Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Román-magyar együttműködés kezdődik a határmenti szénhidrogén-kutatásban Uj lelőhelyek nyomában Battonyán Megkezdik a vízmű építését Eleken Eleken 1969 decemberében alakult meg a vízműtársulat. Az intéző bizottság megrendelte a vízmű építési tervét, amely a község fejlődésének 30 éves távlatát figyelembe véve készül el. A csőhálózat mintegy 26 kilométer hosz- szú lesz. A vizet két tavaly fúrt kút biztosítja majd. Az egyik 300, a másik 700 liter vizet ad percenként, ami elegendő a község ellátásához. A szivaty- tyúház és a hidroglóbusz előreláthatólag még az idén elkészül. A csövek lefektetését jövőre kezdik meg és 1972-ben fejezik be. A vízmű, amelynek az építési költsége mintegy 15 millió forint, lehetőséget nyújt arra, hogy Eleken is minden házba bevezessék a vizet. (Tudósítónktól) A Békés megyei szénhidrogén- kutatás eddig a viszonylag kis mélységben elhelyezkedő telepek feltárására iránult. A megye területére jellemző nagy földtani kiemelkedés viszont már megkutatottnak minősíthető, hiszen itt már több éve üzemelő kőolaj- és földgázmezők vannak Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Me. zőhegyes térségében. A további kutatások kettéválnak, mert egy részük a nagyobb mélységet jelentő „makói-ároknak” és a „békési-sülyedéknek” nevezett geológiai szerkezetet vizsgálja meg, más részük a határ mentén kisebb szénhidrogén-tárolókat fog keresni. Ez utóbbiak nem igényelnek nagy mélységű fúrásokat. Az OKGT Geofizikai Kutatási Üzem korszerű műszerekkel végzett reflexiós méréseket az országhatár mentén a battonyai térségben is. A mérések alapján több földalatti felületről is készítettek részletes térképet. Az alaphelység felszíne Battonyá- tól délkeletre két kis kiterjedésű olyan záródó kiemelkedést mu_ tat, amely alkalmas szénhidrogén-tárolásra. A kutatásra feltétlenül alkalmas két szerkezet közvetlenül a román határ közelébe esik. Egyelőre a terület pontosabb megismerésére két mélyfúrás lemélyítése indult meg. A kis mélységkapacitás miatt az egri fúrási üzemegység fúró- és lyukbefejező berendezése kapta meg ezt a munkát, mivel ezeket itt lehet gazdaságosan használni. Az egri területen különböző problémák miatt a kutatási tevékenység úgy is szünetelt volna. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem kitűnő geológus-gárdával rendelkezik, amit az eddigi alföldi eredmények is jól Miért nem készült el időben ? A gyulavári határtákelőhely megnyitását május elsejére tervezték. Ehhez többék között meg kellett volna építeni egy másfél kilométer hosszúságú utat. Nem készült él, viszont új határidőt tűztek ki: június elsejét. Joggal merül fel a kérdés, miért? Hiszen az út nemzetközileg is jelentős, és emellett — a presztízsveszteségről nem is szólva — tekintélyes anyagi veszteséget is okozott ez az egyhónapi késés. A miértre Mahó László, a hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat gyulai építésvezetője próbál választ adni. — A kiemelt munkák közt is legfontosabbnak tartottuk a határátkelőhely útjának határidőre való megépítését, hiszen tudjuk, mennyire fontos ez népgazdasági szempontból is. Sajnos, sok olyan tényező játszott közre, ami megakadályozta a terv valóraváltá- sát. Elsőként említhetem meg, hogy késő ősszel tudtuk megkezdeni a földmunkát, így azzal csak télen készültünk el. Erre 8 BÉHÍS MtmSgL aztán jött a rendkívüli idő — esővel, faggyal —, ami úgy átáztatta a frissen hordott töltést, hogy tavasszal még gumicsizmával sem lehetett rámenni, nemhogy gépekkel. Az pedig régi útépítő igazság hogy a tökéletes úthoz legalább egy évig kell hagyni száradni, ülepedni az ilyen földet, de hát erre most nincs idő. Amikor úgy, ahogy meg tudtuk volna kezdeni a munkát, kiderült, hogy a terv nem jó. Újat készítették és ez ismét tetemes időveszteséggel járt. A terv módosítására azért volt szükség, mert egyrészt nem számoltak a két ország közötti camion forgalommal, másrészt azért, mert ez az út közvetlenül a Körös gátja mellett húzódik és így itt különleges építési technológiát kell alkalmazni. — Vajon ez az újabb határidő lesz a végleges? — A jelenlegi állapotokat figyelembe véve — bár nem szeretnék jósolni —, úgy hiszem, igen. A szükséges anyagok közül már valamennyi itt van, kivéve a 3 ezer tonna nemes zúzalékot. amit — reméljük — időben leszállítanak. Altkor pedig nem lesz szükség újabb határ- időmódosításra. alátámasztanak. Kezdeményezésükre már évekkel ezelőtt létrejött a déli határmenti kutatások meggyorsítására a jugoszláv— magyar együttműködés. Az együttműködés lényege: a határmenti területek földtani adatainak, értelmezésének kölcsönös kicserélése. Ez különösen akkor nagyjelentőségű, ha a határ két oldalán a mélyföldtani formációk azonosak. Rengeteg kutatási költséget lehet így megtakarítani, mert sok felesleges munka elmaradhat. Mieglehetősen gyorsítja mindkét részről a geofozi- kai értelmezést is. A battonyai új fúrások helyétől délre, a határon túli. román területen hasonló földtani szerkezetet találtak a román geológusok Turnu (Tornya) térségében. A határmenti kutatásokban való együttműködésre már két- ízben volt román—magyar tárgyalás. Az eddig kapott információkból az alföldi geológusok megállapították, hogy az Arad és Baittonya között vonalon két kisebb olajmezőt már üzemeltetnek is a román olajbányászok. Ezek földtanilag azonosak a Battonyától keletre eső szerkezettel, ahol az eddigi fúrásokból csak kevés gáztermelést sikerült kapni. Az új információk alapján dolgozták át a rétegvizsgálati programot, amely, ha nem is nagy, de battonyai viszonylatban jelentős szénhidrogénkész- let-növekedést hozhat. F. I. „Mini fej — '' X* *99 menő jey A csorvási művelődési ház Stúdió 70 névvel működő irodalmi szípada, amely sikerrel szerepelt az Ünnepelj velünk program járási vetélkedőjén és bekerült a megyei döntőbe, a napokban új műsor próbáit kezdte él. A játékos című produkció, a Mini fej — menő fej, tulajdonképpen verses, zenés irodalmi összeállítás a fiatalok részére. Az irodalmi színpad a csorvási bemutató után ugyanezzel a műsorral a járás néhány községében is vendégszerepei majd. Ugyancsak csorvási vonatkozású a községi művelődési otthon kezdeményezte diákklub meg alakulása. A általános iskolások klubjának mintegy 60 tagja van, vezetőjük: Groska Mihály tanár. Az első két program, Gazsi Endre vidám műsora és Krausz Imre vetítettképes előadása a Százarcú Japán-ról, nagy sikert aratott. A színész Hárman kapták a békéscsabai tanács nívódíját, közöttük Kö- rösztös István. Tizenkét év Békéscsabán, félszáznál több szerep. Nagy sikerek, emlékezetes sikerek. Az ember nem is érti, hogy honnan gyűjt ennyi élettapasztalatot, hogy a félszáz különböző figurába lelket leheljen, hogy azok éljenek, kibontakozzanak ott a színpadon. A nívódíj elismerés. Nem is az a néhány forint, ami vele jár, hanem a tény, hogy őt választották. Erről persze nem szívesen beszél, a sikerekről, szerepekről sem, csak ritkán, a néha elkövetkező megnyilatkozások óráiban. Egyszer meghívott, keressem fel otthon. Feltétlenül. Elbeszélgetünk és mutat néhány érdekes dolgot. Az ígéretet már régen beváltottam, először egy évtizede. Most a legutóbbit írom le, mert az úgy érzem, minden eddiginél izgalmasabb volt. A színész otthona olyan, mint egy múzeum. Órák, képek a falon, a magatervezte könyvesállvány üres helyein korsók, buté- liák. régi cserépedények. Van egy apró kis szobája, nem is szoba ez, hanem műhely, Körösztös elnevezése szerint „kutrica”, ez valóságos szentély, oda csak néhány földi halandó nyer bebo- csáttatást. Órákat, százéves használati eszközöket javítgat, itt, amikor nincs előadás, nincs szereptanulás. ez a pihenése. Persze csak részben. Miért Körösztös ki- merítheteflem az ötleteikben, és nincs olyan hobby, amibe bele ne szeretne, ha csak rövid időre is. Készített már repülőgépeket miniatűr kivitelben, rézdomborításokat, és fest is, akvarell- jein vibrál a levegő, a debreceni Nagyerdő fái mintha reggeli zsolozsmát dúdolnának. „A Nagyerdő, azt nagyon szeretem. Ha tehetem, minden nyáron elmegyek oda, és ismerősként köszöntőm a fákait a reggelt, a párázó ködöt az erdő szélén...” Romantikus hangulatba esünk, de csak két perc az egész, mert az előszobában, mint valami zen- gő-bongó csengőkórus szólalnak meg az órák, húsz vagy huszonöt? — nem számoltam, és ütik a délután hármat. Ez az óragyűjtemény, azt hiszem, párját ritkítja Békéscsabán, de távolabb is mehetnénk, nincsen párja. „A tárgyaknak, az óráknak, korsóknak lelke van... Legyen minél öregebb annál nagyobb érték. És mesél ám, elhiszed? Régi emberekről, akik először indították el a kényes kis szerkezetet, hogy segítsen, és mutassa az időt Akik először töltötték meg jóféle pájinkával a butellát, amin ráköszönt az emberre a felirat: „Igyál pajtás, iszom én is, szép a világ, ugye mégis!” Akváriumai a legújabbak. „Megláttam valahol. Megtetszett. Szereztem egy üvegtálat, halakat vettem, meg vízinövényeket, így kezdődött. Aztán akKép: De Stegumber Shaw: Szent Johanna című drámájában varisztikai szakkönyvet is hozattam, ma már az egyik polc, a könyvesállványan, a halaké. Ha etetés van, az családi esemény. Az a kis furcsa hal, az a Black Mblly, az a legfalánkabb. Valóságos vízdorgia van itt. ha ezek nekilátnak”. Telik az idő. Este előadás, hatkor már a színházban van ilyenkor. Belép a színpadra, most a Szakadék Horváth Lajosai. Egyetlen szó, szinte nem is érzékelhető, de nagyon élő mozdulat: a figura már megvan, már él, már hat. És a taps Körösztös Istvánt is köszönti előadás végén, a vörös bársonyfüggöny előtt. Tizenkét éve él ebben a városban, félszáznál több szerepet játszott. A két tucat óra már négyet üt. Négy ütésre zeng az egész lakás, és a Black Molly, ott az akvárium vizében unottan taszít arrébb egy vízicsigát, aztán a szobába néz, ahol ketten ülünk a kényelmes fotelekben: a színész és vendége. ( Sass Ervin A FELSÖNYOMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG IV. kerületébe, Csorvás, Petőfi-puszta, növénytermesztő ágazatvezetöt KERES FELVÉTELRE, felsőfokú végzettséggel. Jelentkezni a gazdaság központjában, a személyzeti vezetőnél lehet. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 1970, MÁJUS 10, Béla Ottó x
