Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
Lehetne másfél , millió is Igen eredményes esztendőt zárt az elmúlt keltetési idényben a Gyulán működő termelőszövetkezeti baromfikeltető társulás. Hatszázezer forint tiszta bevételre tett szert, melyből jelentős rész az alapító tsz-ek egyszámlájára került. A jövedelem másik részéből 250 ezer forintot költöttek az állomás további bővítésére. Jelenleg 14 tízezres keltetőgépet üzemeltetnek, öttel többet, mint egy esztendővel ezelőtt. Ezekkel 700 ezer csirkét és 200 ezer kacsát keltetnek az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel kötött szerződés alapján. Ide azonban csak a naposcsibéket szállítják, mert a 200 ezer naposkacsára a gyulai Munkácsy Tsz 15 ezres csoportokban tart igényt. A kelési százalék jónak mondható. A csirkénél elérik a 80-at, a kacsánál pedig a 73-at. A keltető társulás tiszta jövedelme lehetne azonban egymillió forinttal több is, ameny- nyiben a tag-tsz-ek berendezkednének baromfi- és kacsatörzs tartására. Jelenleg ugyanis az ország különböző üzemeiből vásárolják fel a keltetésre alkalmas tojásokat. Az idén várható előrelépés. A gyulai Köröstáj Tsz-ben 5 ezres Hampsiere baromfitörzs kialakítását tervezik ,a gyulaivári Lenin Hagyatéka Tsz-ben pedig kacsatörzset állítanak tenyésztésbe. Ahhoz azonban, hogy a baromfikeltetőt az alapító tsz-ek láthassák el tenyésztői ássál, további intézkedések kellenének az újkígyós! Aranykalász Tsz-ben, az eleki Lenin Tsz-ben, valamint a gyulai Munkácsy Tsz-ben is. „Tojásgyár” a határban Fiatal nyárfás zöldellő lombjai alatt szürke hullámpalával fedett hosszú épületek. A telepet határoló kerítés drótfonatú. A belső betonutakon kék munkaköpenyes férfiak háromkerekű, baromfitáppal töltött kocsikat tolnak. A gumikalucsni, amelyet kötelező felvenni annak, aki a telepre belép, zajtalanná teszi lépteinket. Szokatlan a fehér köpeny is, amelynek viselése ugyancsak kötelező. Amerre csak járunk, mindenütt szinte gyógyszertári! a tisztaság, a rend. A békéscsa-1 bai Lenin Termelőszövetkezet tojótelepén vagyunk. Érdekli-e az olvasót? — Gondolják, hogy érdekli az újságolvasót ami munkánk? — teszi fel a kérdést három kísérőnk közül Timkó Rudolf állattenyésztési szakmérnök. A termelőszövetkezet pérttitíkára, Kasjár György és a fiatal Pelle László szaktechnikus is kíváncsian lesi a választ. — Reméljük, sikerül annyit megtudnunk, amiből az olvasók megismerhetik a „tojásgyárat” — mert úgy tudjuk, maguk között gyárnak nevezik a tojótelepet. — Valóban, ez a közhaszna- latú neve. Hol is kezdjem? — néz ránk a mérnök. De néhány perc múlva már1 ömlik ajkairól a szó. Szakkifejezések, barotm- fifajták nevei sorakoznak egymás mellé. — Tavaly több mint 10 millió étkezési tojást adott telepünk az országnak. Vagyis minden lakosra egy tojás jutott a miáltalunk termel tből. Ehhez tudni kell, hogy telepünkön jelenleg 35 ezer tojó van. Ne vegyék dicsekvésnek, de ez az eredmény, a Shaver hibrid- állományunkkal országosan a legjobb. Egy tyúk 283 tojást ad évente. Egy tojást pedig 152 gramm takarmányból állítunk elő. Közben odaérünk a raktárszovszkij elé pedig azt a feladatot állította, hogy gyorsítsa meg az oderai átkelést, erőinek egy részével pedig Berlint északról megkerülve támadjon. Április 17-én kora reggeltől a front egész arcvonalszakaszán elkeseredett ütközetek bontakoztak ki, s az ellenség szívósan védekezett. De mivel a harckocsihadseregek az osszfegyverne- mi hadseregekkel együttműködve több szakaszon áttörték a seelowi magaslaton húzódó védelmet, este az ellenség megkezdte a visszavonulást. Április 18-án reggelre elfoglaltuk a seelowi magaslatokat. Ezután már valamennyi harc- kocsi-magasabbegységet széles arcvonalon bevethettük az ütközetbe. Az április 16-i és 1*7-1, de a későbbi harcok idején is ismét és ismét elemeztem a front hadműveleti felépítését, hogy biztos legyek benne, nem követ - tünk-e el olyan hibát, amely a hadművelet kudarcához vezetne. Nem találtam hibát. De be kell ismernem, volt egy mulasztásunk, amely egy-két nappal késleltette a harcászati mélység áttörését. A hadművelet előkészítése során ugyanis nem vettük kellőképp figyelembe a bonyolult terepviszonyokat a seelowi magaslatok körzetében, ahol az ellenség nehezen leküzdhető védelmet szervezett. Az ellenség, 10—12 kilométerre megindulási terepszakaszainktól jól beásva (különösen a magaslatok túlsó lejtőin) megőrizhette élő erőit és technikai eszközeit tüzérségi és légi csapásainktól. Az is iga^, hogy a berlini hadműveletét rendkívül rövid idő alatt kellett előkészítenünk, de e* nem szolgálhat mentségül. A mulasztásért elsősorban engem terhei a felelősség. Gondolom, ha a nyilvánosság előtt nem is, de magukban azért az illető hadseregparancsnokok is érzik a felelősséget a seelowi magaslatok elfoglalásának gyenge előkészítéséért. A tüzérségi támadás megtervezése során számolni kellett volna az ellenséges védelem megsemmisítésének e nehézségeivel az adott körzetben. Ha most, sok-sok év elteltével elgondolkozom a berlini hadművelet tervén, arra a következtetésre jutok, hogy némileg másképp Is szét lehetett volna zúzni a berlini csoportosítást és a várost elfoglalni. Természetesen most, amikor már minden nagyon is világos, könnyebb elméletileg felépíteni a hadászati tervet, mint akkor, amikor gyakorlatilag kellett megoldani a „több ismeretlenű egyenletet”. Április 20-án, a hadművelet ötötdik napján, a V. I. Kuznye- cov 3. csapásmérő hadseregéhez tartozó 79. lövészhadtest nehéz tüzérsége lőni kezdte Berlint. Megindult a fasiszta Németország fővárosa elleni történelmi jelentőségű roham. Ugyanakkor " a 47. hadsereg 30. gárda ágyús dandárának I. osztálya is össztüzet lőtt a német fővárosra. Április 21-én a 3. csapásmérő hadsereg, a 2. gárda-harckocsi- hadsereg, a 47. hadsereg és az 5. csapásmérő' hadsereg egységei betörtek Berlinbe és felvették a harcot a városban. A 61. hadsereg, az I. Lengyel Hadsereg és a front más magasabb egységei gyors ütemben törtek az Elba felé .ahol találkozniuk kellett a szövetségesekkel. (Folytatjuk) hoz. Középkorú asszony rakja papíimassé tálcákra a hófehér héjú tojásokat. Rengeteg van belőlük. A kívülállónak legalábbis így tűnik. A szakemberek azonban csak mosolyognak. — Ez nem mennyiség. Ha három napig nem szállítjuk el, akkor igen. Olyankor tele van az egész raktár. — Mióta működik a telep? — Az építkezést 1966-ban kezdtük el. Még abban az évben be is telepítettük. Először a csibenevelő készült el, majd a jércenevelő. Húszezer Shaver fajtájú hibrid tojót vettünk. Az egész beruházás 25 millió forintba került. Jelenleg )6 ezer a tojólétszáimunk. Az állományt évente frissítjük, illetve cseréljük. Új technológia kell Megyünk tovább. Az asztalosműhelyben szalagfűrész si- vít. A tojóházak felől alig hallhatóan ventillátorok zümmögnék ég valamivel élesebben kotkodácsolásofk hangzanak. Az előtérben műanyag mosdótálban fertőtlenítő folyadék van. Belépünk. Csak utána mehetünk a tojóhéz üvegezett ajtójához. Ahogy megállunk, s bepillantunk, a szokatlan mozgásra a tojóház madarai megmerevedett nyakkal figyelnek. Egyik-másik ingerülten tikácsol. — Kérern,1 ne nyissanak be — figyelmeztet a mérnök —, nagyon idegesek a „lányok”. Minden szokatlan jelenségre reagálnak s ez a tojáshozamban visszaesést jelent. A 70 méteres épület belseje: fehérük a sok tyúktól. A telep! dolgozói joggal becézik „lányoknak” a tojókat, hiszen egyetlen egy kakast sem lehet látni az egész telepen. A műfészkek előtt egyszerre 4—5 fehér tollú várakozik türelmetlenül, szinte sürgetve a bent levőt. Fehér héjú tojás gurul a gyűjtőbe, s a tojó diadalmas kotkodácsolással adja a társak tudtára eredményét. Alighogy kibújik a műfészekből, már a következő foglalja el a szabad helyet. — Amit látnak, ez az úgynevezett mélyalmos módszer — magyaráz Timkó Zoltán. — Négyzetméterenként öt tojót lehet így elhelyezni. A nagyüzemi tojástermelósben ez már idejét múlta. — Mi a megoldás? — A ketreces jércenevelés és tojótartás. Ezzel a módszerrel egy négyzetméteren négyszeresére emelhető a tojók, illetve jércék száma. Az új technológia jelentőségét már régen felismertük és kerestük rá a megoldást. Nehezen ment. Valóra válnak a tervek A továbbiakban megtudjuk, hogy a legnagyobb gondot a speciális ketrecek beszerzése okozta a termelőszövetkezetnek, mivel Magyarországon Társastiáz épül Vésztőn Vésztőn, a község központjában a jövő év tavaszán kezdik meg 8 miUió forint költséggel egy 2 vagy 3 emeletes, 24 lakásos OTP-társasház építését, melynek földszintjén üzletsor és központi orvosi rendelő lesz. Lakásvásárlásra 34-en jelentkeztek, köztük is főként fiatalok. A következő évben újabb hasonló OTP-társasház építését tervezik 16 lakással. BOtis 3 1870. MÁJUS 9. V nem gyártották ilyeneket, pedig a pénzük — 22 millió forint — megvolt hozzá. A nagyobb tojásigény azonban sarkallta a Lenin gazdáit. Az eredmény, ha nem is könnyen, mégis megszületett. — Ez év elején szerződést kötöttünk ketrecek készítésére a tatabányai Delta ktsz-szel, Sajnos, nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Hittünk a partnerek ígéretében, ezért megvásároltunk 19 ezer naposcsibét. Az állomány szépen fejlődött, Rövidesen szükségünk lett volna a háromszintes ketrecekre. Sürgetett bennünket az idő. A ktsz viszont nem szállította a berendezést. Mit tehettünk? Angliában vettük meg amire szükségünk van. Most már nem ábránd a tavalyi elképzelés. Valóra válnak a terveink. Évente 35 millió tojás És megmutatják a modern technológiával berendezett jér- cenevelőt. Igaz, pillanatnyilag üres. Néhány napja szállították át ugyanis a már itt nevelkedett 18 ezer szárnyast az ugyan, csék ketreces tojóházba. Tizennyolcezer tojó egy épületben. S ez még csak a kezdet. 1971 első felére az egész telep erre a módszerre tér át. Évente ez 35 millió étkezési tojást jelent. Vagyis az ország minden lakosára három és fél tojás jut abból, amit a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet „tojásgyárában’ termelnek. S az sem utolsó dolog, hogy a folyamatosan cserélődő, kifáradt tojókból évi 23—24 vagon baromfihúst adnak az országnak. A termelőszövetkezet gazdái jól értelmezik gazdaságpolitikánkat. Tudják, hogy az országnak egyre több étkezési tojásra és baromfihúsra van szüksége. Így dolgoznak. Botyánszki János Megkezdődött a rizselárasztás A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén megkezdődött a rizs elárasztása és az öntözés. Az igazgatóság ebben az esztendőben csaknem 40 ezer holdra ad vizet. Legtöbb a rizs, a kukorica és más magas vízigényű növény öntözése igényel. A tervek szerint 1970-ben mintegy százharminchárom mil- Uó köbméter vizet szolgáltat az igazgatóság a mezőgazdasági üzemeknek öntözésre, illetve halastavi feltöltésre. A vízmű társulatok számos mezőgazdasági üzemmel szaktanácsadásra kötöttek szerződést. Említésre méltó, hogy a legjobban gazdálkodó termelő- szövetkezetek inkább a magasabb szaktudást igénylő öntözéses művezetésre adnak megbízatást. Az öntözésre berendezkedett termelőszövetkezetek jó része felismerte: csak úgy lesz igazán gazdaságos az öntözés, ha szakszerűen, kellő időben, kellő mennyiségben jut a mesterséges csapadék a szomjas növényekre. Ezért több helyen szerződésben rögzítették: a megállapodott munkadíjon kívül az öntözött területen terven felül elért terméshozamból prémiumot is adnak a szaktanácsadásért, illetve művezetésért. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság nagy körültekintéssel készült fel az öntözésre. A nyári legforróbb napokon, amikor legnagyobb lesz a növények vízigénye ,s valamennyi öntözőművet üzemeltetnek, egymillió köbméternyi víz szogáltatását vállalja a VÍZIG. Á. B. Kiemelkedően jók a szociális juttatások A termelési eredmények értékelése mellett mind nagyobb teret kap a vállalati munka előbbremenetelének megítélésében a szociáüs juttatások biztosítása. A gazdálkodási eredményének értékelésénél különösen ebben az esztendőben sokat nyomott a latban a munkavédelmi és a szociális előírások betartása, a dolgozók egészség- védelmének megteremtése. A Békés megyei Gabonaí'elvá- sárló és Feldolgozó Vállalat tavaly másfélmillió forintot költött a munkaegészségügyi helyzet javítására és szociális juttatásokra. A Gabona Tröszt értékelése alapján ezzel 94 százalékos ellátást biztosítottak a megyeszékhelyen, a megye városaiban és nagyobb községeiben levő munkahelyeiken. Ezt kiemelkedően jónak mondhatták, mivel az országban több megye gabonafelvásárló és feldolgozó vállalata nem mondhat magáénak ilyen eredményt. Pecsenyekacsa Pecsenyekacsa ! Pecsenyekacsa ! Ismét kapható a Békés megyei élelmiszerüzletekben Beles pecsenyekacsa fogyasztói ára I. o. 24 Ftfkg
