Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-17 / 140. szám
Milyen az élet a kitelepített Sarkadon? Nagy a forgalom Sarkad központjában. A védelem szállása a tanácsházán kapott helyet. Itt vannak a polgárvédelem parancsnokai és a községi tanács apparátusa szinte teljes létszámmal. A tanácsháza környékén a Sarkadon maradt, ezer, ezerszázötven ember mindennap megfordul. A védelmi erőt ezer ember alkotja, ötvenen valamilyen fontos beosztást töltenek be — százan, százötvenen pedig a ki- és betelepítési megyei szakbizottság javaslatára vasárnap délután tértek vissza, hogy a háztáji jószágállományt gondozzák. A főútvonal mentén autóbuszok és tehergépkocsik állnak készenlétben. Az utcákon karhatalmi erőink tartanak szolgálatot. Őrzik a sarkadiak vagyonát. A községi tanács épületében Szegedi Lajos vb-elnök szobája valóságos főhadiszállás. Percenként cseng a telefon. Érdeklődnek a megyétől, a járástól, a vízügyi igazgatóságtól, hogy mi újság? Azután telefonon jön a Fegyveres őrjárat cirkál Sarkad utcáin. Felírat a kapun: hány jószágot keli naponta kétszer etetni. távmondat, hogy a Fekete-Körös árhullámának megfékezésére hova, hányt embert küldjenek. S itt mindent feljegyeznek és nagyon gyorsan, pontosan intézkednek. — Milyen az élet a kiürített Sarkadon? — kérdeztem a tanácselnöktől. — Milyen lehet asszonyok, gyerekek nélkül? — mondta mosolyogva, majd hozzátette —, de azért nem unatkozunk. Közműveink működnek. Az áramszolgáltatás, a vízmű folyamatosan ellát bennünket energiával és az élethez szükséges vízzel. Megvannak az összeköttetéseink is a járással és a felsőbb szervekkel. Van állatorvosunk is. Éppen ma délután beszéltünk arról, hogy az idehaza maradt embereknek nincs megoldva az egészségügyi ellátása. Orvosunk ugyan van, mert a kitelepítésből visszakértük. A vezető gyógyszerészt most keressük, mert az orvos nélküle csak félember. A betegeknek, sérülteknek gyógyszerek is kellenek. A kenyérellátásunk megnyugtatóan jó. Dolgozik a sütőipar itt nálunk, Sarkadon. Mindennap friss kenyérrel látnak el bennünket a pékek, egy kis zsírozó meg kitelik otthonról. — Mi van az állatállománynyal? Tudomásunk szerint a háztáji jószág kétharmada idehaza maradt. — Több száz szarvasmarhára, ötezer körüli sertésre és 10 ezer 4 fSSJEEg® im JÜNIUS 17. baromfira becsüljük az idehaza maradt jószágállományt. Még nincs közvetlen veszély — az árvízelöntésre gondolok —, így ezek etetésére is gondolnunk kellett. Kéréssel fordultunk a memegyei ki- és betelepítési szak- bizottsághoz, hogy egy etetőbrigád hazatelepítését engedélyezze. Ügy gondolom, hogy ez az etetőbrigád megoldja ezt a nagy feladatot. A házak kapujára krétával felírták, hogy hol milyen jószág takarmányozását kell biztosítanunk, s a brigád naponta kétszer etet, közben pedig, ha a sor úgy hozza, védelmi munkálatokban is részt vesz. Barna Pál, a járási tanács vb-elnöke beszélgetésünk végén érkezett Sarkadra. A kitelepített községekben járt. Ellenőrizte az ott folyó munkálatokat. Ezekről azt mondta, hogy a járás egész területén — ahonnan kitelepítették az embereket — a sarkadihoz hasonlóan szervezték meg az életet. Békéscsabára jövet találkoztam az etétőbrigád több tagjával. Közöttük Szegedi István a Diófás utcába, Ungor Lajos a Széchenyi utcába, Seprenyi László és Czeglédi Károly a Damjanich utcába,Cséfán Mihály a Petőfi utcába, Dézsi Gábor pedig a Dessewffy utcába tartott, hogy ellássa a jószágokat. D. K. Etetés... Szolnok megyeiek Sarkad védelmében Pl malomioki szivattyúház csak néhány száz méterre van a ' román határtól. A határkő melletti szakaszon a Szolnok megyei polgári védelmi alakulat katonáiról cpurog a veríték. Sarkad védelmében dolgoznak a megcsúszással fenyegető gáton- A Tisza ég Maros mellett már kivívták a „fiúk” és a parancsnokok a lakosság elismerését. A „cigány”-brigád különösen kitesz magáért. Nevüket saját maguk adták, mert a szél és a nap az utóbbi hetekben úgy lebarnította őket, hogy bőrük szinte fekete. Fáradtak, de kemény legények. Négy óra alatt lokalizálták a gát megcsúszását. — A lányok nagyon kedvesen fogadtak bennünket Sarkadon — mondja Tuskó, vagyis Tiger László, aki civilben gépjármű- villanyszereló, csupán egy hibája volt a dolognak; csak távolról integettek... S mint annyiszor, most is kitör a nevetés. — Őszintén szólva, meglepődtünk egy ki ősit, amikor otthon megtudtuk, hogy nem szerelünk le, miután a Tiszáról bevonultunk, de hát a kötelesség az kötelesség — mondja Pócz István, aki a polgári életben esztergályos csoportvezető. — Nagyon jól tudjuk, hiszen a Tiszánál é; a Marosnál láttuk, mit jelent a víz. Dolgoznak tovább, hordják a homokzsákokat, támasztják a megcsúszással fenyegető gátszakaszt. Melletük néhány száz méterrel ugyancsak egyenruhában dolgoznak a Békés megyeiek. S kimondhatatlanul is verseny folyik a két egység között, amely, nelc úgy hiszem, nem vesztese, hanem győztese lesz mind a két alakulat • Másnap már a Kettős-Körös gátján találkozom velük. Nem kta büszkeséggel és őszinte örömmel számolnak be arról — amit különben mindenki tud —, hogy a Sarkad alatti védelmi munka sikerrel járt. Nem törte át a vöröses-sárgán zúduló Fekete-Körös a gátat. Bárhol találkozunk velük, a „fiúkkal” vagy parancsnokaikkal, mindenütt helytállnak. Bár kötelesség, mégis köszönjük a Szolnok megyeiek lelkes munkáját, amit Békéé megye lakosságáért tesznek. Botyánszki János A vasárnap délután feltört nagy zugi buzgárt is a polgárvédel- misták fojtották el. Éjjel-nappal egészségügyi szolgálat Dr. Taby László megyei fő-1 orvos tájékoztatott arról ben-; nünket, hogy a kitelepített községekben állandó mozgó I orvosi szolgálat van. Elsősor- I ban a szeghalmi járásban így. Körösladányban és Dévavá- nyán, ahol a mentési munkákban résztvevőkről gondoskodnak. A befogadó városokban, így Orosházán, Gyulán és Békéscsabán éjjel-nappal ügyeletet rendeltek el az egészségügyi osztályokon, minden intézményben, ahova kitelepítetteket helyeztek el. Dr. Juhász László városi főorvos a békéscsabai helyzetről a következőket mondotta; már pénteken délután készültségi állapotot rendeltek el és a körzeti orvosi szolgálatot öt orvossal megerősítették. Ezen kívül mintegy 350 főnyi vöröskeresztes egészségügyi szak- szolgálatos vesz részt a munkában. Ezek elsősorban a szlovák kollégiumban, a híd- és vízmúépitési technikumban, a gimnáziumban, valamint minden olyan helyen, ahol kitelepítettek vannak, szolgálatot teljesítenek. Háromszázas létszámú szükségkórházat is felállítottak, a kitelepített idős emberek, közül pedig 100-at kórházba utaltak, ahol rendszeres orvosi ellátásban részesítik őket. Ugyeletet rendeltek el a gyermekorvosi ellátásban is. Egy körzeti orvos állandóan szolgálatban van. Nyolcvankét csecsemőt helyeztek el a tanács öt bölcsődéjében és két üzemi intézetben. Ez természetesen csak ideiglenes, mivel tegnaptól kezdve, már a Kulich Gyula lakótelepi 4-es bölcsődében helyezik el a kitelepítettek gyermekeit. K. b
