Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Lakáshelyset hőseiről és távolról Q Mennyivel zöldebb a rét? A lakáskérdés egyidős az osz­tálytársadalmakkal. A látszat- demokráciák adta látszat-jogo­kat érzékeltető mondás, misze­rint bankárnak, koldusnak egy­aránt joga a híd alatt lakni, a maga egyszerűségében villantja fel a probléma bonyolultságát. Azt, hogy nem jogokról hanem a társadalomban elfoglalt hely­zetből következő lehetőségről van szó. S arról, hogy elvben minden társadalom minden tag­jának joga van a megfelelő la­káshoz. Kérdés: a különböző gazdasági-társadalmi rendsze­rek miként elégítik ki e termé­szetes emberi igényt? A szom­széd rétje mindig zöldebbnek tűnik. Most,’ amikor az ismert határozatok alapján a lakáskér­dés hazánkban is napirendre ke­rült, vegyük szemügyre, köze­lebbi és távolabbi szomszédaink rétjeit. A lakáshelyzet megítélésének nemzetközileg elfogadott szem­pontjai a következők: a külön­böző jövedelmű rétegek lakáséi. látottsága; a családok, háztartá­sok — átlagos nagysága; a laká­sok nagysága és felszereltsége; a lakásállomány kora és állapo­ta. Számszerűen: rossznak mi­nősítik a szakemberek a lakás­helyzetet, ha kétszáz lakásnál kevesebb juit ezer lakosra. Kö­zepesnek, ha az ezer lakosra ju­tó lakások száma két-háromszáz között van, s jónak ha három­száz fölött. A lakásépítés erőtel­jes ott, ahol évente nyolcnál több új lakás jut ezer lakosra. Közepes, ha ez a szám öt-nyolc. Gyenge, ha öt alatt van. Az európai tőkés országok s hazánk adatait összevetve — a szocialista országok lakáshelyze­tével a következő cikkben fog­lalkozunk — megállapíthatjuk: a közép-mezőnyben helyezke­dünk el az általános lakáshely­zetet tekintve, néhány esetben azonban már a jók között sora­kozunk. Magyarországon — itt és a továbbiakban minden eset­ben, 1968-as adatokról van szó — ezer lakosra 309 lakás jut. Ugyanez az adat Ausztriá­ban 354, Nagy-Britanniában 337, Dániában 356, Hollandiában 280, a Német Szövetségi Köztár­saságban 348, Olaszországban 314, Spanyolországban 284, Svájcban 326. A legjobb a hely­zet Svédországban- Itt az ezer lakosra jutó lakások száma 371. Az adatok tényék — s bár­mennyire is nehéz a hazai la­káshelyzet, szégyenkezésre nem adnak okot —, de néhány „fi­nomságot” már nem fejeznék ki. Azt például, hogy az embe­rek tízezrei csak statisztikai ér­telemben lakástulajdonosok — pL Spanyolországban, Nagy. Britanniában —, mert a ré­szükre jutó lakások üresen áll­nak, míg ők nyomortanyákon, hulladékból tákolt kalyibákban élnek... Vagy azt — ami vi­szont számunkra kedvezőtlen, —, hogy mekkorák ezek a laká­sok? A kép megalkotása tehát nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnhet. Tagadhatatlan: a fejlett tőkés országok lakáshelyzete kedvezőbb a mienkénél. Ám, ha azt kezdenénk vizsgálni, hogy honnét indulták ezek az orszá­gok 1945 után, s honnét hazánk, illetve azt, milyen károkat szen­vedett a lakásállomány a hábo­rúban idehaza, s milyet másutt, már jóval reálisabb képet alkot, hatnánk. Hagyjuk azonban a visszatekintést azzal, hogy köz­tudott dolgokról senkinek sem szabad élfeledkeznie...! A legtöbb lakást nemcsak Eu­rópában, hanem a világon — számszerűen — a Szovjetunió­ban építik. Az európai tőkés or­szágok számszerű lakásépítési adatai erős — de érthető — el­téréseket mutatnak. Dániában 45 ezer, Ausztriában 51 ezer (hazánkban 67 ezer) laka® épült fel egy év alatt, de Nagy-Bri- tanniában már 431 000, a Német Szövetségi Köztársaságban 542 ezer. Éppen ezért jobb mércét választunk. Hyen az ezer lakos, ra jutó lakásépítések száma. (Magyarországon 6,5). Ezt te­kintve Svédország ismét a lis­tavezető, ahol az ezer lakosra jutó, újonnan épített lakások száma 13,4. Ausztriában 6,9. Dá_ niában 9,2, Nagy-Britanniában 7,7, Franciaországban 8,2, a Né­met Szövetségi Köztársaságban 9,0, Olaszországban 5,3. A kérdés folytatása törvény- szerű. Most már tudjuk, mennyi lakás épül, ám ki és kiknek, s milyen lakásokat épít? (Spa­nyolországban. például 7,7 az ezer lakosra jutó lakásépítés mutatója, s az épített lakások nagyobb része négy. vagy több szobás. Az épített lakások egy- harmada azonban üresen áll, míg a hivatalos jelentésék haj­léktalanok százezres seregéről számolnak be...) Tény: Angliát kivéve az európai tőkés orszá­gokban a lakások túlnyomó többségét magánszemélyek, il­letve magánvállalatok építik s az állami lakásépítkezés nem tölt be jelentősebb szerepet. Auszt­riában például 9,9 százalék, Dániában 1,8, Hollandiában 0,5, a Német Szövetségi Köztársa­ságban 3,0 százalék mindössze az állam finanszírozta lakás­építések aránya a teljes memy- nyiségből. (Görögországban nul­la, s az építési kölcsön is telje­sen ismeretlen.) A magánválla­latok természetesen áruként ér­tékesítik a lakást: aki megfizeti, azé. S a legtöbb országban a lakbérek megállapítását sem korlátozza semmiféle álla­mi rendelkezés. M. O. (Következik: Csizmák és lép­tek.) Autó­tulaidonosok ! A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMOSZAVATOSSAG) BIZTOSÍTÁS 1969. n. félévi dija Július 1-től n-lg pótlék­mentesen fizethető. • Felvilágosítás, befizetőlap fiókjainknál. * ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Rendelet a kereskedelmi szakmunkásképzésről Fotókiállítás Békéscsabán Vasárnap, június 14-én dél­előtt fotókiállítás nyílt a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállított 44 darab fotót a Kner Nyomda nyomdász-fotóművészei készí­tették; a műfaji kísérletnek is érdekes alkotások június 20-ig tekinthetők meg. Egész sor miagyar helységben, így Dunaújvárosban, Budapes­ten, Békéscsabán. Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Pécsett, Szekszárdon és Zalaegerszegen is sikerrel vizsgázott a magyar csatomajavító módszer, a Csan- da— Czerny— Dezsényi—Novák- féle supersilic-eljárás, amelyet hazánkon kívül már további hét országban szabadalmaztak. Lényege és egyben jelentősé­ge is az, hogy ezzel a módszer­rel a hibás, megrepedezett, tö­redezett csatornákat az útbur­kolat felbontása és átépítés vagy csere nélkül lehet megja­vítani. A tisztítóaknákon át be­juttatott folyadék, illetve gáz A belkereskedelmi miniszter a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzésről rendeletet adott ki, amelyben elsősorban a más szakmák oktatási rendsze­rétől eltérő intézkedéseket, fel­adatokat közli. A rendelet megerősíti a me­gyei tanácsok jogát kereskedel­ugyanis véglegesen eltömíti a repedéseket, a lyukakat, s ugyanakkor a csatorna körül a talajt is „sziklává” szilárdítja, amivel az újabb törések veszé­lyét csökkenti. Eddig ezzel a magyar módszerrel hazánkban mintegy 45 kilométenyi csator­nát sikerült megjavítani, még­pedig a hagyományos eljárások­nál öt-tízszer gyorsabban, S a régi költségek feléért, ese- tenkint negyedéért. Így a 45 ki­lométeren több mint 45 millió forintot sikerült megtakarítani. Az eljárás az idén a brüsszeli nemzetközi újítási és találmányi kiállításon ezüstérmet nyert. fenntartására s rögzíti, hogy a minisztérium milyen további feladatokat ad át a tanácsok­nak. Előírja, hogy a kereskedel­mi és vendéglátóipart tanulókat korszerű, széles áruválasztékkal rendelkező üzletekben kell a gyakorlati ismeretekre tanítani. A belkereskedelemben is beve­zetik a függetlenített, főhivatású gyakorlati szakoktatói rend­szert. A korábbiaktól eltérően a ki­rakatrendező és dekoratőr, a látszerész, az opitikai és fotó­cikkeladó, valamint a szállodás szakmában kötelező a középis­kolai végzettség; a szállodás szakma tanulóinál még a ven­déglátóipart szakmunkásképesí­tést is megkövetelik. Más szak­mákkal ellentétben a kereske­delemben és a vendéglátóipar­ban az oktatási szüneteket nem kötelező minden tanulónak egyidőben kiadni, hiszen a tan­boltokat is folyamatosan kell üzemeltetni. A III. éves és az érettségiző tanulókat a vendég­látóiparban éjjel 24 óráig is lehet foglalkoztatni. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari tanulók az ösztöndíjon fe­lül jutalmat, célprémiumot is kaphatnak, sőt a jutalékos rend­szerbe is bevonhatók. mi és vendéglátóipart iskolák Bevált a csatorna javító módsxer Dr. SAJTI ZSILAL. BÉLA O. 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 2$ 25 Gyilkosság a front előtt o Á megye együk községének tanyája közelében még a szov­jet hadsereg egységeinek oda- érkezése előtt, az akkori rend­kívüli eseményeket is figyelem­be véve, súlyos bűntett ját­szódott le. Egyik estén papi reverendá­ba öltözött férfi kopogtatott be a román határtól nem messze fekvő Tóthék tanyájába. El­mondotta, hogy az oroszok elől menekül és kérte őket, hogy rejtsék él valami biztos helyre, amíg a front elvonul. — Jöjjön csak tisztelendő úr, úgy elrejtjük, hogy senki sem fogja megtalálni. Az asszony tejet és frissen sült kenyeret hozott a konyhá­ból. A pap már nagyon éhes lehetett, mert rövid idő alatt elfogyasztotta az ételt. Vacsora után kivette pénztárcáját és gavallérosan fizetett. Tóth egy pillanatig látta, hogy nagyon sok százas lapul a tárcában. Annyi, hogy még soha életé­ben. nem látott annyit. — Ha megúszom, megfizetem magúknak — csapott a pénztár­cára, sőt még földet is ígért nekik. — Jöjjön tisztelendő úr, meg­nézzük, hol lenne a legjobb búvóhely. A tanyától nem messze, kú­pokban sorakozott a levágott kukoricaszár. Egyikbe jó sok szalmát hordtak, hoztak a ta­nyából pokrócot, hogy legyen mivél betakarózni. A pap egy ideig ott pihent. Aztán estefe­lé újra visszament a tanyába. — Gazduram, nem lenne va­lami más, jobb rejtekhely? — Tessék leülni, majd ki­megyünk a gyerekekkel, körül­nézünk. A tanyába két férfi volt, az apán és fián kívül. Két idegen, akik a front élői itt próbáltak menedéket keresni. Kint a konyhában Tótih a fiúkkal pus­mogott. — Agyon kéne ütni a papot, láttad mennyi pénz van nála. Lehet az még tán’ ezer pengő is. A fiú és a két vendég fiatal­ember előbb szabadkoztak, de aztán Tóth rábeszélése, vagy a sok pénz elgyengítette aka­raterejüket. Beleegyeztek. Tóth beszól az ajtón. — Jöhet, tisztelendő atyám. Olyan helyet találtunk, ahol élő ember nem találja meg. A fiú és a pap ment elől. Sötét volt már, csak az ágyú­dörgés hangja és a világító lö­vedékek fénye volt hallható és látható. Az egyik fiúban fel­ébredt a lelki ismeret és lema­radt a csoporttól. Nem akart részt venni semmiben. Aztán az egyik fiatalember hátul fel­emelte az árok szélén talált husángot és azzal lesújtott az előtte haladó pap fejére. Ä többiek is nekiestek. Addig ütötték, amíg a fejéből csata egy véres, alaktalan csont- és húshalmaz maradt. Levették cipőjét, ruhájúi; és ezenkívül a 900 pengőt, amit pénztárcájában találtak. Tóth kivette részét a pénzből, a többit szétosztotta a fiúk közt. Megosztozkodtak a ruházaton is. Egyik a kalapját, másik a salját; harmadik a re­verendáját kapta. A papnál ta­lált iratokat elégették. Másnap alig hajnalodott, a hullát kivit­ték a közelben levő folyó part­jához és elásták a töltésben. A vendégfiúk még hónapokig tartózkodtak a tanyában. A gyilkosság mellett már szinte gyerekjátéknak látszott a kör­nyéken elkövetett több ló- és kerékpárlopás, ami Tóthék számlájára történt Közben továbbtanult a front, s kialakult a törvényes rend. Aztán valaki 1947-ben feljelen­tette Tóthékat. A rendőrség azonnal nyomozást indított és rövid időn belül kiderült, hogy a bejelentő nem hazudott. Fel­derítették a bűncselekmény kö­rülményeit. Ki hántolták a pap holttestét. Az összetört koponya és a házkutatások során előke­rült tárgyi bizonyítékok súlya alatt, Tóthék beismerték a gyilkosságot. Az igazságszolgál­tatás az apa szerepét tartotta legsúlyosabbnak a gyilkosság­ban. Ö volt a felbújtó, a felnőtt, ha ő tevőlegesen nem is vett részt a gyilkosságban. Az apa csupán azzal védekezett a bíró­sági tárgyaláson, hogy „az egész eset azért történt, mert háború volt”. Természetesen ezt a védeke­zést senki nem találta elfogad­hatónak. Tettükért mind a né­gyen súlyos börtönbüntetést kaptak. • Következik: (Június 20-i szám­ban.) A szökevény újabb gyil­kossága.

Next

/
Thumbnails
Contents