Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Ünnepi megemlékezés Békéscsabán Hz Országos Vízügyi Hivatal rendkívüli tájékoztatója (Folytatás az 1 oldalról) kihatottak a Társaság tevékeny­ségére is. 1950. decemberében rendez­ték meg a Magyar—Szovjet Társaság I. Kongresszusát. Az a tény, hogy ezt a kongresz- szust első kongresszusnak nyil­vánították, ugyancsak azt mu­tatja, hogy a Társaság kifeje­zetten hangsúlyozni kívánta megváltozott jellegét. Ismere­tes, hogy a kongresszuson a Társaság elnökévé Erdei Fe­rencet választották. 1949-től 1956-ig nagyjából azonos prog­rammal, azonos módszerekkel dolgozott a Magyar—Szovjet Társaság. A közbeeső időben számos szocialista brigád vette fel Társaságunk nevét. Több helyen ének- és táncegyüttesek, színjátszó csoportok alakultak — köztük mint legjobbak a Bé­késcsabán, Szarvason, Dévavá- nyán, Vésztőn és másutt, akik társadalmi ünnepek, évfordulók alkalmából felléptek — szere­peltek nagy lelkesedéssel. Ebben az időben megyénk­ben körülbelül 10—15 ezer tag­ja volt a társaságunknak. 1956 őszén az ellenforradalom célba vette a Magyar—Szovjet Társa­ságot is amely a tevékenysé­gében olykor megmutatkozó hi­bák ellenére is sokat tett a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak bővítése, a magyar—szovjet barátság el­mélyítése érdekében. Semmi­féle erőszak, üldözés, nem tud­ta széttépni az őszinte barát­ság szálait a Társaság aktivis­táinak szívében. Így történt, hogy az ország számos városá­ban és községében — a mi me­gyénkben is minden központi irányítás nélkül már 1956 no­vemberében újjáalakultak, újjá­szerveződtek az MSZT helyi csoportjai. 1957 tavaszán pedig csaknem az egész országban újra munkához láttak a magyar —szovjet barátság hívei. Ez az egyre erősödő mozgalom hívta azután ismét életre a Társaság szervezeti központját az újjá­alakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségét. Az ellenforradalom leverése után 1957. június 15-én ült ösz- sze először az MSZBT Országos Elnöksége. Ez az ülés nem egy­szerű újjáalakulást jelentett, sokkal több volt annál, mert az itt született határozatok lénye­ges változást hoztak a magyar —szovjet barátság mozgalmá­nak munkájában. A legfonto­sabb változás az volt, hogy a Társaság ezután nem tömeg­szervezetként, hanem mozga­lomként működjön. Az eddigi zárt szervezeti keret feloldása egyben azt az alapvető célkitű­zést is szolgálta, hogy a ma­gyar—szovjet barátság erősíté­sén ne kizárólag a Társaság dolgozzon; legyen az ügye min­denkinek, akinek drága a szo­cializmus fejlődése hazánkban. Az MSZBT tevékenysége 1957 után évről évre bővült és egy­re hatékonyabbá vált. Nagy je­lentősége volt ebben a vonat­kozásban annak a körülmény­nek, hogy 1958 februárjában Moszkvában megalakult a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság, melynek elnöke Fedoszejev aka­démikus lett. Az MSZBT 1960. februárjában megtartott kong­resszusa joggal állapította meg, hogy a Társaság eredményes munkát végzett, újjáalakulása óta fő! segítene pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek megvalósítását Ennek az eredményes munká­nak az elismerése volt, hogy a kongresszuson a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntet­ték ki Társaságunkat. Az MSZBT a kongresszust követő években eredményesen dolgo­zott a feladatok megvalósításán és sikeresen kialakította mun­kájának több új, az eddiginél hatékonyabb módszerét. A Társaság tevékenységének s ezzel együtt a magyar—szov­jet barátság egész ügyének újabb fejlődést adott az a tény, hogy 1965 óta a Társaság szo­ros együttműködést alakított ki a Hazafias Népfronttal. Az MSZBT 1966 jaguárjában meg­tartott IV. kongresszusa meg­határozta a Társaság mai fel­adatait. Erre vonatkozóan Vichnál Pál a következőket mondotta: A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége arra irá­nyul, hogy megmutassa azt a harcot, amelyet a Szovjetunió folytat a békéért és a nemzet­közi munkásmozgalom egységé­ért, az önzetlen támogatást, amelyet a szovjet nép nyújt a gyengén fejlett országoknak, a szabadságukért és a nemzeti függetlenségükért küzdő né­peknek. A Társaság elő kíván­ja segíteni, hogy a magyar dolgozók még jobbam megis­merjék a Szovjetunió politikai, társadalmi, gazdasági és kultu­rális életét, eredményeit. Mun­kájában fokozott figyelmet szentel a történelmi és mai ma­gyar—szovjet kapcsolatoknak, azok politikai, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális és tudomá­nyos jelentőségének. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság felismerve jelentősé­gét, egyik fő feladatának te­kinti, hogy elősegítse a szemé­lyes kapcsolatok megteremtésé­nek és bővülésének lehetősé­geit. A Társaság nagy figyelmet fordít a küldöttségek cseréjére. Hagyományossá vált immár, hogy az MSZBT hazánk fel- szabadulásának évfordulója, áp­rilis 4-e és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lója, november 7-e alkalmából küldöttséget fogad. Megyénk­ben már hagyomány, hogy évente 20—30 esetben fogadunk szovjet elvtársakat. Az MSZBT annak érdekében, hogy a ha­zánkba látogató szovjet turisták programját tartalmasabbá te­gye, a Magyarországra érkező szovjet turistacsoportok részé­re baráti találkozókat szervez, lehetőség szerint üzem-, vagy tsz-látogatásokkal egybekötve. A magyar—szovjet turista- kapcsolatok fejlődésében igen fontos szerepük van a körülbe­lül 300 résztvevővel induló Bé­ke- és Barátság-von átoknak. Például a jubileumi évben 17 Béke- és Barátság-vonat indult a Szovjetunióba, ebből kettő november 7-re Moszkvába, il­letve Leningrad ba. A Szovjetunió népének éle­tét úgy is segítjük bemutatni. — mondotta továbbá az előadó —, hogy népszerűsítjük a ha­zánkban megjelenő szovjet film- és sajtótermékeket. Példaként említem meg, hogy a Fáklya című szovjet képeslap 10 ezer példányban jelenik meg ha­vonta megyénkben. Ennek vá­sárlói csaknem fele rendszeres előfizető. Emellett az Asszo­nyok és a Szovjetunió című lapok is közkedveltek nálunk. Büszkélkedhetünk azzal is. hogy a Békég megyei Mokép országos első a szovjet filmek látogatottságával elért eredmé­nyeivel. A Lenín-centenárium meg­ünneplésében megtisztelő, sok­rétű feladat hárult az MSZBT- re, mely arra törekedett, hogy a nagy évforduló alkalmából a Szovjetuniót, mint a lenini eszmék gyakorlati megvalósí­tását mutassa be. A Magyar^—Szovjet Baráti Társaság méltó módon vett részt hazánk nagy történelmi eseményének — felszabadulásá­nak 25. évfordulójának — meg­ünneplésében. Az évforduló kapcsán elsősorban a Szovjet­unió felszabadító szerepét, az új, szabad, független Magyar- ország felépítéséhez nyújtott szovjet següség jelentőségét hangsúlyozta és kiemelte a magyar és a szovjet nép barát­ságának a két ország gyümöl­csöző együttműködésének sze­repét. Nem kívánom felsorolni mindazt a segítséget, amit vi­szonzásul a Szovjetuniótól kap­tunk gazdaságilag és más terü­leten. De nem mulesztliatosit el ktiszunetünkef kifejezni az elnökség névében a hazán­kat sújtó árvíz leküzdéséhez adott szovjet emberek segítsé­géért. Gondjaink enyhítésében mindenütt ragyog az igaz szov­jet—magyar barátság — fejez­te be beszédét Vichnál Pál. Ezt követően a baráti társaság megyei elnöke á 25 éves magyar—szovjet barát­ság mozgalom ünnepének alkal­mából aranykoszorús plakettet, valamint aranykoszorús jelvény kitüntetést és díszoklevelet adott át azoknak az aktívák­nak, akik a sok közül is a leg­többet tettek megyénkben a magyar—szovjet barátság el­mélyítéséért. Aranykoszorús plakettet ka­pott a sarkadi Lenin mezőgaz­dasági tsz, mint az országban elsőként megalakult termelő- szövetkezet. Aranykoszorús pla­kettel tüntették ki a Békés me­gyei Művelődési Ház Balassi Bálint népi együttesét. Aranykoszorús jelvény kitün­tetést és díszoklevelet kaptak az alábbi aktívák: Alexa János­áé Békéscsaba, az Ingatlanke­zelő Vállalat személyzeti veze­tője, Balogh Ferenc Békéscsa­ba, a Megyei Könyvtár dolgo­zója, Boros Gergely Békéscsa­ba, a MÉSZÖV elnöke, a Tár­saság alapító tagja, Buzi Jó­zsef Békés, az Október 6 Tsz párttitkára, Dobrovszkij János­áé, Békéscsaba, a Megyei Ta­nács Művelődési Osztály munkatársa, Moravszki Pál Bé­késcsaba, a megyei elnökség tagja. Dr. Gombos Imre Bé­késcsaba, kórházi főorvos. Haj­dú Antal Békéscsaba, SZMT munkatársa, Inokay Jánosné Békéscsaba, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Jeges Söra­dómé Gyula, megyei kórház röntgen-asszisztense. Kele Jó­zsef Szeghalom, járási tanács főelőadója, Nyári Sándor Bé­késcsaba, a Hazafias Népfront megyei titkára. Püski Gábor Békéscsaba, a Művelődési Ház igazgatója, Dr. Pankotai István, Békéscsaba, a városi pártbizott­ság osztályvezetője. Varga Ist­ván Mezőhegyes, a Bercsényi Termelőszövetkezet főagronó- musa, Dr. Vörös Áron, Mező- kovácsháza Járási Tanács ve­zető főorvosa, Szilágyi Mihály Békéscsaba, az elnökség tagja. Müller Dezső Békéscsaba, nyug­díjas. Dr. Földhazi Sándor Bé­késcsaba, a megyei Állategész­ségügyi Állomás főállatorvosa, Rocskár János újságíró, Pataki József Orosháza, nyugdíjas. *** A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége, va­lamennyi aktivistája abban a mélv meggyőződésben ünnepel­te meg a Társaság fennállásá­nak 25. évfordulóját, hogy ez az évforduló is jelentős mér­tékben hozzájárul majd a ma­gyar és a szovjet nép történel­mi barátságának megszilárdu­lásához és elmélyülésének, ah­hoz a közös harcnsk sikeréhez, melyet népeink vállvetve foly­hatnak az egész világ békéjé­ért. az i” társadalom megvaló- *í‘r.sáért. az áníziéddmi BieSwzctrő! A Tisza kelet-magyarországi mellékfolyóinak rohamosan nö­vekvő áradása a tiszavölgyi ár­vízvédekezésben kritikus hely­zetet idézett elő. A Berettyó és a Sebes-Körös magyarországi szakaszának viz- színtje áltálában 1 méterrel meghaladja az eddigi legmaga­sabb vízállást. E folyók hirte­len áradása miatt szombaton 15 óra 30 perckor a víz hosszú szakaszon 3—5 centiméterrel megközelítette a Sebes-Körös gátkoronáját. A folyók áradása tovább tart. Ezért a védelemve­zetés elrendelte Szeghalommal szemben, a Berettyó bal partján az árvízvédelmi gát megnyitását és a várható árhullám egy ré­szének az előre kiépített vész­tározóba vezetését. A vész- tározó elöntése csak mezőgazda- sági területeket érint és csök­kenti a Berettyó vízállását. Ez­zel az intézkedéssel kívánja az árvízvédelem a folyók magas árvízszintjét csökkenteni és a sűrűn lakott értékes területeket az árvíz elöntésétől megmente­ni. A Fekete-Körös, amelynek vízállása 80 centiméterrel halad­ja meg az eddig észlelt legma­gasabb vízállást, rohamosan árad. A román szervek értesíté­se szerint a jobbparti töltés ro­mán területen, az ún. felfogó csatorna feletti szakaszon átsza­kadt. A kiömlött víz magyar te­rületeket egyelőre nem veszé­lyeztet. Eléri az eddigi maximumot a Fehér-Körösön levonuló árhul­lám is. A kritikus folyószakaszon a vízügyi dolgozók, a honvédség, és a közerő, a helyi lakosság megfeszített munkával erősíti a töltéseket. A Sebes-Körös és a Berettyó torkolati szakaszán a veszélyeztett térségben a lakos­ságot előkészítették az átköltöz­tetésre és a szükséges gépjár­műparkot a helyszínre összpon­tosították. A Kraszna szombat délután néhány centiméterrel a maxi­mum fölött tartósan tetőzött. A magyar szakaszon sikerrel véde­keznek. A Szamos tovább árad. A magyar árvédelmi osztag köz­reműködésével Szatmárnémeti­nél sikerrel esősitik a májusban átszakadt és csak ideiglenesen helyreállított gátakat. Ezzel a Szamos jobb parti magyar terü­letét is védik. Az ideiglenesen helyreállított gátszakadásoknál a magyar szakaszon is erőteljes védekezés folyik. A Hármas-Körös árvize nyo­mán Szegeden ismét emelkedik a Tisza vízállása és fokozatosan újra megközelíti a 900 centimé­tert. A tájékoztató adatok sze­rint szombaton kereken 40 ezer ember védte a gátakat. További sok ezerre tehető a veszélyezte­tett térségben azoknak a lako­soknak a száma, akik maguk is részt vállaltak az elöntés elleni küzdelemben. A védekezési munkát 600 földmunkagép, 240 tehergépkocsi és 200 úszó jármű segíti. (MTI) Kitelepítették Csokmő éti ÍJjirás lakosságát Az OVH jelenti: A Körösök mentén válságos, nehéz hely­zetben folyik a védekezés. Kü­lönösen Üjiráz és Körösladány térségében alakult ki veszélyes helyzet. A védekezés megfeszí­tett erővel folyik. Csökmő és Üjiráz lakosságát kitelepítették és intézkedéseket tettek néhány veszélyeztetett falu lakosságá­nak biztonságba helyezésére is. (MTI) fnlézkettósf terv az Uuléközlekedési Trösztnél az árvíz okozta eredménycsökkenés pótlására Az Autóközlekedési Tröszt igazgatótanácsa szombaton rendkívüli ülést tartott. Tapolczai Kálmán vezér- igazgató értékelte az autóköz- lekedes dolgozóinak az ár- vízvédelem és a helyreállítás során kifejtett áldozatos mun­káját, szólt a soron következő feladatokról. Az autóközleke­dés csaknem 4000 kocsija dol­gozik rendszeresen az árvíz- védelmi munkálatoknál. A közhasznú autófuvarozás­ra rendkívüli feladatok vár­nak az év hátralevő részében is. Már jelentkeznek a tavaszi nagy feladatok, a gyümclcs- szállítás stb. és sürgető az el­maradt fuvarok pótlása. Mindezt úgy akarják végre­hajtani, hogy se a népgazda­ság. sem a vállalatok ne káro­sodjanak. A tanácsülés — a tröszt 24 vállalatának vezetője — meg szavazta az Autók".1 ’-edés Tröszt felajánlását, amely I szerint hozzájárulnak a nei zeti jövedelemnek a tervezett- i nél nagyobb mértékű növelé­séhez. Az előzetes számítások szerint ugyanis az árvíz kö­vetkeztében — a kocsik foko­zott igénybevétele, a rendkí­vüli magas karbantartási költ­ségek, az elmaradt fuvarok bevételének kiesése miatt — eddig mintegy 50 millió fo­rinttal csökken a tröszt gaz­dasági eredménye. Ezt az el­maradást részletes intézkedési terv alapiján a termelékenység növelésével pótolják. Az Autóközlekedési Tröszt irányítása alá tartozó 74 000 dolgozó összesen 6 millió fo­rintot ajánlott fel az árvízká­rosultak megsegítésére. (MTI) mÉS MEGYEIjSs? 1970. JÚNIUS 14.

Next

/
Thumbnails
Contents