá vált a helyzet a Berettyón és a Sebes- Körösön, ahol az árvíz szintje több mint egy méterrel megha­ladta az eddigi maximumot. Szeg­halom és Körösladány térségé­ben hosszú szakaszon kellett a gátkoronánál magasabb víz el­len védekezni. Az eddigi legma­gasabb szintek felett tetőzött a Fekete- és a Fehér-, valamint a Kettős- és a Hármas-Körös is. Ezzel egyidejűleg jelentkező, példátlan erejű áradás az egy hónapja megfeszített erővel foly­tatott árvízvédekezést nehéz, he­lyenként válságos helyzet élé ál_ lította. Csak a legnagyobb erőfe­szítéssel, a védekezésben részt­vevő vízügyi dolgozók, a fegy­veres testületek tagjai, az egyéb szervek és vállalatok, valamint a környező községek lakosságá­ból szervezett közerő példás helytállásával, fáradságot nem ismerő munkájával lehetett megakadályozni a katasztrofális következményekkel fenyegető gátszakadást. A veszély még nem múlt el. A védekezés hosszú szakaszokon nagy erőkkel folyik. Nehéz a helyzet a Körös torkolatnál és a Tisza alsó szakaszán ismét rendkívül magas vízállás várható. Szeged térségében hosszan tartó védekezésre kell felkészülni. Egyre inkább felmérhetővé válik az árvíz által okozott ká­rok nagysága. A Szamos és a Kraszna mentén már megindult a helyreállítás. A kormány fel­hívására a lakosság és a gazdál­kodó szervek jelentős önkéntes felajánlásokkal siettek a káro­sultak megsegítésére. A népgaz­daságot ért károk nagyságát fi­gyelembe véve azonban — az ön­kéntesség elvének fenntartása mellett — a gazdálkodó szervek­nek az eddiginél nagyobb mér­tékű hozzájárulására van szük­ség. A kormány ennek érdekében felhívja a minisztériumok és fő­hatóságok vezetőit, hogy — segítsék elő az állami vál­lalatoknak és szövetkezeteknek azt a törekvését, amely a ter­melőmunka jobb megszervezésé­vel, a termelékenység fokozásá­val a tervezettnél 1 százalékkal magasabb nemzeti jövedelem el­érésére irányul; — a vállalatok, a kisipari szö­vetkezetek, a fogyasztási és ér­tékesnő szövetkezetek az 1969. évi nyereségükből képzett fej­lesztési alapjuk legalább 5 szá­zalékának felajánlásával — ha ezt előzetesen mar más célra le­kötötték, a tartalékalap szükség szerinti igénybevételével — já­ruljanak hozzá az árvízkárok csökkentéséhez; — azok a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, ameiyek az országos átlagot meghaladó sze­mélyi jövedelmet értek el az 1969 évben, biztonsági alapjuk lu szazaieaanak felajaniasaval, a jelentősebb pénzbeli bizton­sági alappal nem rendelkező, de az országos átlagot meghaladó személyes jövedelmet biztosító szövetkezetek pedig ezen felül a várható idei bruttó jövedelmük egy reszenek átadásával is já­ruljanak hezzá a károsult me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teit megsegítéséhez; — a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, az 1970. évi — elsősorban fenntar­tási, működési és beszerzési — költségvetési előirányzataiknak 2 százalékát takarítsák meg és ajánlják fel; — a tanácsok a fenti megta­karításon felül ajánlják fel — a kiemelt, a célcsoportos és a más szervektől meghatározott célra átvett beruházási előirányzatok­kal csökkentett — fejlesztési alapjuk 2 százalékát is. Ezen irányelvek szerinti fel­ajánlások csökkenthetők a már eddig teljesített befizetésekkel. Az árvíz sújtotta területeken a mielőbbi helyreállítás érdekében szükséges, hogy az építőanyag­ipar feladatainak túlteljesítésé­vel és egyéb intézkedésekkel tö­rekedjék a helyreállításhoz szük­séges építőanyag biztosítására. Az állami vállalatok és a költ­ségvetési szervek továbbra is a „P. M. hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyreállításá­hoz” az MNB 70. sz. fióknál vezetett számlára utalják át fel­ajánlásaikat. A szövetkezetek pedig szövetségeiknek a már ko­rábban megjelölt számláira fi­zessék be a felajánlott összege­ket. A kormány meg van győződve arról, hogy a gazdálkodó szervek a jelentős árvízkárok mielőbbi helyreállítása érdekében — a dolgozók egyéni felajánlásaihoz hasonlóan — hozzájárulásaikkal reszt vállalnak a bekövetkezett karok anyagi, pénzügyi követ­,,f.™enyeinek enyhítésében. (MTI

Next

/
Thumbnails
Contents