Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

I MAGYARNEMZET:"] ’’^eite­mas pihenést, igényes szórako­zást, s ugyanakkor színvonalas szellemi táplálékot is nyújt a látogatónak. A kastélykerti mélyfúrások alkalmával feltárt vasas-alkálikus gyógyvizével olyan fürdőtelepet épített, amely az ország bármelyik hasonló jellegű létesítményével vetek­szik.” | LUDAS MATYI: \ pen így nyár elején kezdték el az első termálkút fúrását a gyulai vár kertjében. Most a 60 holda® szép parkban az Alföld egyik legszebb — ha éppen nem a legszebb — üdülője és gyógy­fürdője csalogatja Gyulára a vendégeket. A nagy fürdőtele­pen fedett és szabadtéri strand, kádfürdő, legújabb részlegként pedig gyógyfürdő épült.” És félmillió vendéget várnak... Hamarosan még népszerűbb lesz a gyógymedence, ontja majd a fürdözőket a háttérben levő SZOT-üdülő. | idegenforgalom7| ^ dő-komplexum — a gyulaiak szemefénye — bár önmagában befejezett alkotás, puszta lété­ben hordja szüntelen a tovább­fejlesztésének indítékait. „Ein ruhiger Winkel”. — csendes, szemléletnek. Az igazság az, hogy ez ;s, az is. Ezenkívül pe­dig ékes bizonyítéka annak, hogy a gyulaiak osztályon feiüli fokozatban tudnak vendéget látni, tisztességes módon keres­kedni, jó szolgáltatásból megér-, demelten szerezni jó nyereséget. Az öltözőkben nincs tolongás, de van beépített folyóvizes láb­mosó. A fekete vizű medencék okos rend szerint nyújtanak felüdülést és gyógyulást egész­ségesnek, betegnek, felnőttnek, gyereknek. Senki nem kénytelen zavarni a másikat. A sok tus biztosítja, hogy a medencékben tiszta maradjon a viz. A fűre lépni mindenütt szabad és van is igazi fű. Hintázhatnak a na­gyok is. A csúszdás medencében jogos a visítás, a pancsolás. Egyébként csend van: nem gyötrik ordító hangszórók a füleket. Az étteremben ebédelni lehet, nem is nagyon drágán. A park szerte kanyargó útjai egy­re új és új kísértésbe vezetik az ínyenceket, éheseket. Külön pa- ínyenceket, éheseket. Kü­lön pavilonban palacsin­tát — forrót, többfélét — lehet vásárolni, másikban tejet, kakaót, gyümölcsöt, ismét má­sutt sült kolbászt, lángost, bab­gulyást és az italok minden vál­faját. Ha enged a vendég a csá­bításnak, sűrűn nyitogathatja a pénztárcáját. De nem bánja meg: jót kap a pénzéért, udva­rias, sőt kedves kiszolgálással...” „A fürdő-komplexum puszta létében hordja szüntelen a to­vábbfejlesztésének indítékait — írta az osztrák lap. így látja ezt az üzemeltető Gyulai Vízmű­vek, de így látja a város veze­tősége is. Az alapvető célkitű­zés a továbbiakra a fürdőven­dégek gyógyulásával, pihenésé­vel, szórakozásával és testedzé­sével összefüggő egyre nagyobb Most még csak százával, de az igazi idényben sok ezren üdül­nek a strand parkjában is. közel a meghitthez, az emberi­hez, az a romantikus hangulatú Gyulát keresse fel.” Hirano Nobvaki, a Japán Amatőr Birkózó Szövetség me­nedzsere. „Kívánom, hogy a magyar és japán barátság olyan virágzó és szép legyen, mint ez a park.” A Fővárosi Ili. sz. Építő Vál­lalat dolgozói: „A budapesti Margitszigettel felveszi a ver­senyt.” Négy szegedi orvostanhallga­tó: ..Szinte az egész ország bejá­rása után vetődtünk Gyulára, pontosabban a gyulai strandra. Szegediek s lokálpatrióták va­gyunk, de meg kell hajolnunk e nagyszerű létesítmény előtt.” Csongrád megyei Hírlap: „Gyulán a fő zarándokhely a fürdő, ahol a nem szellemi örö­mökből markolhat két kézzel a vendég. Nézőpont kérdése, hogy strand-e vagy gyógyhely. Har­cos védelmezői vannak mindkét igények kielégítése. Az 5 éves fejlesztési tervben rögzített el­gondolások megvalósítására eb­ben az időszakban újabb 14 mil­lió forintot fordítanak. A közeli években megvalósítják a pázsit fejlesztését, az őspark faállomá­nyának arborétumszerű gazda­gítását. A gyógymedencék szom­szédságában pezsgőfürdőt létesí. tenek, a jelenlegi uszodát hul­lámfürdővé alakítják át, új ka­binsort építenek ISO négyszemé­lyes kabinnál, újabb 750 méte­res kutat fúrnak, 1000 köbméte­res víztárolót építenek. Most a legsürgősebb tennivaló a felkészülés a SZOT-üdülő megnyitásával függ össze, erre készül a telep vezetősége. A nyáron átadják az 50 méteres sportmedencét a beton lelátóval. Négynyelvű üdvözlő és tájékoz­tató táblákat helyeznek el a be­járatoknál és a parkban. A strand gyógymedencéit áp­rilis 4-én feltöltöttek, azóta mindennap volt több-kevesebb látogatója. A hivatalos nyitást, ezúttal a tizenegyediket, a szo­kásoknak megfelelően május 1- én tartották, lényegesen rosz- szabb légköri viszonyok között, mint az április edejit, mégis ez­rek keresték fel a parkot, tö­rődtek a szabadban és a fedett­ben. Május 2-án a fürdő előtt a hídtól a Tiborc utcáig, aztán az Élővíz-csatorna másik partján százával álltak az autók, köztük nagy számban a külföldiek. Csak a jugoszláviai kocsikból a két parkolóhelyen pontosan. 78- at számoltunk össze, az udva­rokban, a kertekben elhelyezet­tekről nem is beszélve. Az első májusi napon a jugoszláviai vendégek mellett németek és olaszok is tekintélyes számban keresték fel a Várfürdőt, a ha­zaiakon kívül. Mi az oka a népszerűségnek, a keresettségnek? Tavaly ünne­pelte a város a fürdő fennállá­sának 10. évfordulóját. A fürdő történetét mindenki ismeri Gyu­lán, a megyében, de az ország sok részén is. Tudják, hogy az áldozatokra mindig kész, egész­séges városszeretetnek nagy volt a szerepe a megvalósulásban, így vált lehetővé, hogy a nagy erőfeszítéssel felszínre hozott gyógyforrás körül modern, or­szágosan. is szinte egyedülálló fürdőtelep épült fel az eltelt év­tizedben. A Várfürdő állóesz­köz-állományának értéke ma már meghaladja a 40 millió fo­rintot A helyi büszkeség és lelkese­dés azonban kevés lenne az or­szágos, sőt nyugodtan mondha­tó, európai hírnévhez Ehhez fontos a víz gyógyító ereje. Az Országos Közegészségügyi Inté­zet még 1959-ben megvizsgálta a termálvíz összetételét és megállapította, hogy az ásványi gyógyvíz „sok organikus anya­gú alkálihidrogénkarbonátos hé­víz” ammóniumot, kalciumot, vaskloridot, eromidot, jódidot fluoridot, bidrogénkarbonátot, metaborsavat, méták ovasavat, szabad szénsavat tartalmaz. Ki­válóan alkalmas mozgásszervi, nőd megbetegedések gyógyításá­ra, ivókúraként hatásos gyomor- bántalmak ellen, fluoridtartal- ma miatt a fogak szúvasodását is erősen gátolja. A kitűnő gyógyhatású, ter­málvizes gyulai fürdő híre ha­marosan terjedt, ezért a szűk, négyhónapos nyári nyitvatartási idény kevésnek bizonyult. Ekkor alakították át a régi lovardát fedett fürdővé, ami lehetővé tet­te a téli üzemelést is. Mindez azonban nem volt elegendő és az egészségügyi célok szolgálata szükségszerűen szinte előírta a vizgyógyászati rész létesítését. A fizikotherápiás szektorban elektrotherápiás: galván, rövid­hullám, ultrahang, selektiv in­geráram; fénytherápiás: sollux, kvarc; mechanotherápdás: orvo­Félmillió vendéget vár Várfürdő si masszázs, gyógytorna-kezelés; a hydrotherápiás szektorban balneotherápiás kezelés: szénsa­vas-súlyfürdő, iszappakolás, víz­alatti. úgynevezett tangentoros masszázs és járatófürdő vehető igénybe. A fürdőkomplexum leg_ modernebb részlegét szakorvosi irányítással és megfelelő szak­személyzettel üzemelteti a gaz­da, a Gyulai Vízművek. A gyógyrészleg három év óta mű­ködik, naponta, hétköznapokon, átlagban 300 beteget vizsgálnak és kezelnek. Ez a nagyszerű és elismert gyógyítási lehetőség eredmé­nyezte, hogy megépült a 400 ágyas SZOT-üdülő, amely , az idén nyáron nyitja meg a szobá­kat a beutaltak számára. Vi­szont ez az építkezés ösztönözte azokat a vállalatokat, üzemeket, intézményeket, amelyek úgy döntöttek, hogy dolgozóik ré­szére itt építenek esetleg közös összefogásból újabb üdülőket, ami a Góliát-szálló, a 22 emele­tes építmény megvalósítását is közelebb hozta. Nemcsak hazai érdeklődés nyilvánul meg a tömeges üdül­tetés iránt, hanem az egyik len­gyel bányatröszt is komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Gyulán építtet dolgozói számára nagyobb üdülőt, miután az elmúlt években örvendetesen nagy számban itt megfordult lengyel turisták a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak hazá­jukban a fürdő gyógyító hatásá­ról. A gyógyuláshoz, a kellemes szórakozáshoz, a pihenéshez még egy körülmény járul hozzá, a Természetvédelmi Tanács ál­tal védett, arborétum jellegű, 60 holdas őspark. A tervszerűen telepített árnyat adó, illetve hangulatos fafajták, a pompás cserjék, a sok-sokezer virág, a parkban elhelyezett szobrok cso­dálatos látványt nyújtanak. A Várfürdő területe a rajta levő építményekkel együtt 145 249 négyzetméter, amiből a szabad zöldterület 131114 négyzetméter, Ez lehetővé teszi, hogy a vendég a medencéből kilépve közvetle­nül a selymes pázsitra, a gazda­gon tarka fák, cserjék alá keve­redhet, s a „fűre lépni sem ti­los”... A népszerűséghez a máris ör­vendetes és egyre növekvő for­galomhoz nagyban járul hozzá a Várfürdő jó hímeve. A sok száz megnyilatkozásból álljon itt és beszéljen néhány. I NEPSZABADSaT| ja”-ként emlegetik hazánk 26 ezer lakosú kisvárosát, gyógyvi­zének híre túllépte az ország határait is. Idegenforgalma év­ről évre örvendetesen növek­meghitt sarok — így jellemezte nemrég eigy osztrák turisztikai lap Gyulát, s hozzátette: aki derűs, kedves környezetben akarja szabad idejét eltölteni, távol a fárasztó attrakcióktól, de

Next

/
Thumbnails
Contents