Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

A választás előestéjén Hivel József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti A szovjet főváros ünnepi han­gulatban várja a négyévenként megismétlődő nagy jelentőségű politikai eseményt: a legfelsőbb tanácsi választások napját. Az utcákat vörös zászlók, a Szov­jetunió és a szövetségi köztár­saságok címerei ékesítik. Vasárnap a Szovjetunió több mint 150 millió 18 éven felüli állampolgára lép az urnákhoz, hogy megválassza a szovjet par­lament szövetségi tanácsának 767 és nemzetiségi tanácsának 750 képviselőjét. A kommunista párt, amely a párton kívüliek­kel egy blokkban állított jelöl­teket, választási platformját kü­lön felhívásban, valamint Leo- nyld Brezsnyevnek, Nyikolaj Podgomljnak, Alekszej Koszi- ginnek és a párt más vezető személyiségeinek választási be­szédeiben fogalmazta meg. A választási kampány vezér- gondolata: a legutóbbi választá­sok óta eltelt időszak eredmé­nyei reális alapot nyújtanak egy minden eddiginél nagyobb előre, lépésre az Ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében és különösen az életszínvonal emelésében. A szónokok Imponáló számadato­kat sorakoztattak fel: az utóbbi négy esztendő folyamán az ipari termelés 39 százalékkal, a nem­zeti jövedelem 31 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 26 százalékkal nőtt meg. A legutóbbi választások óta 44 millió szovjet ember költözött új lakásba vagy javította meg lakásviszonyait. A jövő esztendőben kezdődő kilencedik ötéves terv a gazda­sági reform emelőinek felhasz­nálásával a szocialista ipar és mezőgazdaság növekvő ütemű fejlesztése alapján még gyor­sabb előrehaladást tűz ki az életszínvonal emelése területén. A választókat urnához szólító SZKP világosan fogalmazta meg a szovjet külpojltlka céljait is: ezek között élvonalban sze­repel a szocialista országok bé­kés építő munkájának védelme az imperialista merényletekkel szemben; az imperialista agi-esz- sziós cselekmények eilend erő­teljes fellépés, továbbá a forra­dalmi és nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása. Mindez, zel szoros egységben a kommu­nista párt és a szovjet kormány célul tűzi ki a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kap­csolatainak normalizálását és együttműködésének fejlesztését a békés együttélés elvei alap­ján. (MTI) Javul a helyzet Jordániában — de tart még a riadó Jordániában az élet lassan visszatér normális medrébe, a fővárosban mindenfelé a jor- dániai hadsereg és a palesztínai kommandók közös őrjáratai lát­hatók. Mindez persze nem vál­toztat azon a helyzeten, hogy Ammant a palesztinalak ellen­őrzik és ugyanakkor a várost teljesen körülzárták Husszein hadseregének gyalogos és pán­célos alakulatai. A kommandók, nál nem oldották fel a riadó- készültségeit. Időközben folytatódtak a bé­kéltető tárgyalások a királyi udvar és a palesztínai szerveze­tek között. A fő kérdés most a foglyok kölcsönös szabadon bo­csátása. Megállapodás erről még nem született. Husszein az Ammanban időző! iraki és algériai megbízottakkal, Arnmas miniszterelnök-helyet­tessel, illetve Butefllka külügy­miniszterrel tanácskozott. Nincs hír arról, hogy ezeken a meg­beszéléseken a Jordániái válság megoldása lett volna a fő téma, noha általában ügy sejtik, hogy Amraas és Butefllka közvetíteni jött Jordániába. ŰJ fejlemény, hogy megkezdő­dött a Jordániában élő ameri­kaiak egyes csoportjainak el­szállítása. Elhagyták Ammant a pénteken szabadon bocsátott tú­szok és elutaztak a washingtoni j külügyminisztérium által „nem | nélkülözhetetlennek” minősített követség! tisztviselők és család­tagjaik is. (MTI) fl szabadon bocsátás feltétele a politikai kiadvány nyilvánosságra hozatala is Jelentés Brazíliából A brazil kormány szombaton! reggel Ehrenfried von Helleben! nyugatnémet nagykövet elrab-| lótnák kívánságára az állami rádió és televízió adásainak ke­retében tette közzé azt a politi­kai kiadványt amelyet a nyu­gatnémet diplomata elrablói a szombatra virradó éjjel Rio de Janeiro Santa Monica neviij templomában helyeztek el. Hír­ügynökségi jelentések szerint e kiáltvány szövegének közzététe-j le a rádióban, a televízióban és a sajtóban, von Holleben szaba­don bocsáitásának egyik feltéte­le. A kiáltvány hétpontos progra­mot tartalmaz, megbélyegzi a jelenlegi brazil kormány bél­és külpolitikáját, s megállapít­ja: a katonai diktatúra egyre in­kább a nép ellenségeként, a nagy külföldi kapitalista érde­keltségek és a nagybirtokosok | szolgájaként lép fel. A program; egyebek között követeli a kül­földi vállalatok kisajátítását, a polgára szabadságjogok helyre­állítását, azt, hogy a kormány! folytasson antlimperialista kül­politikát Rámutat, hogy 1964, a katonai kormány hatalomátvétele óta Bnwlliában csökkentek a reál-í bérek és kilenc politikai foglyot halálra kínoztak. A politikai ki­áltványt, amely végül követeli a katonai diktatúra megszünte­tését és népi kormány megala­kítását három gerillacsoport írta alá. Szombaton a kora délelőtti órákban még mindig nem volt ismeretes, hogy a brazil geril­lák konkrétan milyen feltételek­hez kötik von Holleben szaba­don bocsátását. Hírügynökségi jelentések szerint azonban a ge­rillák a Santa Monica templom­ban elhelyezett politikai kiált­ványhoz állítólag levelet is csa­toltak, amelyben negyven politi­kai fogoly szabadon bocsátását követelték. A brazil kormány — mint is­meretes — széles körű hajtóva­dászatot indított az emberrab­lók kézrekerítésére. Ugyanakkor azonban — nyilván a külföldi közvélemény nyomására — máris megtette a lépéseket ar­ra, hogy mihelyt ismeretessé válik az emberrablók által Hol­leben szabadon bocsátása ellené-! ben kért politikai foglyok heve és száma, az utóbbiak 24 órán belül vonatra szállhassanak ésj elindulhassanak a tetszésüknek megfelelő országba. (MTI) Nem találnak elnököt Argentínában Könnyebb egy elnököt tiszt­ségéből eltávolítani, mint meg­találni utódját — ez a követ­keztetés vonható le az utóbbi napok argentin belpolitikai ese­ményeiből. Az Ongania elnököt leváltó triumvirátusnak ugyanis még mindig nem sikerült meg- taláni a megfelelő személyt, aki a leváltott elnök helyébe léphetne. Hírek szerint eddig nyolc le­hetséges jelölt neve merült fel, de egyikük sem számíthat álta­lános támogatásra az ország la­kossága részéről. Egyre több megfigyelő jut arra a vélemény­re, hogy „végső megoldásként” a Junta egyik tagja, valószínűleg Alejandro Lanusse altábornagy, a szárazföldi haderők főparancs­noka veszi át az elnöki tisztet. (MTI) Megkésett közvetítés A Szojuz—9 megtalálta a Kanopusz csillagot A Szojuz—9 szovjet űrhajó szombaton, magyar Idő sze­rint 11 óra 32 percig 188 for­dulatot tett meg a Föld kö­rül. Andrijan Nyikolajev és Vitalii Szevasztyjanov űrha­jósok 12 napja folytatják Föld körüli repülésüket. Az űrhajósok munkanapja mintegy 16 óra hosszat tar­tott és szombaton, magyar idő szerint 2 óra 20 perckor fejeződött be. A munkanap programjában tudományos­műszaki és orvosi kísérletek szerepeltek. Az egyik műsza­ki kísérlet során a csillag im- pulzátort a Kanopusz csillag­ra tájolták be. A kísérlet si­kerrel végződött; az előre ki­számított időben megtalálta a Kanopusz csillagot. A rádióösszeköttetéeek so­rán Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov közöl­ték, hogy a programot sikere­sen teljesítik, közérzetük jő, munkaképességük magas fo­kú, étvágyuk és alvásuk ki­fogástalan. A telemetrikus adatok és az űrhajósok be­számolójának tanulsága sze­rint Nyikolajev erverése át­lagosan 68, Szevasztyjanové pedig 62 percenként. Mindkét űrhajósnál a légzés gyakori­sága percenkét hét, a vérnyo­más pedig 120/75. **• Borisz Petrov akadémikus elmondotta, hogy a Szojuz—9 kozmikus útja fontos lépés az újabb, még bonyolultabb űr­repülésekhez, a hosszú ideig működő orbitális állomások megteremtéséhez. A szovjet űrkutatás már hosszú évek óta ezen az úton halad. Az akadémikus ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett az előző szovjet űrrepülésekre, a cso­portos űrutazásokra, az űrha­jók összeillesztésére. (MTI) Argentínában valószínűnek tartják, hogy az elrabolt Aram- buru elnök már nem él. E fel- tételezést látszik bizonyítani az elnök legutóbb megtalált sze­mélyes tárgyain kívül az a le­vél is, amelyet a volt elnök el­rablói Eugenio Caggiano bíbo­rosnak küldtek, aki megpróbált közbelépni Aramburu érdeké­ben. A levélben közük, hogy közvetítési kísérlete későn ér­kezett, mivel Aramburut június 1-én egy forradalmi bíróság íté­lete alapján kivégezték. A volt elnök tetemét kiadják, ha a kormány „visszaszolgáltatja a népnek és családjának” Éva Peron Juan Peron volt diktá­tor felesége földi maradványa­it. Még egy kaland? Nixon katonai intervencióra készül Jordánia ellen? — kérdi az Humanité szombati számá­ban Jacques Coubard azzal a hírrel kapcsolatosan, hogy az amerikaiak Fort Bragg-ban ké­szenlétbe helyezték a 82. légi- úton szállított hadosztályt. Az amerikaiak azt állítják, hogy ez csak a szokásos óvintézkedés, amelyet mindig megtesznek, ha valahol a világon amerikai ál­lampolgárok élete kerül veszély­be A cikkíró azonban emlékeztet rá, hogy 1958-ban ilyen ürügyek alapján került sor az akkori li­banoni elnök felhívására az amerikai tengerészgyalogosok partra szállására Beirutban. Ez­zel egyldőben brit ejtőernyősök Husszein Jordán király segítsé­gére siettek. Nixon a hét végén tárgyalásokat folytatott munka­társaival. Nyilván mindez nem azért van, hogy a Vöröskereszt repülőgépeiről beszéljenek, amelyeknek el kell Jor­dániából szállítaniuk az amerikai családokat. Ez különben is biztosítva van. Jo­gos a kérdés, hogy annak a zsákutcának a következtében, amelyben a közel-keleti ameri­kai stratégia került, a Fehér Ház nem döntött-e úgy, hogy újabb kalandba bocsátkozik? 2 miss 1970. JÚNIUS 14. Az osztrák elnök látogatása |V| agas vendéget üdvözlünk június 15-én: Magyaror­szágra érkezik Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke, aki hivatalos látogatást tesz ha­zánkban. Magyarország és Ausztria sok évszázados kap­csolatai sok keserűséget hal­moztak fel történelmünkben, ezek az emlékek azonban va­lóban múlttá váltak, a két or­szág mai kapcsolatai jók, ba­rátságosak. Az évszázadok ha­gyományaiból mégis maradt valami: a gazdasági egymásra­utaltság. és egy földrajzi tény, a szomszédság. Ezt a mostani látogatást fon­tos találkozások előzték meg. Bruno Kreisky, akkori osztrák külügyminiszter, a jelenlegi kancellár, 1963-ban Budapesten járt, a következő esztendőben Péter János magyar külügymi­niszter visszaadta ezt a látoga­tást. Josef Klaus, akkori oszt­rák kancellárt 1967-ben üdvö­zöltük Magyarországon, Fock Jenő miniszterelnök pedig ta­valy májusban folytatott tár­gyalásokat Bécsben. Elekor adta át Losonczi Pál meghívását Jo­nas elnöknek. Ezek a személyes találkozá­sok jelezték, hogy fokozatosan eltűntek a két ország kapcso­latait zavaró politikai problé­mák. A vagyonjogi megállapo­dás aláírásával, a határesemé­nyeket kivizsgáló vegyesbizott­ság megalakításával, az idegen- forgalom fellendülésével, a kul­turális csere kiszélesedésével jó, politikai-emberi légkör ala­kult ki közöttünk. Nem nagy­szabású, de említésre méltó jele ennek, hogy az idén nyáron újabb vonatjáratot állítottak be Budapest és Becs között. Ha mostanában osztrák és magyar politikusok találkozása­kor főképpen a gazdasági együttműködés fejlesztéséről esik szó, ez a fentieknek kö­szönhető. S ami ezt a gazdasági együttműködést illeti: ugyan­csak jó eredményekről számol­hatunk be. Tavaly a két or­szág kereskedelmi forgalma re­kordmagasságot, mintegy 110 millió dollárt ért el. Ez több mint kétszerese a tíz esztendő­vel ezelőttinek. Mi gépeket, mosószereket, vegyi anyagokat s más félkész és késztermé­keket vásárolunk Ausztriától — partnerünk mezőgazdasági cik­keket különböző nyersanyago­kat, olajat, kokszot, nyersvasat talál nálunk; a gépek és a kész­áruk aránya Ausztriába irá­nyuló exportunkban sajnos még elég alacsony. Ezzel a felsorolással azonban még korántsem Jellemeztük át­fogóan gazdasági kapcsolatain­kat. Az egyszerű árucserefor­galmi megállapodások termé­szetesen rendkívül fontosak, de nagyon változékonyak, túlságo­san is ki vannak téve a poli­tikai széljárásnak, a konjunk­túráknak. Az Ipari kooperáció azonban alaposabb, mélyreha­tóbb és tartós alapot biztosít két ország hosszabb távú együttműködéséhez is. S a ma­gyar—osztrák gazdasági együtt­működés még inkább ilyen alapokra támaszkodik, efelé kí­vánjuk fejleszteni. Hadd említ­sünk erre néhány példát. A Steyer gyárral közös traktortí­pust viszünk a piacra, bizo­nyos ponton összekapcsoltuk a két ország villamosenergia­rendszerét, a nyergesújfalui Viscosa gyár osztrák alap­anyagból készit műszálat. Cikkünkben eddig a két or­szág közvetlen kapcsolatairól, protokolláris szaknyelven szól­va: kétoldalú kapcsolatairól szóltunk. A magyar és az oszt­rák kormány azonban kész ar­ra, hogy nemzetközi síkon, pél­dául az Egyesült Nemzetek Szervezetében is együtt mű­ködjék olyan kérdésekben, ame­lyekben azonos vagy hasonló álláspontot képviselnék. Két európai országról lévén szó, Magyarország örömmel fogadta az osztrák politikusok kijelen­téseit, hogy támogatják az eu­rópai biztonsági konferencia ügyét. A köztársasági elnök kíséretében van Rudolf Kirchs­chläger osztrák külügyminisz­ter is, aki ebben a minőségében először találkozik Péter János magyar külügyminiszterrel, s megbeszéléseiken minden bi­zonnyá] bő teret szentelnek nemzetközi problémáknak, első­sorban az európai biztonsági konferenciának. ÍVJ agyarország szívélyes ba- rátsággal üdvözli az oszt­rák államfőt. A szűkre szabott idő keretein belül Igyekszünk minél többet megmutatni neki, minél több helyre elvezetni a vendéget. S természetesen ta­nácskozásokat is folytat majd: programjában fontos helyet foglalnak el (Jonas elnök sza­vaival élve) „az intenzív mun­kamegbeszélések magyar állam­férfiakkal”. Reméljük, jól érzi majd magát nálunk, a szom­szédos ország államfőjének ki­járó tisztelettel és a jó együtt­működés szülte barátsággal fo­gadjuk Franz Jonas elnököt. Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents