Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

Mennyit ér a női munka?

Iső szocialista alkotmá^ nyűnk csaknem) 20 évvel ezelőtt hivatalosan, is deklarálta a férfiak és a nők egyenjogúságát a munkában, a magán- és a közéletben. Ma,, 1970-ben sem beszélhetünk azonban teljes egyenlőségről. Vizsgáljuk meg közelebbről a nők helyzetét, szerepét a legfőbb társadalmi tevékenységben, a munkában.

Rendkívül gyorsan növekedett a dolgozó nők aránya. Jelenleg körülbelül kétmillió asszony és lány dolgozik hazánkban, két- szerannyi, mint 1949-ben. A nők nagyarányú foglalkoztatása a társadalmi átalakulás és fel- emelkedés egyik legfontosabb eredménye és feltétele. A szocialista iparosítás, a munkahelyek számának gyors növekedése leletévé és szükségessé tette a nők fokozott munkavállalását, új munkakörök betöltését Ezzel gazdaságilag biztonságosabbá vált a nők helyzete, lényegesen növekedett a családok életszínvonala. Igen sok dolgozó nő ma már el sem tudja képzelni életét munka nélkül.

A nők gazdasági aktivitásának rendkívül gyors növekedését érthető módon bizonyos ellentmondások kísérték. A háztartásbeliek többsége vállalatokhoz kerülve általában csak szakmai képzettséget nem igénylő fizikai munkát vállalhatott. Az ipar igénye és a munkavállalók lehetősége egyaránt ezen az alacsony szinten találkozott. Ám, később is többnyire hiába bátorították a nőket továbbtanulásra, a háztartási munka, az anyai hivatás nem tette lehetővé az előbbre jutást. Így jelenleg is a betanított munkások 56 százaléka, a segédmunkások

41,4 százaléka nő, a szakmunkások között pedig mindössze 17 százalékos a nők aránya. (A nők aránya egyébként az iparban dolgozók 41,4, az építőiparban 13,7, a mezőgazdaságban dolgozók 38,8 százaléka.)

'T' úlzás nélkül állíthatjuk, hogy jelenleg is a nők végzik a legnehezebb munkák tömegét az iparban, a kereskedelemben, a me. zőgazadságban, az egészségügyi ellátásban. (Bár mostanában

ellátásban. (Bár mostanában már nem várjuk el tőlük, hogy bányászok, kohászok, kőművesek, traktorosok legyenek.) Meglepő módon viszont 1949-hez képest 3 százalékkal csökkent a nők aránya az adminisztrátori, alkalmazotti, igazgatási munkakörökben, holott ezek sokkal inkább megfelelnek a nők fizikai adottságainak. Holott az iménti alkalmazotti munkakörök közé sorolják az utóbbi időben „elnőiesedett” betegápolói, pedagógusi állásokat is.

A női munkaerő aránya általában azokban a munkakörökben magas, amelyekben alacsony színvonalú a társadalmi és az anyagi megbecsülés. Levonha- tunk-e ebből olyan következtetést, hogy a női munka kevesebbet ér, mint a férfi? Aligha. Sokkal indokoltabb következtetés: a női emancipáció társadalmi és gazdasági feltételei még nem teljesek. Az anya minden családban jelenleg még lényegesen többet vállal magára a gyereknevelés, a házi munka terheiből, mint az apa. A nők társadalmi felemelkedésének fontos feltétele a gyermekintézmények, a szolgáltatások, a háztartási munka gépesítésének fejlesztése. Társadalmunk sokat tett már ezért. Elég, ha a világszerte egyedülálló gyermekgondozási szegély bevezetésére utalunk.

Békéscsabai

közlekedési bosszúságok

Békéscsabán, a Kulich Gyulai Lakótelep mellett,, csöveken ve- [ zetik el a talajvizet a csatorna-1 rendszerbe. A csövek az úttest fölött vannak elhelyezve és ígyi lehetetlenné teszik a lakótelep] erről az oldalról való megköze-j lítését. Ez még nehezebb 16 és] 19 óra között, amikor az ABC- áruház sarkán ideiglenes behajtási tilalom van, a lakótelepet csak egy utcáról lehet megkö- zelíténx.

A behajtást tiltó táblát a csövek mögött helyezték el, mint ahogy az képünkön is jól látható, s így a behajtani szándékozók — mivel egyéb jelzés nincs —, besötétedés után saját járművükön érzik meg, hogy nem tudnak áthajtani. Jobb megoldás lenne, a csöveket legalább egy torkolatnál, az úttest alatt átvezetni.

Bye, bye,

Ä néző ül a moziban és néz. "A filmet nézi, persze. Ahol éppen egy huncut fizimáskájú fiatalember iszik, beszélget és azt mondja magában, de azért a néző számára is jól hallhatóan: fclSgy vidéki rögby-mérkőzésre utaztam, hogy tudósítást készítsek a párizsi lap szerkesztőségének. Az estét egy kis mula- tóban, barátaimmal iszogatva ütöttem agyon, amikor belépett Paula, Feltűnő szépsége, bájának varázsa valamen nyiünket elbűvölt. Am ő egyenesen hozzám fordult, s arra kért, védelmezzem meg...’!

És Thomas, az újságíró megvédi ezt a titokzatos, zöld szemű lányit, legalábbis próbálja megvédeni, hiszen mást aligha tehet, mert akárki láthatja, hogy ő a Végzet Asszonya. Aki egyszer belép az ember életébe, s hiába a jobbnál-jobb barátnők, ő kilépni sosem fog, még ha ténylegesen, ki is lépett. Magyarán, Paula több más nőnél. Paula törékeny, szép, sápadt, nem is ébbe a világiba valói itt csak átutazó, s mégis, vagy éppen ezért az ember szívesen vásárra viszi érte a bőrét. Ha kell... Mit tesz isten, kell. Paula ugyanis nevelőapjának szeretője, aki betegesen félti, s ebben az ellenkező előjelű Oeddpus- komplexumban gyilkosságok sorozatára szánja el magát. Hosszadalmas lenne felidézni a sok eseményszálat, amely a patologikus féltékenységű apát tulajdon felesége, Paula anyjának meggyilkolására 'kényszeríti, hogy legvégül saját magával is végezzen... Mindenesetre, Paula a beteges kapcsolatból végül is kiszabadul, s Thomas, a korban is hozzáillő újságíró felesége lehet.

Happy end, gondolja elmélázva a néző, aki azért mélázik el, mert mindeddig nem tudja, hányadán áll ezzel az egész filmmel. Bűnügyi történetet látott, nem vitás, kissé szabálytalan indítékú bűntettek sorozatát akkora adag pszichológiai plusszal, hogy ha nem krimi lenne, akkor bátran nevezhetnénk a szentimentális-romantikus alkotókorszak reneszánszának. Ezen meditál tehát a néző, csakhogy Michele Deville, az író-rendező minden bizonnyal alapos ismerője a néző lélektanának; ezért told még egyet a cselekményen. Paula és Thomas boldogsága sem lehet kiegyensúlyozott, hiszen a rabságból, féltékenységből, leigá- zottságból leckét kapott lány hasonló tüneteket vél felfedezni szerelménél, mint volt neBarbara

velőapjánál, ezért megszökik. A csodálatos szépségű lány, aki minden partnerében nyugtalanságot vagy agresszivitást kelt, önszántából tovább indul, nem tudni, hói véget érő útján, mielőtt újabb tragédia vagy tragédiák okozója lenne.

Szóval, ez a film. Krimi? Igen, krimi. Lélektani krimi? Lélektani krimi. Rendhagyó lélektani krimi? Messzemenően az. Jó film? Hát, (bár az ilyesmit a szubjektivizmus vádjának Veszélye nélkül aligha lehet kijelenteni) szóval, nem jó film, viszont érdekes. Mondhatni, tanulságos. Jó példája a lélektani-bűnügyi film műfaji megújulási kísérleteinek. Amit a Bye, bye, Barbarában láttunk, végeredményben több a klasszikus kriminél, több a kalandfilm- néü, kevesebb a művészi alkotásnál. Valahol a középmezőnyben helyezkedik el; se hideg, se meleg meghökkentővé különös, freudi ihletésű sztorija és rendezése teszi. És persze, Ewa Swann szépsége, bája, remek játéka, akinek Alexandra Stewart és Philippe Avron méltó partnered. Nem nehéz megjósolni, a film siker lesz, mint ahogy a történet során sokszor felcsendülő Barbara című sanzon

ÍS;

■HiiBiiiiiiiuiiiiiniiimiiiiHimmi

A humor hivatásos

művelői magánéletükben általában halk szarrá, tépelődő emberek. A társaság kedveltjei nem ők, családi és szűkebb baráti körben jópofasá- got ne várjunk tőlük. A derűs csevegőktől egy világ választja ei őket, a dolgok mélyére ásó magányosságuk.

Hegedűs István

Munkácsy-díjas, a Ludas Matyi karikaturistája a legteljesebb módon erősíti ezt a megfigyelést; nehéz szólásra bírni. Felelősséggel méri mondatait, mintha csak önmagának beszélne. Sokáig álldogál a tárgyai előtt és emlékezik.

— Gyűjtési mániám régi, a kisdiák világmegismerési vágya volt az indítéka Metternich nagy orrú karikatúráját ötéves koromban vágtam ki magamnak egy lexikonból. Eklektikus vagyok, nem kedvelem a szokványos műtárgyakat, csak azt gyűjtöm,

De a nők társadalmi felemelkedése csupán részben gazdasági fejlődésünk függvénye, részben szemléletbeli változást is igényel a „teremtés koronáitól”. Több segítséget otthon a családban és nagyobb megértést, jóindulatot a munkahelyen. Sok vállalatnál, intézménynél, s nők ugyanezért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint a férfialt. Visszaélnek például azzal, hogy a nők kevésbé követélőzőek és nehezebben cserélnek munkahelyet. Főként a nők által végzett betanított gépmunkáknál feledkeznek él a bérfejlesztésekről. Az alkalmazotti munkát végző nők bérezésénél, előléptetésénél, az elbíráláskor gyakpri az a megalapozottnak látszó, de valójában hamis érv, hogy nem ők a családfenntartók. 'S, ha az egyenlőtlen bérért nyújtott teljesítmények is eltérőek, mindjárt van rá kész ideológia; lám, ennyit ér a női munka. í1 yakran elhangzik, hogy a nők alkotó energiáinak nagy részét- leköti a magánélet, felemészti a gyereknevelés, a házi munka. Sok igazság van ebben, s tegyük hozzá, nem is lenne jó, ha az anyák családdal szembeni felelősségérzetét is a férfiak nagyvonalúsága jellemezné. Mégis fontos feladat a nők munkahelyi gátlásának, az ambíciók esetleges hiányának felszámolása.

Kovács József

iiiaasiEBHafliiB ■■■■■■■■ ■■«■■■■■■«■ami ’iiiKEsa

A lakótelep mellett épített új garázs-sorra igen nagy nehézségek árán, a jármű veszélyeztetése nélkül nem lehet behajtani. Sürgős intézkedésre lenne szükség, mert ezen az útszakaszon hajtanak át a MÁV szállító- járművei is, s a felbontott útszakaszt még jobban tönkreteszik.

Itt említjük meg, hogy a Tanácsköztársaság útján, a Tre- fort utcából áthaladó sínek mentén a kockakövek nincsenek egyszintűé hozva az új útburkolattal, s az azon való áthaladás veszélyes, annál is inkább, mert nincs jelzőtábla, ami erre a figyelmet felhívná. Azonban sokkal jobb megoldás lenne, ha ugyanúgy, mint a Kazinczy utcában a kockaköveket egy szintbe hoznák az útburkolattal.

A biztonságos közlekedés érdekében az illetékesek sürgős intézkedését várjuk! (demény)

Szobafestést,

épüietmázolást,

parkettcsiszolást

a lakosságnak KEDVEZMÉNNYEL VÁLLAL a

Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet „Fészek” lakáskarbantartó részlege,

Békéscsaba,

Csaba u. 2.

BltísHmi&a 7

1970. JÚNIUS 13.

ami tetszik zarrt.

A falon bőrfonatban két strucctojás, mellet, tűk táblabírói tajtékpipa, ősrégi körző, gyöngyház- berakásos kézi fújtató — órásmesterek hajdani szerszáma, amivei a finom szerkezeteket tisztították. Aztán ugyanebből egy nagyobb példány, ez már beillik a porszívók ősének. Az ágy mellett angol bőr- paraván, vörös postakocsit ábrázol, kicsit távolabb Farnazetti, híres milánói keramikus tányérja, négyezer éves egyiptomi sírfej, római- kori dobókockák, homokóra és útinapóra, eredeti néger népművé- vészeti faragványok, csillagászati távcső és puskák, márványbera- kásas asztal 48 féle márványból, egyiptomi sír- mécsesek, s hosszú nyakú gémet utánzó olló.

— A tárgyak állandó jelenléte inspiráló hatással van rám. Azonkívül mindenféle formának állandóan készen kell lennie a fejemben, és a legjobb modellek ehhez a valóságos tárgyak. Több száz éves könyveim, melyeket ínyenc gyűjtök üveg alatt őriznek, nekem mindennap forgatott munkaeszközeim.

A karikaturista a pillanat fonákságát látja, s a maradandó érvényűt rajzolja meg. A szüntelen mozgásban levő nagyvilág a modellje neki is.

— A nyelvöltögető fonákságokat másokkal is észrevétetni, spontán módon jelentkezett bennem. Ezzel egyidős lehet a formák, vonalak iránti érzékenységem.

Ügy is mondhatnám, fényképező alkat vagyok, amit egyszer lefényképeztem, azt valamikor, amikor a legnagyobb szükségem van rá, előhívom.

Asztalán, a barokk XVII. századbeli építményen félbehagyott munkájának nyomai. Háromszáz évig monostori szerzetesek ebédlő- asztala volt az oroszlánlábakon álló masszivi- tás. Pár száz évig még lehet rajzölgatni rajta.

A bútorait is sajátos igénnyel válogatta ősz- sze. Minden darabja súlyos műremek. De aláírása rövid kis nevetés: hihi. Nevének ismételt kezdőbetűiből állította össze. Csak így ismeri az ország, s a határokon túl a legnagyobb lapok olvasói is.

Hihi, négy betű, őt és azt a nevetést jelzi, amit karikatúráival kirobbant belőlünk.

Ónody Éva

HIHI

teháf a hí-